Népszabadság, 2005. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-22 / 195. szám

16 2005. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ Őslénytani iskola Géczy Barnabás paleontológus 80 éves Ha valakire ráillik a meghatározás: iskolateremtő tudós, Géczy Barnabás paleontológusra biztosan. A szakterü­let mai művelői közül gyakorlatilag mindenki az ő tanítványa volt, min­denki az általa írt jegyzetekből tanult, illetve az ő ismeretterjesztő munkái nyomán kapott kedvet az őslénytani tanulmányokhoz. A 1925-ben született Géczy Barna­bás eredetileg a Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen végzett középiskolai tanárként. Fiatalon indult tudomá­nyos karrierje kezdetétől, azaz 1947- től az ELTE őslénytani tanszékének munkatársa (jelenleg, nyugdíjasként a tanszék professzor emeritusa), ami - ha utánaszámolunk - közel hatvan évet jelent egy munkahelyen. 1967-től A szakterület mai művelői közül gyakorlatilag mindenki az ő tanítványa volt, egyetemi tanárként, 1973-tól bő két évtizeden át, 1995-ig tanszékvezető­ként irányította itt az oktatást és a ku­tatást, miközben a 80-as években a párizsi Curie Egyetem vendégpro­fesszora is volt. E hosszú pályafutás során több tudósgeneráció is kinőtt a keze alól. Gyakorló paleontológusként a Sü­meg környékén talált krétakori ko­­rallmaradványok vizsgálatával kezdte pályafutását az ötvenes években. Ez­után a Bakonyban kutatott a Jura­korban élt ammoniteszek (külső váz­zal rendelkező ősi lábasfejűek) ma­radványai után­­ ezen a szakterületen világszerte a legelismertebb tudósok közé tartozik. A paleoökológia, vagyis az ősállatok és -növények ökológiai szempontú vizsgálata, illetve a paleo­­biogeográfia (a régen élt fajok elterje­dése, illetve a környezeti-földrajzi té­nyezők közötti összefüggések vizsgá­lata) első hazai művelője, és az utóbbi évtizedekben „slágertémává” lett geonómia meghonosítója (ez a tudo­mányterület a történeti klímakuta­tással, a kontinensvándorlással, illet­ve az élőlények elterjedésével kapcso­latos ismereteket szintetizálja). Könyvei közül a nagyközönség szá­mára az eltűnt élet nyomában és a Lamarck és Darwin, a korábbi és je­lenlegi hallgatóknak pedig az Őslény­tan és az Ősállattan a legismertebb, de írt egy kiváló tudománytörténeti munkát a magyar őslénytan múltjá­ról, és megszámlálhatatlan cikk, szak­cikk, tanulmány fűződik a nevéhez. 1998 óta az MTA rendes tagja, munkáját Akadémiai Díjjal és Szé­­chenyi-díjjal is elismerték. Ma is be­jár egykori tanszékére, amelynek már a jelenlegi vezetői is az ő korábbi ta­nítványai közül kerültek ki. h. M. % :W 2S1E© NSäßRl FES2T1VÄL 2005 augusztus 28. - szeptember 4. Á LLANDÓ PROGRAMOK N AP l P R 10 G R A M O K 2005 augusztus 27., 21 óra |I Olasz Kulturintézet 19 óra II Erzsébet tén Gödör Klub 20 óra II Thália Újstúdió Rumbach utcai Zsinagóga KZ Oratórium Érdi Tamás zongoraművész közreműködésével, a veszprémi Pannon Várszínház előadása 2005. augusztus 28., 19 óra Dohány utcai Zsinagóga Nemzetközi Kántor Koncert David Props 'Árvértei Rafael Ma (Belgium} Fekete László (Magyarország}, Neumark­ Zoltán {zongora) Belvárosi Színház Solem Atechem: Marienbad Mais Morgenstern vendégszereplésével, jiddis nyelvű előadás, magyar feliratta! Nemzeti Táncszínház Siratófalak Magyar Fesztivál Balett előadása, művészeti vezető: Markó Iván Erzsébet téri Gödör Klub 20 óra A hetedik év „Több, mint klezmer..." a Sabbathsong Klezmer Band Jubileumi koncertje 2005. augusztus 29., 19 óra Belvárosi Színház Solem Alechem: Marienbad Maa bbrgenstern vendegszereplésével,­­ideSs nyelvű előadas. magva- felíratta! Budai Parkszínpad 20 óra Hangosfilm Cotton Club Singers és a Hot Jazz Band koncertje A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják! További információ: Fesztivál Jegyiroda 10?5 Budapest, Síp u. 12. Tel: 413-5531,343-0420 Fax 462-0478 E-mail: zsikkGt-online.hu. Honlap: www.jewishfestival hu A Zsidó Nyári Foszivá! rendezője: Budapesti Zsidó Hitközség Idegenforgalmi és Kulturális Központja A Magyar Posta Rt. Beszerzési és Ellátási Szolgáltató Központ ajánlati felhívással induló minősített eljárásban pályázatot hirdet „Elsőbbségi levél szolgáltatás” kommunikációs kampányának tervezése és kivitelezése tárgyában. A dokumentáció Budapest III. ker., Árpád fejedelem útja 79. V. em. 536. sz. szobában vehető át díjmentesen az ajánlattételi határidőig, minden munkanapon, 9.00-12.00 óráig, melyről részletes információt a Magyar Posta Rt. www.posta.hu internetes honlapon, a Cégeknek / Tenderek, pályázatok menüpontban talál. Magyar Posta Erzsébet téri Gödör Klub Könyvnapok Augusztus 28., 11 óra Klar Saba Ifjúsági Zenekar koncertje a Szochnut támogatásával Budapest Galéria, Lajos utcai kiállító terem Kősárkány Pierre Székely kiállitása /Nekem szülőhazára..c. fólió sorozat Vásárcsarnok Izraeli gasztronómiai napok Aranytíz Művelődési Ház Jaffától­ Szentendréig Szilárd Klára festőművész kiállítása Zsidó Múzeum „Az út elejétől a végéig" Lajtai Péter fotóművész kiállítása Zsidó-olasz zenei est közreműködik a Voce D'Amom Klarinét Zenekar 2005. augusztus 30., 19 óra Dohány utcai Zsinagóga Roma Virtuózok Kamarazenekar Uránia Filmszínház Jazz Koncert Budapest Jazz Orchestra: Szögesdrót gyermek 2005 augusztus 31., 19 óra Dohány utcai Zsinagóga „Két kincs" klezmer koncert a Budapest Klezmer Band Sebestyén Márta és a Muzsikás Együttes Belvárosi Színház Donizetti-Szilágyi: A szerelmi bájital hsszid olvasatban - opera előadás 2005. szeptember 1., 19 óra Dohány utcai Zsinagóga Bruch: Skót fantázia Kiener György hegedűművész, Fenyő László csellóművész és a Miskolci Szimfonikusok közreműködésével Thália Újstúdió Hanoch Levin: A bennünk lévő csodálatos nő c. színdarab előadása (Gőtér Színház) Erzsébet téri Gödör Klub Élet-képek fotókiállítás a Magyar Újságíró Szövetség támogatásával .Budapest zsinagógái" Kormos Péter és Villányi András fotóművészek kiállítása Budapest Klezmer Band és Klezmatov (Ausztria) koncertje 2005. szeptember 3., 21 óra Dohány utcai Zsinagóga Klezmer Gipsy Band Uránia Filmszínház Seres-Cohen-est Koncz Zsuzsa, Hernádi Judit, Wilier Péter Sziámi és zenekara Európa Hajó 20.30 óra WIZO Bál Rácz Kati és az Old Boys közreműködésével 2005 szeptember 4„ 19 óra Dohány utcai Zsinagóga MendelssohrvGotemark est Szenthelyi Miklós, Jandó Jenő, Gregor József és a Magyar­ Virtuózok Kamarazenekar Belvárosi Színház Kék Rapszódia Gershwinét Horgas Eszter és Vukán György estje Művészetek Palotája Purim Gyón Balett és a Budapest K Derkovits Galéria Tel Aviv - Budapest „Ez itt az én hazám?" Pető Gabriella fotókiállítása Filmnapok Örökmozgó Efrajim Kishont filmek Odeon Lloyd Mozi A filmművészet magyar csillagai Ráday Imre filmek Hanoch Levin: A bennünk lévő csodálatos nő c. színdarab előadása (Golem Színház) 2005. szeptember 5., 19 óra Belvárosi Színház Solem Alechem: Marienbad Masa Morgenstern I, jiddis nyelvű , magyar felirattal Vidéki fesztivál koncertek: 2005 augusztus 27., 21 óra {esonsp augusztusáé.) Eger-Líceum udvar Budapest Klezmer Band 2005 augusztus 28., 19 óra Debrecen - Bartók terem Fellegi ér Klezmer Gipsy Band 2005 augusztus 30., 19 óra Nagykörös Arany János Művelődési Ház Hanoch Levin: A bennünk lévő csodálatos nő c. színdarab előadása­iGoiem Színház­ rí* 19 óra Nagykörös - Fő tér Voce­tf Amoré Klarinét Zenekar 2005. szeptember 4., egész nap Kiskunhalas - Zsinagóga udvara Pannónia Klezmer Band gasztronómiai bemutató, 4 KULTÚRA NÉPSZABADSÁG ________________l ­. Újra támad a Galaktika Nemcsak a neve a régi. Az egy évvel ezelőtt újjáélesztett Galaktika magazin a legendás előd értékeit, a klasszikus, minőségi sci-fi ha­gyományait őrzi. Az irodalmi tartalmat tudománnyal, ismeretter­jesztéssel fűszerezték. És színesek lettek. A recept bevált: Glasgow-ban elnyerték a legjobb európai sci-fi magazin díját - ebben is követve a hajdani lapot, amely 1974-ben szintén kiérde­melte az elismerést. A retrokultúra nagy tisztelőjeként és egykori olvasóként vetett szemet Burger István az 1995-ben megszűnt, de huszonhárom évig műfajt teremtő Galaktika magazinra. Épp csak vég­zett az IPM című újság újjáélesztésé­vel, jöhetett a következő jelölt. Ami a ’90-es években nem sikerült, az 2004- ben bejött: a Móra Kiadó végre hozzá­járult a jogok eladásához. Időben. Újabb aranykor a láthatáron.­­ Amióta megszületett a tudomá­nyos-fantasztikus irodalom, hullám­zik a népszerűsége. A nehezebb kor­szakokat átvészeli, de utána, szinte egyik pillanatról a másikra, megint magával ragadja az embereket. Ame­rikában, de Európában is újra nagyon népszerű, nálunk most kezd felfutni. Magyarország mindig is egy kicsi fá­ziskésésben volt - mondja Burger Ist­ván főszerkesztő. Az angolszász eredetű sci-fi Ma­gyarországon legutóbb a második vi­lágháborútól a rendszerváltásig virág­zott. Olyan eszköztára volt, amely megkönnyítette a tilalmas dolgok el­mondását. A cenzúra készségesen el­hitte, hogy a történet a távoli jövőben játszódik, és nem a rendszert karikí­­rozza. A sci-fi így műfaja lehetett mindazoknak, akik forró kérdésekről akartak írni. A hőskor 100 ezres olvasótáborát gyarapította anno Burger István és Németh Attila irodalmi szerkesztő is. A mai 15 ezres példányszám ehhez ké­pest kevésnek tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy a lapot a felmérések szerint 45 ezren olvassák, és hogy a legnagyobb példányszámú és legis­mertebb brit sci-fi lap, az Interzone mindössze ötezer példányban jelenik meg - máris jobban cseng a 15 ezres szám. A brit lapokon kívül Európában több mint húsz fantasztikus magazin jelenik meg. Ők mind nevezhettek és neveztek is Glasgow-ban a legjobb­nak járó címért, sőt az idén már az elektronikus versenytársak is ringbe szálltak. A papíralapúak közül azon­ban csak a Galaktika pompázott szí­nesben. - Ez nagy fegyvertény. Nincs még egy sci-fi lap a világon, amelyik telje­sen színes lenne. A fiatalokat pedig ma már csak színes magazinnal lehet elérni, megtalálni - mondja Burger. - Közhelynek számít, szeretünk is rajta siránkozni, hogy a fiatalok nem olvas­nak. Szerintünk csak meg kell nyerni őket. A mozi és a számító­gép méltó és életképes ve­­télytársává kell válni. Ugyancsak a fiatalok elcsábítására csempész­tek a lapba rövid, tudo­mányos-technikai híre­ket a szerkesztők. Ezt szánják kedvcsináló­nak. - Ez valódi iroda­lom - szögezi le Né­meth. - A sci-fi so­sem akart leválni az irodalomról, mes­terségesen erőltet­ték rá ezt a különc, de igazából mos­toha szerepet. Az előfutárok még az irodalmi kánon részei voltak­: Swift a Gulliverrel, Mary Shelley Frankensteinnel, Verne, Jókai, Karinthy, Örkény, Orwell, Huxley. Aztán szép csöndben kiebru­­dalták a sci-fit az irodalmi páholyból - teszi hozzá. A Galaktika szerzőit - akik közt egyelőre több a külföldi, mint a ma­gyar - még a szerkesztők maguk kere­sik antológiákból, külföldi újságokból, az internetről. Eszperantóul író svéde­ket, Japánban élő angolokat, oroszo­kat, románokat, mexikóiakat. - A kül­földieket várják tőlünk az olvasók - mondja Németh. - És bár van tíz-húsz nagyon jó magyar szerzőnk - mint Ne­mere István, Kasztovszky Béla, Gás­pár András, László Zoltán, Szélesi Sándor -, nem tudnánk, és nem is vol­na szabad csak velük havonta megtöl­teni a lapot. A sci-fi írók java része kettős életet él. Egyebet ne mondjak: a legújabb, erősen tudományos jellegű sci-fit gyakran maguk a tudósok művelik. Létező, de még csak kísérleti stádium­ban levő tudományos elméletekre ala­pozva, annak népszerűsítésére írnak regényeket, novellákat. Azokat az el­méleteket gondolják így tovább, ame­lyeken éppen dolgoznak. Egyikőjük, akiről már több novellát is közölt a Galaktika, civilben a NASA munka­társa, a Mars-missziók kulcsfigurája. A legjobb helyzetben pillanatnyilag a biológia környékén tevékenykedő tu­dósok vannak. Kevésbé divatos mos­tanában az űrben röpködni. A Galaktika a havi olvasniva­lón kívül mást is kínál közönségé­nek. H­árom klu­bot szervez, ven­dégeket hív az Ale­xandra Könyves­házba, filmeket ve­tít a Központi Szabó Ervin Könyvtárban, szeptembertől pedig nyilvános lapzártákat tart a Millenárison. Ősztől - Gibson és Sterling regényével - újrakezdik a Galaktika könyvsorozat kiadását, és indul a virtuálisan működő Galaktika Bará­ti Kör - könyvekre, kultu­rális kedvezményekre jogosító plasz­tikkártyával. Az európai elismerés pe­dig legfrissebb terveiket igazolja: sze­retnének kitekinteni az országból, megjelenni Oroszországban, Francia­­országban, Lengyelországban és Uk­rajnában. Az orosz kiadót meg is talál­ták, a név is marad: Galaktyika. SZABLYÁR ESZTER Burger István és Németh Attila Vége a Zempléni Fesztiválnak Még nincsenek meg a pontos adatok, de becslések szerint az idén is a tavalyihoz hasonló, tíz-tizenkétezres nézőszámmal zárt a Zempléni Fesztivál. Batta András, a művészeti kuratórium tagja szerint mind a fesztivál, mind annak közönsége átalakulóban van. Az először 1992-ben megrendezett programsorozatot a Liszt Ferenc Ka­marazenekar és annak vezetője, Rolla János hívta életre. A történelmi emlé­kekben és természeti szépségekben gazdag, de kulturálisan elhanyagolt Zemplénben néhány év alatt színvona­las zenei fesztivált honosítottak meg, amely egyre több helyszínen zajlott. A kamarazenekar meghívására neves külföldi előadók érkeztek az évek fo­lyamán, a közönséget pedig túlnyomó­részt a zenekarral jó kapcsolatot ápoló, Budapestről érkezett zenészek, művé­szek, zenei szerkesztők alkották. Tavaly azonban az alapító zenekar úgy dön­tött, átadja másnak a stafétabotot, a kiírt pályázatot pedig Hollerung Gábor karmester nyerte meg. így tavaly, s az idén is már elsősor­ban a Danubia Ifjúsági Zenekar, a Dohnányi Zenekar és a Pannon Filhar­monikusok koncertjeire épült a feszti­vál programja. Változott a közönség, egyre nagyobb arányban a régióból ér­keztek a látogatók. A programokkal is igyekeztek a regionális jelleget erősíte­ni, így egyre több kistelepülést vontak be helyszínként. Továbbá a kulturális programokat igyekeztek összekötni a helyi turizmussal és gasztronómiával, Tolcsván például borkóstolóval egybe­kötött kamaraestet is rendeztek. Batta András szerint ez a fajta hozzáállás tet­szett a helyieknek, a kisebb programo­kon is sokan vettek részt. Véleménye szerint a fesztivál néhány éven belül valódi regionális eseménnyé nőheti ki magát, amelybe a határon túli terüle­tek is bekapcsolódhatnak. Ehhez azon­ban bizonyos infrastrukturális fejlesz­tésekre lesz szükség, hiszen például es­te tíz után nincs nyitva étterem, boros­pince, ahová egy-egy koncert után be lehetne ülni. Batta András szerint az idei prog­ramkínálat, bár talán nem tartalma­zott olyan nagy neveket, mint néhány évvel ezelőtt, mégis színvonalas, érde­kes volt. Kiemelte, hogy sok tehetséges fiatal kapott bemutatkozási lehetősé­get, amit jövőre is szeretnének szorgal­mazni. Az egyik legérdekesebb pro­dukciónak Bizet Carmenját tartotta Selmeczi György rendezésében, ame­lyet egy traktorházban vittek színre. További különlegesség volt Erdélyi Zsuzsanna Archaikus népi imádságok című előadása, amelyen néhány ima­dalban is elhangzott. Batta András sze­rint ez a program azért volt fontos, mert a jövőben is meg kell tartani a fesztivál folklorisztikus jellegét. SERFŐZŐ MELINDA Batta András

Next