Népszabadság, 2005. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-18 / 193. szám
A J 14 2005. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK PÁLYAKÉP A kőbaltás ember fiai, a kincskereső kiskabát meg a többiek A nemzetközi tapasztalatok szerint olvasóvá nevelni leginkább úgy lehet a gyerekeket, ha legalább az első néhány olvasmányuk szórakozást jelent számukra. A hazai megoldást ezzel szemben máig a könyvtárnyi kötelező olvasmány feladása, olvasónapló íratása és a művek tartalmának számonkérése jellemzi. Nem csoda, hogy az olvasás igénye és a hatékony kommunikáció képessége helyett többségükben csak viszolygás alakul ki a szépirodalommal szemben, vagy ami rosszabb, sokan funkcionális analfabétaként lépnek ki az iskolapadból. Fenyő D. György az ELTE Radnóti gyakorlóiskolájának magyartanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke szerint most éppen jó periódusban vagyunk. Az utóbbi években kiépült a gyerekirodalom intézményrendszere, és a mai irodalom élvonala is a gyerekirodalom felé fordult. A régebbi nagy nevek, mint Lázár Ervin, Csukás István, Janikovszky Éva után az elmúlt négyöt évben megjelent egy új nemzedék, amelyet többek között Varró Dániel, Tóth Krisztina, Kántor Péter neve fémjelez. Könyveiket a kritika dicséri, és a vásárlók körében is jól fogynak. A Nemzeti Alaptanterv szemlélete arra épül - mondja Fenyő D. György -, hogy az iskolában nem egy központilag előírt tananyagot kell átadni, hanem a diákok képességeit kell fejleszteni, és ez elképzelhetetlen irodalom, a gyerekek számára kötelező olvasás nélkül. Ma már nincs olyan könyv Magyarországon, amelyet a törvény előírna, de országosan létezik egy hagyomány, amelynek vannak nagyon pozitív és negatív elemei. Konszenzus van abban, hogy A Pál utcai fiúk gyerekeknek való jó, fontos, tanítandó és tanítható magyar mű, a János vitézt és a Toldit is mindig mindenki megtanítja, de ez tartja a kötelező olvasmányok között a Kőszívű ember fiait, ami 13-14 éves korban teljesen használhatatlan. Katasztrófa elolvastatni A Kincskereső kisködmönt kisgyerek, a Légy jó mindhaláligot kamaszkorban. Mindhárom művet nagyon jónak, sőt a Légy jó mindhaláligot remekműnek tartom, mégis megutálják a gyerekek, mert 13 évesen nem tudnak mit kezdeni a folyton szerencsétlenkedő, tehetetlen Nyilas Misivel, nem értik azokat a szavakat, amelyeket a XX. század elején, a népnyelven és regionális nyelveken iskolázott Móricz irodalmi nyelvként összegyúrt, 17-18 évesen viszont éretté válnak a mű megértéséhez. Merényi Ágnes a Móra Kiadó főszerkesztője úgy véli, a középiskolák elképzelt felvételije és a szülők elvárásai olyan műveket is a kötelező olvasmányok között tartanak, amelyek nyelve, gondolatvilága érthetetlen a mai gyerekek számára. Amikor harmadikos lányom kezébe vette a Kincskereső kisködmönt, már a címénél leblokkolt. Miután elmagyaráztam, hogy a ködmön egy bőrből készült ruhadarab, egy kiskabát, amit a szűcs készít, rögtön megkérdezte: mi az a szűcs, és mit csinál. A jó szövegértés elengedhetetlen az élményszerű olvasáshoz - állapítja meg Merényi Ágnes, többek között a Neveletlen hercegnő sikerkönyv műfordítója, aki egyébként mindhárom gyermekét értő, igényes olvasóvá nevelte. Ebből a szempontból minden műfordítás hihetetlen előnyben van a száz-kétszáz éve írt magyar irodalmi művekkel szemben. A gyermekirodalom műfordításai zömmel a XX. század második felében keletkeztek, így érthető, hogy Móra nyelvezete elavultabb, mint Dickens nyelve magyarul, mert a Twist Olivért például Bálint György fordította és Ottlik Géza gondozta a huszadik század közepén, és hiába, hogy irodalomtörténetileg Dickens száz évvel korábbi, a mai magyar olvasóhoz mégis sokkal közelebb áll. Amíg a legtöbb lefordított, ifjúsági könyv kivonatolt, egyszerűsített formában jelenik meg nálunk, nyilván a magyar közvélemény nehezebben fogadna el egy Mikszáthregényt vagy Zrínyi hőskölteményét átdolgozva, így aztán a magyar klasszikusok érintetlenek és bizonyos olvasási, intellektuális szint alatt érthetetlenek maradnak. Hadd említsek egy ellenpéldát is. A Rokonokat nyolcadikban unalmasnak és porosnak találtuk, ma pedig, úgy hallom, a hagyományosan vett gimnázium harmadik-negyedik osztályában tökéletesen értik és élvezik a diákok, talán megint aláfutott az idő, felismerik, hogy minden így működik ma is. - A felső tagozat törekszik arra, hogy kronologikus irodalomtörténetet tanítson - mondja Fenyő D. György. - Ha az a képzet van a tanárok fejében, hogy most megtanítjuk Balassitól Nagy Lászlóig az irodalomtörténetet, akkor mindenkinek egy pici helyet kell szorítani, akár érti a gyerek, akár nem, akár sikerül a szerzőtől remekművet találni, akár nem. Az általános elvárás szerint a gyereknek még az általános iskolában találkoznia kell Móriczcal, Jókaival, Mórával, de nem tud mit kezdeni velük. Gonosz hasonlattal élve olyan lesz a találkozás, mint amikor egy alig evő csecsemő elé pompás töltött káposztát tálalnak. Ez történik Mórával, Móriczcal, Jókaival is. Megemésztetlenül maradnak, legfeljebb a tanárnak lehet meg a jó érzése, hogy elvégezte az anyagot. Azokban az osztályokban, ahol a magyartanár nem tudja elolvastatni, mondjuk a Kőszívűt (amit a gyerekek gyakran csak kőbaltásként emlegetnek), inkább ne vetítse le a szintén értelmezhetetlen filmet, helyette viszont felolvashat részleteket a regényből, vagy kereshet más magyar művet, például Szabó Magda: Abigél, Rideg Sándor: Indul a bakterház, Széka Antal: Pendragon legenda, Tamási Áron: Ábel a rengetegben kötetét, amelyeket általában szívesen olvasnak a felsős diákok. A Maszat-hegy megjelenése óta Fenyő D. György átalakíthatja a verstan tanítását, és a könyv alapján legalább két évvel korábban ismertetheti meg a gyerekekkel a különféle versformákat, mint azelőtt. Úgy véli, a Harry Pottert sem lehet megkerülni, pedig általában szidják, mint a bokrot. - Én örülök, hogy a gyerekek olvassák, mert ebben az esetben nem arról van szó, hogy engedményt adunk a kultúrszemétnek; a Harry Potter, meggyőződésem szerint sok év múlva is része lesz a jó irodalmi művek kánonjának - mondja, és hozzáteszi, nagyon álszent dolognak tartja irodalomtanárként vagy értelmiségi háttérrel érvként azt hangoztatni egy nehezebben értelmezhető műről: „ha én el tudtam olvasni, akkor mindenki el tudja”. Ez kulturális terrort sugalmaz, a tanár dolga azt megtanítani, amit nem tudnak a gyerekek. Ha egy osztályban Júlia és Harlekin füzeteket olvasnak, akkor rossz kifejezéssel élve, muszáj odáig lemennie, ahol a diákok vannak. A cél természetesen nem az, hogy három Júlia helyett négyet olvassanak el egy évben, de a gesztus, hogy én nem vetem meg a gyerekek kultúráját, azt is jelenti egyben, hogy megengedővé teszem őket a saját kultúrámmal szemben. Persze az iskolának van kultúraközvetítő feladata, mégsem baj, ha nem jutunk el a Júlia füzettől Dosztojevszkijig, hanem számot vetünk a realitással, és olyan műveket olvastatunk a gyerekekkel, amelyeket teljes egészében fel tudnak fogni. Egy percre sem szabadna elfeledkezni arról, amit Márai mond: a nyárspolgár azt hiszi, a kultúra művelődési anyag, a normális ember viszont tudja, hogy élmény - fejezi be a beszélgetést Fenyő D. György, MATKOVICH ILONA Merényi Ágnes és Fenyő D. György HIRDETÉS NÉPSZABADSÁGIO O Ringier Oktatási Központ 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Tel.: 436-4491, tel., fax: 388-8359 http://nok.nol.hu, e-mail: oktatas@nepszabadsag.hu Felvételt hirdet az alábbi tanfolyamokra: SZAKKÉPZÉSEK: • újságíró l.-ll., • laptördelő és képszerkesztő, • korrektor, • fotóriporter, • videoműsor-készítő, • kiadványszerkesztő, • tervezőszerkesztő, • tipográfus, • marketing- és reklámügyintéző/-menedzser OKLEVELET NYÚJTÓ KÉPZÉSEINK: • FÉLÉVES SPORTÚJSÁGÍRÁS TANFOLYAM Kezdési időpont: 2005. szeptember Tandíj: 100 000 Ft + áfa SZOFTVERES KÉPZÉSEINK: • VIDEOEDITÁLÁS, A VÁGÁS ALAPJAI 2005. október Tandíj: 50 000 Ft + áfa Jelentkezés telefonon: 436-4491, telefonon/faxon: 388-8359, e-mailen: oktatas@nepszabadsag.hu Bővebb információ: http:/nok.nol.hu • Nyilvántartási szám: 01-0772-04 4 NÉPSZABADSÁG Tessedik Sámuel hagyományát folytatják Szarvason Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával hamarosan megkezdődik az oktatás a szarvasi Második Esély Népfőiskolán. A szarvasi Ótemplomi Evangélikus Egyházközség mint főpályázó még az elmúlt esztendőben nyert négyszázmillió forintot az úgynevezett EQUAL-program keretében. A pályázó konzorciumban az egyházközség mellett részt vett a Tessedik Sámuel Főiskola, a Bihari Népfőiskolai Egyesület, a Középhalmi Evangélikus Misszió Alapítvány, valamint a Szarvasi Íróságért Akciócsoport (SZIA) Egyesület is. A novemberben kezdődő népfőiskolai képzésre Szarvas száz kilométeres körzetéből azok jelentkezését várják, akik piacképtelen szakképzettséggel rendelkeznek vagy lemorzsolódtak az iskolarendszerből. Várják a munkanélküli nőket és a fogyatékkal élőket. A népfőiskola keretében az elkövetkező több, mint két évben hathetes turnusokban kívánnak szakmai és lelki képzést, megerősítést nyújtani. Az új, modulrendszerű oktatáshoz a Bihari Népfőiskolán válogatják ki a szakembereket, akiknek egy részét főállásban, másokat megbízási szerződéssel foglalkoztatnak. (Educatio Press) HÍREK Retroszámítógépek Ismét Budapestre érkezett a Mérföldkövek a számítástechnikában kiállítás, amely számos magyarországi gyűjtemény legértékesebb tárgyi emlékeit sorakoztatja fel. A vándorkiállítás két hónapon keresztül a Hallgatói Információs Központ aulájában tekinthető meg. A tárlat alkalmas a középiskolai számítástechnikai tananyag történeti részének illusztrálására is. (Educatio Press) Fesztivál a határon A Fesztivál a határon rendezvénysorozat újabb állomása augusztus 24- én kezdődik Kőszegen. Elsősorban olyan fiatalokat várnak, akiket érdekelnek a politikai, gazdasági, kulturális közélet aktuális kérdései. A rendezvénysorozat célja, hogy kapcsolatot teremtsen az új évezred kihívásaira választ kereső fiatalok és az ebben segítséget nyújtani képes társadalmi szereplők között. (Educatio Press) Ősszel is lehet érettségizni A közkedvelt szakok ponthatárai jövőre sem lesznek alacsonyabbak Szeptember 5-ig lehet jelentkezni az őszi érettségikre: aki középszintű vizsgát szeretne tenni, annak a középiskolákat, aki emelt szinten maturálna, annak pedig az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont regionális igazgatóságait kell felkeresnie. A középszintű és az emelt szintű írásbeli vizsgák október 21-én kezdődnek, az emelt szintű szóbelik november 16-18. között, a középszintű szóbelik pedig november 23-30. között lesznek. Őszi érettségi időszak korábban is volt: azok mehettek ilyenkor vizsgázni, akik a tavaszi, „rendes” érettségin nem tudták teljesíteni a követelményeket, vagy nem is mehettek vizsgázni, mert egy vagy több tárgyból elégtelent kaptak az év végén. Most minden bizonnyal nemcsak a bukottak jelentkeznek majd be az október-novemberi érettségikre, hanem azok is, akik a 2006-os felvételin „biztosra akarnak menni”. Az idén tavasszal mindössze 23 ezren tettek legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit. Pedig a slágerszakokra a sikeres felvételihez szükség lett volna a hét többletpontot érő emelt szintű matúrára is: a középszintű érettségi, még ha kitűnőre sikeredezett is, nem volt elég a bejutáshoz. Az ugyanis csak 120 pontot ér, a slágerszakokon pedig 130 pont fölött volt a ponthatár. Borítékolható, hogy a közkedvelt szakok ponthatárai jövőre sem lesznek alacsonyabbak, így aki a pluszpontokat be szeretné gyűjteni, jól teszi, ha már most ősszel nekifut egy vagy két tárgyból az emelt szintű érettséginek. Ha a vizsga rosszul sikerülne, a diák akkor sem ronthat korábbi eredményein, mivel a különböző vizsgaidőszakokban letett érettségik közül azt veszik majd figyelembe a felvételin, amelyik a legmagasabb pontszámot éri. Ráadásul az idei év újdonságaként február-márciusban is lehet majd érettségizni, utána pedig még a május-júniusi „rendes” matúrákkal is lehet javítani az eredményeken. Az őszi vizsgákra érdemes bejelentkezniük azoknak a diákoknak is, akik tavasz óta szereztek középfokú, C típusú nyelvvizsgát. Utoljára ugyanis 2005-ben lehet a nyelvvizsgapapírt százszázalékos, azaz maximális 30 felvételi pontot érő, emelt szintű nyelvi érettségiként elismertetni. Ezeknek a diákoknak azonban nem kell majd ténylegesen vizsgázniuk, elég lesz bemutatniuk a nyelvtudásukat igazoló papírokat. VARGA DÓRA Helyreigazítás Lapunk 2005. július 28-án megjelent számában, a Diploma - ponthatárok cím alatt, a felsőoktatási intézmények által a rendkívüli felvételi eljárásban meghirdetett szakokra vonatkozó táblázatban tévesen jelentettük meg a Nemzetközi Üzleti Főiskola - International Business School által meghirdetett szakokon fizetendő költségtérítés összegét. A helyes összeget az alábbiakban közöljük. Intézmény, kar Képzési forma Tagozat Fin. forma Választható szak, szakpár Irányszám A költségtérítés mértéke NÜIF-IBSA NK gazdálkodási 105 2000 Euró/félév NÜF-IBSA NK nemzetközi kapcsolatok 50 2000 Euró/félév NÜF-IBSA NK pénzügyi 75 2000 Euró/félév