Népszabadság, 2007. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-09 / 34. szám

www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2007. FEBRUÁR 9. PÉNTEK Magyarország • 5 A kocsmából kitiltott milliomos Kifizették a Magyarorszá­gon megalapozatlan előze­tes letartóztatás miatt vala­ha megítélt legmagasabb összegű állami kártalaní­tást: idősebb és ifjabb Bur­ka Ferenc - levonások nél­kül - összesen 45 millió fo­rintot kapott, amelyet apa és fia szerdán csaknem tel­jes egészében lekötött az egyik kereskedelmi bank debreceni fiókjában. Kácsor Zsolt Debrecen A gyilkossággal gyanúsított, de ártatlanul elítélt két férfi majd­nem hat évet ült. A börtönben nem is álmodtak arról, hogy el­jön az idő, amikor úgynevezett VIP-ügyfélként fogadják őket egy pénzintézet elegáns külön­­szobájában. - Délelőtt az ügyvédünkkel bementünk a bankba, ahol na­gyon kedvesen fogadtak min­ket, megkínáltak kávéval, de még kólával is. Aztán egy üveg mögött megmutatták a pénzt, ott voltak a milliók nagy ha­lomban - meséli idősebb Burka Ferenc, akit tegnap újszentmar­­gitai otthonában látogattam meg. Először azt gondoltam, hogy a zárkózott, halk szavú emberre - akit a kártalanítási per folyamán oly sokszor lát­tam a bírósági tárgyalótermek­ben - nem is fogok ráismerni, elvégre nem mindennap törté­nik meg vele, hogy egyik nap­ról a másikra milliomos lesz. De idősebb Burka Ferenc ugyanolyan szoborszerű arc­cal fogadott, mint korábban. A pszichiátriai szakértő közepes fokozatú depressziót állapí­tott meg nála és a fiánál is. Idősebb Burka Ferenc a meg­gazdagodása ellenére sem úgy fest, mint aki sokkal jobban van. - Kérdezte a feleségem is, hogy nem örülök-e - mondja. - Hát dehogynem. Örülök én. Csak jobb lett volna ennyi pénzt inkább lottón nyerni. Mert így nagyon is megszen­vedtem érte. A két újszentmargitai roma férfit 1999-ben tartóztatták le gyilkosság vádjával. 2002-ben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mindkettőjük bűnösségét meg­állapította társtettesként, nye­reségvágyból elkövetett em­berölés bűntettében, és a fiút 15, az apát 13 évi fegyházra ítél­ték. 2003-ban a Szegedi Ítélő­tábla­­ mint felülbírálatra al­kalmatlan és megalapozatlan ítéletet - hatályon kívül he­lyezte az elsőfokú bíróság íté­letét, 2005-ben pedig a Hajdú- Bihar Megyei Bíróság felmen­tő ítéletet hozott, így apa és fia kiszabadult a börtönből. Ez­után beperelték a magyar álla­mot kártalanítás miatt, ügy­védjük a debreceni Zeke Lász­ló volt. A rekordösszegű kárta­lanítási per országos figyelmet váltott ki. Valószínűleg kölcsönkérők serege fogja üldözni őket - gondoltam én. De idősebb Burka Ferenc azt mondja: még nem kértek tőle kölcsön a fa­luban. - De ne is nagyon kérje­nek - teszi hozzá -, mert a pénzt a legszűkebb családjá­nak szánja. Amikor a falu la­kossága és a rokonság szóba kerül, idősebb Burka Ferenc elkeseredett arcot vág. - Azok után, ahogy engem itt kezelnek, lenéznek, meg­aláznak, semmibe vesznek, ne várjanak tőlem semmit, hiszen én sem kaptam tőlük még két fillért se - mondja, és minden átmenet nélkül egy 1976-os, ré­gi sérelmét hozza szóba: - Tizennyolc éves voltam, amikor anyámmal és az élet­társával bementünk az egyik kocsmába, ahol egy nagydarab, magas ember röhögve benyúlt az anyám szoknyájába. Meg­kérdeztem, mit csinál, de kirö­högött. Erre leütöttem. De ez­után úgy könyveltek el a falu­ban, mint valami verekedőt, pedig én csak akkor ütöttem, ha sértegettek, ha bántottak. Nem tudni előre, hogyan viszonyul majd a falu a hirte­len meggazdagodott család­hoz. Burka Ferenc azt mondja: normálisan akarnak élni, ő például még munkába is sze­retne állni, mert - mint fogal­maz - „itthon megölne az una­lom”. Elköltözni nem akar Újszentmargitáról, pedig tel­ne abból a 20 millió forintból, amit kapott. - A pénzből biztosítani aka­rom a gyerekeim jövőjét - állít­ja -, ezért sem akarok költe­kezni vagy kölcsönadni. Autót veszek csak, de azt is lízingre. A fiának - ifjabb Burka Fe­rencnek - 25 milliós kártalaní­tást fizettek, a pénzt a jelenleg Polgáron élő fiatalember is le­kötötte. Meg akartam tőle kér­dezni, hogy mik a tervei, de az apja azt mondta, a fiáról annyi hazugságot írtak a lapok, hogy nem akar újságíróval szóba áll­ni. Igaza volt, hívásomra a mo­biltelefonját sem vette fel. A két Burka nem csapott nagy ünneplést a meggazdago­dásuk alkalmából. A nap folya­mán csak annyi szórakozást engedtek meg maguknak, hogy az ügyvédi irodában Zeke Lászlóval leültek sakkozni. A parti döntetlennel végződött ugyan, de - állítja az ügyvéd - idősebb Burka állt jobban. A család Debrecenből dél­után négy óra után ért haza. Otthon kolbászt ettek krumpli­val, utána Burka leült tévét nézni, a fia meg elment a Koro­na sörözőbe, ahol ivott két sört, majd felszállt a polgári buszra. Idősebb Burka azért nem csatlakozott a fiához, mert ő a Korona sörözőből hó­napok óta ki van tiltva. Ki van írva a pult fölé: „Burka Ferenc az üzlethelyiséget nem látogat­hatja!” Burka azt mondja, nem érti a kitiltást, mert ő nem kö­vetett el ott semmit soha. A Koronában azonban más­ként emlékeznek. Névtelensé­get kérő vendégekkel beszél­getve megtudtam: Burka Fe­renc randalírozós, kötekedős ember, ezért jobb elkerülni őt. Azt is elmondták, hogy Burka legutóbb múlt karácsonykor verekedett a faluban: szóváltás után leütött legalább három embert. A sörözőben megtud­tam azt is: a kocsmáros levette a Bárka belépését tiltó felira­tot, a korábban nemkívánatos személy jött is a kocsmába, de a vendégek folyamatosan pa­naszkodtak rá agresszív visel­kedése miatt. Ezért két hét múlva visszakerült a felirat a söntéspult fölé. Kíváncsi voltam arra, hogy a milliomossá lett Burkát most már beengedik-e a Koronába, elvégre fizetőképes vendég lett: húszmillió van a bank­számláján. De a felirat változatlanul ott lóg. Sajtos tészta Újságírók, fotósok és fél tucat fasírozott jelenlété­ben mutatta be tegnap a Képviselői Irodaház étter­mét Szili Katalin házelnök. Villámlátogatásának oka egy újságcikk volt, amely azzal foglalkozott, hogy ol­csón esznek a képviselők. Falusy Zsigmond Csak nézünk bután. Először azt hisszük, ha már sajtótájékoztatóra hívnak, biz­tosan történt valami, átadták ezt-azt, megnyitottak, átalakí­tottak, felújítottak, a képvise­lőknek mondjuk nem kell többé szendvicset majszolniuk a lép­csőfordulóban, vagy késhegyre szúrt fejhúst enniük a portás­nál. Aztán kiderül, szó sincs er­ről. A képviselőház éttermének márciustól új üzemeltetője lesz, amelyet közbeszerzési pályáza­ton nyert el, és erről maga a házelnök szeretne beszámolni a nyilvánosságnak. Bakker!, kiált fel bennünk az üvegzsebben nevelt Szijjártó Péter. Szóval semmi suskus! Szili Katalint a médiamunká­sokkal való találkozóra állítólag egy újságcikk késztette, amely azzal foglalkozott, hogy túl ol­csón esznek a képviselők. Itt szeretnénk megjegyezni: a kép­viselők tényleg olcsón esznek. Ott jártunkkor a brokkolikrém­levesből, vagdaltból és burgo­nyából álló menüért 299 forin­tot kértek, és a köménymagos sertéssültért sem kellett 490 fo­rintnál többet fizetni. Megjegyeznénk azt is, nincs ezzel semmi baj. Hogy mi olcsó és mi nem, az legyen az üzemel­tető gondja. Nem az csípi ugyanis az emberek szemét, hogy a képviselők 90 forintért kapják a tarhonyát, hanem - ha már a pénznél tartunk -, az, hogy ugyanezek a képviselők az évek során csak költségtérítés címén milliókat vettek fel. Szá­molunk is mindjárt egy kicsit. A fideszes Lázár János, az előző ciklusban neki kiutalt 18,2 mil­lióból pontosan 59 091 káposz­tás kockát fogyaszthatna itt el, de 13,6 milliójából maga Szili Katalin is 37 057-szer ismétel­hetné meg csütörtöki rendelé­sét, a meggylevest és a sajtos­­gombakrémes pennát, amelye­kért 367 forintot fizetett. Kiderítünk azért egyéb fon­tos dolgokat is. Az étteremben nincs hitel, a kínálatból hiány­zik a képviselőfánk, a vendég­könyvbe pedig még Petrasovits Annától is találunk bejegyzést. Pár oldallal hátrébb már arra hívja fel valaki a figyelmet, hogy a bablevest és a lencsefő­zeléket ne ugyanazon a hőfo­kon főzzék, az MSZP európai parlamenti delegációjának pe­csétjével hitelesített beírás pe­dig ezzel a vidám megszólítás­sal kezdődik: „Kedves csajok!” Amikor aztán Szili Katalin píárilag enni kezd, csendben tá­vozunk. Az étteremből kilépve mintegy harminc adminisztrá­torkülsejű embert látunk. Ta­nácstalan csoportokban ácso­­rognak, a lengőajtón keresztül is kihallatszik hozzájuk a fény­képezőgépek kattogása. Mikor mehetünk be? - kérdezi végül egyikük, talán a legéhesebb. Még nem lehet, mondjuk. Esznek bent. Immár Pécs szocialista vá­rosvezetői is nyíltan ellen­zik, hogy a kormány a vá­ros feletti Tubesen építsen katonai lokátort. Az a véle­ményük, hogy a radar ideá­lis helye az eredeti helyszí­nen, a baranyai megye­­székhelytől távolabb, az at­tól húsz kilométerre fekvő Zengőn lenne. Ungár Tamás Pécs Március 4-én népszavazással döntenek a pécsiek arról, hogy épüljön-e a Tubesen katonai radar. A népszavazást aláírás­­gyűjtéssel kikényszerítő civil szervezetek február eleje óta rendezvényekkel igyekeznek arra ösztönözni a baranyai me­gyeszékhely lakosságát, hogy minél többen vegyenek részt a voksoláson, és utasítsák el a lo­kátor Pécsre telepítését. A ra­dart ellenzők talán leghatáso­sabb „performansza” a cen­tivágás: ez úgy zajlik, hogy Pécs belvárosában egy jelké­pes centiszalagról mindennap levágnak egy rovátkát. A sza­lag éppen a referendum napján fogy majd el. Sokakat meglep­het, hogy a jövő kedden centit vág a pécsi közgyűlés MSZP- frakciójának elnöke, Kablár Já­nos is. Üzenete az, hogy a szo­cialisták is elutasítják a radart. Az előzmények: a Dél-Du­­nántúl légi biztonságát óvó ra­dart a kormány eredetileg a ré­gió legmagasabb pontján, a Zengőn akarta felépíteni a honvédelmi tárca, ám a zöldek tiltakozásának hatására nem fogtak bele a munkába. A zen­­gői építkezés ellen foglalt ál­lást Sólyom László államfő is. Részben ennek hatására a hon­védelmi tárca 2005 őszétől új helyet keresett a radarnak, s egy évvel később kimondták: a Tubes alkalmas az építkezésre. A Tubest már elfogadható helyszínnek vélte az államfő. Toller László, Pécs akkori pol­gármestere úgy nyilatkozott: örül a beruházásnak, mert az pénzt hoz a városnak. A pécsiek viszont nem örül­tek e döntésnek, s ennek kö­vetkezményeként 18 ezren ír­ták alá a referendumot követe­lő civil kezdeményezést. A vá­rost irányító szocialista politi­kusok mindeddig azt az állás­pontot képviselték, hogy a népszavazás eredményének fi­gyelembevételével alakítják ki álláspontjukat a radarról. Ugyanakkor az MSZP-sek nyíl­tan sehol sem ellenezték a ra­dart. Most azonban változott a helyzet. Kablár Jánostól meg­tudtuk: valószínűleg nem egyedül fogja képviselni párt­ját a centivágáson. Elképzelhe­tő, hogy vele tart Tasnádi Pé­ter, a város szocialista polgár­­mestere, és több pécsi MSZP-s képviselő. Vagyis: a városházi MSZP-frakció ezzel a lépésé­vel szembehelyezkedik a szo­cialista kormány szándékával. Kablár úgy fogalmazott: Pécs szocialista városatyái az el­múlt hetekben lépten-nyomon azt tapasztalták, hogy a helyiek szinte egyöntetűen ellenzik a tubesi radart, s a Pécset irányí­tó képviselőknek ezt figyelem­be kell venniük. Arra a kérdé­sünkre, hogy Toller László még támogatta a radarnak a Tubesre telepítését, Kablár Já­nos azt válaszolta: a pécsi szo­cialisták az elmúlt hónapok ta­pasztalatai alapján belátták, hogy ez az álláspont már nem tartható. Kablár hozzátette: szerintük a radar ideális hely­színe - katonai, műszaki, költ­ségvetési, környezetvédelmi és politikai szempontból egy­aránt - mégis a Zengőn lenne. Azzal kapcsolatban, hogy az államfő a Tubest tartja jobb helynek, Kablár János a követ­kezőket mondta:­­ Ha Sólyom László így vé­lekedik, akkor mondja ki azt is: a bánáti bazsarózsa fontosabb, mint 160 ezer pécsi ember nyugalma. Népszavazás dönt Pécsen A helyi szocialisták is ellenzik a tubesi radart Enni kéne! Fotó: Kurucz Árpád Aláírásgyűjtés a lokátor ellen Fotó: Wéber Tamás

Next