Népszabadság, 2005. május (63. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-04 / 103. szám
18 2005. MÁJUS 4., SZERDA Fehér fű Azzal kellene kezdeni, hogy évtizedekkel ezelőtt minden csendesebb volt, na persze, bólogatna az olvasó, minden csendesebb. Azzal kellene folytatni, hogy a tévéből nem lármázott féktelenül a reklám, így aztán két műsor között néha hosszú percekig csak azt lehetett olvasni a képernyőn, hogy szünet. Igen, néha ezt lehetett olvasni, mondaná a türelmes olvasó, aki a bárgyú és közhelyes felvezetés ellenére a második mondatba is belekapott, ám ekkor már bizonyos volna abban, hogy ezt az írást a langyos unalom lengi majd körül. Aki ennek ellenére kitartó, és elolvassa a harmadik mondatot is, alighanem mégiscsak meglepődik egy kicsit. Fehér Erika győri kislánynak felettébb tetszett ez a bizonyos szünet felirat, de annyira, hogy gyakran ceruzát ragadott, és maga is tervezett effélét. Miért tervez egy tizenéves győri kislány képernyőre szánt szünet feliratokat? Azt mondja, nincs ebben semmi különös, már egészen kicsi korában vonzódott a csendhez, márpedig amikor a tévéadások között szünet volt, úgy érezte, kiteljesedik a nyugalom. Rajzszakkörbe iratkozott, ahol természetesen nem az általa tervezett szünetjeleket tökéletesítette, hanem művészi fogásokkal, technikákkal ismerkedett. Később elvégezte az Iparművészeti Főiskolát, textiltervezést tanult, járt a Nürnbergi Képzőművészeti Akadémiára, ahol minden korábbinál nagyobb figyelemmel fordult a nemez felé. Készített belőle képeket és cipőket is, amelyeknek azonban semmi közük sem volt a népművészetből ismertekhez. Fehér Erika művészetében a nemez apró, gyökerekre emlékeztető szálainak különös rendjét a laboratóriumi körülmények között nevelt gyökerek kacskaringós rendszere váltotta fel, innen pedig egyetlen lépés volt a gabona- és a fűszobor. Rövidesen mesterséges talajokra gabonából, fűből készített műveket, főleg térplasztikákat varázsolt. Egyszerű, csendes alkotásokat. Olyasféle lelkületű műveket, amelyeket nagy kedvence, a német Wolfgang Laib készít, aki amúgy orvos, de gyakran állít ki például egy négyzetméter tejet, viaszszal bevont tereket, rizzsel teli tálakat vagy az általa egy nyáron át gyűjtögetett virágporral behintett négyzetet. A nürnbergi akadémián egy alkalommal Fehér Erika elé állt az egyik osztálytársa, mélyen a szemébe nézett, és azt kérdezte: Nem gondolja-e, hogy a természettel szemben igen nagy tiszteletlenség, hogy a gabonából, fűből képeket, installációkat, szobrokat készít, egy ideig alakítja, gondozza ezeket, aztán átadja őket az enyészetnek? Nem, mondta Fehér Erika, nem gondolom. Ezekhez az alkotásokhoz hozzátartozik a születés, de az elmúlás is. Meg az általa annyira szeretett csend. Ami körüllengi valamennyi fűből készített alkotását és az alkotás folyamatát is. Meg a lassúság. A lusta időfolyam, amely alatt a mesterséges talajból kiserkennek a fűszálak, kizöldül a megtervezett forma. Meg John Cage csendről szóló írása és a zenmesterek tanításai. Azt mondja: nem a szoborszerűség a lényeg, hanem az egyszerűség, a fény, az anyag és az idő egymásra hatása. Olykor előre megtervezett formákat, máskor málló házfalakon található foltokat tölt meg fűvel, esetleg bérház udvarán töredező márvány díszkutat. Egyszer a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban óriási fűkalapokat állított ki, más alkalommal fapróbababát készített, egy táncszínházi előadáshoz fűszéket, most ugyancsak két hatalmas fűfotelje látható a Millenáris Parkban, amelyeknek fél évig járhatunk csodájukra. Ennek ellenére azt mondja: nem akar bravúros fűszobrokat fabrikálni, nem a szenzációnak és az érdekességnek kijáró médiaérdeklődésre vágyik. Inkább arra, hogy ebben az ideges, magunk kényelmére aszfaltozott vircsaftban legyen egy-két kicsi sziget, amely csendes, és amelyet látva nem bosszankodunk még azon sem, hogy fűre lépni tilos. TRENCSÉNYI ZOLTÁN Fehér Erika a fűműveit csendes szigeteknek szánja az aszfaltozott vircsaftban A példakép - Nem gondoltam, hogy én bárkinek is a példaképe lehetnék - hitetlenkedik Incze Zsuzsa televíziós műsorvezető, aki tegnap másodmagával vette át az egyik telekommunikációs cég alapítványának „Példakép” díját. Incze Zsuzsáról kevesen tudják, hogy gépészmérnökként kezdte a pályáját. De mert mindig is vonzották a szociális, karitatív munkák, úgy gondolta, hogy újságíróként tehet a legtöbbet az emberekért. A Köznevelés című oktatáspolitikai lapnál debütált, aztán az Új Tükör gyermekrovatát szerkesztette. Onnan a Magyar Rádióhoz szegődött, aztán a televíziós kamerák előtt is kipróbálta magát. Éveken át a Magyar Televízió Ablak című szolgáltató televíziós műsorában dolgozott, majd 1994-ben önálló adással jelentkezett: az elveszett gyerekek, felnőttek felkutatásával foglalkozó Csellengők azóta is az egyik legnézettebb tévéműsor. - Megesett, hogy az adás után, amikor már rég eloltották a stúdióban a lámpákat, potyogó könnyek között ültem tovább az asztalnál - meséli Incze Zsuzsa. - A Csellengők révén meganynyi család elveszett vagy annak hitt tagja végül hazatalált. Ez mindent megér, az életemet tettem fel erre a szolgálatra. AGYAGÁSZ EDIT eXtra ___________________________________||___- -________________________________________________ RIVALDA NÉPSZABADSÁG Gitárhős leckéket venne... Budapesten koncertezik Mark Knopfler, aki távolsággal kezeli a Dire Straits-korszakot Imádja, gyűjti a gitárokat, szívesen beszél a hangszerről. Azt sem tagadja persze, hogy már nem tanul új akkordokat. Nem úgy, mint pár éve, amikor kézikönyvekből próbálta hiányosságait pótolni. - Igazából egy tanárra vagy személyi edzőre lenne szükségem, aki folyton a sarkamra lépne - fejtegette egy interjúban az önmagát lustának, naplopónak leíró Mark Knopfler. Bizarr vallomás. Különösen egy olyan zenésztől, akit ma is sokan bálványként tisztelnek. A nyolcvanas évek egykori legendás brit zenekara, a Dire Straits frontembere pedig sosem volt a botránykrónikákban is gyakran felbukkanó gitárhős. A rock ’n’ rollt persze „bevállalta”, a kábítószer és a szex helyett viszont mindig is inkább a motorsportok érdekelték. Világhírre a több mint százmillió lemezt eladó Dire Straitsszel tett szert, művészi pályáját - megítélése szerint - nem a máig népszerű, egyedi hangzású együttessel eltöltött másfél évtized határozza meg. - Ha az utókor szerint írtam egy pár jó dalt, akkor elégedett lehetek - vont mérleget Knopfler, aki legújabb szólólemeze, a Shangri-La turnéja során most Budapesten koncertezik. A Brit Birodalmi Érdemrend tiszti fokozatának tulajdonosa félig magyar származású: apja, Knopfler Ervin építész még 1939-ben menekült a nácizmus elől Miskolcról a szigetországba, ahol megnősült, és feleségével Glasgow-ban telepedett le. Knopfler jó tizenkét évvel a Dire Straits felbomlása után már bölcs és tisztességben megőszült „államférfiként”, felülről tekint le a popbizniszre. A mai fiatalokat csak a hírnév érdekli. Kicsit táncolnak, kicsit énekelnek, ahogy azt megtanulták az úgynevezett tehetséggondozó iskolákban. A tehetség persze egyre kevésbé számít - fakadt ki az ötvenöt éves zenész a Britney Spears nevével fémjelzett korszakra utalva. A rivaldafénnyel Knopfler mindig is ellentmondásos viszonyt ápolt. A Dire Straits sikereit pontosan annak a videoklipkorszaknak és a Music Televisionnek köszönheti, amelyeken annyit gúnyolódott például a Stinggel közösen előadott Money For Nothing című nótában. A negyedik, s a kritikusok szerint egyik legjobb szólóalbumát megjelentető Knopfler felfogását alapvetően megváltoztatta 2003-as motorbalesete. - Élvezni kell az élet minden pillanatát, önbecsapás várni a paradicsomra - filozofál a dalszerző-szövegíró. A Shangri-La tibetiül tökéletes harmóniát, a nap és a hold szívbeli egységét jelenti. No meg egy igazi régi vágású, Bob Dylan és Neil Young által is használt hangstúdiót a kaliforniai Malibuban, ahol felvették a lemezt. Knopfler két házasságából négy gyermeke született, második felesége az újabban regényeket író Kitty Aldridge színésznő. A boldog családapa leszokott a dohányzásról, cserébe felszedett egy pár kilót. Azt mondja, egy dologban nem változott: a színpadon eltöltött harminc év után is úgy fogja a gitárt, mint egy szerelő a kalapácsot. DÉSI ANDRÁS : Világhírre a több mint százmillió lemezt eladó Dire Straitsszel tett szert, művészi pályáját - megítélése szerint - nem a máig népszerű, egyedi hangzású együttessel eltöltött másfél évtized határozza meg FOTÓ: AFP/TIMES OF INDIA - K.SUNIL PRASAD