Népszabadság, 2006. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-22 / 45. szám

4 22 • 2006. FEBRUÁR 22., SZERDA • NÉPSZABADSÁG Extra/Rivalda Halj meg, doki! (A thriller-lányok) Falusy Zsigmond Most, amikor Szabó Márta túl van már két tucat gyilkosságon, talán különös arról be­szélni, hogy valójában romantikus alkat. Pedig így van. Szereti a holdfényt, a virá­gokat, gyakran ábrándozik, és az, hogy egyik regényének hőse élve akarja felfalni magát, csupán az élet furcsaságainak számlájára írható. Mert az élet furcsa, a vi­lág kiismerhetetlen, néha kétfejű borjú születik, máskor meg író lesz a gépíróból. A Szamos mellett nő fel Szabó Márta, Szamos angyalosan, melynek neve mindig a mesékre emlékezteti. Boldog a gyer­mekkora: édesanyja esténként a lámpa­fény mellett Jókai Mór műveit olvassa fel a családnak. A lírai kezdés után prózai a folytatás. A lány gyors- és gépírást tanul, és dolgozni kezd, előbb egy üvegesszö­vetkezetnél, majd egy műanyagipari vál­lalatnál lesz titkárnő. Hosszú, nyugodt, tulajdonképpen eseménytelen időszak ez az életében. Negyvenegy évesen aztán megbetegszik, és leszázalékolják. A sok fekvés és a tétlenség elkeseríti, rengete­get sír, nem találja a helyét. Egyik nap a nagyobbik lánya egy romantikus füzet-re­gényt ad neki, ami megváltoztatja az éle­tét. Szabó Márta ugyanis elolvassa a tör­ténetet, majd ír egy hasonlót, Kártyán nyert boldogság címmel. Nem sokkal ké­sőbb már regénybe kezd. A Rontás virága egy fiatal, intézetből kikerült lány és egy pap, Leonard atya kapcsolatáról szól. Lin­da Hudson, mert így hívják a lányt, a pap­ba szeret, és érzelmei nem maradnak vi­szonzatlanok. „Szeretlek, Leonard, na­gyon szeretlek”, kiáltja Linda a regény egy pontján. „Isten tudja, látja, hogy ér­zelmeink tiszták és igazak. Nem lehet ki­fogása ellene”. Egy postás keresi három hét múlva Szabó Mártát. Ajánlott levelet hoz az egyik kiadótól, melyhez, mint kiderül, a lánya küldte el a kéziratot, így kezdődik az asszony írói pályája. Romantikus törté­neteket vet papírra, melyek hősei általá­ban grófok, grófnők, hercegek, néha egy­­egy árván maradt lány. A Halhatatlan sze­relemben például David Loc gróf botlik a birtoka szélén a szegény és magányos Cecíliába, az amerikai polgárháború ide­jén játszódó Harcmezők angyalában pe­dig halott ikertestvére ruháiban egy lány vonul be katonának, ahol aztán menthe­tetlenül beleszeret a parancsnokába. Sza­bó Márta nem csak ír a boldogságról, hisz is benne. Kétszer megy férjhez, második választottjával az EMKE-étteremben is­merkedik meg. A férfi magas, erős, ké­sőbb kiderül róla, hogy első osztályú csel­­gáncsozó. Amikor hozzálép és táncolni hívja, Szabó Márta már tudja, hogy meg­találta az igazit. Az írás aztán értelmet ad az életének: végre hasznosnak érzi magát. Még a nevét is megváltoztatja a siker érdekében, és könyveit Martha Tailor néven jegyzi. Ál­talában háromhetente fejez be egy re­gényt, aztán pihen pár napot, és már kezdi az újat. Egyszer megharagszik: a kiadónál arra kérik, írja sikamlósabbra a szerelmi jeleneteket. Zaftosabbra, pontosan ezt a kifejezést használják a beszélgetés során, ám a Megszegett eskü, az Eljátszott tisz­tesség és A boldogság könnye szerzője fel­háborodottan mond nemet. Kevéssel ké­sőbb még valamire kérik, amit először tré­fának gondol. írjon orvosi krimiket, ajánl­ják, mert annak nagy a keletje. Szabó Már­ta gondolkodási időt kér. Nem sokkal ké­sőbb életében először végignéz egy epizó­dot a Columbo című sorozatból, átvirraszt egy éjszakát, majd vállalja a dolgot. Ettől kezdve kettős életet él. Sidney Lawrence néven romantikus regényeket publikál, a Martha Tailort pedig a bűnügyi írásoknak tartja meg. Orvosi lexikont vá­sárol, az izgalmasabb cselekményszálak­ról pedig néha a nőgyógyásza véleményét is kikéri. Egymás után születnek meg az orvosi krimik, a Gyilkos tűk, a Kegyetlen terápia, a Dr. Gyilkos, vagy a Pokoli kísér­let, amelynek hőse dr. Erwin Meier Bue­nos Aires-i tartózkodása során borzalmas dolgokra bukkan: sorra tűnnek el frissen műtött betegei, akik holtan vagy megcson­kítva kerülnek elő. Szabó Márta könyven­ként általában két-három halottal dolgo­zik. Néha akupunktúrás tűvel ölik meg az áldozatokat, esetleg hipnózissal őrjítenek meg valakit, az Embólia című könyvben pedig magzatvizet fecskendeznek egy nő vénájába. Amikor piacra dobják egyik mű­vét, a Gyűlöletet, valaki Csepelről keresi telefonon. A férfi Mihályként mutatkozik be, és csak ennyit mond: millió csók mind­két kezére, mert ilyen izgalmas könyvet ő még nem olvasott. Szabó Márta kis híján elsírja magát a dicsérettől. Első regénye óta szinte állandóan dol­gozik, mégis meglepődik, amikor össze­számolja: az évek során körülbelül nyolc­van könyvet írt, köztük három, magyar orvosokról szóló dokumentumregényt, írásait rendszerint kisebbik gyermeke, Annamária olvassa át, aki kijavítja a he­lyesírási hibákat, néha felhívja a figyel­mét egy-egy ellentmondásra. Egyszer azonban hiába várja a lektorálást. Már épp megharagudna, amikor kiderül, a lá­nya éjszakánként a saját könyvén dolgo­zik. A Hetedik érzék egy lélektani krimi, amelyben a főhőst autóbalesetben el­hunyt felesége hívogatja telefonon. Szabó Márta először el sem hiszi az egészet, majd elolvassa a regényt, és örömében sírva fakad. A lánya vele sír. Ettől kezdve ketten írnak a családban. Ő továbbra is felváltva készíti romantikus regényeit és az orvosi krimiket, lánya pe­dig Annmary néven publikálja pszicho­­thrillerjeit. Ritkaság ez a világban, de nem egyedülálló: az amerikai Mary Higgins Clark, és lánya Carol is krimiket ír. Szabó Márta mindenesetre elégedett. Szereti az életét, élvezi, amit csinál, és már egyálta­lán nem bánja, hogy időről időre embere­ket öl meg könyvének lapjain. Am­mary is boldog. Gyors egymásutánban kiadják az Elátkozva, a Visszatérés és az Élet a pokolban című könyvét, ráadásul három éve megszületett a kislánya, Vivien is. A két írónő és a gyerek néha együtt mennek bevásárolni. Vivien néha a földre tornyo­zott könyvekre mutat: az a nagyié, az meg az anyué. Ügyes kislány. Olvasni még nem tud, de nevének első két betűjét már leírja. Hogy belőle is krimiszerző lesz? Erre még Szabó Márta sem tud válaszolni. Olykor csak ül, és nézi az unokáját, nem tud betelni a látvánnyal. Vi, írja a kislány egy papírra. Vi. Még húsz év talán, és kialakul a vége is. Viviszekció. Romantika, gyilkosság és lelki terror családi vállalkozásban. Annmary és Martha Tailor könyvei egy ideje már saját kiadójuknál jelennek meg Fotó: Teknős Miklós Luxuszuhany a bőröndben Petőcz András József - Pontosan olyan utazótáskát szeretnék, amilyet Sharon Stone számára készítettek - mondja a japán vevő az eladónak a Champs-Élysées egyik legelegánsabb üz­letében. A klasszicista saroképület mes­­­sziről hirdeti, hogy olyan világcégnek ad otthont, ahol nem a pénz, hanem a vevő számít. Legyen milliomos szupersztár vagy az utcáról betévedt turista. A Louis Vuitton család palotájában a látogató is otthon érezheti magát. A falakat a világ egyik vezető luxusipa­ri konszernjéhez, a Louis Vuitton Moët Hennessyhez (LVMH) tartozó és magyar­­országi megjelenésre készülő cég nagy­méretű utazótáskái borítják. Nem bőrön­dök, hanem a XIX. századot idéző, fából készült, vászonnal és bőrrel borított útilá­dák. Az egykor a gazdagok kiváltságának számító utazás szimbólumai. A nemrégiben felújított, s az LV-biro­­dalom zászlóshajójának tekintett üzlet belső borítása fémkarikák, csillagok, és rombuszok ötvözetéből áll. A „fémbőr” - ahogy azt az évente több mint hárommil­­liárd eurós árbevételű cég egyik vezető munkatársa, Jasmine Abdellatif nevezi - a modernséget és hagyományokat egyesíti. A vásárlótér belső kialakítása is utazásra invitál: nincsenek emeletek, hanem egy­két lépcsőfok, kicsi emelkedő szinte ész­revétlenül visz tovább, egyre magasabbra. A több mint 150 éves múltra visszatekintő cég üzenete is ez:­­ Merj továbblépni, menj egyre magasabbra! Az LV monogramnak és az általa meg­testesített tökéletességnek ára van. A női és férfi cipők 3 ezer eurótól (750 ezer fo­rint) indulnak, közepes méretű női táska 6400 euróért (1,6 millió forint). Egy te­nyérben elférő nyakék, igazgyöngyökkel, briliánsokkal pedig 180 ezer euróért (több mint 50 millió forintért) van kitéve. Az alapító, Louis Vuitton 1835-ben, 14 éves korában gyalog indult el szülőfalujá­ból, a svájci határ melletti Anchay-ból Pá­rizsba, hogy meghódítsa a világot. A négyszáz kilométert két év alatt tette meg, közben alkalmi munkákból tartotta el magát. Két év alatt megtanulta, milyen az pocsék körülmények között „utazni”. Az első vasutak megjelenésének köszön­hetően e korszak a tömegközlekedés szü­letésének ideje.­­ Ha utazni akarunk, biz­tonságban kell szállítani a holminkat, a ruhánkat, bármit - ezt a piaci igényt is­merte fel a szegény sorsú fiatalember. Vuitton 1854-ben, Párizsban, a Kapuci­nusok utcájában nyitotta meg első üzle­tét. Könnyű faszerkezetből készült, víz­hatlan, impregnált vászonnal borított fa­ládákat gyártott - óriási sikerrel. Öt évvel később a fiatal vállalkozó feleségével a Párizs közeli Asnieres-ben vásárolt nagy házba költözött, ahol minőségi műhely­nek is jutott hely. A család több mint száz éven keresztül itt lakott. A cég apáról fiú­ra szállt, ma már az ötödik nemzedék vi­szi az ügyeket. A házi múzeummal bővített asnieres-i műhelyben ma több mint kétszázan dol­goznak. Most is kézzel ütnek be minden szöget minden egyes útiládába, a kézi­munka dominál a vászonborítás varrásá­nál, a bőrök és a sarokvasak előkészítésé­nél. Tömeggyártás helyett egyedi igénye­ket elégítenek ki. Ha valaki 30 inget és 66 nyakkendőt akar szállítani útiládájában úgy, hogy a ládán belül mindegyik ingnek, nyakkendőnek külön rekesz jusson, nincs semmi akadálya. Annak sem, hogy házi zuhany legyen a „bőröndben”, hogy a ve­vő - bárhol jár a világban - saját köreiben tusolhasson. Ehhez hideg és meleg víz kell, s még az, hogy a víz benne maradjon a „bőröndben”, ne áztassa el a környeze­tét. Az extrém megrendelést e hónapok­ban teljesítik a jelenlegi családfő, Patrick- Louis Vuitton tervezésében. Az egyedi megrendeléseknek ára van, pontosabban nincs ára. Az akár több százezer euróról kiállított számla a szállítással egy időben érkezik a vevőhöz. A cég 1885-ben kezdett terjeszkedni a világban, ekkor nyitotta meg első üzletét a londoni Oxford Streeten, majd 1898-ban az alapító fia, Georges Vuitton az Egyesült Államokban is megkezdte bőröndjeinek árusítását. A világban jelenleg 340 LV- bolt található, ezek közül ötven az egyik legfontosabb piacnak számító, s a francia márkát különleges mítosszal övező Japán­ban. A Louis Vuitton kelet-európai megje­lenése 1998-ban Prágával indult, s időköz­ben Moszkvában is már két szuperbutikot nyitottak. A világmárka júniusban megér­kezik Magyarországra is, az első hazai Louis Vuitton üzlet Budapesten, az Andrássy úton nyitja meg kapuit. Az uta­zás ma már tömegcikké vált, de a mono­­gramos ládák, bőröndök, táskák a fapado­sokon is jól mutatnak. Párizs, 2006. február A Louis Vuitton de Ginza Namikidori üzlet Tokió­ban (fent), és monog­­ramkészítés egy bőrö­dön (balra) - minden, ami az utazáshoz kell. A párizsi cég hamarosan saját üzlettel jelenik meg Budapesten Fotók: Louis Vuitton /

Next