Népszabadság, 2007. január (65. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-26 / 22. szám
20 • 2007. JANUÁR 26., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Extra/Ajánló Január 26. • Táncház és mulatság várja az érdeklődőket a Hagyományok Házában (Budapest, Corvin tér), vendég a Kollégák zenekar, az est házigazdája Bodó-Bán János. • A Babos Project Special mutatja be Variációk című nagylemezét a Columbus Jazz Klubban (Budapest V. Vigadó téri kikötő) este nyolctól. • Elsa Valle és a Rumba Caliente koncertezik a Kulteában (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum, Budapest V, Szent István tér 15.) este fél nyolctól. • Este hatkor népzenei koncert és éjfélig tartó táncház kezdődik a székesfehérvári Szent István Teremben: a működésének 30. évfordulóját ünnepli a fehérvári táncházak házigazdája, az Alba Regia Táncegyüttes zenekara, a Tilinkó. Január 27. • Bogányi Gergely ad zongoraestet a Zeneakadémián, az Alma Mater-sorozatban. A fél nyolckor kezdődő koncerten Liszt Ferenc- és Schumann-művek lesznek hallhatók. Január 28. • Mester Sándor klasszikusgitár-művész ad koncertet délután öt órakor az Eckermann Kávézóban (Gothe Intézet, Budapest, Ráday utca 58.). A belépés ingyenes. • A Bonbon Matiné című, a Bartók Rádióban havonta egyszer élőben hallható játékos ismeretterjesztő sorozat várja a gyerekeket délelőtt tizenegytől a 6-os stúdióba, a Kolompos Együttes farsangi műsorára. Január 29. • Este hét órától tartják a Zeneakadémia első évfolyamos opera szakos hallgatóinak vizsgáját, amelyen Gluck Iphigenia Taurisban, valamint Mozart Figaro házassága című műveinek részletei lesznek hallhatók. A belépés ingyenes. Január 30. • Schiff András és a Cappella Andrea Barca ad hangversenyt fél nyolctól a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Január 31. • Egy tehetséges fiatal dzsesszénekesnő, Roberta Gambarini mutatkozik be az A38-on este nyolctól. A koncerten Kirk Lightsey (zongora) és Reggie Johnson (nagybőgő) kíséri, előzenekar a Jazzpression. • Kávéházi koncertre várnak mindenkit délután egy órakor a Spinozába (Budapest VII., Dob u. 15.). Balogh József (klarinét) és Zsákai Ferenc Gyula (zongora) koncertjének címe: Klezmer, egy kicsit másképp (avagy, ami a kottákból kimaradt). A belépés díjtalan. www.nol.hu Plasztik kifutó Az elmúlt háromnegyed évben tulajdonképpen orruknál fogva vezette a látogatókat a Néprajzi Múzeum. Az áprilisi megnyitó után néhány héttel már olyannyira beleette magát a műanyag szúrós szaga az egész épületbe, hogy az ember útmutatás nélkül is pontosan tudta, merre induljon. Így aztán folyamatosan áramlott az érdeklődők hada a teremsoron keresztül, végigjárva a műanyag fajtáit, készítését, a tárgycsoportok fantasztikus variabilitását és az anyaghasználat időbeni átalakulását bemutató stációkat. Így volt ez mostanáig - ma azonban nyitva tartásának utolsó hetéhez érkezik a Műanyag című tárlat. A korábbi gyakorlathoz híven ezúttal is nyitnak a témába vágó időszaki kiállítást: a gombfoci, a bakelitlemez és a műanyag ékszerek után eljön a Lego és a műanyagból alkotott képzőművészeti remekek ideje. Mindkét kamaratárlat azokból a tárgyakból áll össze, amelyeket a múzeum pályázatára küldtek be a vállalkozó szellemű közreműködők. Egy rendhagyó kiállítástól mindazonáltal elvárható, hogy ne csak úgy egyszerűen „elmúljon” a köztudatból, hanem kellő csinnadrattával vegyen búcsút a múzeumtól. Jövő szombaton, február 3-án látványos finisszázzsal ér véget a tárlat: a Plasztiki2 névre keresztelt program keretében reggel tíztől este tíz óráig tucatnyi izgalmas rendezvényen vehetnek részt az érdek Legót legózni és Lego-kirakásban vetélkedni, a polipropilén alkotóműhelyekben palackmodellezés, kupak-mozaikkészítés, szívószállánc-fűzés és sok más érdekes dolog várja a nagyérdeműt, lesz persze tárlatvezetés (a néprajzi állandó kiállításban történetesen a magyar-kínai két tannyelvű iskola növendékeinek) és koncert is. Az utóbbi például műanyag furulyákon elővezetve. (N.K.J.) ledők. A modern környezetben szinte mindenütt ott a műanyag. (A létra és a szerelő nem része a rendhagyó kiállításnak.) Fotó: Reviczky Zsolt Festői modorban Ma nyílik Máté Olga életmű-kiállítása Kecskeméten Máté Olga puhán, festőien fotózott, kritikusai szerint talán túlságosan is. Képei lágyak, kontúrjai sejtelmesek, ha vannak egyáltalán. Trencsényi Zoltán Akárha szitáló ködben, vagy hajnali párában, néha meg mintha zsírpapíron keresztül készültek volna. Modelljei oldottak ugyan, mégsem mosolyognak, alighanem éppen olyan komolyan veszik arcukat, táncmozdulatukat vagy csupasz testüket, mint a fotós a fényképezést. A festményszerű, olykor már-már színpadias fényképekkel a fotótörténészek jó ideig nem is tudtak mit kezdeni; az 1878-ban született, és 1961-ben elhunyt Mátét, a fotóművészet súlytalan mellékszereplőjeként tartották számon. Így volt ez egészen az 1980- as évek végéig, amikor egy olasz művészettörténész, a két világháború közötti magyar fotóművészet értékeit kutatva felfedezte, képeiből kiállítást rendezett Rómában, s Máté Olga attól kezdve ismét fontos lett a fotós világ számára. Ehhez a sikerhez alighanem E. Csorba Csilla művészettörténész is hozzájárult, aki az említett kiállítás katalógusának szövegét jegyzi, később tanulmányt is írt a fotográfusról, most pedig egy különlegesen szép könyvet. Előbb a szövegről, melyből kiderül: Máté Olgának korántsem volt unalmas, szépelgő élete. Hat testvére volt, akadt köztük építész, futballista, magánnyomozó, gyógytornász és Párizsban végzett szabó-varrónő. Máté Olga egy nők számára, akkoriban újszerű hivatást választott: fényképész lett. Az 1900-as évek elején Németországban is tanulta a mesterséget, majd budai, később pesti műtermében dolgozott. 1911- ben házasságot kötött Zalai Béla filozófussal, aki néhány év múlva a hadifogságban szerzett tífuszban meghalt, de örökül hagyott egy főként művészekből álló baráti kört, melynek szellemisége erősen hatott Máté Olgára. Aki kezdetben kitűnő (és a már említett festői modorban fogant) portrékat készített, később fotózott aktot, zsánerképeket, táncosokat, készített reklámfotókat, díjak, elismerések sokaságát nyerte. Sokoldalú volt, és a férfiakkal egyenrangú művész. Elsősorban az ő képei őrzik Osvát Ernő, Babits, Balázs Béla, a sipkás Lechner Ödön vagy Kaffka Margit arcvonásait. A Máté Olga fotóművész című könyvben tetszetős illusztrációk láthatók, barnítottak, kitűnő technikával nyomottak, akár mehetnének azonnal a képkeretbe. A borítón az Olga O betűjébe kerekített ablakon, az alatta lévő lapról Máté Olga bukkant ki; a kötet amúgy sincs híján tipográfiai ötleteknek, színharmóniának, jó ízlésnek. Külleme Kaszta Mónit dicséri. Lehet, hogy Máté Olga nem tartozott a ravasz újítók közé, nem csavarintott egy-két legényeset a hazai fotóművészeten, de fontos alakja volt, és aki E. Csorba Csilla könyvét a kezébe veszi, megbizonyosodhat erről. Miképpen az is, aki a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban megnézi Máté Olga munkásságát összefoglaló kiállítást, mely ma nyílik. Máté Olga: C. Chapman-Catt, amerikai feminista harcos. Megjelent a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Helikon Kiadó a fotóművész munkásságát bemutató kötetében. Serfőző Melinda Két lány, aki sohasem ismerte egymást. Sorsukban számtalan közös vonás található: mindketten naplót vezettek, mindketten zsidók voltak, és mindketten megszenvedték a háborút. Csak egyikük élte túl. Nagyecséri Ecséry Lilla 1928-ban földbirtokos, nagypolgári családba született, a zsidótörvények miatt azonban családja sokat szenvedett, édesanyját el is veszítette. Lilla a háború alatt is írta naplóját, amelynek 1944. és 1945. februárja közötti része könyv formában is megjelent. Heyman Éva tizenhárom évesen került Auschwitzba, és az utolsó pillanatig kitartott - akkor azonban az orosz csapatok közeledtére maga Mengele terelte fel az addig bujkáló Évát a krematóriumba tartó teherautóra. Ennek a két fiatal, tizenéves lánynak a történetéből Balázs Ágnes írt színdarabot A piros bicikli címmel, amelynek premierje a napokban volt a Spinozában. Az időből és térből kiemelt történetet korabeli filmslágerek és rádióbejátszások kötik mégis az adott korhoz. Az alkotók célja, hogy a legfiatalabbakban is tudatosítsák a holokauszt borzalmait, hogy az ne ismétlődhessen meg. A darab ezért két tizenéves kislány szemszögéből láttatja az eseményeket, hiszen egy másik gyerek fájdalma, akitől elveszik féltve őrzött kerékpárját csak azért, mert zsidó, jóval átélhetőbb . Mindketten naplót vezettek, mindketten zsidók voltak, és mindketten megszenvedték a háborút. Csak egyikük élte túl a hasonló korú nézők számára, mint a deportálás vagy a gázkamrák sokkoló képei. A két főszerepet Szoták Andrea és Gesler Lili játssza a Radó Gyula rendezte egyfelvonásos darabban, amelyet legközelebb január 28-án tűznek műsorra este hét órakor a Spinoza Házban (Budapest VII., Dob u. 15.). A piros bicikli Társak a Bárkán Sorozatos szerepcserék Idén is folytatódik a Képzett társítások - Aegon-estek a Bárkában című sorozat: az első est vendége Bíró Kriszta és Bereményi Géza lesz ma. A két művész azonban nem abban a minőségben lesz vendég, ahogyan elsőként gondolnánk. Bíró Kriszta elismert színésznő, jelenleg az Örkény Színház tagja, ám most íróként hívták meg, annak apropóján, hogy második kötete nemrég jelent meg Fiókregény címmel. Az elsősorban (de legalábbis régebb óta) íróként ismert Bereményi Géza pedig a közelmúltban Régimódi történet címmel forgatott filmet - többek között Bíró Krisztával. A zenei hangulatfestésről most is, mint korábban Darvas Benedek és Darvas Kristóf gondoskodik egy zongora és egy tangóharmonika segítségével, a házigazda most is Alföldi Róbert lesz. A Képzett társítások - Aegon-estek a Bárkában című sorozat tavaly indult azzal a céllal, hogy olyan művészeket mutasson be egy-egy különleges esten, akik nemcsak egy területen, nemcsak egy műfajban képesek jelentőset létrehozni. A havonta jelentkező sorozat vendége lesz tavasszal például Esterházy Péter, Dés László és Figula Mihály borász - mert Esterházy úgy gondolja, hogy a regényírás és a borászat közel áll egymáshoz. (S. M.)