Népszabadság, 2006. március (64. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-16 / 63. szám
2 • 2006. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 45 " ' Nemzet és köztársaság - külön és együtt Gyurcsány Ferenc március 15-én kihívást intézett Orbán Viktorhoz, aki fogadta azt: a miniszterelnök arról beszélt, hogy „rendszerváltás és forradalom testvérek, és tévednek azok, akik azt mondják, hogy a köztársaság csak ruha, cicoma a nemzet testén, mert a köztársaság mi magunk vagyunk”. A Fidesz elnökének válasza: „A 12 pont mindent túlélt, mert a nemzet alkotása, s nem valamiféle köztársasági szabásminta, önmagában tehetetlen, a nemzet nélkül értelmetlen.” Gyurcsány Ferenc: A köztársaság mi magunk vagyunkFotó: Kovalovszky Dániel Orbán Viktor: A köztársaság nemzet nélkül értelmetlen Fotó: Móricz Simon „Véd- és dacszövetség a szabadságért” Gyurcsány Ferenc 1848 kapcsán félreérthetetlenül a választóknak üzent: meg kell védeni a köztársaság szellemét, értékeit Orbán Viktortól. A forma az ünnepé, a tartalom a politikáé a szabadság és a függetlenség ünnepén Gyurcsány Ferenc múzeumkerti beszédében „véd- és dacszövetségbe” hívta a polgárokat: a szabadságért és a köztársaságért. A fejből elmondott miniszterelnöki szónoklat érzelmi töltését Orbán Viktor azon néhány nappal korábbi kijelentésének cáfolata adta, miszerint a köztársaság csak ruha a nemzet testén. A rendszerváltás és forradalom testvérek - kezdte a kormányfő azzal, hogy aki a ’89- ben kialakult berendezkedést becsmérli, 1848 szellemét és a haza akaratát kérdőjelezi meg. így - üzente Gyurcsány Orbánnak -, téved, aki azt gondolja, hogy a köztársaság csak cicoma a nemzet testén, téved, aki azt gondolja, hogy a köztársaság csak díszes külsőség, téved, aki úgy gondolja, hogy ledobható, hogy a sárba vethető, mert a köztársaság - Gyurcsány megfogalmazása szerint - mi magunk vagyunk. Aki a köztársaságot kicsinyli le, minden magyart támad, hisz a miniszterelnök értelmezésében a köztársaság és nemzet - szemben az orbáni megfogalmazással -nem egymást helyettesítő, hanem egymást feltételező fogalmak. Haza csak egy van, s benne kapcsolódik össze köztársaság és nemzet. Gyurcsány arra kérte hallgatóságát: legyenek a köztársaság barátai. - Szabadság, jóhiszeműség, nyugodt hang, nyitottság vagy ribillió - ez a kérdés, válasszatok! - parafrazálta Gyurcsány Petőfit. Beszédét azzal zárta: nincs más választás, mint jobb világot teremteni a köztársaságért, Magyarországért, a nemzetért.. - Gyerünk barátaim, gyerünk honfitársaim! - parafrazálta Gyurcsány immár az orbáni Hajrá, magyarokat. (N. B. Gy.) A magas labda sorsa „A magyar nemzet a mi közösségünk, a köztársaság csak a lakásunk. Ha úgy tetszik, a magyar nemzet a test, a köztársaság pedig a ruha.” Mindezt Orbán Viktor abból az alkalomból mondta, hogy a Fidesz választmánya miniszterelnök-jelöltnek javasolta. Orbán magas labdát adott fel - talán maga sem érezte, mennyire magasat. Ahhoz, hogy egyes kijelentései után politikai ellenfelei a demokrácia lábbal tiprásával vádolják, az ellenzék vezére hozzászokott. Az effajta üzenetekre a közvélemény csak legyintett: az átlagembert nem érintő, „filozofikus” vita. Ám a köztársaság fogalmát Gyurcsány már eddig is sikerrel emelte saját szótára élére. Az utóbbi 19 hónapban, a miniszterelnök szinte mindent ebbe a szóba sűrített bele, amit a baloldal képvisel, vagy épp a kormány tett - legyen szó gazdasági, illetve szociális intézkedésekről, így amikor Orbán a köztársaságot teszi esetlegessé, Gyurcsány sikerrel kommunikálhatja: ha Orbán kerül hatalomra, nemcsak az lehet semmivé, amit eddig a szocialisták létrehoztak, hanem a rendszerváltozás szellemisége is veszélybe kerül. (Gyurcsány most elemelte beszédét a napi gondoktól, kizárólag a köztársaságra és a nemzetre koncentrált.) Ezzel az érvrendszerrel mozgósítható az MSZP-szimpatizánsok tábora, valamint a bizonytalanok egy része is. Márpedig egy ilyen típusú stratégia egyszer már bevált, épp Orbán esetében. A 2002-es választások második fordulója előtt Orbán azzal hozta lendületbe híveit, hogy arra figyelmeztetett: veszélybe került minden, amiért az elmúlt négy évben megdolgoztunk (például a kedvezményes lakáshitelek, a családtámogatás, a diákhitel.) Megjegyzendő, a köztársaságra vonatkozó orbáni kitétel új kampánytechnikai távlatokat nyitott az MSZP előtt: a párt immár nyíltan folytathat negatív kampányt, hisz aki a köztársaságra támadót csepüli, rossz ember nem lehet, még a politikai összecsapásoktól ódzkodó választók szemében sem. És Gyurcsány le is csapta azt a bizonyos labdát. Nagy B. György ¥ ■%/ „Hóval olvad a hatalom” Március 15. üzenete a 2006-os Magyarország számára az, hogy nemzeti programra van szükség, amely mögé minden magyar fel tud sorakozni - mondta Orbán Viktor, a Fidesz március 15-i ünnepi nagygyűlésén a Tabánban, a Vár aljában, sok tízezres, nemzeti zászlót lengető hallgatóság előtt. A Fidesz elnöke, aki a nagygyűlés hallgatóinak sorfala között érkezett a Dózsa Györgyszobor mellett felállított színpadra, azt mondta, hogy 1848- ban a történelem azon kérdésére kellett válaszolni, hogy rabok legyünk vagy szabadok, s ez a kérdés most úgy hangzik: „egy ember erőlteti ránk a programját”, vagy a nemzet közös programját követjük: nemzetközi vagy nemzeti érdekeket szolgálunk; továbbra is mások vagy végre a magyarok lesznek a legfontosabbak az országban; kiszolgáltatott nép maradunk, vagy cselekvő nemzet leszünk. Orbán szerint a 12 pont sem egy ember programja volt, hanem egy egész nemzeté. - Három hét van hátra a döntő pillanatig, eljött hát a cselekvés ideje. Ne feledjétek, egységben az erő! - fordult közönségéhez Orbán Viktor, aki szerint ma a magyar nemzet új politikát, új, magas erkölcsi színvonalon álló államot kíván, mely nem a kiváltságosok kasztja. A nagygyűlés elején három, piros-fehér-zöld, 75 méter hosszú „zászlót” feszítettek ki a résztvevők (ez a világ nagy futballpályáiról ismert szurkolói megoldás), a fideszesek szerint ez volt a mostani ünnep leghosszabb nemzeti zászlaja - amely a nemzeti szolidaritást és a nemzeti együvé tartozást fejezte ki. „Négy éve várjuk, hogy eljöjjön az a pillanat - türelmesen, okosan és fegyelmezetten vártuk -, hogy újra lehessen nemzeti programja, nemzeti kormánya Magyarországnak” - közölte a volt miniszterelnök, hozzátéve: „pontosan tudjuk azt is, mit akarunk”. Azt viszont - siórt az ünneplőkhöz - ma még nem is tudják elképzelni, mi mindent érhetnek el néhány hét múlva, amikor a hóval együtt elolvad a jelenlegi hatalom, és a téllel együtt távozik a sikertelen négy év minden őszintétlensége, kíméletlensége, gőgje és önteltsége. Orbán • Az előzetes tervekkel szemben Mikola István, a miniszterelnök-helyettesnek javasolt volt egészségügyi miniszter nem jelent meg az ünnepségen,helyette Schmitt Pál alelnök, illetve Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője beszélt. Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő elmondta: Mikola és Orbán a Fidesz vasárnapi kongresszusán szeretne először együtt szerepelni. Más információk szerint a volt egészségügyi miniszternek március 15. kora délután már előre bejelentett vidéki programja volt. Más fideszesek úgy gondolják: nem lett volna szerencsés két „kemény beszéd” a Tabánban. Viktor szerint akkor Magyarországra ismét beköszönt a tavasz, a megújulás és a tetterő. Mindehhez nyilvánvalóan Gyurcsány Ferenc Nemzeti Múzeum előtt elmondott beszédére válaszul hozzátette, hogy a 12 pont mindent túlélt, mert a nemzet alkotása, s nem valamiféle köztársasági szabásminta. Megismételte: a köztársaság, nemzetünk ruhája „önmagában tehetetlen, a nemzet nélkül értelmetlen”. A legnagyobb ováció azt a kijelentését kísérte, hogy március 15. mindig azt bizonyítja, nincs az a bizalom, nincs az a nemzetközi hálózat és nincs az a pénz, amely legyőzhetné egy cselekvő, aktív, magában bízó nemzet programját. (Cs. I.) • A Fidesz nemzeti programja és a szocialisták „egyszemélyes” programja áll egymás mellett - a Fidesz elnöke minderről már kedden, egy rendkívüli sajtótájékoztatón is beszélt. A különböző rendezvényeken és fórumsorozatokon összesen 3 milliónál is több választópolgár véleményét hallgatták meg - közölte Orbán Viktor. Azt elismerte, hogy lehetnek „átfedések”, de emlékeztetett, hogy a Nemzeti petíciót 1,3 millióan írták alá, a Nemzeti konzultáció során 1,6 millióan, a Gazdasági konzultációban összesen 60 ezren, a Faluparlamenteken 90 ezren, az Új Budapest fórumokon pedig 8500-an vettek részt. Sólyom László szerint újra kell gondolni a nemzetpolitikát Munkatársunktól Aki március 15-ét megünnepli, a magyar nemzet része, akárhol is él” - jelentette ki tegnap Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Állami Operaház március 15-i ünnepi díszelőadását megelőző beszédében. Leszögezte: március 15-e a magyar önazonosság ünnepe is. „S bár 1848-ban és a következő időkben mégsem sikerült a nemzet, a haza és szabadság fogalmát összhangba hozni, ha ’48 örököseinek tartjuk magunkat, ezt a bevégzetlen feladatot teljesítenünk kell. A mai kor lehetőséget kínál arra, hogy feloldjuk azt az ellentmondást, amely annyi történelmi kudarcot okozott.” Sólyom László szavai szerint a határon túli magyarokra vonatkozó politikát alapvetően újra kell gondolni. Abból kellene kiindulni, hogyan gondolkodnak azok a határon túli fiatalok, akik már a rendszerváltások után nőttek fel. „Miért és hogyan akarnak ők magyarok maradni?” - kérdezte az államfő, aki szerint nincs egységes megoldás, mindenütt más-más tettekre van szükség. Van, ahol egyetem kell, s van, ahol elemi iskolát kell kiharcolni. A határon túli magyarságnak gazdasági erőre, értelmiségre, kulturális és politikai intézményekre van szüksége ahhoz, hogy fennmaradjon. „A nagy, mindig is vegyes lakosságú területek a megmaradás iskolái voltak és maradnak, de az együttélésé is” - mutatott rá az államfő, hozzátéve, hogy az együttélést, az együttélés szellemét a szomszéd nemzetekkel szintén meg kellene kísérelnünk megújítani. „Az újrakezdés érdekében én meg fogom tenni mindazt, amit a köztársasági elnök megtehet” - jelentette ki. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is üzenetben fordult tegnap a határon túli magyarokhoz, hiszen-mint írja - március 15-e tizenötmilliós közösségünk talán legfontosabb napja. Nemzeti ünnep a szó legszorosabb értelmében. A kormányfő üzenetében egyebek mellett az áll: a nemzeti sorskérdéseket nem emeli be a politikai csatározásokba, azokat kormányzati ciklusokon átívelően is megvédi attól, hogy bárki is kampánytémává tegye vagy tehesse. „Ilyen sorskérdés a határon túli magyarság ügye, a nemzet határok feletti, békés újraegyesítésének szent ügye is, amelyben közel másfél évtizeden át megvolt a nemzeti konszenzus. És amelyben - ezt szenvedélyesen hiszem - lehet újra nemzeti konszenzus, ciklusokon és országhatárokon átívelő egyetértés, ha minden anyaországi és határon túli magyar politikusoknak újra a felelős hazafiság lesz a vezérlőelve a nemzetpolitika közös alakításában” - írja a kormányfő, hozzátéve: „március 15-e megfelelő nap, hogy emlékeztessük magunkat arra: nem lehet nemzetegyesítő politika az, amely csak megosztottabbá tesz. Március 15-e tehát az összefogásra képes és kész nemzet ünnepe. 15 milliós közösségünk legfontosabb napja.” (Munkatársunktól) Miniszterelnöki üzenet a határon túliaknak