Népszabadság, 2005. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-25 / 198. szám
4 2005. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Az MDF összefogást hirdet a „haláladó” ellen Az MDF szeptember 1-jére meghirdeti az „Összefogás a haláladó ellen” napot, amikor a megyeszékhelyeken gyűjtenek majd aláírásokat az örökösödési illeték eltörléséért. Katona Kálmán, az országos választmány elnöke tegnapi tájékoztatása szerint a jövő hónapban nyújtják be a parlamentnek az egyenes ági örökösödési illeték eltörlésére vonatkozó javaslatukat, amelyhez a napokban támogatást kértek a volt pénzügyminiszterektől és a jelenlegi tárcavezetőtől. (MTI) Tizennégyen pályáznak rádióelnöknek Tizennégyen pályáztak az átmeneti vezetési válsággal küzdő Magyar Rádió elnöki posztjára. Az aspiránsok között van Hollós János, az intézményt jelenleg vitatott körülmények között vezető alelnök is. A kuratórium szeptember közepén próbál meg elnököt választani, immár , harmadszor. Ha ez is sikertelen lesz, elhúzódhat a Kondor Katalin távozásával indult hatalmi harc a rádióban. (Munkatársunktól) Jön az új védőoltási rendszer Januártól a gyerekek hat helyett három szúrással kaphatnák meg a védőoltásokat, vagyis egyszerre több betegség ellen is beolthatnák a kicsiket. Az úgynevezett diperte oltás részeként adott szamárköhögés elleni oltóanyag és a gyermekbénulás elleni védekezés válik lényegesen korszerűbbé. Az úgynevezett teljes sejtes szamárköhögés elleni vakcinát az unióban már használt oltóanyagra cserélik. A gyermekbénulás-mentesítési program részeként a Sabin-cseppet is egy kombinált oltás váltaná ki. (D. A. N) „Kerti paradicsommá lehet alakítani” Rudi Zoltán munkásszállója, avagy a véletlenek egybeesése 145 millió forintért árul egy XI. kerületi, háromszintes ingatlant a Hársmajor Kft. A volt munkásszálló 2003- ig állami tulajdonban volt, és egy mostani értékbecslés szerint több tízmillióval a piaci ár alatt jutott hozzá a cég. A kft. tulajdonosa Rudi Zoltán tévéelnök. De nem ez a probléma. Nem árulja el sem az állami tulajdonú eladó, a Váltó-4 Libra Rt., sem a vásárló cég tulajdonosa, Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnöke, hogy mennyiért kelt el 2003 nyarán egy 1500 négyzetméteres állami ingatlan. A telket és a házat most 145 millióért árulják. A Váltó-4 annyit közölt, hogy más ingatlanokkal együtt a Hársmajor u. 1. szám alatti ingatlant is kétszer próbálták pályázaton értékesíteni, sikertelenül, így pályázaton kívül, hirdetéssel kerestek rá vevőt. A három érdeklődő közül a Hársmajor Kft. adta a legjobb ajánlatot. A vételárat azonban „a vevő hozzájárulása nélkül nem áll módunkban közölni” - válaszolta megkeresésünkre a Váltó-4. Próbáltuk megtudni az állami tulajdonú cégtől, hogy a pályáztatás előtt készült-e értékbecslés a telekről és a házról. Válaszuk szerint igen, de hogy mekkora volt a becsült összeg, üzleti titok. Az ingatlan vételárát a kft.tulajdonos Rudi Zoltán sem árulta el, indoklása szerint „az sem a Népszabadságra, sem az olvasókra nem tartozik, hogy adózott jövedelmemből 18 évi munka után, egy válás közepén mit és mennyiért vásároltunk meg”. A kft. nyilvános egyszerűsített éves beszámolójában mindenesetre a tárgyi eszközök rovatban 84 millió forint szerepel. Ez utalhat az ingatlan vételárára. A piaci árára pedig az az idén márciusban - tehát nem éppen az ingatlanpiaci boom idején - készült értékbecslés, amely szerint az újra eladásra váró, immár magántulajdonú telek és a ház 155 millió forintot ér. Ezt a helyszíni bejáráson és összehasonlító ingatlanforgalmi adatok alapján állapította meg a szakember. „Az épület jó lehetőséget nyújt irodai, szállodai vagy társasházi lakások kialakítására, emellett a telket kerti paradicsommá lehet kialakítani” - írja az értékbecslő, hátrányként megemlítve a ház átalakításának várható költségeit. Azaz nem tűnik rossz üzletnek az ingatlanvásárlás. A Váltó-4 az árat firtató kérdésünkre megjegyezte azt is, hogy az ajánlatokat az értékelőbizottság mellett a felügyelőbizottság is megtárgyalta. Az Fb tagjai között 2002 óta, azaz a vásárlás idején is megtalálható Barinkai Péter. Ő az ügyvezetője a Magyar Televízió új székházának felépítésével megbízott Millenniumi Média Kft.-nek is. Barinkait nem sikerült megszólaltatnunk. Rudi Zoltán megkeresésünkre ugyanakkor óvott minket attól, hogy valós tényeket hamis színben tüntessünk fel. Kérdésünkre közölte: az ingatlan 2003-as megvételekor nem beszélt Barinkai Péterrel, sejtelme sem volt arról, hogy ő a székházépítéssel megbízott kft. ügyvezetője, arról meg végképp nem, hogy fb-tag is az eladó cégnél. Ennek amúgy sincs semmi köze ahhoz, hogy lakhatása megoldása érdekében családi összefogással megvásárolták „ezt a sajtó középpontjában álló nagyon fontos ingatlant”. Rudi azt mondta, hogy az ingatlanra a teraszán elhelyezett Eladó feliratú tábla miatt figyelt fel és hívta fel a kiírt telefonszámot. (A Hársmajor Kft.-t ennek az ingatlannak a megvásárlására és üzemeltetésére hozták létre, a két tulajdonos fele-fele részben Rudi Zoltán és az édesapja.) Rudi felhívta a figyelmünket arra is, hogy ekkor még csak hírigazgató volt az MTV-nél, és kilátásban sem volt, hogy valaha a tévé első embere lesz. Rudi magánházának eladásában segédkezik egy budapesti ügyvédnő is, akivel a Magyar Televízió elnökeként 2004-ben más feladatokra megbízási szerződést kötött. Rudi Zoltán már az ezzel kapcsolatos kérdéseinket is csúsztatásnak minősítette. Szerinte az ügyvédnő nem tanácsadó az MTV-ben, hanem több más szakemberrel együtt bonyolult ügyekben képviseli a köztévét szerény díjazásért, és nem adott neki megbízást arra, hogy adja el a saját lakását. Rudi szerint ez amúgy sem lenne összeférhetetlen. Ugyanakkor lapunk több bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy az ügyvédnő is intézi a házeladást. Az egyik például az a 155 millió forintról szóló ingatlanbecslés, amelyet - az ügyvédnő megbízásából - közeli rokona készített a telekről és a házról. Ami pedig köztévés munkáit illeti: a szerződés szerint az ügyvédnő szerény díjazása havi 500 ezer forint plusz áfa és költségtérítés. Feladata pedig egyebek között „az MTV Rt. székházprojektjével kapcsolatosan felmerülő ügyekben, közbeszerzésekkel kapcsolatos eljárásokban” iratok készítése, véleményezése, tanácsadás és peres képviselet ellátása. HASZÁN ZOLTÁN Bár eltökélten azt gondolja, hogy a Népszabadság valamely okból „utazik rá”, ünnepélyesen kijelentjük: bennünket nem érdekel Rudi Zoltán magánélete. E cikk kizárólag azért született, mert a házvásárlási-eladási ügy több szálon is érintkezik az MTV székházügyével. Lehet, hogy csak áttételesen, de közpénzekről is szó van tehát. És még egy mondat: a magát közszolgálatinak nevező, és igen, közpénzekből fenntartott intézmény elnöke lapunkat félreérthetetlen módon azzal fenyegette meg, hogy egy ilyen írás elkészülte esetén a Magyar Televízió hírműsoraiban a Népszabadság kiadóinak, szerkesztőinek „vagyoni helyzetével, kabátszerzési technikáival, magánéletével” is foglalkozhatnak. De az már egy másik foglalkozás lesz. Csak rajta. Közpénzen. TÓTH ÁKOS ■ Lapunk a cikkel kapcsolatos kérdésekkel megkereste Rudi Zoltánt, a Magyar Televízió elnökét. Rudi válaszolt a kérdésekre, majd levelet küldött a Népszabadság főszerkesztőjének. Ezt a főszerkesztő válaszának tartalmával - minden előzetes értesítés nélkül - még aznap este közreadta nemrégiben indult internetes naplójában. Ezért levele néhány mondatát most mi is (engedélye nélkül) közöljük. „Szeretném, ha a két orgánum viszonya nem romlana meg a személyemet ért rágalmak miatt, nem szeretném, ha a hírműsorainkban a Népszabadság kiadójának és szerkesztőinek vagyoni helyzetével, kabátszerzési technikáival, magánéletével foglalkoznának kollégáim. Felületünk van bőven, pénzünk ugyan kevés, de tudjuk, rágalomhoz nem kell sok. Figyelmedbe ajánlom Botticelli Rágalom c. képét, azokat a hatalmas füleket, amelyekkel a befogadó közeg imádja, szívja magába a rágalmat. Kérlek, ne őket szolgáljátok, hanem azokat az embereket, akik a valóságra kíváncsiak, mert felelős döntéseket akarnak hozni magán- és közfunkciójukban egyaránt” - írja Rudi Zoltán. Kasszasikerek, Kepes és új közéleti műsor a képernyőn A nyári takarékos üzemmód után felfrissíti műsorkínálatát mindkét országos kereskedelmi csatorna. Lesznek újra realityk, a csatornák kasszasikerű filmeket ígérnek, miközben az MTV- nél egyelőre terveznek, de pénzre is várnak. Az RTL Klub már péntektől elindítja a nagy reklámkampánnyal beharangozott, a tengerentúlon óriási sikert aratott Eltűntek című amerikai sorozatot. Ősztől újra képernyőn lesz Kepes András a korábbi, Apropó című műsorához hasonló Világfalu című sorozatával az RTL Klubon. Ugyanezen a csatornán lesz önálló műsora Ganxsta Zolee zenésznek, és reality jellegű műsor is indul, amely egy rózsaszínűre festett, mozgó peepshow-vá alakított Robur buszban utazó társaságot követ. A TV 2 is indít egy sztárokkal operáló show-műsort, a Vásott kölykök című produkcióban gyerekkel és egymással lesznek összezárva a képernyőn híressé vált emberek. Lesz egy másik celebrity vetélkedő is, újra indul a Megasztár, és a TV 2-n jelentkezik majd Mutató címmel egy új közéleti műsor is, amelyet Jakupcsek Gabriella, Bárdos András, Frei Tamás és Sváby András vezet majd. A Magyar Televízióban két hét múlva jelentik be az új műsorstruktúrát, amelyben a szűkös költségvetési támogatás miatt több bizonytalanság van még. A legnagyobb dobás a korábban Demokrácia munkanevű, végül M 3-ra keresztelt új közéleti csatorna lenne. Ennek debütálását már többször elhalasztották, legutóbb szeptemberről volt szó. Az MTV-ben úgy tájékoztatták lapunkat, hogy az indulás a kormányzattal még folyó pénzügyi tárgyalások eredményétől függ. A beindításához és működtetéséhez idén 700 millió forintra lenne szükség. H z. Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója műsorokat jelent be MAGYARORSZÁG Felvételi készülni, de mire? Folytatás az 1. oldalról A 2006-os felvételi tájékoztatók összeállításához legkésőbb novemberben tudniuk kellene az egyetemeknek, főiskoláknak, illetve az Oktatási Minisztériumnak: indulhatnak-e az új szakok, vagy minden marad a régiben. Néhány helyen már az elmúlt tanévben is folyt informatika szakon bolognai típusú képzés, szeptembertől pedig újabb három - agrár, műszaki és egészségügyi - területen indul a többciklusú oktatás. Ezek azonban kísérleti jellegű képzések, a teljes átálláshoz a felsőoktatási törvény módosítására lenne szükség. Szabó Zoltán szocialista és Gusztos Péter szabad demokrata képviselő - az oktatási tárca egyetértésével és szakmai segítségével - ezért egyéni képviselői módosító indítványt nyújt be a még mindig érvényben lévő régi felsőoktatási törvényhez. Szabó Zoltán érdeklődésünkre azt mondta: ezeket a részeket a volt köztársasági elnök nem kifogásolta. (Mádl azzal kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat, hogy a törvény a „tudomány művelőit” kizárja az irányító testületekből, valamint, hogy a kormányt hatalmazza föl azon tudományágak meghatározására, amelyeken doktori képzés folyhat. Hozzátette: módosító indítványát még az őszi ülésszak kezdete előtt benyújtja, hogy a bizottságok azonnal megkezdhessék a munkát, és októberre a parlament elfogadhassa az új képzésre való átállás szabályozását. VARGA DÓRA Ökotám: többmilliárdos veszteség ÁSZ-vizsgálat az alapítványnál Az Ökotám alapítvány közreműködésével megvalósított csatornafejlesztéseknél a tízmilliárdost is elérheti a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatások összege - derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből. A lapunkban korábban már ismertetett, meglehetősen bonyolult konstrukció lényege, hogy a Geotorr Kft. fővállalkozóként a műszakilag indokoltnál lényegesen magasabb áron vállalja a munkát, a cégnél keletkező nagy hasznot pedig - ráadásul adómentesen - úgy tüntetik el, hogy azt a kft. az önkormányzatoknak közterület-használati díjként fizeti meg. A pénzt a helyhatóságok a Geotour tulajdonosai által létrehozott alapítványnak adják át, amely azt a helyi lakosok támogatására fordítja. A kft. közvetítésével kötött lakás-előtakarékossági szerződésekre az ingatlantulajosoknak négy-öt évig havi húszezer forintot kell fizetniük, döntő részét az alapítvány folyósítja. Az ÁSZ jelentése szerint egyes településeken csupán a vállalási ár néhány százaléka, de például a Ráckeresztúr-Tordas beruházásnál a Geotour által felszámolt kivitelezési költség jóval több mint fele - 2,3 milliárdból csaknem másfél milliárd - vándorolt önkormányzati közvetítéssel az alapítványhoz. A kft. háromszoros árat számolt fel, így a különféle jogcímeken járó állami támogatások összege is a háromszorosa. A számvevők szerint az állami pénz a két településen meghaladja a másfél milliárd forintot, miközben a csatorna alig több mint nyolcszázmillióból épül. Tény viszont, hogy az Ökotám-modellben a beruházás az önkormányzatoknak egyetlen fillérjébe sem kerül, és a lakók is csak minimális hozzájárulást fizetnek. Vagyis: mindenki jól jár - vélhetően a Geotorr is megtalálja a számításait -, a költségvetés viszont a többtucatnyi településen alkalmazott konstrukció akaratlan finanszírozásával tízmilliárdokat veszíthet. Ha azonban a modellt jogszabálymódosításokkal ellehetetlenítik, és megszűnnek az alapítvány bevételei, tartani lehet attól, hogy az ötlet árát a helyhatóságok és a lakók fizetik meg. A csatornafejlesztések összértéke egyébként meghaladja a hatvanmilliárd forintot. LENCSÉS KÁROLY NÉPSZABADSÁG Elbocsátják az üzemi tanácsot Pétről Az üzemi tanács kilenc tagjának elbocsátására készül a péti Nitrogén Művek Rt. vezetése. Legalábbis erre utalnak azok az információink, amelyek szerint egy jóléti intézmény eladása miatti per következményeként olyan feszült viszony alakult ki az új tulajdonos és a munkavállalók képviselői között, hogy a társaság humánpolitikai igazgatója levélben kérte ki az üzemi tanács - és természetesen a szakszervezetek - előzetes véleményét az üzemi tanács tagjainak rendkívüli felmondásáról. (Az ügy már önmagában is érdekes: a munkáltató a tisztségviselőtől saját elbocsátásáról kér véleményt - a szerk.) A lapunkhoz eljuttatott dokumentumok szerint a humán igazgató azzal indokolja a rendkívüli felmondás szándékát, hogy az üzemi tanács és a társaság között folyamatban lévő peres eljárásban előbbi olyan magatartást tanúsított, ami törvénysértő, ugyanis harmadik személynek tudomására hozta a bírósági ügy elsőfokú, nem jogerős végzését, ezzel nyilvánvalóan veszélyeztette, megsértette a részvénytársaság gazdasági érdekét és jó hírnevét. Ez - az igazgató levele szerint - megalapozza az üzemi tanács tagjainak rendkívüli felmondását. Falussy Sándor, az üzemi tanács tagja - ő egyébként az egyik szakszervezetnek is a vezetője - az ügy előzményéről lapunknak elmondta: a pétfürdői Nitrogénművek Részvénytársaság új tulajdonosa, a gazdasági és politikai életben ismert Bige László nagyvállalkozó - akinek neve az országgyűlési képviselők elhíresült vadásztatásával kapcsolatban is felmerült - 2003-ban felmondta az érvényes kollektív szerződést, az új szerződésből azonban már kimaradt a jóléti intézmények, juttatások felsorolása. Ezt követően rövid idő alatt el is adták a munkásszállót, a művelődési házat, a strandfürdőt, az érdekképviseletek együtt döntési jogát figyelmen kívül hagyva és tiltakozása ellenére. Ezért az üzemi tanács bírósághoz fordult. A per kimenetele - a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában - az lett, hogy a legfőbb bírói testület kimondta: az üzemi tanácsnak akkor is együtt döntési joga van a jóléti jellegű intézmények sorsában, ha azok nincsenek felsorolva a kollektív szerződésben. Az üzemi tanács ennek nyomán polgári peres eljárást indított a társaság ellen azzal a céllal, hogy bíróság mondja ki semmisnek az intézmények adásvételi ügyletét. Falussy Sándor ezt a lépést azzal indokolta, hogy a társaság egyetlen alkalommal sem óhajtott az üzemi tanáccsal egyezkedni, miközben a humán igazgató arra szólította fel a dolgozói képviseletet, hogy három napon belül nyilatkozzon: nem tart igényt semmire, ellenkező esetben kirúgja a tagokat. Falussyék a gyár nyilvánossága elé tárták a fenyegetést, megerősítve, hogy nem mondanak le törvényes jogaikról. Eközben értesítették a per kimeneteléről a jóléti intézmények vevőkörét is. Az ügyről szerettük volna megkérdezni a Nitrogénművek Rt. humán igazgatóját is, Medve József azonban lapzártánkig, nem adott erre lehetőséget. KUN J. ERZSÉBET A péti Nitrogénművek Rt.