Népszabadság, 2006. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-22 / 45. szám
4 22 • 2006. FEBRUÁR 22., SZERDA • NÉPSZABADSÁG Extra/Rivalda Halj meg, doki! (A thriller-lányok) Falusy Zsigmond Most, amikor Szabó Márta túl van már két tucat gyilkosságon, talán különös arról beszélni, hogy valójában romantikus alkat. Pedig így van. Szereti a holdfényt, a virágokat, gyakran ábrándozik, és az, hogy egyik regényének hőse élve akarja felfalni magát, csupán az élet furcsaságainak számlájára írható. Mert az élet furcsa, a világ kiismerhetetlen, néha kétfejű borjú születik, máskor meg író lesz a gépíróból. A Szamos mellett nő fel Szabó Márta, Szamos angyalosan, melynek neve mindig a mesékre emlékezteti. Boldog a gyermekkora: édesanyja esténként a lámpafény mellett Jókai Mór műveit olvassa fel a családnak. A lírai kezdés után prózai a folytatás. A lány gyors- és gépírást tanul, és dolgozni kezd, előbb egy üvegesszövetkezetnél, majd egy műanyagipari vállalatnál lesz titkárnő. Hosszú, nyugodt, tulajdonképpen eseménytelen időszak ez az életében. Negyvenegy évesen aztán megbetegszik, és leszázalékolják. A sok fekvés és a tétlenség elkeseríti, rengeteget sír, nem találja a helyét. Egyik nap a nagyobbik lánya egy romantikus füzet-regényt ad neki, ami megváltoztatja az életét. Szabó Márta ugyanis elolvassa a történetet, majd ír egy hasonlót, Kártyán nyert boldogság címmel. Nem sokkal később már regénybe kezd. A Rontás virága egy fiatal, intézetből kikerült lány és egy pap, Leonard atya kapcsolatáról szól. Linda Hudson, mert így hívják a lányt, a papba szeret, és érzelmei nem maradnak viszonzatlanok. „Szeretlek, Leonard, nagyon szeretlek”, kiáltja Linda a regény egy pontján. „Isten tudja, látja, hogy érzelmeink tiszták és igazak. Nem lehet kifogása ellene”. Egy postás keresi három hét múlva Szabó Mártát. Ajánlott levelet hoz az egyik kiadótól, melyhez, mint kiderül, a lánya küldte el a kéziratot, így kezdődik az asszony írói pályája. Romantikus történeteket vet papírra, melyek hősei általában grófok, grófnők, hercegek, néha egyegy árván maradt lány. A Halhatatlan szerelemben például David Loc gróf botlik a birtoka szélén a szegény és magányos Cecíliába, az amerikai polgárháború idején játszódó Harcmezők angyalában pedig halott ikertestvére ruháiban egy lány vonul be katonának, ahol aztán menthetetlenül beleszeret a parancsnokába. Szabó Márta nem csak ír a boldogságról, hisz is benne. Kétszer megy férjhez, második választottjával az EMKE-étteremben ismerkedik meg. A férfi magas, erős, később kiderül róla, hogy első osztályú cselgáncsozó. Amikor hozzálép és táncolni hívja, Szabó Márta már tudja, hogy megtalálta az igazit. Az írás aztán értelmet ad az életének: végre hasznosnak érzi magát. Még a nevét is megváltoztatja a siker érdekében, és könyveit Martha Tailor néven jegyzi. Általában háromhetente fejez be egy regényt, aztán pihen pár napot, és már kezdi az újat. Egyszer megharagszik: a kiadónál arra kérik, írja sikamlósabbra a szerelmi jeleneteket. Zaftosabbra, pontosan ezt a kifejezést használják a beszélgetés során, ám a Megszegett eskü, az Eljátszott tisztesség és A boldogság könnye szerzője felháborodottan mond nemet. Kevéssel később még valamire kérik, amit először tréfának gondol. írjon orvosi krimiket, ajánlják, mert annak nagy a keletje. Szabó Márta gondolkodási időt kér. Nem sokkal később életében először végignéz egy epizódot a Columbo című sorozatból, átvirraszt egy éjszakát, majd vállalja a dolgot. Ettől kezdve kettős életet él. Sidney Lawrence néven romantikus regényeket publikál, a Martha Tailort pedig a bűnügyi írásoknak tartja meg. Orvosi lexikont vásárol, az izgalmasabb cselekményszálakról pedig néha a nőgyógyásza véleményét is kikéri. Egymás után születnek meg az orvosi krimik, a Gyilkos tűk, a Kegyetlen terápia, a Dr. Gyilkos, vagy a Pokoli kísérlet, amelynek hőse dr. Erwin Meier Buenos Aires-i tartózkodása során borzalmas dolgokra bukkan: sorra tűnnek el frissen műtött betegei, akik holtan vagy megcsonkítva kerülnek elő. Szabó Márta könyvenként általában két-három halottal dolgozik. Néha akupunktúrás tűvel ölik meg az áldozatokat, esetleg hipnózissal őrjítenek meg valakit, az Embólia című könyvben pedig magzatvizet fecskendeznek egy nő vénájába. Amikor piacra dobják egyik művét, a Gyűlöletet, valaki Csepelről keresi telefonon. A férfi Mihályként mutatkozik be, és csak ennyit mond: millió csók mindkét kezére, mert ilyen izgalmas könyvet ő még nem olvasott. Szabó Márta kis híján elsírja magát a dicsérettől. Első regénye óta szinte állandóan dolgozik, mégis meglepődik, amikor összeszámolja: az évek során körülbelül nyolcvan könyvet írt, köztük három, magyar orvosokról szóló dokumentumregényt, írásait rendszerint kisebbik gyermeke, Annamária olvassa át, aki kijavítja a helyesírási hibákat, néha felhívja a figyelmét egy-egy ellentmondásra. Egyszer azonban hiába várja a lektorálást. Már épp megharagudna, amikor kiderül, a lánya éjszakánként a saját könyvén dolgozik. A Hetedik érzék egy lélektani krimi, amelyben a főhőst autóbalesetben elhunyt felesége hívogatja telefonon. Szabó Márta először el sem hiszi az egészet, majd elolvassa a regényt, és örömében sírva fakad. A lánya vele sír. Ettől kezdve ketten írnak a családban. Ő továbbra is felváltva készíti romantikus regényeit és az orvosi krimiket, lánya pedig Annmary néven publikálja pszichothrillerjeit. Ritkaság ez a világban, de nem egyedülálló: az amerikai Mary Higgins Clark, és lánya Carol is krimiket ír. Szabó Márta mindenesetre elégedett. Szereti az életét, élvezi, amit csinál, és már egyáltalán nem bánja, hogy időről időre embereket öl meg könyvének lapjain. Ammary is boldog. Gyors egymásutánban kiadják az Elátkozva, a Visszatérés és az Élet a pokolban című könyvét, ráadásul három éve megszületett a kislánya, Vivien is. A két írónő és a gyerek néha együtt mennek bevásárolni. Vivien néha a földre tornyozott könyvekre mutat: az a nagyié, az meg az anyué. Ügyes kislány. Olvasni még nem tud, de nevének első két betűjét már leírja. Hogy belőle is krimiszerző lesz? Erre még Szabó Márta sem tud válaszolni. Olykor csak ül, és nézi az unokáját, nem tud betelni a látvánnyal. Vi, írja a kislány egy papírra. Vi. Még húsz év talán, és kialakul a vége is. Viviszekció. Romantika, gyilkosság és lelki terror családi vállalkozásban. Annmary és Martha Tailor könyvei egy ideje már saját kiadójuknál jelennek meg Fotó: Teknős Miklós Luxuszuhany a bőröndben Petőcz András József - Pontosan olyan utazótáskát szeretnék, amilyet Sharon Stone számára készítettek - mondja a japán vevő az eladónak a Champs-Élysées egyik legelegánsabb üzletében. A klasszicista saroképület messziről hirdeti, hogy olyan világcégnek ad otthont, ahol nem a pénz, hanem a vevő számít. Legyen milliomos szupersztár vagy az utcáról betévedt turista. A Louis Vuitton család palotájában a látogató is otthon érezheti magát. A falakat a világ egyik vezető luxusipari konszernjéhez, a Louis Vuitton Moët Hennessyhez (LVMH) tartozó és magyarországi megjelenésre készülő cég nagyméretű utazótáskái borítják. Nem bőröndök, hanem a XIX. századot idéző, fából készült, vászonnal és bőrrel borított útiládák. Az egykor a gazdagok kiváltságának számító utazás szimbólumai. A nemrégiben felújított, s az LV-birodalom zászlóshajójának tekintett üzlet belső borítása fémkarikák, csillagok, és rombuszok ötvözetéből áll. A „fémbőr” - ahogy azt az évente több mint hárommilliárd eurós árbevételű cég egyik vezető munkatársa, Jasmine Abdellatif nevezi - a modernséget és hagyományokat egyesíti. A vásárlótér belső kialakítása is utazásra invitál: nincsenek emeletek, hanem egykét lépcsőfok, kicsi emelkedő szinte észrevétlenül visz tovább, egyre magasabbra. A több mint 150 éves múltra visszatekintő cég üzenete is ez: Merj továbblépni, menj egyre magasabbra! Az LV monogramnak és az általa megtestesített tökéletességnek ára van. A női és férfi cipők 3 ezer eurótól (750 ezer forint) indulnak, közepes méretű női táska 6400 euróért (1,6 millió forint). Egy tenyérben elférő nyakék, igazgyöngyökkel, briliánsokkal pedig 180 ezer euróért (több mint 50 millió forintért) van kitéve. Az alapító, Louis Vuitton 1835-ben, 14 éves korában gyalog indult el szülőfalujából, a svájci határ melletti Anchay-ból Párizsba, hogy meghódítsa a világot. A négyszáz kilométert két év alatt tette meg, közben alkalmi munkákból tartotta el magát. Két év alatt megtanulta, milyen az pocsék körülmények között „utazni”. Az első vasutak megjelenésének köszönhetően e korszak a tömegközlekedés születésének ideje. Ha utazni akarunk, biztonságban kell szállítani a holminkat, a ruhánkat, bármit - ezt a piaci igényt ismerte fel a szegény sorsú fiatalember. Vuitton 1854-ben, Párizsban, a Kapucinusok utcájában nyitotta meg első üzletét. Könnyű faszerkezetből készült, vízhatlan, impregnált vászonnal borított faládákat gyártott - óriási sikerrel. Öt évvel később a fiatal vállalkozó feleségével a Párizs közeli Asnieres-ben vásárolt nagy házba költözött, ahol minőségi műhelynek is jutott hely. A család több mint száz éven keresztül itt lakott. A cég apáról fiúra szállt, ma már az ötödik nemzedék viszi az ügyeket. A házi múzeummal bővített asnieres-i műhelyben ma több mint kétszázan dolgoznak. Most is kézzel ütnek be minden szöget minden egyes útiládába, a kézimunka dominál a vászonborítás varrásánál, a bőrök és a sarokvasak előkészítésénél. Tömeggyártás helyett egyedi igényeket elégítenek ki. Ha valaki 30 inget és 66 nyakkendőt akar szállítani útiládájában úgy, hogy a ládán belül mindegyik ingnek, nyakkendőnek külön rekesz jusson, nincs semmi akadálya. Annak sem, hogy házi zuhany legyen a „bőröndben”, hogy a vevő - bárhol jár a világban - saját köreiben tusolhasson. Ehhez hideg és meleg víz kell, s még az, hogy a víz benne maradjon a „bőröndben”, ne áztassa el a környezetét. Az extrém megrendelést e hónapokban teljesítik a jelenlegi családfő, Patrick- Louis Vuitton tervezésében. Az egyedi megrendeléseknek ára van, pontosabban nincs ára. Az akár több százezer euróról kiállított számla a szállítással egy időben érkezik a vevőhöz. A cég 1885-ben kezdett terjeszkedni a világban, ekkor nyitotta meg első üzletét a londoni Oxford Streeten, majd 1898-ban az alapító fia, Georges Vuitton az Egyesült Államokban is megkezdte bőröndjeinek árusítását. A világban jelenleg 340 LV- bolt található, ezek közül ötven az egyik legfontosabb piacnak számító, s a francia márkát különleges mítosszal övező Japánban. A Louis Vuitton kelet-európai megjelenése 1998-ban Prágával indult, s időközben Moszkvában is már két szuperbutikot nyitottak. A világmárka júniusban megérkezik Magyarországra is, az első hazai Louis Vuitton üzlet Budapesten, az Andrássy úton nyitja meg kapuit. Az utazás ma már tömegcikké vált, de a monogramos ládák, bőröndök, táskák a fapadosokon is jól mutatnak. Párizs, 2006. február A Louis Vuitton de Ginza Namikidori üzlet Tokióban (fent), és monogramkészítés egy bőrödön (balra) - minden, ami az utazáshoz kell. A párizsi cég hamarosan saját üzlettel jelenik meg Budapesten Fotók: Louis Vuitton /