Népszabadság, 2007. április (65. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-18 / 90. szám
22 • 2007. ÁPRILIS 18., SZERDA • NÉPSZABADSÁG Sport Ma lesz a vizsga a „rendező szakon” Walesben kiderül, nyer-e vagy sem a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságra benyújtott magyar-horvát pályázat Cardiffból jelenti kiküldött munkatársunk Hegyi Iván Nem tudom, mennyit jelent az utolsó prezentáció a 2012-es Ebhelyszín kiválasztásában, de hogy a kedd délutáni magyar-horvát bemutató után ritka pillanatokat élhetett át az ember, ahhoz kétség sem fér. Szepesi György kijelentette: „Kolosszális volt!” Dénes Ferenc, a mindig szerény pályázati tanácsadó hirtelen megjövendölte: „Nyerünk.” Mészöly Kálmán pedig így nyilatkozott: „Mindenki tisztában van vele, politikailag melyik oldalon állok, de Gyurcsány Ferenc mostani szerepléséről csak a legjobbakat mondhatom.” Hasonló méltatásokat kapott a társpályázók körében a másik miniszterelnök, Ivo Sanader is, míg magam hadd tegyem hozzá: a moderátornak felkért Demcsák Zsuzsa - akit életemben először láttam a délelőtti próbán, elfogult vele tehát semmiképp sem lehetek - olyan rátermettnek tetszett, hogy szellemileg és attraktivitásában egyaránt átütő fellépésén nem győztem csodálkozni. Bár korántsem az, legyen ő szerdán a „győzike”... Ez, persze, csak kívánság a döntés előtt, a realitáshoz alighanem Grzegorz Lato véleménye áll közelebb. Az 1974-es világbajnokság lengyel gólkirálya találóan említette lapunknak: „Egyszerűbb gólt rúgni a braziloknak, mint megmondani, mi lesz itt holnap.” Az itt a cardiffi városházára, az esemény színhelyére vonatkozik, ahol kedden nagy erőkkel vonult fel a lengyel-ukrán küldöttség. A prezentáción - Latón kívül - megjelent Beenhakker (a lengyel labdarúgó-válogatott holland szakvezetője), továbbá Blohin, Bubka, Dudek, Vitali, Klicsko, Sevcsenko, idősebb Smolarek, Szewinska, valamint a protokoll szempontjából az első két helyen álló méltóság, az ellentmondásos információk után mégis csak ideérkező Juscsenko és Kaczynski államfő. Az olaszok szerényebb delegációval jöttek: Melandri sportminiszter asszony oldalán csupán Lippi, a múlt évben világbajnoki címet nyert azúrkék együttes szövetségi kapitánya, valamint Riva, az 1968-ban Európa-bajnok, 1970-ben vbezüstérmes csatár képviselte a világhírességeket. Két eset van: 1. az itáliaiakat nem foglalkoztatja igazán, nyernek-e vagy sem; 2. olyannyira biztosak a sikerben, hogy több szupersztárt nem akartak fölöslegesen utaztatni. Mivel az első változat képtelenségnek tetszik, máris javítanom kell magamat: csak egy eset van... Vlatko Markovic, a horvát szövetség elnöke mindenesetre szúrós szemmel nézett az olaszokra, és kérdésünkre meg is magyarázta, miért. „A legnagyobb vetélytársaink, noha a megannyi botrány után nem lehetnének versenyben. Igaz, övék lett tavaly a vb-aranyérem, de, ugye, emlékszik, mi történt az ausztrálok elleni nyolcaddöntőjük 95. percében, 6-6-nál? Ha akkor a játékvezető nem ítél jogtalan tizenegyest a javukra, meglehet, nem lett volna mit ünnepelniük. Remélem, szerdán kiderül, azért nekik sem sikerül minden...” Jóval diplomatikusabban nyilatkozott még délelőtt Gyurcsány Ferenc kormányfő, aki nem sokkal a prezentációt megelőzően futott be Cardiffba. „Győzni jöttünk - mondta -, de nekünk is tudnunk kell, hogy a három pályázóból csak egy lehet nyertes.” Ettől még a tét óriási, kiváltképp a keleti aspiránsok számára. Hogy hazánkban miféle változásokat indíthatna el a diadal, azt hadd igazoljam azzal a lehengerlő adattal, hogy az Ebprojekt nagyjából 1000 milliárd forintos vállalkozás lenne. (Hangsúlyozom: csak Magyarországon.) A rendezéssel közvetlenül összefüggő költségekhez tartozna a stadionok építésének 200 milliárdja; a biztonság megteremtésének legalább 50, de inkább 80-100 milliárdja (egy helikopter 8 milliárdba kerül, és a rendőrségi szakértők szerint minimum 4 kellene belőlük); a négy hazai rendező településen a drukkerek utaztatásának és az UEFA által előírt szurkolói zónák létrehozásának 50-100 milliárdja. A nem közvetlenül a rendezéssel összefüggő, de ahhoz is szorosan kapcsolódó beruházások közül pedig meg kell említeni a Ferihegyen kívüli repülőterek fejlesztését, valamint a fő vasútvonalak felújítását (a nagyságrend mindkét esetben 100 milliárdos), és akkor még nem beszéltünk az autópályákról meg a szállodákról. „Más ország” körvonalai bontakoznának ki tehát, s ha valaki - érthetően - a fejéhez kapna: „Egek, micsoda kiadások!”, annak érdemes felidézni, hogy Házigazda-história labdarúgó Európa-bajnokság a legújabb korban egyszerűen „nem tudott” veszteséges lenni. Noha a jegybevételek és a tévéjogdíjak fölött az UEFA diszponál, a tapasztalat az: Eb-házigazda országban már két évvel a nagy esemény előtt különleges mértékben megnő az idegenforgalom, s a turisztikai boom a vetélkedőt követő két esztendőben is tart. Ebből és magából az Európa-bajnokság megrendezéséből megtérül a befektetés, elvégre a kontinenstalálkozó ideje alatt egymillió - hol ide, hol odalátogató - külföldire lehet számítani Magyarországon és Horvátországban. Bár lehetne számítani! Mert ismétlem, a végrehajtó bizottság verdiktjéig nem sejthető, ki nyer ma. Az világos, hogy a horvátok nem babonásak, hiszen csupa világbajnoki bronzérmest - Ladicot, Bilicet, Jármit, Asanovicot, Bobant, Sukert - hoztak magukkal, noha Cardiffban nem volna „bombasiker” a harmadik helyezés. Még a második sem, bár Gyárfás Tamás, a közös pályázati bizottság magyar vezetője kedd délelőtt tőle nem mindennapi elérzékenyüléssel köszönte meg csapata valamennyi tagjának az áldozatkész és kreatív munkát „az eredménytől függetlenül”. S ha Gyárfás szokatlan hangot ütött is meg, a labdarúgás nem tagadja meg önmagát. Hiszen abszolúte „futballos” a tény: a vb dönt az Eb-ről. Ez lesz ma is? Jobbról: Gyárfás bizottsági vezető, Kisteleki MLSZ-elnök, Schmitt MOB-vezér Fotó: MTI Illyés Tibor Szabó József Dubrovniki ürmöspálinkával és testes dalmát vörösborokkal felszerelkezve érkezett Cardiffba a horvát küldöttség, amelynek tagjai jókedvűek, de sokan közülük csak mérsékelten derűlátóak az UEFA mai döntése előtt. Horvátországban bizonyos aggályok is megfogalmazódtak. A média felvetette, hogy az európai szövetség egyes multikkal összefonódó szponzorai sugalmazására netán üzleti és politikai megfontolások alapján dönt majd. Branko Grgicnek, a Hajduk Split labdarúgóklub elnökének pedig meggyőződése, hogy „politikai döntés” várható. A zágrábi Vjesnik úgy véli, hogy bár a magyar-horvát pályázat a legutóbbi időkig óriási előnyben volt a lengyel-ukránhoz képest, a horvátok mégis e kettőstől tartanak a leginkább. A napilap szerint talán nem alaptalanul, mert „egyesek” azt is figyelembe veszik majd, hogy az Eb rendezési jogának odaítélése az utolsó esély „a nyugati befolyás megtartására Ukrajnában”. Az index.hr internetes újság másként látja. Úgy véli: az UEFA „pénzt szimatol” Ukrajnában és Lengyelországban. A Horvát Labdarúgó Szövetség elnökének, Vlatko Markovicnak a száján is kicsúszott már egyszer, hogy a győztesről a pénz dönt. Markovic mégis derűlátó, s biztos a magyar-horvát sikerben. A lengyel-ukrán kandidatúrával kapcsolatban a horvát média ugyanakkor megjegyzi, hogy a két országnak komoly gondot okoz a gyenge infrastruktúra és a kevés (minőségi) szállodai férőhely. Az utóbbi területen Horvátországnak és Magyarországnak is van még javítanivalója - idézik horvát lapok az UEFA illetékeseit. Mindazonáltal a zágrábi média szerint a horvát-magyar pályamunkának előnyei is vannak, így a kis földrajzi távolságok, a lengyelekénél és az ukránokénál jobb közlekedési hálózat vagy a gyorsan elérhető tengerpart. Az Eb-házigazda kijelölését latolgatva a horvát sajtó nem titkolja: Olaszország lenne a favorit, ha bajnokságát nem árnyékolnák be a korrupciós ügyek és a huligánok randalírozásai. „Az UEFA rossz üzenetet küldene Európának, ha ilyen helyzetben Itáliára voksolna” - írja a Jutarnji list. A lap tudósítói ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a cardiffi olasz éttermekben már ünnepelnek. Mérsékelt derűlátás a társrendező déli szomszédnál www.nol.hu Ők szavaznak Az UEFA végreható-bizottságának tizennégy tagja közül tizenketten vehetnek részt a mai szavazáson (az ukrán Grigorij Szurkisz és az olasz Franco Carraro érintettség okán nem voksol.) Szavazategyenlőség esetén Michel Platini elnök voksa duplán számít, íme. a döntéshozók: Michel Platini (francia): elnök. Senes Erzik (török): alelnök. Geoffrey Thompson (angol): alelnök. Angel Maria Villar Llona (spanyol): alelnök. Gerhard Mayer-Vorfelder (német): alelnök. Vjacseszlav Koloszkov (orosz): vb-tag. Mariosz Lefkaritisz (ciprusi): vb-tag. Gilberto Madail (portugál): vb-tag. Joseph Mifsud (máltai): vb-tag. Per Ravn Omdal (norvég): vb-tag. Mircea Sandu (román) vb-tag. Mathieu Sprengers (holland): vb-tag. 2004: nyereség és adósság Muharay Katalin Lisszabon Az UEFA által az eddigi legsikeresebbnek nevezett 2004-es, portugáliai Eb nyereséget hozott a rendezők és a kormányzat szempontjából is. Az új stadionok építésének oroszlánrészét magukra vállaló önkormányzatok azonban hosszú évekig nyögik meg a számlát. Évtizedenként egy nemzetközi esemény rendezése - ez a cél szerepel a kormány idegenforgalmi tervében. Az 1998-as lisszaboni világkiállítás, a 2004- es Eb és a Lisszabonból induló Dakar-rali ugyanis jelentősen hozzájárult az ország hírnevének öregbítéséhez, a turizmus élénküléséhez. Az Eb vendégül látása a tervezettnél jóval többe, 964 és fél millió euróba került. A befektetések oroszlánrésze, 795 millió euró a stadionok és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fel-, illetve kiépítésére ment el. Az önkormányzatok egymással versengtek annak érdekében, hogy otthont adjanak a tornának, ezért magukra vállalták a beruházások nagy részét. Ennek köszönhető, hogy Portugália - a szükséges hat helyett - tíz, többségében új stadionnal várta a csapatokat. Habár az arénák mindegyike szépen túllépte a büdzsét, a kormány nem volt hajlandó megemelni az eredeti összeg 25 százalékát kitevő szerepvállalását. Az állam így 208 millióval járult hozzá a költségekhez, ennek egy részét európai pénzalapokból biztosította. Maga a torna 04 millió euró bevételt és 4 millió euró nyereséget hozott, az összegen az UEFA (55%), a Portugál Labdarúgó Szövetség (40%) és a portugál állam (5%) osztozott. (A belépőjegyek 96 százalékát sikerült értékesíteni, ami 91 milliót jelentett.) A tévéközvetítésekből származó, rekordnak számító, 600 milliós nyereség az UEFA kasszáját gazdagította. Az Eb fő vesztesei az érintett önkormányzatok. A stadiont építtető városok jelentős mértékben eladósodtak, miután a befektetések átlagosan 75 százalékát bankhitelből finanszírozták. Ráadásul azon települések számára, amelyeknek nincs komolyabb labdarúgócsapatuk, a most kihasználatlan stadionok fenntartása is gondot jelent, így például több mint 3 millió euró megy el évente a meccseket szinte nem is rendező farói aréna fenntartására. Mindezek dacára - éppen a már meglévő infrastruktúrára hivatkozva - Portugália szeretné elnyerni egy futball-világbajnokság rendezési jogát. 2008: nő a költség, nő a haszon? Szászi Júlia Bécs Ausztriában szívesebben emlegetik a 2008-as Eb várható hasznát, mint azokat a százmilliókat, amelyeket egyelőre költenek rá, s amelyek összesítésének még messze nem jött el az ideje. A négy helyszín, Bécs, Innsbruck, Klagenfurt és Salzburg stadionjainak kibővítéséhez, illetve új létesítmény építéséhez készült költségvetés ma már illuzórikusnak tetszik. A döntő helyszínéül is szolgáló bécsi Ernst Happel stadion felújítására eredetileg szánt 15 millió eurót például a fővárosi önkormányzat és a költségek felét álló központi büdzsé már az első kapavágás után kénytelen volt hatmillióval megtoldani. Most - az UEFA észrevételei miatt - újabb 15 millióra van szükség, ám nem kétséges: a parkolók és az edzőpályák gyarapítására, a sajtóközpont korszerűbb elhelyezésére vonatkozó ajánlásokat precízen kivitelezik majd, mint ahogyan a három másik helyszínen épülőszépülő aréna is minden vihar és vita ellenére időben elkészül. Ez a mindkét érintett országra érvényes megbízhatóság volt az egyik érv, amely 2002 decemberében a szigorú ítészeket az osztrák-svájci pályázat elfogadására késztette. A 2008. június 8-án Bázelban kezdődő és 29-én Bécsben véget érő Eb helyszínei kitűnően egészítik ki egymást: a 31 mérkőzésből 16-ot Ausztria rendez, közülük hét helyszíne a bécsi Happel stadion, hármat-hármat a felújított innsbrucki, salzburgi, továbbá az újonnan épülő klagenfurti kapott. Svájcban - Bázelen kívül Bernben, Genfben és Zürichben - új, az UEFA összes szempontjának megfelelő stadionok várják a részvevőket. Szerencsére nem csupán az összköltség kúszik felfelé, hanem a várható haszon is. A kezdeti 100 milliós nagyságrend ma már 380 millió körül tart: ennyire taksálja a gazdaságkutató intézet a kapcsolódó ágazatok plusz értéktermelését. Természetesen az idegenforgalom és a vendéglátás a fő nyertes, de a jogokból származó bevétel, az ajándék- és emléktárgy-forgalmazás nyeresége sem elhanyagolható, nem beszélve a hosszú távú imázsnövekedésről. Az első győzelem már megvan - lelkendezett az osztrák sajtó az internetes jegyvásárlás megkezdésének első napja után. A roham óriási volt, csak egy baj van: hiába adnának meg százezrek minden pénzt - például a döntőért, ha egyszer az agyonbővített Happel stadionba 53 ezernél többen nem férnek be. NÉPSZABADSÁG Központi telefonszám: 436-4444 E-mail: szerk@nepszabadsag.hu vörös T. Károly főszerkesztő • Nagy Csaba, Tamás Ervin főszerkesztő-helyettesek • Zalai István Hétvége • Ferencz Gábor, Friss Róbert, Soós Kálmán lapszerkesztők • Nagy N. Péter Magyarország • Tóth Levente Gazdaság • lovas Eszter művészeti vezető • Fejér Gábor képszerkesztő Angyal Gábor Budapest • Szabó Barnabás Fotó • Révész Sándor Fórum: levelezés • Várkonyi Iván Gazdaság • Falus Gábor Hazai tudósítások • Tóth Ákos Hir és információ • N. Kósa Judit Kultúra • Seres Attila Külföld • Söptei Zsuzsanna Prepress • Jakab József Sport Féderer Ágnes Társadalompolitika • Léderer Pál felelős szerkesztő Népszabadság Online (NOL) • Népszabadság Zrt.: Kovács Tibor elnök-vezérigazgató, felelős kiadó • Lapigazgató: Karcagi László • Hirdetési igazgató: Hanák Tamás • Kutatási és PR-igazgató: Skriba Judit • Értékesítési marketingigazgató: Szabó Gabriella • Terjesztési igazgató Bulyáki Iván ■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest III., Bécsi út 122-124. Telefon: 436-4444. Telefax: 436-4604. Hirdetési ügyekben telefax: 436-4450. Terjesztési ügyekben telefon: 436-4373, telefax: 436-4426 • A Népszabadság Zrt. levélcíme: 1960 Budapest. Internetcim: www.nepszabadsag.hu. Terjeszti a Lapker Rt. Előfizetésben terjeszti a MediaLOG Fiege Zrt. 1784 Budapest. Előfizethető a kézbesítőknél. Megrendelhető: ingyenesen hívható zöldszám: 06 801106-000. Fax: 06(1) 207-8207. E-mail: elofizetes@medialogfiege.eu. Reklamációk fogadása: ingyenesen hívható zöldszám: 06 (80) 106-000. Fax: 06 (1) 207-8207. E-mail: reklamacio@medialogfiege.eu. Előfizetési díj egy hóra 2190. negyedévre 6570, fél évre 13140, egy évre 26 280 Ft • Nyomdai előállítás: Ringier Kiadó Kft. Nyomda. Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató. Interneteim: www.ringier.hu. e-mail: ringierprint@ringier.hu - INDEX: 25 001 ISSN 0133-1752 BP. - ISSN 0237-3777 VIDÉK • A Népszabadság Zrt. a Matesz tagja. • Minden jog fenntartva!