Népszabadság, 2006. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-03 / 257. szám

20­16. NOVEMBER 3., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 14 * Vélemény „A brutális fordulat felkészületlenül érte a választókat” Kis János szerint a csapdából a két oldal csak együtt szabadulhat A válságnak még nincs vége, akár a falakon kívül politizál, akár a fa­lakon belül, a Fidesz rabja a szep­temberben választott retorikájá­nak - írja Kis János Pengeélen - 2. című cikkében, az Élet és Iroda­lom ma megjelenő számában. A bevezetőben a filozófus válaszol a Gyurcsány-beszéd következmé­nyeit taglaló korábbi cikkét ért kritikákra, majd a jelenlegi politi­kai helyzetet elemzi. Az ellenzék a választások előtt szem­besíthette volna a közvéleményt az igazsággal, ha akarja. Politikai vezetői eleget tudtak a magyar gazdaság való­ságos helyzetéről ahhoz, hogy ezt megtegyék - írja Kis János.­­ Ők azon­ban inkább az ígérgetési versenyben igyekeztek túllicitálni a kormányol­dalt, s ebben­­ semmi kétség­­ verhe­tetlennek bizonyultak. Kampányuk megerősítette az átlagos választót ab­ban a hiedelemben, hogy a szocialisták és a szabad demokraták ígéretei mér­téktartó, józan helyzetértékelésen ala­pulnak. A vezető ellenzéki pártot is fe­lelősség terheli azért, hogy a magyar társadalmat meg lehetett téveszteni. A kérdés az, mi következik belőle. Kis János szerint az, hogy a válasz­tás eredménye, bármennyi hazudozás folyt is mindkét oldalon, vitathatatla­nul és megkérdőjelezhetetlenül legi­tim. Választási csalásról akkor lehetne beszélni, ha a kormány megfosztotta volna az ellenzéket a lehetőségtől, hogy a hazugságokat és a praktikákat leleplezze. Az ellenzék azonban ren­delkezett a lehetőséggel. Nem élt vele. A 2006. évi választási kampány a har­madik köztársaság történetének egyik mélypontja volt. Azt azonban senki nem mondhatja, hogy a kormányoldal elcsalta a győzelmet az ellenzék elől. Legkevésbé a Fidesz vezérének van jo­ga ilyet állítani. Nem következik ugyanakkor az el­lenzék társfelelősségéből - állítja Kis János -, hogy a kormány nem hazardí­rozott, s hogy nem titkolta ezt el az or­szág elől. Az sem következik, hogy ami a választás és a kazettabotrány közti hónapokban történt, nem egy hazug­ság lelepleződése volt. Az sem, hogy az őszödi beszéd nem a lelepleződést katalizálta botránnyá. És az sem követ­kezik mindebből, hogy a kormány fele­lőssége csak annyi volna, amennyi az ellenzéket is terheli. Nem következik, hogy a választó téved, ha becsapottnak érzi magát, s hogy kétszeresen téved, ha a becsapottság miatti indulatait el­sősorban a kormányoldalra zúdítja. A filozófus szerint a választás utá­ni politikai válság, amelyhez a Gyurcsány-beszéd napvilágra kerülé­se adta meg a végső lökést, a választás előtti hazardírozás és ködösítés egye­nes következménye. Minden magyar kormánynak egyszerre két közönség előtt kell megőriznie ugyanis a hitelét: az állampolgárok előtt, akiknek végső soron felelős, s­ akiktől az újraválasztá­sa függ, valamint az unió szervei, a hi­telminősítő intézetek és a befektetők előtt, akiktől a gazdasági folyamatok kézben tartására - a választók javának szolgálatára - való képessége függ. A választás előtti hazardírozás olyan messzire ment, hogy a két feladatot már nem lehetett egyszerre megolda­ni. Az Európai Bizottság, a hitelminő­sítők, a befektetők átláttak a szitán, és nyilvánvalóvá tették, hogy türelmük a választás másnapjáig tart. Ez kikény­szerítette a győzelem utáni azonnali és brutális fordulatot, ami viszont tel­jesen felkészületlenül érte a választó­kat, akik egyáltalán nem láttak át a szi­tán. Ez váltotta ki a többségből a be­csapottság érzését. Ez az érzés rendí­tette meg a kormányfőbe, a kormány­ba és a kormánypártokba vetett bizal­mat, ez az érzés talált magának szava­kat a Gyurcsány-beszédben, és ez te­remtett kedvező környezetet a jobbol­dal kormánybuktató kísérletéhez. A szerző úgy látja, hogy Orbán Vik­tor viszont nem tudott cselekvési programot adni utcára szólított hívei­nek. Nem tudta megmondani nekik, hogyan fogják a mindennapos tünteté­sekkel elérni céljukat, sőt azt sem, hogy pontosan mi is a cél. Ugyanakkor a szűnni nem akaró utcai mozgósítás, az erőszak ismétlődő fellángolása egy­re ellenszenvesebbé tette a tüntetése­ket a közvélemény szemében. A „na­rancsos forradalmat” csöndben el kel­lett felejteni. Október 23-a után már csak a szélsőjobb tüntet, a lakosság növekvő antipátiájától kísérve. Ezzel­ azonban a válságnak még nincs vége - jegyzi meg a filozófus. - Akár a falakon kívül politizál, akár a falakon belül, a Fidesz rabja a szep­temberben választott retorikájának. Mivel a kormányt a választások elcsa­lásával vádolja és illegitimnek minősí­ti, nem egykönnyen térhet le a kor­­mánybuktatási kísérlet pályájáról. Or­bán úgy vonta vissza az utcáról csapa­tait, hogy új, „a demokrácia nehézkes szabályait” tiszteletben tartó és alkal­mazó mozgalmat hirdetett a kormány megbénítására: „hétigenes ügydöntő népszavazást” a tandíjról, a vizitdíjról, a kórház-privatizációról, a patikalibe­ralizációról, a nyugdíj melletti munka­végzésről, a termőföld elidegenítésé­ről, valamint a kormánytagok „kárfe­lelősségéről”. A vázolt népszavazási kezdemé­nyezés azonban Kis János véleménye szerint alkotmányellenes. Nem azért az, mert a hét kérdés közül néhány esetleg nem fér össze az alaptörvén­­nyel. Ha külön-külön az összes kiállná az alkotmányossági próbát, együtt ak­kor is fennakadnának rajta. Alkotmá­nyunk ugyanis parlamenti demokrá­ciaként határozza meg a Magyar Köz­társaság berendezkedését. A hatalom­­gyakorlás legfőbb szerveiként az Or­szággyűlést és a neki felelős kormányt azonosítja. Viszont, Orbán Viktor mondta ki, hogy a cél nem kevesebb, mint a többség megfosztása a kor­mányzás lehetőségétől. Nézetem szerint - írja Kis János -, a helyes alkotmánybírói döntés elejét venné a „hétigenes” népszavazásnak. Ez azonban normatív megállapítás, nem jóslat. Senki nem tudja előre meg­mondani, mi lesz a határozatban, ha az ügy a bírák elé kerül. Lehet, hogy a tes­tület rábólint a dologra. A csapdahely­zetből, amelynek valamennyien fog­lyai vagyunk, aligha lehet másképp ki­szabadulni, mint a két oldal összehan­golt próbálkozásával. Arra gondolok, hogy a háttérben zajtalan megbeszélé­seknek kellene kezdődniük a rendes parlamenti gyakorlat helyreállításáról. A jobb- és a baloldal közös felelőssége, hogy erre sor kerül-e - írja tanulmá­nyában Kis János. Kis János előző tanulmányában azt írta: ha a kormány nem a parlamenti felelősségét tükröző, átlátható és el­lenőrizhető módon működik, akkor az állampolgárok aligha hiszik el, hogy a választás előtti trükközésnek egyszer s mindenkorra vége. Ehhez most hozzáteszi: a kormány ambi­ciózus reformtervei éppen itt, a kan­cellária hátsó traktusainak homályá­ban készülnek. Az állampolgárok kö­zössége csak arról értesül, hogy a jö­vőben kinek-kinek magáról kell majd gondoskodnia, mert az állam nem vállalja tovább a kötelező befizetése­ken alapuló, újraelosztó gondosko­dást - arról azonban, hogy az öngon­doskodás feladatát milyen feltételek közt és milyen esélyekkel gyakorol­hatja majd, semmit nem tud meg. A reformok körül csak nagy-nagy bi­zonytalanság van, nyilvános beszéd és vita nincs. A filozófus veszélyesnek tartja ezt. Tudom - írja a cikkében -, hogy a még korai stádiumban lévő tervezetek vi­tára bocsátása időt és alkalmat ad a változatlanságban érdekelt nyomás­­gyakorló csoportoknak, hogy meg­akasszák az átalakulást. A vita hiánya viszont azt a kockázatot rejti magá­ban, hogy a kormány terveit senki nem támogatja, legkevésbé azok, akik a reformok következményeit a bőrü­kön fogják tapasztalni. A reformok nyilvános kiérlelése fárasztó dolog. A közvélemény azon­ban csak nyilvános vitában tudja ma­gáévá tenni a rá váró változásokat. Diktatúrában nem kell törődni a köz­véleménnyel, lehet reformot csinálni a társadalom akaratával szemben is. Demokráciában azonban nem lehet megtakarítani a társadalom megnye­résének fáradságos munkáját - véli Kis János. HIRDET­^, HUNGUEST HOT­EL NAGYERDŐ DEBRECEN ★ ★ ★ Ár: 5175.~Ft / fő / éjszakától Tartalom: szállás félpanziós ellátással, a szálloda saját termálvizes élménymedencéjének és szaunájának használata. Áfa: TB támogatással gyógykezelések igénybe vehetők. Érdeklődés, foglalás: tel.: 52/410-588 Fax: 52/319-739; E-mail: nagyerdo@hnhotels.hu TTTTT Club HotelHortobágy **** Ár: 7500,-Ft / fő / éjszakától Tartalom: szállás félpanziós ellátással, hortobágyi bőségbüfé (pálinkás reggeli, vacsora), uszoda, szauna, pezsgőfürdő, aromaterápiás gőzfürdő, Áfa. Érdeklődés, foglalás: tel.: 52/369-020 Fax: 52/369-027 E-mail: hortobagy@huhotels.hu H­U­NG­U­E­S­T H 0­­ E HŐFORRÁS HAJDÚSZOBOSZLÓ ★ ★ [UNK] Ár: 6900.-Ft / fő / éjszakától Tartalom: szállás félpanziós ellátással, gyógymedence, pezsgőfürdő, szauna és fürdőköpeny használata, Áfa: TB támogatással gyógykezelések igénybe vehetők. Érdeklődés, foglalás: tel.: 52/362-144 Fax: 52/557-080; E-mail: hoforras@hnhotels.hu ÜDÜLÉSI CSEKKJE NÁLUNK EZREKKEL TÖBBET ÉR! Például 5000 - 6000 Ft-ot, 10000 - 12000 Ft-ot ér Érvényes: 2006.11.05.-2006.12.22. között, min. 4 éjszakás tartózkodás mellett. Internet: www.huhotels.hu Az árak nem tartalmazzák az idegenforgalmi adót, mely 18-70 év között fizetendő! Akciónk csak a szállodáinkban helyszíni fizetésnél felhasznált üdülési csekkekre vonatkozik. Szobák korlátozott számban állnak rendelkezésre! Az akció más kedvezménnyel nem vonható össze. E-mail: info@hnhotels.hu ^___i__lvi__< f­if-i'-Jfi! - -v_____I___■-*__________z!__ue__rJ.____,__:_____■ - ■ ~ ímiMíJíiii

Next