Népszabadság, 2005. december (63. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-20 / 297. szám
4 2005. DECEMBER 20., KEDD RÖVIDEN Mádl Dalma polgári elismerése Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt államfő felesége vehette át az első alkalommal adományozott Polgári Magyarországért Díjat az indokolás szerint „kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért, az egész magyar nemzetre kiterjedő karitatív jószolgálati és jótékonysági munkájáért”. (MTI) Jótékonysági árverés a hajléktalanokért Hajléktalan családok gyermekeinek nyaraltatására, kórházban ápolt hajléktalanok támogatásra fordítják azt a kétmillió forintot, ami a hét végén folyt be egy jótékonysági árverésen. (MTI) Tárgyalási szünet a Fővárosi Bíróságon Téli tárgyalási szünet lesz a Fővárosi Bíróságon december 27-30. között. A Cégbíróság cégirodája változatlan nyitva tartással működik. (MTI) Az MDF önállóan indul Magyarországnak szüksége van arra a nyugodt, békés hangra, amit az MDF képvisel, ezért a párt önállóan indul a választásokon - mondta tegnap Szőke László alelnök. (MTI) Taszár fél évszázad után bezárt Ötvenöt év után, alig egy hónappal az évfordulót követően befejeződött a felszámolás, tegnap végleg bezárták Taszáron a katonai bázist. (MTI) Segély árvízkárosultaknak Segélyszállítmányt indított útnak hétfőn a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a kelet-magyarországi árvízkárosultak megsegítésére. (MTI) Nívódnak a Külügyminisztériumtól Átadták a Külügyminisztérium nívódíját Keleti Miklósnak, a Magyar Rádió brüsszeli tudósítójának, Rockenbauer Nórának, a Magyar Hírlap munkatársának, a Duna Televízió csapatának, valamint Liu Vej-minnek, az Új Kína hírügynökség volt budapesti tudósítójának. (MTI) Ingyenes lesz az ünnepi parkolás? Az MDF kezdeményezi, hogy a budapesti parkolás legyen ingyenes december 22-én és 23-án. (OS) Lomnici szerint törvénymódosítás kell Törvénymódosítás kell ahhoz, hogy titoksértés miatt ne indulhasson büntetőeljárás újságírók ellen - válaszolta a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) etikai bizottságának ez irányú kérelmére. (MTI) Túl magas lenne a Balaton? Balatonfenyves polgármestere azt kéri a szakminisztertől, hogy mérlegelje a Balaton magas vízállásának veszélyeit - szerinte ugyanis a víz már házakat veszélyeztet. (Munkatársunktól) MAGYARORSZÁG Mária Rádió lesz az Extrémből Ami pályázaton többszöri próbálkozásra sem sikerült, vásárlással megoldotta a katolikus Mária Rádió: januártól az Extrém Rádió helyén hitéleti adás lesz hallható. Ehhez kellett a médiahatóság döntése is, amellyel - felülbírálva saját szakértőit - engedélyezte a radikális tartalomváltást. Januártól megszűnik az Extrém Rádió, a Budapesten és környékén fogható 94,2 MHz-es frekvencián a katolikus Mária Rádió sugároz majd. A Habsburg- Lotaringiai Mihály által vezetett társaság öt éve próbál frekvenciát szerezni az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatain, mindeddig sikertelenül. A versengésben megelőzte például a Rádió C, sőt az egyházellenes hangvétele miatt támadott Tilos Rádió is. Ám amit nem értek el a pályázatokon, most sikerült megoldaniuk pénzzel. A Mária Rádió Kht. megvette a vallásos hangvételtől eddig igen távol álló Extrém Rádió sugárzási jogát, értesülésünk szerint 150 millió forint körüli összegért. A tulajdonosváltás természetesen az eddigi műsorok jelentős átalakításával jár. (Az Extrém egyik alapítója Árpa Attila, a mostani távozók között lesz például Fiala János.) Ebbe viszont már van beleszólása a frekvenciaosztó ORTT-nek is. A médiahatóság a szűkös készletekre pályázók közül ugyanis döntő részben a beadott műsorelképzelések alapján dönt. Az érthetőség kedvéért: komoly vitát okozott például korábban, hogy a Sláger válthat-e az ötvenes, hatvanas évek dalairól a hetvenes-nyolcvanas évek számaira, hiszen eredetileg nem ezt ígérték. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy az ORTT döntés-előkészítő irodája nem is támogatta, hogy az Extrém helyén a Mária szóljon. Érvelésük szerint ez már olyan mértékű változtatás, hogy új pályázatot kellene kiírni a frekvenciára. Csakhogy a tiltást javasló előterjesztést egy módosító indítvánnyal engedéllyé formálta az ORTT MDF-es delegáltja a fideszes tag, valamint a hatóság elnöke és az MSZP-s delegált támogatásával. Ellene csak Tímár János SZDSZ-es tag szavazott. Az MSZP-s tag, Ladvánszky György szerint számos probléma volt az Extrémmel, több vállalását nem tartotta be. A radikális műsor-átalakítást elvető előterjesztés felülbírálatáról szűkszavúan csak annyit mondott: mérlegelési jogkörben így döntöttek. Imádkozó rádiót indítunk - nyilatkozta lapunknak Szederkényi Károly, a Mária Rádió főszerkesztője. Mint mondta, a Mária Rádió egy nemzetközi hálózat tagjaként szólal majd meg, 42 országban van jelen az olaszországi alapítású társaság. Mária Rádió Erdélyben és a Délvidéken is van. H. z. Árpa Attila, az Extrém egyik alapítója Fiala János az utolsó távozók között A lengyel adó Lengyelországban több katolikus rádióadó is működik - többségük egyházmegyei tulajdonban. 1991-ben kezdte meg működését Bydgoszczban a Radio Maryja. Az adót az Isteni Megváltó Feltámadásának szerzetesrendje (redemptoristák) irányítják. Igazgatója Tadeusz Rydzyk atya. A rádiót száz adó közvetíti, ötödik a lengyel FM-adók között, a piac 2,4 százalékát ellenőrzi. Irányvonala a felvilágosodásellenes lengyel nemzeti katolicizmus. A legutóbbi választásokon felléptek a liberális Polgári Platform ellen, korábban az EU-ba lépés ellen agitáltak. A rádió többször konfliktusba keveredett a lengyel püspökök egy részével. A lengyel adó nem tagja a Mária hálózatnak. (M. G.) Egyházi hangok az éterben Nem a Mária lesz Magyarország első katolikus rádiója: a Petőfi adó középhullámú frekvenciáján országosan szól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia adója, a Magyar Katolikus Rádió, illetve négy városban hallható (Eger, Miskolc, Sátoraljaújhely és Hatvan) az egri székhelyű Szent István Rádió, amelynek igazgatója, Szarvas István lapunknak elmondta: a régióban némi késéssel indult el Magyarországon a katolikus rádiózás. Az egri egyházmegye indította el 2000-ben, lényegében kísérleti adásként. Azóta bővült négy nagyvárosra a Szent István hálózata, időközben pedig elindult az országos Magyar Katolikus Rádió. A két adó között van együttműködés. Televíziózást ugyanakkor nem terveznek, a rádiók költsége így is jelentős teher. (A Pax TV vallásos műsort sugároz ugyan, de nem egyházi tulajdonú.) NÉPSZABADSÁG Hatmillióba kerülhet a tüntetés Megérkezett Magyar Bálint oktatási miniszternek a kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Gimnáziumban történtek kivizsgálását kezdeményező kérelme az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Az ügy előzménye, hogy a gimnáziumban a múlt pénteken azokkal a diákokkal, akik nem kívántak részt venni az egyházi iskolák finanszírozási gondjai miatt szervezett tüntetésen, öt órán át dolgozatot írattak. A hatóság feladat- és hatáskörében eljárva azt vizsgálja majd, megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét. A hatályos szabályok szerint a hatóság megtilthatja az esetleges jogsértő magatartás folytatását, határozatát nyilvánosságra hozhatja, de akár büntetést is kiszabhat, amelynek felső határa hatmillió forint. Magyar Bálint tegnap a Parlamentben is szóvá tette: törvénytelen, hogy az iskolásoknak nyilatkozniuk kellett politikai hovatartozásukról. L. K. A túlmunkáról szóló jogszabályok betartását követelik az orvosok „Szeretne ön holnaptól a fizetése negyedéért dolgozni? Mert ezt teszi minden magyar orvos, amikor a törvény szerint járó ügyeleti díj negyedéért-feléért végzi a munkáját.” Ezekkel a mondatokkal kezdődik az a levél, amelyben az Orvosok Egymásért Társaság felszólítja a miniszterelnököt és az országgyűlési képviselőket, hogy szerezzenek érvényt a jognak és rendezzék végre az orvosi túlmunkadíjakat. Az Európai Bíróság döntése értelmében az ügyeleti munka teljes értékű munkaidőnek számít, ám Magyarországon az uniós csatlakozás óta továbbra sem rendeződött az egészségügyi dolgozók ügyeletének honorálása. Béreiknél továbbra is a 2004. május előtti számítási módszert alkalmazzák. E szerint viszont az ügyeletben eltöltött idő felére, negyedére számolnak el bért az orvosoknak. Az ügyben egyelőre két nem jogerős bírósági döntés született, mindkét ügyben az Európai Bíróság döntését tartották mérvadónak. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) számításai szerint az állam 25-30 milliárd forinttal tartozik a doktoroknak. Az ügyeletben töltött idő elszámolásának rendezését Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is megígérte az orvosoknak, amikor november végén fogadta a kamara elnökét. Akkor arról volt szó, hogy a szaktárca és a kamara közösen készíti elő a megoldást segítő jogszabályokat. Ez a munka azonban el sem kezdődött, sőt a szaktárca képviselője szerdán a parlament egészségügyi bizottsága előtt határozottan kijelentette: amíg az ezzel kapcsolatos uniós irányelv nem készül el, nincs értelme a hazai szabályozásnak. Nem szeretne a fizetése feléért, negyedéért dolgozni Havas Szófia (MSZP) országgyűlési képviselő, de szerinte egyelőre nincs megoldása az orvosi ügyleti vitának. A jelenlegi struktúrában a kórházak képtelenek több bért fizetni orvosaiknak. D. A. N. Nemcsak a háziorvosok problémája a pihenőidő hiánya Nyíradony „harcban” az ügyeleti pénzért A kötelezően elrendelhető éves túlmunkakeretük már kimerült, az önkormányzat pedig nem fizette ki az ügyeleti túlórákat, ezért nem hajlandók az orvosi ügyeleti szolgálat ellátására a nyíradonyi háziorvosok és egészségügyi asszisztensek. Tudósítónktól A Hajdú-Bihar megyei kisváros öt háziorvosa az idén a kötelezően elrendelhető ügyeleti órák többszörösét dolgozta le, fejenként átlagosan mintegy havi 110 órát teljesítettek a havi 160 órás munkaidőn felül. Mivel az egészségügyi dolgozók a múlt szombati ügyeletet nem látták el, az ÁNTSZ a szomszédos Hajdúsámsont jelölte ki ügyeleti helyszínként. Az öt nyíradonyi orvos és a hét asszisztens képviseletében egy, a neve elhallgatását kérő orvos lapunknak azt mondta: hetente legfeljebb 12 óra ügyeletet láthatnának el, de ennél több mint egy éve sokkal többet dolgoznak. Mint mondta, a városvezetés „nem áll velük szóba”, a polgármester, Tasó László fideszes parlamenti képviselő a panaszaikat nem hallgatja meg. Az orvos hozzátette: az ügyeleti túlmunkáért megalázóan kevés pénzt kapnak az orvosok óránként 350, az asszisztensek 150 forintot, holott más vidéki városban ez az összeg eléri az 1800 forintot. Számításaik szerint az önkormányzat összesen mintegy félmillió forinttal tartozik nekik. A MOK elnöke, Éger István azt mondta: az üggyel kapcsolatos, hónapok óta húzódó egyeztetéseket elnöki felügyelet alá helyezte. Az idén augusztusban hiába kért találkozót a polgármestertől, válaszra sem méltatták. Az elmúlt napokban újabb találkozót kért Tasó Lászlótól, de a polgármester azt mondta, erre térjenek vissza januárban, mert nyugodt karácsonyt szeretne. A kamarai elnök úgy fogalmazott: a nyíradonyi dolgozókat méltánytalanság és igazságtalanságérte, amit rendezni kell, csakúgy, mint a várossal kötött szerződéseket, amelyek - állítása szerint - hemzsegnek a jogi hibáktól. Tasó László nem kívánt nyilatkozni, érdeklődésünkre azt mondta, hogy sajtótájékoztatót tart az ügyről. ■ Tiltakozó megmozdulást tartottak tegnap a kiskunhalasi városháza előtt a Semmelweis kórház egyik szakszervezetének szervezésében. Az ellen tüntettek, hogy mintegy negyven embert bocsátanak el az intézményből, amelynek működtetését 2004 júliusában privatizálták. A befektető Hospinvest Rt. a dolgozók továbbfoglalkoztatását ígérte, ehhez képest a 900 dolgozóból azóta 116-ot bocsátott el. Jelenleg sincs érvényes kollektív szerződés a kórházban. Eközben a sürgősségi betegellátó osztályt már 2004 végére át kellett volna adni, de ennek az évnek a végére sem lesz teljesen kész. (Szegedi tudósítónktól) ■ Tasó László fideszes parlamenti képviselő, Nyíradony polgármestere a napokban feljelentést tett a rendőrségen Szilágyi János nyíradonyi MSZP-elnök ellen. Tasó László azt állítja: a helyi orvosi rendelőben Szilágyi János nekilökte egy üvegajtónak. Az MSZP-elnök tagadja Tasó vádjait. A rendőrség vizsgálja a feljelentés tartalmát, és három napon belül dönt arról, hogy indít-e eljárást.