Népszabadság, 2007. augusztus (65. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-23 / 196. szám

2007. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 4' Magyarország Fekete Gy. Attila Nincs összefüggés a Koszi-klán ügyében folyó nyomozás és a Pestvidéki Nyomozó Ügyészsé­gen a Pest Megyei Rendőr-főka­pitányság feljelentése nyomán vesztegetés és befolyással üzér­kedés gyanújával május 9-én in­dított eljárás között - közölte lapunk érdeklődésére Birtalan Örkény, Pest megye főügyésze. Pénteki lapunkban beszá­moltunk róla, hogy feltételezé­sek szerint államtitoknak minő­sülő iratok is eljutottak a Pest megyében működött Kőszi­klánhoz egy rendőr árulása ré­vén. Az ügyben a 17 különböző bűncselekménnyel, köztük két emberöléssel, egy emberölés kísérletével, s egy másik előké­születével gyanúsított Koszi-klán ellen nyomozó Pest me­gyei rendőrök még május ele­jén tettek feljelentést, erről és a részletekről azonban nem ad­tak tájékoztatást. Rendőrségi körökből szár­mazó értesülések szerint az „áruló” a Koszi-klánnak dolgo­zott, egyebek között elárulta, mikor kinek a telefonját hallgat­ják le a rendőrök. Birtalan Örkény, Pest megye főügyésze a Népszabadság ér­deklődésére elmondta: a Pest­vidéki Nyomozó Ügyészségen egy monori rendőrnő ellen in­dult eljárás, akit egy nyugalma­zott rendőr ezredes kért meg arra, hogy nézzen utána „vala­minek”. A főügyész a nyomozás ér­dekeire hivatkozva részleteket nem árult el, azt azonban sejtet­ni engedte, hogy idővel a rend­őrnőtől szívességet kérő ezre­des is gyanúsított lesz az ügy­ben, mert „aki mást bűncselek­ményre hív fel, általában maga is bűncselekményt követ el”. Birtalan tájékoztatása szerint a nyomozás eddigi szakaszában fel sem merült annak a gyanúja, hogy az ügyben államtitoknak minősülő adatok kerültek volna ki a rendőrségtől illetéktelenek­hez. A főügyész nem kommentál­ta, de nem is cáfolta a Havaria Pressnek azt az értesülését, amely szerint az ezredes, aki szívességet kért egy folyamat­ban lévő ügyben a monori rendőrnőtől, Ábrahám Béla, a Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányság nyugalmazott közbiz­tonsági igazgatója, akit koráb­ban zsarolásért elítéltek, s ezért távoznia kellett a rendőrségtől. Csak egy kis szívesség Eljárás egy monori rendőrnő ellen, akitől egy ezredes kért „valamit” www.nol.hu Az M7-es felújítandó része Belvárosi lezárások Gigadugó elnapolva Elmaradt a félve várt giga­dugó az M7-es törökbálinti szakaszának tegnapi lezá­rása után. A forgalom le­lassult, ám hosszabb vára­kozásra nem kényszerültek az autósok. Munkatársunktól Naponta több mint 25 ezer gép­jármű kényszerül kerülőre az M7-es sztrádának az M1-M7-es szétválása és az M6-ás közti szakaszának felújítása alatt az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. becslése szerint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a terelőútvonalnak kijelölt M1-es ideiglenesen felfestett há­rom forgalmi sávjában­­ a Bécs felé vezető pálya napi 25 ezer járműves saját forgalmával együtt - csúcsidőben percen­ként átlagosan 50-55 autó gördül végig. A 60-80 kilomé­teres sebességkorlátozások mellett azonban a zsúfoltság ellenére tegnap lapzártánkig balesetről, illetve dugókról nem érkezett hír. A leglátványosabb zavart a szerda délutáni órákban az ÁAK gépjárművei okozták az M1-M7 szétválásánál. Az M7-es Érd felé vezető pályájának lezá­rásánál használt munkagépek ugyanis elfoglalták a felfestett terelősávok egyikét. Azok az autósok, akik itt átjutottak, leg­közelebb az M1-es törökbálinti lehajtójánál kényszerültek las­sításra. Itt az autópályát elhagy­ni próbáló gépkocsik állták el a külső sávot. Szintén zűrzavaros volt a helyzet az M1-M6-ás cso­mópontjánál, ahol az M7-es felé tartók és az 1-es főútra lekanya­rodni próbálók kerülgették egy­mást. Az M6-áson ugyanakkor, ha lassan is, de folyamatosan ha­ladt a kocsisor. Amiben része volt annak is, hogy az ÁAK szakemberei lezárták az Mo-ás 1-es főúti felhajtósávját, így a környékbeli bevásárlóközpon­tokból az Mo-ásra igyekvők nem zavarják az M7-es felé te­relt forgalmat. Igaz, ezért cseré­be nekik is kerülniük kell: Biatorbágy felé, az M1-esen hajthatnak fel a fővárost elkerü­lő csonka körgyűrűre. A legnagyobb problémát az M6-M7-es csomópontja okoz­ta. Itt ugyanis az M6-áson az M1-es és az M5-ös felől az M7- esre tartókat egy szakaszon rö­vid időre egyetlen sávba terel­ték. Később az érdi lehajtótól visszatorlódott forgalom miatt egy második sávot is megnyi­tottak. Ez azonban csak időle­gesen lesz használható, mert a burkolatfelújítás idején itt is fel­marják majd az aszfaltot. Az M6-ásról az M7-esre tartóknak tehát a szeptember 18-ig terve­zett munkák alatt be kell majd érniük egyetlen sávval. Az M7-es első öt kilométe­res szakaszának felújítása idejé­re kialakított forgalomterelés a legnagyobb kihívással előrelát­hatólag a hétvégén néz majd szembe. Péntek délután és szombat délelőtt ugyanis a Ba­latonra tartó gépkocsik miatt a jelenleginél is nagyobb zsúfolt­ságra lehet számítani. Ronthatnak a helyzeten a ki­­sebb-nagyobb balesetek is. Az M6-ás forgalmát a különféle koccanások, ütközések heti rendszerességgel megbénítják a mostani terelés nélkül is. Nem ritka, hogy a körgyűrűn a Cse­­pel-szigettől egészen az M7- esig állnak a gépkocsik. Egér a labirintusban A budapesti közlekedés egyik legfontosabb alapvetése: ha si­et az ember, mindig ott van dugó, amerre haladna, ha pe­dig nem siet, akkor sehol sincs dugó. A második alapvetés: az ember általában siet valahová, ezért általában van dugó. Har­madik alapvetés: pont akkor és pont ott. Most például azoknak nem érdemes sietniük, akik a Sza­badság híd, Kálvin tér tengely­ben autóznak. Ha ugyanis nem sietnek, akkor nincs arrafelé dugó, mondjon bárki bármit. Az építkezések, a terelések és a hídfelújítás miatt, aki csak te­heti, elkerüli a környéket, ezért nem is jár arra túl sok autós. Ha mégis bedugul egy-egy ut­ca, az semmiképpen sem írható a rekonstrukció rovására. A környéken azonban még­sem egyszerű közlekedni. Az autósokat ugyanis terelgetik erre-arra, de főként amarra, abba az irányba, amely éppen elfelé vezet a céltól. Most, hogy már a rakpartot is lezár­ták, még kaotikusabb a hely­zet, amely kizárólag a gonosz vizsgabiztosoknak kedvez, akik, ha mindenképpen meg akarják buktatni a sofőraspi­ránsokat, hát azt az utasítást adják nekik, hogy jussanak el a Nagycsarnoktól az Astoriáig. Aki abszolválja, az megérdem­li a vezetői engedélyt. Az egész Kálvin tér környé­ke olyan, mint azok a labirin­tusok, amelyeket a rejtvényúj­ságokban lehet találni. Képzel­jük el a térképet, amelyen az utcák elején feltüntetik a KRESZ-táblákat. Feladat: jut­tasd el a kisegeret a Belgrád rakparti volt kisgazda-reziden­ciától a Nemzeti Múzeumig. Ehhez el kell jutni a Nagycsar­nokig, amit most a villamossí­nek jobb és bal oldalán egy­aránt meg lehet tenni. A Sza­badság hídtól kizárólag balra lehet kanyarodni, de a csar­noknál mindjárt tábla jelzi, hogy egyenesen csak az épí­tők, a kék buszok és a taxik mehetnek tovább. Tehát jobb­ra kanyarodunk a Sóház utcá­ba, és megyünk egészen a Csarnok térig, ahonnan a Pipa utcán próbálunk kijutni a főút­ra, ahonnan viszont visszate­relnek a híd felé, és kezdhe­tünk mindent elölről. Akkor viszont már autó parkol az úton, ami mellett el lehetne férni ugyan, de ezúttal a sza­bálytalanul várakozó Suzuki és turistabusz-konstelláció egy idő után mindenkit dudá­lásra késztet. E közjáték után megint a Csarnok téren találja magát az autós egy behajtani tilos táb­larengetegben, ahonnan csak egy út vezet ki az Erkel utcán keresztül. Innen a kisegér a Lónyay utcába téved, de mivel jobbra az építők­, BKV­, ta­xitábla, ezért csak balra me­het, hogy újabb kört tegyen meg az előbbi útvonalon. Ösz­tönei inkább a Veres Pálné ut­cába űzik, ahonnan valahogy kikeveredik az Egyetem térre, ahol már balra is lehet menni, de legfeljebb tíz métert, ezért szabálytalanul kénytelen ka­nyarodni ellenirányba. Onnan a Ferenczy utcán át eljutna a Magyar utcáig, ha nem állná útját egy fehér furgon, amely­ből ásványvizet pakolnak kife­lé, végtelen türelemmel. Nem is nagyon kell sietni, mert a Magyar utca már beállt, a Kossuth Lajos utcán közleke­dők ugyanis senkit nem en­gednek kikanyarodni az Asto­ria felé. Ha ez mégis sikerül, akkor a kisegér jobbra fordul, a Mú­zeum körúton elmegy a Kálvin tér felé, ahonnan az Üllői úton balra fordulva átmegy a Ba­ross utcára. Innen már nyert ügye van, ha jó sávot választ. A kisegér célba ért. Mindez a természetes és természetelle­nes akadályokkal alig több mint fél óra, délben, éppen két csúcsidő között, úgy, hogy az egyébként pesti kisegér egyál­talán nem siet. Ha sietne - és nem volna pesti -, hát ott pusztulna éhen. Schwartzenberger István Szerda, 18 óra: csúcsforgalmi idő, csúcs nélkül Fotó: Reviczky Zsolt Próbaidős pedagógusok Jelentősen megváltoznak a pe­dagógusok foglalkoztatásának szabályai a hamarosan kezdődő új tanévben - derült ki tegnap a fővárosi Móricz Zsigmond Gimnáziumban rendezett or­szágos szakmai tanévnyitón. Szüdi János, az oktatási tárca közoktatási szakállamtitkára el­mondta: az új tanévben a mun­káltató már nem kötelezheti kü­­lön díjazás nélkül heti két óra, tanórán kívüli munkavégzés le­dolgozására a pedagógusokat. A többletmunkáért, amely heti legföljebb hét óra lehet, teljesít­ménypótlékot kell fizetni. Több tanítási órát kell viszont meg­tartaniuk a pedagógusoknak az új tanévben: a tanárok és taní­tók heti kötelező óraszáma az eddigi 20, illetve 21 óráról egy­ségesen heti 22 órára nő. A legnagyobb változásra azonban a pályakezdő pedagó­gusoknak kell számítaniuk. A legalább hároméves gyakorlat­tal nem rendelkező tanárokat és tanítókat ugyanis ezentúl - mint minden közalkalmazottat - három hónapos próbaidővel, és csak gyakornokként lehet alkalmazni.­­ A gyakorlati idő három évig tart, ezalatt a peda­gógus mellé egy segítőt kell ki­rendelni, aki látogatja majd a kezdő tanár óráit, és tanácsok­kal látja el - mondta Szüdi Já­nos. A gyakornok pedagógu­sok munkáját értékelni is kell majd, aki pedig nem bizonyul megfelelő munkaerőnek, an­nak nem hosszabbítják meg közalkalmazotti jogviszonyát. A közoktatási intézményeknek december 31-ig kell elkészí­teniük gyakornoki szabály­zatukat. (V. A. D.) Hallgatnak Két katolikus püspök ügy­nökmúltjáról jelent meg tanulmány nemrégiben. A dokumentumok alapján közölt adatok beszédesek, ám a főpapok kevésbé­ nem kívántak kérdéseinkre válaszolni. Kácsor Zsolt Debrecen Részletes, adatokkal alátámasz­tott tanulmányokat közöl az Egyháztörténeti Szemle két egy­házi vezető ügynökmúltjáról. Szabó Csabának „Nyíri” és „Ke­leti” - Keresztes című tanulmá­nya Keresztes Szilárd hajdú­dorogi megyés püspök múltját igyekszik föltárni, Soós Viktor Attila írása pedig­­ „Mátrai” fe­dőnevű ügynök az állambizton­sági szervek szorításában cím­mel - Konkoly István tavaly nyugállományba vonult szom­bathelyi püspök ügynöki tevé­kenységéről szól. Keresztes Szilárd görög­ka­tolikus püspök 1988-tól vezeti a Hajdúdorogi Egyházmegyét. 1966-1969 között a római Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasa volt, később pedig az intéz­mény rektora lett. II. János Pál pápa első magyarországi láto­gatásának szervezője volt. Ke­resztes Szilárdot 1967-ben szer­vezte be „fokozatosan, hazafias alapon” a III/III-as ügyosztály. A cikk szerzője úgy véli, feltéte­lezhető, hogy beszervezése ró­mai tanulmányaival lehetett kapcsolatban, vagyis ösztöndí­jat ajánlottak neki cserébe. El­sősorban a római magyar papi emigrációt és a római zarán­dokházat kellett megfigyelnie. Keresztes - a „Nyíri” fedőnevű hálózati személy­­ besorolása később ügynökről „titkos meg­bízottra” változott. „Nyíri” 1970-ig jelentett, majd hosszú szünet következett. 1987-ben­­ már „Keleti” fedőnéven­­ adott jelentéseket ismét. Az Index hírportál szerint a magyar hír­szerzés Keresztestől szerezhe­tett tudomást például arról, hogy Paskai érsek jó viszonyt alakított ki a nyugatnémet püs­pökökkel, köztük Ratzinger bí­borossal. Ezt az információt a magyar szolgálat a kevésbé fon­tosak közé sorolta. Konkoly István római katoli­kus pap 1987-től 2006-ig volt szombathelyi megyés püspök. A róla szóló tanulmány szerint 1­959-ben szervezték be, „Mát­rai” fedőnéven ügynöki minősí­tést kapott, s többek között paptársairól kértek tőle infor­mációkat. Beszervezésének oka nem ismert, az ezzel kapcsola­tos rovatot az anyagában olvas­hatatlanná tették. A pap 267 ol­dalnyi jelentést adott, de a ta­nulmány szerzője szerint Kon­koly nem ártott senkinek. Lapunknak egyik pap sem nyilatkozott. A nyíregyházi püspöki hivatalban azt mond­ták: használjuk föl azt a közle­ményt, amelyet néhány hete adtak a Magyar Kurír katolikus lapnak. Eszerint Keresztes Szi­lárd „július 19-én betöltötte hetvenötödik életévét, és az egyházi törvénykönyv előírása szerint felajánlotta a Szentatyá­nak lemondását. A püspök le­velében tájékoztatta a pápát azokról az információkról, amelyek személyével kapcso­latban az utóbbi napokban ke­rültek nyilvánosságra”. Kon­koly István megkeresésünkre azt mondta: nem óhajt nyilat­kozni, az ilyen rosszindulatú, elfogult kampányokkal nem foglalkozik. a fölszentelt ügynökök Keresztes Szilárd Konkoly István

Next