Népszabadság, 2007. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-18 / 90. szám

22 • 2007. ÁPRILIS 18., SZERDA • NÉPSZABADSÁG Sport Ma lesz a vizsga a „rendező szakon” W­alesben kiderül, nyer-e vagy sem a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságra benyújtott magyar-horvát pályázat Cardiffból jelenti kiküldött munkatársunk Hegyi Iván Nem tudom, mennyit jelent az utolsó prezentáció a 2012-es Eb­helyszín kiválasztásában, de hogy a kedd délutáni ma­gyar-horvát bemutató után rit­ka pillanatokat élhetett át az ember, ahhoz kétség sem fér. Szepesi György kijelentette: „Kolosszális volt!” Dénes Ferenc, a mindig szerény pályázati ta­nácsadó hirtelen megjövendöl­te: „Nyerünk.” Mészöly Kálmán pedig így nyilatkozott: „Min­denki tisztában van vele, politi­kailag melyik oldalon állok, de Gyurcsány Ferenc mostani sze­repléséről csak a legjobbakat mondhatom.” Hasonló méltatá­sokat kapott a társpályázók kö­rében a másik miniszterelnök, Ivo Sanader is, míg magam hadd tegyem hozzá: a moderátornak felkért Demcsák Zsuzsa - akit életemben először láttam a dél­előtti próbán, elfogult vele tehát semmiképp sem lehetek - olyan rátermettnek tetszett, hogy szellemileg és attraktivitásában egyaránt átütő fellépésén nem győztem csodálkozni. Bár korántsem az, legyen ő szerdán a „győzike”... Ez, persze, csak kívánság a döntés előtt, a realitáshoz alig­hanem Grzegorz Lato vélemé­nye áll közelebb. Az 1974-es vi­lágbajnokság lengyel gólkirálya találóan említette lapunknak: „Egyszerűbb gólt rúgni a brazi­loknak, mint megmondani, mi lesz itt holnap.” Az itt a cardiffi városházára, az esemény szín­helyére vonatkozik, ahol ked­den nagy erőkkel vonult fel a lengyel-ukrán küldöttség. A prezentáción - Latón kívül - megjelent Beenhakker (a len­gyel labdarúgó-válogatott hol­land szakvezetője), továbbá Blohin, Bubka, Dudek, Vitali, Klicsko, Sevcsenko, idősebb Smolarek, Szewinska, valamint a protokoll szempontjából az első két helyen álló méltóság, az el­lentmondásos információk után mégis csak ideérkező Juscsenko és Kaczynski államfő. Az olaszok szerényebb dele­gációval jöttek: Melandri sport­­miniszter asszony oldalán csu­pán Lippi, a múlt évben világ­bajnoki címet nyert azúrkék együttes szövetségi kapitánya, valamint Riva, az 1968-ban Eu­­rópa-bajnok, 1970-ben vb­­ezüstérmes csatár képviselte a világhírességeket. Két eset van: 1. az itáliaiakat nem foglalkoz­tatja igazán, nyernek-e vagy sem; 2. olyannyira biztosak a si­kerben, hogy több szupersztárt nem akartak fölöslegesen utaz­tatni. Mivel az első változat képtelenségnek tetszik, máris javítanom kell magamat: csak egy eset van... Vlatko Markovic, a horvát szövetség elnöke mindenesetre szúrós szemmel nézett az ola­szokra, és kérdésünkre meg is magyarázta, miért. „A legna­gyobb vetélytársaink, noha a megannyi botrány után nem le­hetnének versenyben. Igaz, övék lett tavaly a vb-aranyérem, de, ugye, emlékszik, mi történt az ausztrálok elleni nyolcad­­döntőjük 95. percében, 6-6-nál? Ha akkor a játékvezető nem ítél jogtalan tizenegyest a javukra, meglehet, nem lett volna mit ünnepelniük. Remélem, szerdán kiderül, azért nekik sem sikerül minden...” Jóval diplomatikusabban nyilatkozott még délelőtt Gyurcsán­y Ferenc kormányfő, aki nem sokkal a prezentációt megelőzően futott be Cardiffba. „Győzni jöttünk - mondta -, de nekünk is tudnunk kell, hogy a három pályázóból csak egy le­het nyertes.” Ettől még a tét óriási, kivált­képp a keleti aspiránsok számá­ra. Hogy hazánkban miféle vál­tozásokat indíthatna el a diadal, azt hadd igazoljam azzal a le­hengerlő adattal, hogy az Eb­projekt nagyjából 1000 milliárd forintos vállalkozás lenne. (Hangsúlyozom: csak Magyar­­országon.) A rendezéssel köz­vetlenül összefüggő költségek­hez tartozna a stadionok építé­sének 200 milliárdja; a bizton­ság megteremtésének legalább 50, de inkább 80-100 milliárdja (egy helikopter 8 milliárdba ke­rül, és a rendőrségi szakértők szerint minimum 4 kellene be­lőlük); a négy hazai rendező te­lepülésen a drukkerek utaztatá­sának és az UEFA által előírt szurkolói zónák létrehozásának 50-100 milliárdja. A nem köz­vetlenül a rendezéssel összefüg­gő, de ahhoz is szorosan kapcso­lódó beruházások közül pedig meg kell említeni a Ferihegyen kívüli repülőterek fejlesztését, valamint a fő vasútvonalak fel­újítását (a nagyságrend mindkét esetben 100 milliárdos), és ak­kor még nem beszéltünk az au­tópályákról meg a szállodákról. „Más ország” körvonalai bonta­koznának ki tehát, s ha valaki - érthetően - a fejéhez kapna: „Egek, micsoda kiadások!”, an­nak érdemes felidézni, hogy Házigazda-história labdarúgó Európa-bajnokság a legújabb korban egyszerűen „nem tudott” veszteséges lenni. Noha a jegybevételek és a tévé­­jogdíjak fölött az UEFA diszpo­nál, a tapasztalat az: Eb-házigaz­da országban már két évvel a nagy esemény előtt különleges mértékben megnő az idegenfor­galom, s a turisztikai boom a ve­télkedőt követő két esztendő­ben is tart. Ebből és magából az Európa-bajnokság megrendezé­séből megtérül a befektetés, el­végre a kontinenstalálkozó ide­je alatt egymillió - hol ide, hol odalátogató - külföldire lehet számítani Magyarországon és Horvátországban. Bár lehetne számítani! Mert ismétlem, a végrehajtó bizottság verdiktjéig nem sejt­hető, ki nyer ma. Az világos, hogy a horvátok nem baboná­sak, hiszen csupa világbajnoki bronzérmest - Ladicot, Bilicet, Jármit, Asanovicot, Bobant, Sukert - hoztak magukkal, noha Cardiffban nem volna „bomba­­siker” a harmadik helyezés. Még a második sem, bár Gyár­fás Tamás, a közös pályázati bi­zottság magyar vezetője kedd délelőtt tőle nem mindennapi elérzékenyüléssel köszönte meg csapata valamennyi tagjá­nak az áldozatkész és kreatív munkát „az eredménytől füg­getlenül”. S ha Gyárfás szokatlan han­got ütött is meg, a labdarúgás nem tagadja meg önmagát. Hiszen abszolúte „futballos” a tény: a vb dönt az Eb-ről. Ez lesz ma is? Jobbról: Gyárfás bizottsági vezető, Kisteleki MLSZ-elnök, Schmitt MOB-vezér Fotó: MTI­­ Illyés Tibor Szabó József Dubrovniki ürmöspálinkával és testes dalmát vörösborokkal felszerelkezve érkezett Cardiff­ba a horvát küldöttség, amely­nek tagjai jókedvűek, de sokan közülük csak mérsékelten derű­látóak az UEFA mai döntése előtt. Horvátországban bizo­nyos aggályok is megfogalma­zódtak. A média felvetette, hogy az európai szövetség egyes multikkal összefonódó szponzorai sugalmazására ne­tán üzleti és politikai megfonto­lások alapján dönt majd. Branko Grgicnek, a Hajduk Split labda­rúgóklub elnökének pedig meg­győződése, hogy „politikai dön­tés” várható. A zágrábi Vjesnik úgy véli, hogy bár a magyar-horvát pá­lyázat a legutóbbi időkig óriási előnyben volt a lengyel-ukrán­hoz képest, a horvátok mégis e kettőstől tartanak a leginkább. A napilap szerint talán nem alaptalanul, mert „egyesek” azt is figyelembe veszik majd, hogy az Eb rendezési jogának odaíté­lése az utolsó esély „a nyugati befolyás megtartására Ukrajná­ban”. Az index.hr internetes újság másként látja. Úgy véli: az UEFA „pénzt szimatol” Ukraj­nában és Lengyelországban. A Horvát Labdarúgó Szövetség el­nökének, Vlatko Markovicnak a száján is kicsúszott már egyszer, hogy a győztesről a pénz dönt. Markovic mégis derűlátó, s biz­tos a magyar-horvát sikerben. A lengyel-ukrán kandidatú­­rával kapcsolatban a horvát mé­dia ugyanakkor megjegyzi, hogy a két országnak komoly gondot okoz a gyenge infrastruktúra és a kevés (minőségi) szállodai fé­rőhely. Az utóbbi területen Hor­vátországnak és Magyarország­nak is van még javítanivalója - idézik horvát lapok az UEFA il­letékeseit. Mindazonáltal a zág­rábi média szerint a horvát-ma­gyar pályamunkának előnyei is vannak, így a kis földrajzi távol­ságok, a lengyelekénél és az uk­ránokénál jobb közlekedési há­lózat vagy a gyorsan elérhető tengerpart. Az Eb-házigazda kijelölését latolgatva a horvát sajtó nem titkolja: Olaszország lenne a fa­vorit, ha bajnokságát nem ár­nyékolnák be a korrupciós ügyek és a huligánok randalíro­­zásai. „Az UEFA rossz üzenetet küldene Európának, ha ilyen helyzetben Itáliára voksolna” - írja a Jutarnji list. A lap tudósí­tói ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a cardiffi olasz éttermek­ben már ünnepelnek. Mérsékelt derűlátás a társrendező déli szomszédnál www.nol.hu Ők szavaznak Az UEFA végreható-bizottságának tizennégy tagja közül tizenketten vehetnek részt a mai szavazáson (az ukrán Grigorij Szurkisz és az olasz Franco Carraro érintettség okán nem vok­sol.) Szavazategyenlőség esetén Michel Platini elnök voksa duplán számít, íme. a döntéshozók: Michel Platini (francia): elnök. Senes Erzik (török): alelnök. Geoffrey Thompson (angol): alelnök. Angel Maria Villar Llona (spanyol): alelnök. Gerhard Mayer-Vorfelder (német): alelnök. Vjacseszlav Koloszkov (orosz): vb-tag. Mariosz Lefkaritisz (ciprusi): vb-tag. Gilberto Madail (portugál): vb-tag. Joseph Mifsud (máltai): vb-tag. Per Ravn Omdal (norvég): vb-tag. Mircea Sandu (román) vb-tag. Mathieu Sprengers (holland): vb-tag. 2004: nyereség és adósság Muharay Katalin Lisszabon Az UEFA által az eddigi legsike­resebbnek nevezett 2004-es, portugáliai Eb nyereséget ho­zott a rendezők és a kormány­zat szempontjából is. Az új sta­dionok építésének oroszlán­­részét magukra vállaló önkor­mányzatok azonban hosszú évekig nyögik meg a számlát. Évtizedenként egy nemzet­közi esemény rendezése - ez a cél szerepel a kormány idegen­­forgalmi tervében. Az 1998-as lisszaboni világkiállítás, a 2004- es Eb és a Lisszabonból induló Dakar-rali ugyanis jelentősen hozzájárult az ország hírnevé­nek öregbítéséhez, a turizmus élénküléséhez. Az Eb vendégül látása a ter­vezettnél jóval többe, 964 és fél millió euróba került. A befekte­tések oroszlánrésze, 795 millió euró a stadionok és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fel-, illetve kiépítésére ment el. Az önkormányzatok egymással versengtek annak érdekében, hogy otthont adjanak a torná­nak, ezért magukra vállalták a beruházások nagy részét. Ennek köszönhető, hogy Portugália - a szükséges hat helyett - tíz, többségében új stadionnal vár­ta a csapatokat. Habár az aré­nák mindegyike szépen túllépte a büdzsét, a kormány nem volt hajlandó megemelni az eredeti összeg 25 százalékát kitevő sze­repvállalását. Az állam így 208 millióval járult hozzá a költsé­gekhez, ennek egy részét euró­pai pénzalapokból biztosította. Maga a torna 04 millió euró bevételt és 4 millió euró nyere­séget hozott, az összegen az UEFA (55%), a Portugál Labda­rúgó Szövetség (40%) és a por­tugál állam (5%) osztozott. (A belépőjegyek 96 százalékát si­került értékesíteni, ami 91 milli­ót jelentett.) A tévéközvetíté­sekből származó, rekordnak számító, 600 milliós nyereség az UEFA kasszáját gazdagította. Az Eb fő vesztesei az érintett önkormányzatok. A stadiont építtető városok jelentős mér­tékben eladósodtak, miután a befektetések átlagosan 75 szá­zalékát bankhitelből finanszí­rozták. Ráadásul azon települé­sek számára, amelyeknek nincs komolyabb labdarúgócsapatuk, a most kihasználatlan stadio­nok fenntartása is gondot je­lent, így például több mint 3 millió euró megy el évente a meccseket szinte nem is rende­ző farói aréna fenntartására. Mindezek dacára - éppen a már meglévő infrastruktúrára hivatkozva - Portugália szeret­né elnyerni egy futball-világbaj­­nokság rendezési jogát. 2008: nő a költség, nő a haszon? Szászi Júlia Bécs Ausztriában szívesebben emle­getik a 2008-as Eb várható hasz­nát, mint azokat a százmilliókat, amelyeket egyelőre költenek rá, s amelyek összesítésének még messze nem jött el az ideje. A négy helyszín, Bécs, Innsbruck, Klagenfurt és Salzburg stadion­jainak kibővítéséhez, illetve új létesítmény építéséhez készült költségvetés ma már illuzóri­kusnak tetszik. A döntő helyszí­néül is szolgáló bécsi Ernst Happel stadion felújítására ere­detileg szánt 15 millió eurót pél­dául a fővárosi önkormányzat és a költségek felét álló közpon­ti büdzsé már az első kapavágás után kénytelen volt hatmillióval megtoldani. Most - az UEFA észrevételei miatt - újabb 15 mil­lióra van szükség, ám nem két­séges: a parkolók és az edzőpá­lyák gyarapítására, a sajtóköz­pont korszerűbb elhelyezésére vonatkozó ajánlásokat precízen kivitelezik majd, mint ahogyan a három másik helyszínen épülő­szépülő aréna is minden vihar és vita ellenére időben elkészül. Ez a mindkét érintett ország­ra érvényes megbízhatóság volt az egyik érv, amely 2002 de­cemberében a szigorú ítészeket az osztrák-svájci pályázat elfo­gadására késztette. A 2008. jú­nius 8-án Bázelban kezdődő és 29-én Bécsben véget érő Eb helyszínei kitűnően egészítik ki egymást: a 31 mérkőzésből 16-ot Ausztria rendez, közülük hét helyszíne a bécsi Happel sta­dion, hármat-hármat a felújított innsbrucki, salzburgi, továbbá az újonnan épülő klagenfurti kapott. Svájcban - Bázelen kí­vül Bernben, Genfben és Zü­richben - új, az UEFA összes szempontjának megfelelő sta­dionok várják a részvevőket. Szerencsére nem csupán az összköltség kúszik felfelé, ha­nem a várható haszon is. A kez­deti 100 milliós nagyságrend ma már 380 millió körül tart: ennyire taksálja a gazdaságku­tató intézet a kapcsolódó ágaza­tok plusz értéktermelését. Ter­mészetesen az idegenforgalom és a vendéglátás a fő nyertes, de a jogokból származó bevétel, az ajándék- és emléktárgy-forgal­mazás nyeresége sem elhanya­golható, nem beszélve a hosszú távú imázsnövekedésről. Az el­ső győzelem már megvan - lel­kendezett az osztrák sajtó az internetes jegyvásárlás meg­kezdésének első napja után. A roham óriási volt, csak egy baj van: hiába adnának meg százez­rek minden pénzt - például­­ a döntőért, ha egyszer az agyon­­bővített Happel stadionba 53 ezernél többen nem férnek be. NÉPSZABADSÁG Központi telefonszám: 436-4444 E-mail: szerk@nepszabadsag.hu vörös T. Károly főszerkesztő • Nagy Csaba, Tamás Ervin főszerkesztő-helyettesek • Zalai István Hétvége • Ferencz Gábor, Friss Róbert, Soós Kálmán lapszerkesztők • Nagy N. Péter Magyarország • Tóth Levente Gazdaság • lovas­ Eszter művészeti vezető • Fejér Gábor képszerkesztő Angyal Gábor Budapest • Szabó Barnabás Fotó • Révész Sándor Fórum: levelezés • Várkonyi Iván Gazdaság • Falus Gábor Hazai tudósítások • Tóth Ákos Hir és információ • N. Kósa Judit Kultúra • Seres Attila Külföld • Söptei Zsuzsanna Prepress • Jakab József Sport Féderer Ágnes Társadalompolitika • Léderer Pál felelős szerkesztő Népszabadság Online (NOL) • Népszabadság Zrt.: Kovács Tibor elnök-vezérigazgató, felelős kiadó • Lapigazgató: Karcagi László • Hirdetési igazgató: Hanák Tamás • Kutatási és PR-igazgató: Skriba Judit • Értékesítési marketingigazgató: Szabó Gabriella • Terjesztési igazgató Bulyáki Iván ■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest III., Bécsi út 122-124. Telefon: 436-4444. Telefax: 436-4604. Hirdetési ügyekben telefax: 436-4450. Terjesztési ügyekben telefon: 436-4373, telefax: 436-4426 • A Népszabadság Zrt. levélcíme: 1960 Budapest. Internetcim: www.nepszabadsag.hu. Terjeszti a Lapker Rt. Előfizetésben terjeszti a MediaLOG Fiege Zrt. 1784 Budapest. Előfizethető a kézbesítőknél. Megrendelhető: ingyenesen hívható zöldszám: 06­­ 801106-000. Fax: 06(1) 207-8207. E-mail: elofizetes@medialogfiege.eu. Reklamációk fogadása: ingyenesen hívható zöldszám: 06 (80) 106-000. Fax: 06 (1) 207-8207. E-mail: reklamacio@medialogfiege.eu. Előfizetési díj egy hóra 2190. negyedévre 6570, fél évre 13140, egy évre 26 280 Ft • Nyomdai előállítás: Ringier Kiadó Kft. Nyomda. Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató. Interneteim: www.ringier.hu. e-mail: ringierprint@ringier.hu - INDEX: 25 001 ISSN 0133-1752 BP. - ISSN 0237-3777 VIDÉK • A Népszabadság Zrt. a Matesz tagja. • Minden jog fenntartva!

Next