Népszabadság, 2007. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-01 / 126. szám
10 • 2007. JÚNIUS 1., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Kultúra A „szabadság zenekara” Szászi Júlia Bécs Herbert von Karajan maga is közreműködött a Magyarországról menekült zenészek kiválasztásában, vagyis ő is bábáskodott a Philharmonia Hungarica megalakulásánál - emlékezik Csobádi Péter, a ma Salzburg mellett élő zenei újságíró, az éppen ötven éve létrejött zenekar első gazdasági igazgatója és minden bizonnyal ötletgazdája. Ő volt az együttes „keresztapja” is: a kezdeti Szabad Magyar Filharmonikus Zenekar név helyett ő választott külföldön is érthető elnevezést. Az alapítás ötletét az adta, hogy Csobádi, aki 56-os disszidálása előtt Budapesten zenei újságíróként dolgozott, a bécsi utcákon egyre-másra feladat nélkül kallódó nagyszerű magyar muzsikusokba ütközött. Pünkösdhétfő óta emléktábla jelöli a badeni Esplanade szálló falán a helyet, ahol az 1957. május 28-i első nyilvános bécsi koncertre felkészült a zenekar, s ahol tagjai nemcsak próbahelyet, hanem szállást is kaptak. Az alapító karmester Rozsnyai Zoltán volt, munkáját nemcsak Karajan segítette, hanem más nagy zeneszerzők, karmesterek - köztük Karl Böhm, Zathureczky Ede, Gottfried von Einem, Swarowsky professzor - is fel-feltűntek a felkészülök háza táján. Yehudi Menuhin hárfát ajándékozott a zenekarnak, sőt szólistaként maga is fellépett velük, Bartók 1. hegedűversenyével. Az első tiszteletbeli elnök a II. világháború előtt emigrált Doráti Antal lett, s a Musikvereinben már nemcsak a politikai szimpátiának, hanem a magas színvonalnak volt köszönhető a siker. Később anyagi okokból a zenekar Németországba költözött, majd 2001-ben ugyancsak pénzhiány miatt megszűnt. Most azonban Badenben egykori alapítók, későbbi zenekari tagok, a magyar zene hívei inkább a legendás időkre emlékeztek. Erről szól a Collegium Hungaricum emléktáblája, s a Liszt Ferenc Kamarazenekar is részben az egykori repertoárból állította össze ünnepi koncertjének műsorát. HIRDETÉS BUDAPESTI * MILRI FE SZTIVÁL 2007 Margitszigeti és Városmajori Szabadtéri Színpad évadnyitó előadások: jún. 10. € A csillagocskák - gálaműsor jún. 10. A kis herceg jún. 13. Grease - musical jún. 14. 100 Tagú Cigányzenekar -koncert jún. 19. R padlás - musical jún. 22. XII. Duna Karnevál - gála Info: www.szabadter.hu Jegyértékesítés: 375-5922í1) ARISTON DEDIKÁLÁSOK a 78. Ünnepi Könyvhéten és 6. Gyermekkönyvnapokon 2007. JÚNIUS 1., PÉNTEK Vörösmarty tér 9.00 Bába: Csőke József 10.00 Accordia: Gaburiné Nyíri Krisztina Jelenkor: Bitó László 10.30 Accordia: Barati József Mária 11.00 Accordia: Zsuga Miklós. Argumentum: Bitó László. Kairosz: Borbély László, Dózsa László. Kalligram, Pozsony: Kornis Mihály. Napkút: Tábori László. Vajdasági Magyar Könyvkiadók: Harkai Vass Éva, Major Nándor, Mérey Katalin 11.30 Accordia: „Vészidők hangjai" szerzői 12.00 Accordia: Kajlik-Békési Márta. Bába: Gálfy Bódi Tamás 12.30 Accordia: „Az Ég oltára" szerzői 13.00 Accordia: „Szavaink hajnalfénye" szerzői. Athenaeum- Rózsavölgyi és Társa: Baranyi Ferenc. Cartaphilus: Robert Fulgham. Fríg: Czakó Gábor. Vajdasági Magyar Könyvkiadók: Sirbik Attila 13.30 Accordia: Balatoni Virág 14.00 Accordia: Marosi Éva. Duna: Vincze Attila. Flaccus: Német Géza. Fríg: Harsányi Ildikó. Hungarovox: Ma jor János. HVG: Marinov Iván, Dezső András, Pál Attila. Kairosz: Csókay András. Kalligram, Pozsony: Kukorelly Endre. Madách-Posonium, Pozsony: Tőzsér Árpád. Magvető: Spiró György. Napkút: „Puskin utca" folyóirat szerzői, szerkesztői. Pallas-Akadémia, Csíkszereda: Bogdán László, Pomogáts Béla. Plectrum, Losonc: Balázs F. Attila. Pont: Kutszegi Csaba. Püski: Czakó Gábor, Dóczi Székely Gábor. Széphalom Könyvműhely: Bálint Péter 14.30 Accordia: „Fellobbanó árnyak" szerzői 15.00 AB-Art, Pozsony-Nap, Dunaszerdahely: Barak László. Accordia: Mécs Éva. Duna: Gubicza Jenő. Fekete Sas: Békési Sándor, Petrőczi Éva. Flaccus: Török Monika. Fríg: Barabási László, Varga Csaba. General Press: Banga Ferenc. Harmat: Pulay Gyula. Helikon: Misztrál együttes. Hungarovox: Pozsgai Györgyi. Jelenkor: Aczél Géza. Kairosz: Szalay Károly. Kalligram, Pozsony: Sándor Iván. Korona-Barrus: Bán Judit. Kossuth: Gálvölgyi János, Schaffer Erzsébet. L’Harmattan: Dunajcsik Mátyás. Líra Könyv: Romhányi Tamás. Magvető: Parti Nagy Lajos. Magyar Ház: Szentmihályi Szabó Péter, Ungváry Zsolt. Medicina: Borbély Attila, Jóvér Béla. Nap: Dunaszerdahely: Bödők Zsigmond. Napkút: Papp Tibor, Prágai Tamás. Pont: Benedek Szabolcs, Péterfi András. Püski: Döbrentei Kornél, Kiss Dénes, Kocsis István, Visy Gábor. Saxum: Raj Tamás. Timp: Hankóczy Gyula. 15.30 Accordia: Balázs Tibor 16.00 Accordia: „Jelek a hóezüstben" szerzői. Allprint: Kiss Dénes. Argumentum: Bitó László. Athenaeum- Rózsavölgyi és Társa: Benedek István Gábor. Corvina: Ungváry Krisztián. Duna: Julie Mine. Fekete Sas: Gyukics Gábor. Fríg: Barabási László, Varga Csaba. Helikon: Karátson Gábor. Hungarovox: Kulcsár Péter. Jaffa: Krámer Tamás. Jelenkor: Sárközi Mátyás. Jokerex: Lévai Anikó. Jószöveg Műhely: Bors Mari. Kairosz: Veress József. Kalligram, Pozsony: Kántor Lajos, Kibédi Varga Áron. Korona-Barrus: Lajta Erika. Kortárs: Szántó F. István. Kossuth: Csányi Vilmos, Kocsis András Sándor. Kráter Műhely Egyesület: Szappanos Gábor. L’Harmattan: Csizmadia Ervin. Líra Könyv: Bujdosó Miklós. Magvető: Berniczky Éva. Magyar Napló: Tasi Kata. Móra: Podmaniczky Szilárd. Nap: Csoóri Sándor. Nap: Dunaszerdahely-Lilium Aurum, Dunaszerdahely-AB-Art, Pozsony: H. Nagy Péter. Napkút: Koppány Zsolt, Orpheusz: Bíró József, Tatár Sándor. Osiris: Hankiss Elemér. Pont: Gáspár Fe renc. Pro Pannónia: Balia D. Károly. Püski: Domonkos László, Györffy László, Kárpáti György, Paulus Alajos. Saxum: Popper Péter. Szent István Társulat: Bőzsöny Ferenc, Szentmihályi Szabó Péter, Széphalom Könyvműhely: Szenti Ernő. Timp: Kútvölgyi Mihály 16.30 Accordia: Játszmák árnyakkal, fénnyel' szerzői. Úitera Nova: Balázs Tibor 17.00 Accordia: „A létigéken túl" szerzői. Alexandra: Cserna-Szabó András, Darida Benedek. Anima Kiadó: Varga Domokos György. Csodaceruza: Békés Pál, Szabó Levente. Duna: Bogdán Tibor. Fekete Sas: Kelecsényi László. Fríg: Barabási László, Varga Csaba. Géniusz Könyváruház: Popper Péter. Heltai Gáspár Unitárius Könyvesbolt: Kelemen Miklós. Hungarovox: Reményik László. Jelenkor: Bitó László. Jószöveg Műhely: Pajor Tamás. Kalligram: Pozsony: Körösi Zoltán, Solymosi Bálint. Kapu: Bardócz Antal. KELLŐ Kódex Könyváruház: Gyurkovics Tibor. Kráter Műhely Egyesület: Juhász István. L’Harmattan: Sebők Marcell. Magvető: Király Levente, Győrffy Ákos. Magyar Napló: Erős Kinga. Móra: Balázs Ágnes. Múlt és Jövő: Heller Ágnes. Nap: Lukács Sándor. Püski: Csurka István, Csurka Dóra, Csurka Emese, Csurka Endre. Széphalom Könyvműhely: Fekete György. Tericum: Mérő László. Vajdasági Magyar Könyvkiadók: Sirbik Attila 17.30 Accordia: „Hóezüst igézete" szerzői. Líra Könyv: Szakmány György. Palatínus: Turczi István 18.00 Accordia: Bíró Zsuzsi. Alexandra: Szurmai János, Fenyő Iván, Kovács Patrícia. Heltai Gáspár Unitárius Könyvesbolt: Katona Csaba, Koczor Dóra. Napkút: Király Farkas, Sütő Csaba András, Vincze Ferenc Liszt Ferenc tér 15.00 Balassi: Kabdebó Lóránt, Ménes Attila, Turczi István Kortárs: Balogh Róbert, Csiki László, Reményi József Tamás, Szántó F. István. Orpheusz: Bíró József, Ferdinandy György, Hajdú Ferenc. Pont: Tarján Tamás 16.00 Nyitott Könyvműhely: Ladik Katalin. Osiris: Mesterházi Mónika. Palatínus: Békés Pál, Háy János, Petőcz András, Szakmány György, Szilágyi Ákos, Turczi István Scolar: Bán Zoltán András, Báthori Csaba, László Zsuzsa, Peer Krisztián Újbuda - Skála Áruház mellett 14.00 Nap: Sepsiszéki Nagy Balázs Ráday utca 20.00 Ráday Könyvesház: Bódis Kriszta Pestszentlőrinc, Városháza 14.30 Librarium Könyvesbolt: Marton Mária www.nol.hu Ősemberbarlang a pincében Változik a nemzeti parkok kínálata Egyedülálló denevérmúzeum, élő kézművesműhely és „korhű” ősemberbarlang - efféle különlegességek várják ma már az érdeklődőket a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban. A gyakran erdei iskolaként is működő központokban a természetrajzi látnivalók mellett a kulturális programkínálat is gazdag. Hargitai Miklós Nemzeti parkba hagyományosan a puszta, a ménes, a madarak vagy a jó levegő miatt megy az ember. Pedig a magyar nemzeti parkok a természet „megszokott” csodáin túl is rengeteg érdekességet kínálnak. A szokásos bemutatóhelyek az utóbbi években szinte mindenütt kiegészültek a múzeumként, helytörténeti vagy néprajzi gyűjteményként, mesterségek házaként is működő látogatóközpontokkal. Ezek programjait a nagyközönség viszonylag kevéssé ismeri, mivel az attrakciók reklámozására nincs pénz, a választékról leginkább a nemzeti parkok honlapján lehet tájékozódni. A Hortobágyi Látogató- és Oktatóközpont valójában egy kétszintes, főként a környék élővilágát és a pusztai életmódot bemutató múzeum, mégpedig a legkorszerűbbek közül való, amely az interaktív és multimédiás eszközök szinte teljes repertoárját felvonultatja. Csatlakozik hozzá egy „természetbarát játszóház” is -csupa természetbarát anyagból készült, gyakorlatilag műanyagmentes, ami már önmagában is kulturális csemege a városi életmódhoz szokott gyereknek. A központhoz élő kézművesműhelyek is tartoznak, ezekben többek között a kosárfonó, fazekas, bőrdíszműves, szövő, hímző, fafaragó mesterségek eszközeivel és fogásaival ismertetik meg a vendégeket. A Kiskunsági Nemzeti Park látogatóközpontja a Természet Háza névre hallgat, de a programja alapján hívhatnák a kiállítások házának is. Két állandó tárlata a kiskunsági élőhelyeket és a Duna-Tisza köze népi mesterségeit mutatja be, a tavaszi időszaki kiállításokon pedig egyebek mellett a madártojásokkal és a Természettudományi Múzeum rovargyűjteményével barátkozhatnak az érdeklődők. Két külső kiállítóhely is tartozik a Természet Házához: egy Árpád-kori falurekonstrukció Tiszaalpáron (itt az összes bemutatott épület és építmény eredeti méretben, a környékbeli ásatásokon előkerült leletek alapján készült), és a bugaci Pásztormúzeum az utóbbi, sátor formájú épületben a nomád pásztorélet kellékeit gyűjtötték össze. A szokásos bemutatóhelyek az utóbbi években szinte mindenütt kiegészültek a múzeumként, mesterségek házaként is működő látogatóközpontokkal, az eleséges taligától a legelőterület határait jelző címerfáig. Jósvafőn Kúria Oktatóközpont néven működik az Aggteleki Nemzeti Park látogatócentruma (a név indoka, hogy az intézmény egy volt kisnemesi kúria épületében üzemel). Itt a megszokottnak tekinthető természetrajzi bemutatók mellett újra papírgyártással, termésbábuk készítésével is múlathatja az időt a (többnyire gyermekkorú) közönség. A Bükki Nemzeti Park Nyugati Kapu oktató- és látogatóközpontjában a Karszt és élővilága című, a Bükk természeti értékeit bemutató állandó kiállítás a fő attrakció. Ennek legnépszerűbb szeglete a pincerészben kialakított ősemberbarlang, amelyben minden megtudható a hegység ősemberlelőhelyeiről. Denevérmúzeumból nemhogy Magyarországon, de a világban sincs túl sok, a szárnyas emlősök életét bemutató abaligeti gyűjtemény - amely a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik részlege - a denevérkutatás egész Európában egyedülálló bemutatóhelye, ahol a szem elé csak ritkán kerülő állatok életmódját és a denevérekkel kapcsolatos, az irracionalitás határait jócskán túllépő hiedelemvilágot is megmutatják a látogatóknak. A Hortobágy hagyományos attrakciója a szürke marha, de a látogatóközpontban játszóház is van Fotó: Fejér Gábor Sosem panaszkodott Balázs Zoltán, a Maladype Színház vezetője, milyen nehezen él az egyik legprogresszívebb, struktúrán kívüli társulat. De legújabb Osztrovszkij-bemutatójuk, a Vihar kapcsán a pénzosztók felelősségéről is beszélgettünk. Szemere Katalin Csányi János vezetése alatt kapott először színpadot a Bárkán a Maladype Színház. Nem sokkal azután, hogy vezetőjük, Balázs Zoltán színészként odaszerződött. Az új direktor, Alföldi Róbert egy éve „társbérlőként” fogadta be a Maladypet, és néhány tagjának, Parti Nórának, Dévai Balázsnak és Kálid Artúrnak szerződést is kínált. Balázs Zoltán fontosnak tartja, hogy állandó befogadóhelyre találtak, azt azonban nem érti, hogy a szakma és a pénzosztó kuratórium miért nem honorálja több éve tartó független műhelymunkájukat. Balázs Zoltán vallja, hogy a Maladype hat éve makacsul járja sajátságos, vizualitásában és zeneiségében is igényes színházi útját. A társulattal végzett munka minősége továbbfejleszthető lenne, de a jelenlegi körülmények között éppcsak a fennmaradásuk garantált. A cigány színházként induló, mára inkább az alternatív színházak közé tartozó együttes az idén a kulturális minisztérium kiemelt alternatív színházi keretéhez pályázott. Amit kapott, 400 ezerrel kevesebb, mint a tavalyi, kisebbségi keretből elnyert összeg. Az állandó képzéseket, évi két bemutatót és 55 előadást felmutató társulat ugyanis 30 milliót kért, 15 milliót remélt, és 8 milliót kapott. Mindezt az egész éves működésükre: a társulati tagok fizetésére, a repertoár fenntartására és új produkcióik létrehozására. A visszaminősítést cinikusnak tartja Balázs, és rákérdezne a kuratórium tagjainál döntésük szakmai indokaira, valamint arra, hogy kritériumrendszerüknek (művészi érték, folyamatos társulati tevékenység, nem szórakoztató jellegű működés) hol nem felel meg a Maladype. Hogy tud érdemben dönteni a grémium, ha a jelek szerint nem figyeli, mi történik a struktúrán kívüli együttesekben? - Sértettség? - kérdezem. - Dehogy. Düh és tehetetlenség - válaszolja. - A Maladype szerethető vagy nem, bélyegezhető formalistának, jelszerűnek, értelmezhetetlennek, de egy biztos: színészeink reggeltől estig dolgoznak havi 50 ezer forintért, nem akármilyen fegyelemmel, odaadással és elhivatottsággal. Hiányolja az objektív elemző kritikát is, mint mondja: a lelkes amatőr cigány színészek által létrehozott produkciókat (Jacques, Bolondok iskolája) szenvedélyesen ünneplő kritikusok kőszínházi előadásaikat (Négerek, Empedoklész, Akropolisz) már formalistának és befogadhatatlannak bélyegezték, újsághasábokon óvták, nehogy zsákutcába jusson, egykori erényeit hibának rótták fel. Mikor felvetem: a két rendező által színpadra állított Akropoliszt a közönség sem szerette, annyit mond, a társulat életében fontos volt a szerzővel, darabbal, a négy felvonás különböző műfajaival és egy olyan rendezővel való találkozás, mint Zsótér Sándor. Jövőre Kovalik Balázzsal és Schilling Árpáddal dolgoznak majd. Az évadot a Maladype az Akropolisszal kezdte és a Vihar című Osztrovszkij-darabbal fejezi be a Bárkával koprodukcióban. Nemcsak a Bárka új színészei (Tompos Kátya és Makranczi Zalán) kerültek bele a produkcióba, hanem maga a műszak is: ők ugyanis élőben fényfestik az előadást. A színpad olyan, mint egy műterem, ahol a Vihar című darabot forgatják, operai kulisszák között. A kamerákat reflektorok helyettesítik, a díszlet egy 24 méteres panoráma. A zene a drámán alapuló Janacek-opera, a Katya Kabanova. - Újra meg újra megpróbálom ötvözni a prózát az operával, az oratóriummal, a bábbal - most, a Vihar kapcsán, a filmmel. A vihar a zene, a villám pedig a fény. A természet agresszív viselkedése az emberi természet agresszivitását is megmutatja. A lehetséges változást a történetben Katyerina indítja el, aki érvényesíteni akarja vágyait egy olyan közegben, ahol a hagyományokhoz való bigott ragaszkodás az egyéniség szabadságának útjába áll. Viharlovasok Hat éve járja útját a cigány színházként indult Maladype társulat Balázs ZoltánFotó: Kovács Bence