Népszabadság, 2006. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-16 / 63. szám

2 • 2006. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 4­5 " ' Nemzet és köztársaság - külön és együtt Gyurcsány Ferenc március 15-én kihívást intézett Orbán Viktorhoz, aki fogadta azt: a miniszterelnök arról beszélt, hogy „rendszerváltás és forradalom testvérek, és tévednek azok, akik azt mondják, hogy a köztársaság csak ruha, cicoma a nemzet testén, mert a köztársaság mi magunk vagyunk”. A Fidesz elnökének válasza: „A 12 pont mindent túlélt, mert a nemzet alkotása, s nem valamiféle köztársasági szabásminta, önmagában tehetetlen, a nemzet nélkül értelmetlen.” Gyurcsány Ferenc: A köztársaság mi magunk vagyunk­Fotó: Kovalovszky Dániel Orbán Viktor: A köztársaság nemzet nélkül értelmetlen Fotó: Móricz Simon „Véd- és dacszövetség a szabadságért” Gyurcsány Ferenc 1848 kapcsán félreérthetetlenül a választók­nak üzent: meg kell védeni a köztársaság szellemét, értékeit Orbán Viktortól. A forma az ünnepé, a tarta­lom a politikáé­­ a szabadság és a függetlenség ünnepén Gyur­csány Ferenc múzeumkerti be­szédében „véd- és dacszövet­ségbe” hívta a polgárokat: a sza­badságért és a köztársaságért. A fejből elmondott miniszterel­nöki szónoklat érzelmi töltését Orbán Viktor azon néhány nap­pal korábbi kijelentésének cáfo­lata adta, miszerint a köztársa­ság csak ruha a nemzet testén. A rendszerváltás és forrada­lom testvérek - kezdte a kor­mányfő azzal, hogy aki a ’89- ben kialakult berendezkedést becsmérli, 1848 szellemét és a haza akaratát kérdőjelezi meg. így - üzente Gyurcsány Orbán­nak -, téved, aki azt gondolja, hogy a köztársaság csak cicoma a nemzet testén, téved, aki azt gondolja, hogy a köztársaság csak díszes külsőség, téved, aki úgy gondolja, hogy ledobható, hogy a sárba vethető, mert a köztársaság - Gyurcsány meg­fogalmazása szerint - mi ma­gunk vagyunk. Aki a köztársa­ságot kicsinyli le, minden ma­gyart támad, hisz a miniszterel­nök értelmezésében a köztársa­ság és nemzet - szemben az orbáni megfogalmazással -nem egymást helyettesítő, ha­nem egymást feltételező fogal­mak. Haza csak egy van, s ben­ne kapcsolódik össze köztársa­ság és nemzet. Gyurcsány arra kérte hallgatóságát: legyenek a köztársaság barátai. - Szabadság, jóhiszeműség, nyugodt hang, nyitottság vagy ribillió - ez a kérdés, válassza­tok! - parafrazálta Gyurcsány Petőfit. Beszédét azzal zárta: nincs más választás, mint jobb világot teremteni a köztársa­ságért, Magyarországért, a nemzetért.. - Gyerünk bará­taim, gyerünk honfitársaim! - parafrazálta Gyurcsány im­már az orbáni Hajrá, magya­rokat. (N. B. Gy.) A magas labda sorsa „A magyar nemzet a mi közös­ségünk, a köztársaság csak a la­kásunk. Ha úgy tetszik, a ma­gyar nemzet a test, a köztársa­ság pedig a ruha.” Mindezt Orbán Viktor abból az alkalomból mondta, hogy a Fidesz választmánya miniszter­elnök-jelöltnek javasolta. Orbán magas labdát adott fel - talán maga sem érezte, mennyire magasat. Ahhoz, hogy egyes kijelentései után politikai ellenfelei a demokrá­cia lábbal tiprásával vádolják, az ellenzék vezére hozzászo­kott. Az effajta üzenetekre a közvélemény csak legyintett: az átlagembert nem érintő, „fi­lozofikus” vita. Ám a köztársa­ság fogalmát Gyurcsány már eddig is sikerrel emelte saját szótára élére. Az utóbbi 19 hó­napban, a miniszterelnök szin­te mindent ebbe a szóba sűrí­tett bele, amit a baloldal képvi­sel, vagy épp a kormány tett - legyen szó gazdasági, illetve szociális intézkedésekről, így amikor Orbán a köztár­saságot teszi esetlegessé, Gyurcsány sikerrel kommuni­kálhatja: ha Orbán kerül hata­lomra, nemcsak az lehet sem­mivé, amit eddig a szocialisták létrehoztak, hanem a rendszer­­változás szellemisége is ve­szélybe kerül. (Gyurcsány most elemelte beszédét a napi gondoktól, kizárólag a köztár­saságra és a nemzetre koncent­rált.) Ezzel az érvrendszerrel mozgósítható az MSZP-szim­­patizánsok tábora, valamint a bizonytalanok egy része is. Márpedig egy ilyen típusú stra­tégia egyszer már bevált, épp Orbán esetében. A 2002-es vá­lasztások második fordulója előtt Orbán azzal hozta lendü­letbe híveit, hogy arra figyel­meztetett: veszélybe került minden, amiért az elmúlt négy évben megdolgoztunk (például a kedvezményes lakáshitelek, a családtámogatás, a diákhitel.) Megjegyzendő, a köztársa­ságra vonatkozó orbáni kitétel új kampánytechnikai távlatokat nyitott az MSZP előtt: a párt immár nyíltan folytathat nega­tív kampányt, hisz aki a köztár­saságra támadót csepüli, rossz ember nem lehet, még a politi­kai összecsapásoktól ódzkodó választók szemében sem. És Gyurcsány le is csapta azt a bizonyos labdát. Nagy B. György ¥ ■%/ „Hóval olvad a hatalom” Március 15. üzenete a 2006-os Magyarország számára az, hogy nemzeti programra van szükség, amely mögé minden magyar fel tud sorakozni - mondta Orbán Viktor, a Fidesz március 15-i ünnepi nagygyűlé­sén a Tabánban, a Vár aljában, sok tízezres, nemzeti zászlót lengető hallgatóság előtt. A Fidesz elnöke, aki a nagy­gyűlés hallgatóinak sorfala kö­zött érkezett a Dózsa György­­szobor mellett felállított szín­padra, azt mondta, hogy 1848- ban a történelem azon kérdésé­re kellett válaszolni, hogy rabok legyünk vagy szabadok, s ez a kérdés most úgy hangzik: „egy ember erőlteti ránk a program­ját”, vagy a nemzet közös prog­ramját követjük: nemzetközi vagy nemzeti érdekeket szolgá­lunk; továbbra is mások vagy végre a magyarok lesznek a leg­fontosabbak az országban; ki­szolgáltatott nép maradunk, vagy cselekvő nemzet leszünk. Orbán szerint a 12 pont sem egy ember programja volt, hanem egy egész nemzeté. - Három hét van hátra a döntő pillanatig, eljött hát a cselekvés ideje. Ne feledjétek, egységben az erő! - fordult kö­zönségéhez Orbán Viktor, aki szerint ma a magyar nemzet új politikát, új, magas erkölcsi színvonalon álló államot kíván, mely nem a kiváltságosok kasztja. A nagygyűlés elején három, piros-fehér-zöld, 75 méter hosszú „zászlót” feszítettek ki a résztvevők (ez a világ nagy fut­­ballpályáiról ismert szurkolói megoldás), a fideszesek szerint ez volt a mostani ünnep leg­hosszabb nemzeti zászlaja - amely a nemzeti szolidaritást és a nemzeti együvé tartozást fejezte ki. „Négy éve várjuk, hogy el­jöjjön az a pillanat - türelme­sen, okosan és fegyelmezetten vártuk -, hogy újra lehessen nemzeti programja, nemzeti kormánya Magyarországnak” - közölte a volt miniszterelnök, hozzátéve: „pontosan tudjuk azt is, mit akarunk”. Azt vi­szont - siórt az ünneplőkhöz - ma még nem is tudják elképzel­ni, mi mindent érhetnek el né­hány hét múlva, amikor a hóval együtt elolvad a jelenlegi hata­lom, és a téllel együtt távozik a sikertelen négy év minden őszintétlensége, kíméletlensé­ge, gőgje és önteltsége. Orbán • Az előzetes tervekkel szemben Mikola István, a miniszterelnök-helyettes­nek javasolt volt egészség­­ügyi miniszter nem jelent meg az ünnepségen,­helyet­te Schmitt Pál alelnök, illet­ve Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője be­szélt. Selmeczi Gabriella Fi­­desz-szóvivő elmondta: Mikola és Orbán a Fidesz vasárnapi kongresszusán szeretne először együtt sze­repelni. Más információk szerint a volt egészségügyi miniszternek március 15. kora délután már előre be­jelentett vidéki programja volt. Más fideszesek úgy gondolják: nem lett volna szerencsés két „kemény be­széd” a Tabánban. Viktor szerint akkor Magyaror­szágra ismét beköszönt a ta­vasz, a megújulás és a tetterő. Mindehhez­­ nyilvánvalóan Gyurcsány Ferenc Nemzeti Mú­zeum előtt elmondott beszédé­re válaszul­­ hozzátette, hogy a 12 pont mindent túlélt, mert a nemzet alkotása, s nem valami­féle köztársasági szabásminta. Megismételte: a köztársaság, nemzetünk ruhája „önmagában tehetetlen, a nemzet nélkül ér­telmetlen”. A legnagyobb ová­ció azt a kijelentését kísérte, hogy március 15. mindig azt bi­zonyítja, nincs az a bizalom, nincs az a nemzetközi hálózat és nincs az a pénz, amely le­győzhetné egy cselekvő, aktív, magában bízó nemzet prog­ramját. (Cs. I.) • A Fidesz nemzeti prog­ramja és a szocialisták „egy­személyes” programja áll egymás mellett - a Fidesz elnöke minderről már ked­den, egy rendkívüli sajtótá­jékoztatón is beszélt. A kü­lönböző rendezvényeken és fórumsorozatokon összesen 3 milliónál is több választó­­polgár véleményét hallgat­ták meg - közölte Orbán Viktor. Azt elismerte, hogy lehetnek „átfedések”, de emlékeztetett, hogy a Nem­zeti petíciót 1,3 millióan ír­ták alá, a Nemzeti konzultá­ció során 1,6 millióan, a Gazdasági konzultációban összesen 60 ezren, a Falu­parlamenteken 90 ezren, az Új Budapest fórumokon pe­dig 8500-an vettek részt. Sólyom László szerint újra kell gondolni a nemzetpolitikát Munkatársunktól Aki március 15-ét megünnepli, a magyar nemzet része, akár­hol is él” - jelentette ki tegnap Sólyom László köztársasági el­nök a Magyar Állami Operaház március 15-i ünnepi díszelő­adását megelőző beszédében. Leszögezte: március 15-e a ma­gyar önazonosság ünnepe is. „S bár 1848-ban és a követ­kező időkben mégsem sikerült a nemzet, a haza és szabadság fogalmát összhangba hozni, ha ’48 örököseinek tartjuk ma­gunkat, ezt a bevégzetlen fel­adatot teljesítenünk kell. A mai kor lehetőséget kínál arra, hogy feloldjuk azt az ellent­mondást, amely annyi törté­nelmi kudarcot okozott.” Sólyom László szavai sze­rint a határon túli magyarokra vonatkozó politikát alapvetően újra kell gondolni. Abból kelle­ne kiindulni, hogyan gondol­kodnak azok a határon túli fia­talok, akik már a rendszervál­tások után nőttek­ fel. „Miért és hogyan akarnak ők magyarok maradni?” - kér­dezte az államfő, aki szerint nincs egységes megoldás, min­denütt más-más tettekre van szükség. Van, ahol egyetem kell, s van, ahol elemi iskolát kell kiharcolni. A határon túli magyarságnak gazdasági erőre, értelmiségre, kulturális és po­litikai intézményekre van szüksége ahhoz, hogy fennma­radjon. „A nagy, mindig is vegyes lakosságú területek a megma­radás iskolái voltak és marad­nak, de az együttélésé is” - mu­tatott rá az államfő, hozzátéve, hogy az együttélést, az együtt­élés szellemét a szomszéd nemzetekkel szintén meg kel­lene kísérelnünk megújítani. „Az újrakezdés érdekében én meg fogom tenni mindazt, amit a köztársasági elnök meg­tehet” - jelentette ki. Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök is üzenetben fordult teg­nap a határon túli magyarok­hoz, hiszen-mint ír­ja - már­cius 15-e tizenötmilliós közös­ségünk talán legfontosabb napja. Nemzeti ünnep a szó legszorosabb értelmében. A kormányfő üzenetében egye­bek mellett az áll: a nemzeti sorskérdéseket nem emeli be a politikai csatározásokba, azokat kormányzati cikluso­kon átívelően is megvédi attól, hogy bárki is kampánytémává tegye vagy tehesse. „Ilyen sorskérdés a határon túli ma­gyarság ügye, a nemzet hatá­rok feletti, békés újraegyesíté­sének szent ügye is, amelyben közel másfél évtizeden át megvolt a nemzeti konszen­zus. És amelyben - ezt szenve­délyesen hiszem - lehet újra nemzeti konszenzus, cikluso­kon és országhatárokon átíve­lő egyetértés, ha minden anya­országi és határon túli magyar politikusoknak újra a felelős hazafiság lesz a vezérlőelve a nemzetpolitika közös alakítá­sában” - írja a kormányfő, hozzátéve: „március 15-e meg­felelő nap, hogy emlékeztes­sük magunkat arra: nem lehet nemzetegyesítő politika az, amely csak megosztottabbá tesz. Március 15-e tehát az ös­­­szefogásra képes és kész nem­zet ünnepe. 15 milliós közössé­günk legfontosabb napja.” (Munkatársunktól) Miniszterelnöki üzenet a határon túliaknak

Next