Népszabadság, 2007. február (65. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-09 / 34. szám
www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2007. FEBRUÁR 9. PÉNTEK Magyarország • 5 A kocsmából kitiltott milliomos Kifizették a Magyarországon megalapozatlan előzetes letartóztatás miatt valaha megítélt legmagasabb összegű állami kártalanítást: idősebb és ifjabb Burka Ferenc - levonások nélkül - összesen 45 millió forintot kapott, amelyet apa és fia szerdán csaknem teljes egészében lekötött az egyik kereskedelmi bank debreceni fiókjában. Kácsor Zsolt Debrecen A gyilkossággal gyanúsított, de ártatlanul elítélt két férfi majdnem hat évet ült. A börtönben nem is álmodtak arról, hogy eljön az idő, amikor úgynevezett VIP-ügyfélként fogadják őket egy pénzintézet elegáns különszobájában. - Délelőtt az ügyvédünkkel bementünk a bankba, ahol nagyon kedvesen fogadtak minket, megkínáltak kávéval, de még kólával is. Aztán egy üveg mögött megmutatták a pénzt, ott voltak a milliók nagy halomban - meséli idősebb Burka Ferenc, akit tegnap újszentmargitai otthonában látogattam meg. Először azt gondoltam, hogy a zárkózott, halk szavú emberre - akit a kártalanítási per folyamán oly sokszor láttam a bírósági tárgyalótermekben - nem is fogok ráismerni, elvégre nem mindennap történik meg vele, hogy egyik napról a másikra milliomos lesz. De idősebb Burka Ferenc ugyanolyan szoborszerű arccal fogadott, mint korábban. A pszichiátriai szakértő közepes fokozatú depressziót állapított meg nála és a fiánál is. Idősebb Burka Ferenc a meggazdagodása ellenére sem úgy fest, mint aki sokkal jobban van. - Kérdezte a feleségem is, hogy nem örülök-e - mondja. - Hát dehogynem. Örülök én. Csak jobb lett volna ennyi pénzt inkább lottón nyerni. Mert így nagyon is megszenvedtem érte. A két újszentmargitai roma férfit 1999-ben tartóztatták le gyilkosság vádjával. 2002-ben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mindkettőjük bűnösségét megállapította társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében, és a fiút 15, az apát 13 évi fegyházra ítélték. 2003-ban a Szegedi Ítélőtábla mint felülbírálatra alkalmatlan és megalapozatlan ítéletet - hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletét, 2005-ben pedig a Hajdú- Bihar Megyei Bíróság felmentő ítéletet hozott, így apa és fia kiszabadult a börtönből. Ezután beperelték a magyar államot kártalanítás miatt, ügyvédjük a debreceni Zeke László volt. A rekordösszegű kártalanítási per országos figyelmet váltott ki. Valószínűleg kölcsönkérők serege fogja üldözni őket - gondoltam én. De idősebb Burka Ferenc azt mondja: még nem kértek tőle kölcsön a faluban. - De ne is nagyon kérjenek - teszi hozzá -, mert a pénzt a legszűkebb családjának szánja. Amikor a falu lakossága és a rokonság szóba kerül, idősebb Burka Ferenc elkeseredett arcot vág. - Azok után, ahogy engem itt kezelnek, lenéznek, megaláznak, semmibe vesznek, ne várjanak tőlem semmit, hiszen én sem kaptam tőlük még két fillért se - mondja, és minden átmenet nélkül egy 1976-os, régi sérelmét hozza szóba: - Tizennyolc éves voltam, amikor anyámmal és az élettársával bementünk az egyik kocsmába, ahol egy nagydarab, magas ember röhögve benyúlt az anyám szoknyájába. Megkérdeztem, mit csinál, de kiröhögött. Erre leütöttem. De ezután úgy könyveltek el a faluban, mint valami verekedőt, pedig én csak akkor ütöttem, ha sértegettek, ha bántottak. Nem tudni előre, hogyan viszonyul majd a falu a hirtelen meggazdagodott családhoz. Burka Ferenc azt mondja: normálisan akarnak élni, ő például még munkába is szeretne állni, mert - mint fogalmaz - „itthon megölne az unalom”. Elköltözni nem akar Újszentmargitáról, pedig telne abból a 20 millió forintból, amit kapott. - A pénzből biztosítani akarom a gyerekeim jövőjét - állítja -, ezért sem akarok költekezni vagy kölcsönadni. Autót veszek csak, de azt is lízingre. A fiának - ifjabb Burka Ferencnek - 25 milliós kártalanítást fizettek, a pénzt a jelenleg Polgáron élő fiatalember is lekötötte. Meg akartam tőle kérdezni, hogy mik a tervei, de az apja azt mondta, a fiáról annyi hazugságot írtak a lapok, hogy nem akar újságíróval szóba állni. Igaza volt, hívásomra a mobiltelefonját sem vette fel. A két Burka nem csapott nagy ünneplést a meggazdagodásuk alkalmából. A nap folyamán csak annyi szórakozást engedtek meg maguknak, hogy az ügyvédi irodában Zeke Lászlóval leültek sakkozni. A parti döntetlennel végződött ugyan, de - állítja az ügyvéd - idősebb Burka állt jobban. A család Debrecenből délután négy óra után ért haza. Otthon kolbászt ettek krumplival, utána Burka leült tévét nézni, a fia meg elment a Korona sörözőbe, ahol ivott két sört, majd felszállt a polgári buszra. Idősebb Burka azért nem csatlakozott a fiához, mert ő a Korona sörözőből hónapok óta ki van tiltva. Ki van írva a pult fölé: „Burka Ferenc az üzlethelyiséget nem látogathatja!” Burka azt mondja, nem érti a kitiltást, mert ő nem követett el ott semmit soha. A Koronában azonban másként emlékeznek. Névtelenséget kérő vendégekkel beszélgetve megtudtam: Burka Ferenc randalírozós, kötekedős ember, ezért jobb elkerülni őt. Azt is elmondták, hogy Burka legutóbb múlt karácsonykor verekedett a faluban: szóváltás után leütött legalább három embert. A sörözőben megtudtam azt is: a kocsmáros levette a Bárka belépését tiltó feliratot, a korábban nemkívánatos személy jött is a kocsmába, de a vendégek folyamatosan panaszkodtak rá agresszív viselkedése miatt. Ezért két hét múlva visszakerült a felirat a söntéspult fölé. Kíváncsi voltam arra, hogy a milliomossá lett Burkát most már beengedik-e a Koronába, elvégre fizetőképes vendég lett: húszmillió van a bankszámláján. De a felirat változatlanul ott lóg. Sajtos tészta Újságírók, fotósok és fél tucat fasírozott jelenlétében mutatta be tegnap a Képviselői Irodaház éttermét Szili Katalin házelnök. Villámlátogatásának oka egy újságcikk volt, amely azzal foglalkozott, hogy olcsón esznek a képviselők. Falusy Zsigmond Csak nézünk bután. Először azt hisszük, ha már sajtótájékoztatóra hívnak, biztosan történt valami, átadták ezt-azt, megnyitottak, átalakítottak, felújítottak, a képviselőknek mondjuk nem kell többé szendvicset majszolniuk a lépcsőfordulóban, vagy késhegyre szúrt fejhúst enniük a portásnál. Aztán kiderül, szó sincs erről. A képviselőház éttermének márciustól új üzemeltetője lesz, amelyet közbeszerzési pályázaton nyert el, és erről maga a házelnök szeretne beszámolni a nyilvánosságnak. Bakker!, kiált fel bennünk az üvegzsebben nevelt Szijjártó Péter. Szóval semmi suskus! Szili Katalint a médiamunkásokkal való találkozóra állítólag egy újságcikk késztette, amely azzal foglalkozott, hogy túl olcsón esznek a képviselők. Itt szeretnénk megjegyezni: a képviselők tényleg olcsón esznek. Ott jártunkkor a brokkolikrémlevesből, vagdaltból és burgonyából álló menüért 299 forintot kértek, és a köménymagos sertéssültért sem kellett 490 forintnál többet fizetni. Megjegyeznénk azt is, nincs ezzel semmi baj. Hogy mi olcsó és mi nem, az legyen az üzemeltető gondja. Nem az csípi ugyanis az emberek szemét, hogy a képviselők 90 forintért kapják a tarhonyát, hanem - ha már a pénznél tartunk -, az, hogy ugyanezek a képviselők az évek során csak költségtérítés címén milliókat vettek fel. Számolunk is mindjárt egy kicsit. A fideszes Lázár János, az előző ciklusban neki kiutalt 18,2 millióból pontosan 59 091 káposztás kockát fogyaszthatna itt el, de 13,6 milliójából maga Szili Katalin is 37 057-szer ismételhetné meg csütörtöki rendelését, a meggylevest és a sajtosgombakrémes pennát, amelyekért 367 forintot fizetett. Kiderítünk azért egyéb fontos dolgokat is. Az étteremben nincs hitel, a kínálatból hiányzik a képviselőfánk, a vendégkönyvbe pedig még Petrasovits Annától is találunk bejegyzést. Pár oldallal hátrébb már arra hívja fel valaki a figyelmet, hogy a bablevest és a lencsefőzeléket ne ugyanazon a hőfokon főzzék, az MSZP európai parlamenti delegációjának pecsétjével hitelesített beírás pedig ezzel a vidám megszólítással kezdődik: „Kedves csajok!” Amikor aztán Szili Katalin píárilag enni kezd, csendben távozunk. Az étteremből kilépve mintegy harminc adminisztrátorkülsejű embert látunk. Tanácstalan csoportokban ácsorognak, a lengőajtón keresztül is kihallatszik hozzájuk a fényképezőgépek kattogása. Mikor mehetünk be? - kérdezi végül egyikük, talán a legéhesebb. Még nem lehet, mondjuk. Esznek bent. Immár Pécs szocialista városvezetői is nyíltan ellenzik, hogy a kormány a város feletti Tubesen építsen katonai lokátort. Az a véleményük, hogy a radar ideális helye az eredeti helyszínen, a baranyai megyeszékhelytől távolabb, az attól húsz kilométerre fekvő Zengőn lenne. Ungár Tamás Pécs Március 4-én népszavazással döntenek a pécsiek arról, hogy épüljön-e a Tubesen katonai radar. A népszavazást aláírásgyűjtéssel kikényszerítő civil szervezetek február eleje óta rendezvényekkel igyekeznek arra ösztönözni a baranyai megyeszékhely lakosságát, hogy minél többen vegyenek részt a voksoláson, és utasítsák el a lokátor Pécsre telepítését. A radart ellenzők talán leghatásosabb „performansza” a centivágás: ez úgy zajlik, hogy Pécs belvárosában egy jelképes centiszalagról mindennap levágnak egy rovátkát. A szalag éppen a referendum napján fogy majd el. Sokakat meglephet, hogy a jövő kedden centit vág a pécsi közgyűlés MSZP- frakciójának elnöke, Kablár János is. Üzenete az, hogy a szocialisták is elutasítják a radart. Az előzmények: a Dél-Dunántúl légi biztonságát óvó radart a kormány eredetileg a régió legmagasabb pontján, a Zengőn akarta felépíteni a honvédelmi tárca, ám a zöldek tiltakozásának hatására nem fogtak bele a munkába. A zengői építkezés ellen foglalt állást Sólyom László államfő is. Részben ennek hatására a honvédelmi tárca 2005 őszétől új helyet keresett a radarnak, s egy évvel később kimondták: a Tubes alkalmas az építkezésre. A Tubest már elfogadható helyszínnek vélte az államfő. Toller László, Pécs akkori polgármestere úgy nyilatkozott: örül a beruházásnak, mert az pénzt hoz a városnak. A pécsiek viszont nem örültek e döntésnek, s ennek következményeként 18 ezren írták alá a referendumot követelő civil kezdeményezést. A várost irányító szocialista politikusok mindeddig azt az álláspontot képviselték, hogy a népszavazás eredményének figyelembevételével alakítják ki álláspontjukat a radarról. Ugyanakkor az MSZP-sek nyíltan sehol sem ellenezték a radart. Most azonban változott a helyzet. Kablár Jánostól megtudtuk: valószínűleg nem egyedül fogja képviselni pártját a centivágáson. Elképzelhető, hogy vele tart Tasnádi Péter, a város szocialista polgármestere, és több pécsi MSZP-s képviselő. Vagyis: a városházi MSZP-frakció ezzel a lépésével szembehelyezkedik a szocialista kormány szándékával. Kablár úgy fogalmazott: Pécs szocialista városatyái az elmúlt hetekben lépten-nyomon azt tapasztalták, hogy a helyiek szinte egyöntetűen ellenzik a tubesi radart, s a Pécset irányító képviselőknek ezt figyelembe kell venniük. Arra a kérdésünkre, hogy Toller László még támogatta a radarnak a Tubesre telepítését, Kablár János azt válaszolta: a pécsi szocialisták az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján belátták, hogy ez az álláspont már nem tartható. Kablár hozzátette: szerintük a radar ideális helyszíne - katonai, műszaki, költségvetési, környezetvédelmi és politikai szempontból egyaránt - mégis a Zengőn lenne. Azzal kapcsolatban, hogy az államfő a Tubest tartja jobb helynek, Kablár János a következőket mondta: Ha Sólyom László így vélekedik, akkor mondja ki azt is: a bánáti bazsarózsa fontosabb, mint 160 ezer pécsi ember nyugalma. Népszavazás dönt Pécsen A helyi szocialisták is ellenzik a tubesi radart Enni kéne! Fotó: Kurucz Árpád Aláírásgyűjtés a lokátor ellen Fotó: Wéber Tamás