Népszabadság, 2007. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-26 / 22. szám

20 • 2007. JANUÁR 26., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Extra/Ajánló Január 26. • Táncház és mulatság várja az érdeklődőket a Hagyomá­nyok Házában (Budapest­­, Corvin tér), vendég a Kollégák zenekar, az est házigazdája Bodó-Bán János. • A Babos Project Special mu­tatja be Variációk című nagy­lemezét a Columbus Jazz Klubban (Budapest V. Vigadó téri kikötő) este nyolctól. • Elsa Valle és a Rumba Caliente koncertezik a Kul­­teában (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum, Budapest V, Szent István tér 15.) este fél nyolctól. • Este hatkor népzenei kon­cert és éjfélig tartó táncház kezdődik a székesfehérvári Szent István Teremben: a mű­ködésének 30. évfordulóját ün­nepli a fehérvári táncházak há­zigazdája, az Alba Regia Tánc­­együttes zenekara, a Tilinkó. Január 27. • Bogányi Gergely ad zongora­estet a Zeneakadémián, az Al­ma Mater-sorozatban. A fél nyolckor kezdődő koncerten Liszt Ferenc- és Schumann-mű­­vek lesznek hallhatók. Január 28. • Mester Sándor klasszikusgi­­tár-művész ad koncertet dél­után öt órakor az Eckermann Kávézóban (Gothe Intézet, Budapest, Ráday utca 58.). A belépés ingyenes. • A Bonbon Matiné című, a Bartók Rádióban havonta egy­szer élőben hallható játékos is­meretterjesztő sorozat várja a gyerekeket délelőtt tizenegytől a 6-os stúdióba, a Kolompos Együttes farsangi műsorára. Január 29. • Este hét órától tartják a Zeneakadémia első évfolya­mos opera szakos hallgatóinak vizsgáját, amelyen Gluck Iphi­­genia Taurisban, valamint Mo­zart Figaro házassága című műveinek részletei lesznek hallhatók. A belépés ingyenes. Január 30. • Schiff András és a Cappella Andrea Barca ad hangversenyt fél nyolctól a Bartók Béla Nem­zeti Hangversenyteremben. Január 31. • Egy tehetséges fiatal dzsessz­­énekesnő, Roberta Gambarini mutatkozik be az A38-on este nyolctól. A koncerten Kirk Lightsey (zongora) és Reggie Johnson (nagybőgő) kíséri, előzenekar a Jazzpression. • Kávéházi koncertre várnak mindenkit délután egy órakor a Spinozába (Budapest VII., Dob u. 15.). Balogh József (kla­rinét) és Zsákai Ferenc Gyula (zongora) koncertjének címe: Klezmer, egy kicsit másképp (avagy, ami a kottákból kima­radt). A belépés díjtalan. www.nol.hu Plasztik kifutó Az elmúlt háromnegyed év­ben tulajdonképpen orruknál fogva vezette a látogatókat a Néprajzi Múzeum. Az áprilisi megnyitó után néhány héttel már olyannyira beleette ma­gát a műanyag szúrós szaga az egész épületbe, hogy az em­ber útmutatás nélkül is ponto­san tudta, merre induljon. Így aztán folyamatosan áramlott az érdeklődők hada a terem­soron keresztül, végigjárva a műanyag fajtáit, készítését, a tárgycsoportok fantasztikus variabilitását és az anyaghasz­nálat időbeni átalakulását be­mutató stációkat. Így volt ez mostanáig - ma azonban nyitva tartásának utolsó hetéhez érkezik a Mű­anyag című tárlat. A korábbi gyakorlathoz híven ezúttal is nyitnak a témába vágó idősza­ki kiállítást: a gombfoci, a ba­kelitlemez és a műanyag ék­szerek után eljön a Lego és a műanyagból alkotott képző­­művészeti remekek ideje. Mindkét kamaratárlat azokból a tárgyakból áll össze, amelye­ket a múzeum pályázatára küldtek be a vállalkozó szelle­mű közreműködők. Egy rendhagyó kiállítástól mindazonáltal elvárható, hogy ne csak úgy egyszerűen „elmúljon” a köztudatból, ha­nem kellő csinnadrattával ve­gyen búcsút a múzeumtól. Jö­vő szombaton, február 3-án látványos finisszázzsal ér vé­get a tárlat: a Plasztiki2 névre keresztelt program keretében reggel tíztől este tíz óráig tucatnyi izgalmas rendezvé­nyen vehetnek részt az érdek­ Legót legózni és Lego-kira­­kásban vetélkedni, a polipropi­lén alkotóműhelyekben palack­modellezés, kupak-mozaikké­­szítés, szívószállánc-fűzés és sok más érdekes dolog várja a nagyérdeműt, lesz persze tár­latvezetés (a néprajzi állandó kiállításban történetesen a ma­gyar-kínai két tannyelvű iskola növendékeinek) és koncert is. Az utóbbi például műanyag furulyákon előve­zetve. (N.K.J.) ledők. A modern környezetben szinte mindenütt ott a műanyag. (A létra és a szerelő nem része a rendhagyó kiállításnak.) Fotó: Reviczky Zsolt Festői modorban Ma nyílik Máté Olga életmű-kiállítása Kecskeméten Máté Olga puhán, festőien fotózott, kritikusai szerint talán túlságosan is. Képei lágyak, kontúrjai sejtelme­sek, ha vannak egyáltalán. Trencsényi Zoltán Akárha szitáló ködben, vagy hajnali párában, néha meg mintha zsírpapíron keresztül készültek volna. Modelljei ol­dottak ugyan, mégsem moso­lyognak, alighanem éppen olyan komolyan veszik arcu­kat, táncmozdulatukat vagy csupasz testüket, mint a fotós a fényképezést. A festménysze­rű, olykor már-már színpadias fényképekkel a fotótörténé­szek jó ideig nem is tudtak mit kezdeni; az 1878-ban született, és 1961-ben elhunyt Mátét, a fotóművészet súlytalan mel­­lékszereplőjeként tartották számon. Így volt ez egészen az 1980- as évek végéig, amikor egy olasz művészettörténész, a két világháború közötti magyar fo­tóművészet értékeit kutatva felfedezte, képeiből kiállítást rendezett Rómában, s Máté Olga attól kezdve ismét fontos lett a fotós világ számára. Eh­hez a sikerhez alighanem E. Csorba Csilla művészettörté­nész is hozzájárult, aki az emlí­tett kiállítás katalógusának szövegét jegyzi, később tanul­mányt is írt a fotográfusról, most pedig egy különlegesen szép könyvet. Előbb a szövegről, melyből kiderül: Máté Olgának koránt­sem volt unalmas, szépelgő élete. Hat testvére volt, akadt köztük építész, futballista, ma­gánnyomozó, gyógytornász és Párizsban végzett szabó-varró­nő. Máté Olga egy nők számá­ra, akkoriban újszerű hivatást választott: fényképész lett. Az 1900-as évek elején Németor­szágban is tanulta a mestersé­get, majd budai, később pesti műtermében dolgozott. 1911- ben házasságot kötött Zalai Béla filozófussal, aki néhány év múlva a hadifogságban szer­zett tífuszban meghalt, de örö­kül hagyott egy főként művé­szekből álló baráti kört, mely­nek szellemisége erősen hatott Máté Olgára. Aki kezdetben ki­tűnő (és a már említett festői modorban fogant) portrékat készített, később fotózott ak­tot, zsánerképeket, táncosokat, készített reklámfotókat, díjak, elismerések sokaságát nyerte. Sokoldalú volt, és a férfiakkal egyenrangú művész. Elsősor­ban az ő képei őrzik Osvát Er­nő, Babits, Balázs Béla, a sipkás Lechner Ödön vagy Kaffka Margit arcvonásait. A Máté Olga fotóművész cí­mű könyvben tetszetős illuszt­rációk láthatók, barnítottak, ki­tűnő technikával nyomottak, akár mehetnének azonnal a képkeretbe. A borítón az Olga O betűjébe kerekített ablakon, az alatta lévő lapról Máté Olga bukkant ki; a kötet amúgy sincs híján tipográfiai ötleteknek, színharmóniának, jó ízlésnek. Külleme Kaszta Mónit dicséri. Lehet, hogy Máté Olga nem tartozott a ravasz újítók közé, nem csavarintott egy-két legé­nyeset a hazai fotóművészeten, de fontos alakja volt, és aki E. Csorba Csilla könyvét a kezébe veszi, megbizonyosodhat erről. Miképpen az is, aki a kecske­méti Magyar Fotográfiai Múze­umban megnézi Máté Olga munkásságát összefoglaló kiál­lítást, mely ma nyílik. Máté Olga: C. Chapman-Catt, amerikai feminista harcos. Megjelent a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Helikon Kiadó a fotóművész munkásságát bemutató kötetében. Serfőző Melinda Két lány, aki sohasem ismerte egymást. Sorsukban számta­lan közös vonás található: mindketten naplót vezettek, mindketten zsidók voltak, és mindketten megszenvedték a háborút. Csak egyikük élte túl. Nagyecséri Ecséry Lilla 1928-ban földbirtokos, nagy­polgári családba született, a zsidótörvények miatt azon­ban családja sokat szenvedett, édesanyját el is veszítette. Lilla a háború alatt is írta nap­lóját, amelynek 1944. és 1945. februárja közötti része könyv formában is megjelent. Hey­­man Éva tizenhárom évesen került Auschwitzba, és az utolsó pillanatig kitartott - akkor azonban az orosz csa­patok közeledtére maga Men­­gele terelte fel az addig bujká­ló Évát a krematóriumba tar­tó teherautóra. Ennek a két fiatal, tizen­éves lánynak a történetéből Balázs Ágnes írt színdarabot A piros bicikli címmel, amelynek premierje a napok­ban volt a Spinozában. Az időből és térből kiemelt tör­ténetet korabeli filmslágerek és rádióbejátszások kötik mégis az adott korhoz. Az alkotók célja, hogy a legfiatalabbakban is tudato­sítsák a holokauszt borzalma­it, hogy az ne ismétlődhessen meg. A darab ezért két tizen­éves kislány szemszögéből láttatja az eseményeket, hi­szen egy másik gyerek fáj­dalma, akitől elveszik féltve őrzött kerékpárját csak azért, mert zsidó, jóval átélhetőbb . Mindketten naplót vezettek, mindketten zsidók voltak, és mindketten megszenved­ték a háborút. Csak egyikük élte túl­ a hasonló korú nézők szá­mára, mint a deportálás vagy a gázkamrák sokkoló ké­pei. A két főszerepet Szoták Andrea és Gesler Lili játssza a Radó Gyula rendezte egyfel­­vonásos darabban, amelyet legközelebb január 28-án tűz­nek műsorra este hét órakor a Spinoza Házban (Budapest VII., Dob u. 15.). A piros bicikli Társak a Bárkán Sorozatos szerepcserék Idén is folytatódik a Képzett társítások - Aegon-estek a Bár­kában című sorozat: az első est vendége Bíró Kriszta és Bereményi Géza lesz ma. A két művész azonban nem abban a minőségben lesz ven­dég, ahogyan elsőként gon­dolnánk. Bíró Kriszta elismert színésznő, jelenleg az Örkény Színház tagja, ám most író­ként hívták meg, annak apro­póján, hogy második kötete nemrég jelent meg Fiókre­gény címmel. Az elsősorban (de legalábbis régebb óta) író­ként ismert Bereményi Géza pedig a közelmúltban Régi­módi történet címmel forga­tott filmet - többek között Bí­ró Krisztával. A zenei hangulatfestésről most is, mint korábban Darvas Benedek és Darvas Kristóf gon­doskodik egy zongora és egy tangóharmonika segítségével, a házigazda most is Alföldi Ró­bert lesz. A Képzett társítások - Aegon-estek a Bárkában című sorozat tavaly indult azzal a céllal, hogy olyan művészeket mutasson be egy-egy különle­ges esten, akik nemcsak egy területen, nemcsak egy műfaj­ban képesek jelentőset létre­hozni. A havonta jelentkező sorozat vendége lesz tavas­­­szal például Esterházy Péter, Dés László és Figula Mihály borász - mert Esterházy úgy gondolja, hogy a regényírás és a borászat közel áll egymás­hoz. (S. M.)

Next