Népszabadság, 2007. augusztus (65. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-23 / 196. szám
2007. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 4' Magyarország Fekete Gy. Attila Nincs összefüggés a Koszi-klán ügyében folyó nyomozás és a Pestvidéki Nyomozó Ügyészségen a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság feljelentése nyomán vesztegetés és befolyással üzérkedés gyanújával május 9-én indított eljárás között - közölte lapunk érdeklődésére Birtalan Örkény, Pest megye főügyésze. Pénteki lapunkban beszámoltunk róla, hogy feltételezések szerint államtitoknak minősülő iratok is eljutottak a Pest megyében működött Kősziklánhoz egy rendőr árulása révén. Az ügyben a 17 különböző bűncselekménnyel, köztük két emberöléssel, egy emberölés kísérletével, s egy másik előkészületével gyanúsított Koszi-klán ellen nyomozó Pest megyei rendőrök még május elején tettek feljelentést, erről és a részletekről azonban nem adtak tájékoztatást. Rendőrségi körökből származó értesülések szerint az „áruló” a Koszi-klánnak dolgozott, egyebek között elárulta, mikor kinek a telefonját hallgatják le a rendőrök. Birtalan Örkény, Pest megye főügyésze a Népszabadság érdeklődésére elmondta: a Pestvidéki Nyomozó Ügyészségen egy monori rendőrnő ellen indult eljárás, akit egy nyugalmazott rendőr ezredes kért meg arra, hogy nézzen utána „valaminek”. A főügyész a nyomozás érdekeire hivatkozva részleteket nem árult el, azt azonban sejtetni engedte, hogy idővel a rendőrnőtől szívességet kérő ezredes is gyanúsított lesz az ügyben, mert „aki mást bűncselekményre hív fel, általában maga is bűncselekményt követ el”. Birtalan tájékoztatása szerint a nyomozás eddigi szakaszában fel sem merült annak a gyanúja, hogy az ügyben államtitoknak minősülő adatok kerültek volna ki a rendőrségtől illetéktelenekhez. A főügyész nem kommentálta, de nem is cáfolta a Havaria Pressnek azt az értesülését, amely szerint az ezredes, aki szívességet kért egy folyamatban lévő ügyben a monori rendőrnőtől, Ábrahám Béla, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság nyugalmazott közbiztonsági igazgatója, akit korábban zsarolásért elítéltek, s ezért távoznia kellett a rendőrségtől. Csak egy kis szívesség Eljárás egy monori rendőrnő ellen, akitől egy ezredes kért „valamit” www.nol.hu Az M7-es felújítandó része Belvárosi lezárások Gigadugó elnapolva Elmaradt a félve várt gigadugó az M7-es törökbálinti szakaszának tegnapi lezárása után. A forgalom lelassult, ám hosszabb várakozásra nem kényszerültek az autósok. Munkatársunktól Naponta több mint 25 ezer gépjármű kényszerül kerülőre az M7-es sztrádának az M1-M7-es szétválása és az M6-ás közti szakaszának felújítása alatt az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. becslése szerint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a terelőútvonalnak kijelölt M1-es ideiglenesen felfestett három forgalmi sávjában a Bécs felé vezető pálya napi 25 ezer járműves saját forgalmával együtt - csúcsidőben percenként átlagosan 50-55 autó gördül végig. A 60-80 kilométeres sebességkorlátozások mellett azonban a zsúfoltság ellenére tegnap lapzártánkig balesetről, illetve dugókról nem érkezett hír. A leglátványosabb zavart a szerda délutáni órákban az ÁAK gépjárművei okozták az M1-M7 szétválásánál. Az M7-es Érd felé vezető pályájának lezárásánál használt munkagépek ugyanis elfoglalták a felfestett terelősávok egyikét. Azok az autósok, akik itt átjutottak, legközelebb az M1-es törökbálinti lehajtójánál kényszerültek lassításra. Itt az autópályát elhagyni próbáló gépkocsik állták el a külső sávot. Szintén zűrzavaros volt a helyzet az M1-M6-ás csomópontjánál, ahol az M7-es felé tartók és az 1-es főútra lekanyarodni próbálók kerülgették egymást. Az M6-áson ugyanakkor, ha lassan is, de folyamatosan haladt a kocsisor. Amiben része volt annak is, hogy az ÁAK szakemberei lezárták az Mo-ás 1-es főúti felhajtósávját, így a környékbeli bevásárlóközpontokból az Mo-ásra igyekvők nem zavarják az M7-es felé terelt forgalmat. Igaz, ezért cserébe nekik is kerülniük kell: Biatorbágy felé, az M1-esen hajthatnak fel a fővárost elkerülő csonka körgyűrűre. A legnagyobb problémát az M6-M7-es csomópontja okozta. Itt ugyanis az M6-áson az M1-es és az M5-ös felől az M7- esre tartókat egy szakaszon rövid időre egyetlen sávba terelték. Később az érdi lehajtótól visszatorlódott forgalom miatt egy második sávot is megnyitottak. Ez azonban csak időlegesen lesz használható, mert a burkolatfelújítás idején itt is felmarják majd az aszfaltot. Az M6-ásról az M7-esre tartóknak tehát a szeptember 18-ig tervezett munkák alatt be kell majd érniük egyetlen sávval. Az M7-es első öt kilométeres szakaszának felújítása idejére kialakított forgalomterelés a legnagyobb kihívással előreláthatólag a hétvégén néz majd szembe. Péntek délután és szombat délelőtt ugyanis a Balatonra tartó gépkocsik miatt a jelenleginél is nagyobb zsúfoltságra lehet számítani. Ronthatnak a helyzeten a kisebb-nagyobb balesetek is. Az M6-ás forgalmát a különféle koccanások, ütközések heti rendszerességgel megbénítják a mostani terelés nélkül is. Nem ritka, hogy a körgyűrűn a Csepel-szigettől egészen az M7- esig állnak a gépkocsik. Egér a labirintusban A budapesti közlekedés egyik legfontosabb alapvetése: ha siet az ember, mindig ott van dugó, amerre haladna, ha pedig nem siet, akkor sehol sincs dugó. A második alapvetés: az ember általában siet valahová, ezért általában van dugó. Harmadik alapvetés: pont akkor és pont ott. Most például azoknak nem érdemes sietniük, akik a Szabadság híd, Kálvin tér tengelyben autóznak. Ha ugyanis nem sietnek, akkor nincs arrafelé dugó, mondjon bárki bármit. Az építkezések, a terelések és a hídfelújítás miatt, aki csak teheti, elkerüli a környéket, ezért nem is jár arra túl sok autós. Ha mégis bedugul egy-egy utca, az semmiképpen sem írható a rekonstrukció rovására. A környéken azonban mégsem egyszerű közlekedni. Az autósokat ugyanis terelgetik erre-arra, de főként amarra, abba az irányba, amely éppen elfelé vezet a céltól. Most, hogy már a rakpartot is lezárták, még kaotikusabb a helyzet, amely kizárólag a gonosz vizsgabiztosoknak kedvez, akik, ha mindenképpen meg akarják buktatni a sofőraspiránsokat, hát azt az utasítást adják nekik, hogy jussanak el a Nagycsarnoktól az Astoriáig. Aki abszolválja, az megérdemli a vezetői engedélyt. Az egész Kálvin tér környéke olyan, mint azok a labirintusok, amelyeket a rejtvényújságokban lehet találni. Képzeljük el a térképet, amelyen az utcák elején feltüntetik a KRESZ-táblákat. Feladat: juttasd el a kisegeret a Belgrád rakparti volt kisgazda-rezidenciától a Nemzeti Múzeumig. Ehhez el kell jutni a Nagycsarnokig, amit most a villamossínek jobb és bal oldalán egyaránt meg lehet tenni. A Szabadság hídtól kizárólag balra lehet kanyarodni, de a csarnoknál mindjárt tábla jelzi, hogy egyenesen csak az építők, a kék buszok és a taxik mehetnek tovább. Tehát jobbra kanyarodunk a Sóház utcába, és megyünk egészen a Csarnok térig, ahonnan a Pipa utcán próbálunk kijutni a főútra, ahonnan viszont visszaterelnek a híd felé, és kezdhetünk mindent elölről. Akkor viszont már autó parkol az úton, ami mellett el lehetne férni ugyan, de ezúttal a szabálytalanul várakozó Suzuki és turistabusz-konstelláció egy idő után mindenkit dudálásra késztet. E közjáték után megint a Csarnok téren találja magát az autós egy behajtani tilos táblarengetegben, ahonnan csak egy út vezet ki az Erkel utcán keresztül. Innen a kisegér a Lónyay utcába téved, de mivel jobbra az építők, BKV, taxitábla, ezért csak balra mehet, hogy újabb kört tegyen meg az előbbi útvonalon. Ösztönei inkább a Veres Pálné utcába űzik, ahonnan valahogy kikeveredik az Egyetem térre, ahol már balra is lehet menni, de legfeljebb tíz métert, ezért szabálytalanul kénytelen kanyarodni ellenirányba. Onnan a Ferenczy utcán át eljutna a Magyar utcáig, ha nem állná útját egy fehér furgon, amelyből ásványvizet pakolnak kifelé, végtelen türelemmel. Nem is nagyon kell sietni, mert a Magyar utca már beállt, a Kossuth Lajos utcán közlekedők ugyanis senkit nem engednek kikanyarodni az Astoria felé. Ha ez mégis sikerül, akkor a kisegér jobbra fordul, a Múzeum körúton elmegy a Kálvin tér felé, ahonnan az Üllői úton balra fordulva átmegy a Baross utcára. Innen már nyert ügye van, ha jó sávot választ. A kisegér célba ért. Mindez a természetes és természetellenes akadályokkal alig több mint fél óra, délben, éppen két csúcsidő között, úgy, hogy az egyébként pesti kisegér egyáltalán nem siet. Ha sietne - és nem volna pesti -, hát ott pusztulna éhen. Schwartzenberger István Szerda, 18 óra: csúcsforgalmi idő, csúcs nélkül Fotó: Reviczky Zsolt Próbaidős pedagógusok Jelentősen megváltoznak a pedagógusok foglalkoztatásának szabályai a hamarosan kezdődő új tanévben - derült ki tegnap a fővárosi Móricz Zsigmond Gimnáziumban rendezett országos szakmai tanévnyitón. Szüdi János, az oktatási tárca közoktatási szakállamtitkára elmondta: az új tanévben a munkáltató már nem kötelezheti külön díjazás nélkül heti két óra, tanórán kívüli munkavégzés ledolgozására a pedagógusokat. A többletmunkáért, amely heti legföljebb hét óra lehet, teljesítménypótlékot kell fizetni. Több tanítási órát kell viszont megtartaniuk a pedagógusoknak az új tanévben: a tanárok és tanítók heti kötelező óraszáma az eddigi 20, illetve 21 óráról egységesen heti 22 órára nő. A legnagyobb változásra azonban a pályakezdő pedagógusoknak kell számítaniuk. A legalább hároméves gyakorlattal nem rendelkező tanárokat és tanítókat ugyanis ezentúl - mint minden közalkalmazottat - három hónapos próbaidővel, és csak gyakornokként lehet alkalmazni. A gyakorlati idő három évig tart, ezalatt a pedagógus mellé egy segítőt kell kirendelni, aki látogatja majd a kezdő tanár óráit, és tanácsokkal látja el - mondta Szüdi János. A gyakornok pedagógusok munkáját értékelni is kell majd, aki pedig nem bizonyul megfelelő munkaerőnek, annak nem hosszabbítják meg közalkalmazotti jogviszonyát. A közoktatási intézményeknek december 31-ig kell elkészíteniük gyakornoki szabályzatukat. (V. A. D.) Hallgatnak Két katolikus püspök ügynökmúltjáról jelent meg tanulmány nemrégiben. A dokumentumok alapján közölt adatok beszédesek, ám a főpapok kevésbé nem kívántak kérdéseinkre válaszolni. Kácsor Zsolt Debrecen Részletes, adatokkal alátámasztott tanulmányokat közöl az Egyháztörténeti Szemle két egyházi vezető ügynökmúltjáról. Szabó Csabának „Nyíri” és „Keleti” - Keresztes című tanulmánya Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyés püspök múltját igyekszik föltárni, Soós Viktor Attila írása pedig „Mátrai” fedőnevű ügynök az állambiztonsági szervek szorításában címmel - Konkoly István tavaly nyugállományba vonult szombathelyi püspök ügynöki tevékenységéről szól. Keresztes Szilárd görögkatolikus püspök 1988-tól vezeti a Hajdúdorogi Egyházmegyét. 1966-1969 között a római Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasa volt, később pedig az intézmény rektora lett. II. János Pál pápa első magyarországi látogatásának szervezője volt. Keresztes Szilárdot 1967-ben szervezte be „fokozatosan, hazafias alapon” a III/III-as ügyosztály. A cikk szerzője úgy véli, feltételezhető, hogy beszervezése római tanulmányaival lehetett kapcsolatban, vagyis ösztöndíjat ajánlottak neki cserébe. Elsősorban a római magyar papi emigrációt és a római zarándokházat kellett megfigyelnie. Keresztes - a „Nyíri” fedőnevű hálózati személy besorolása később ügynökről „titkos megbízottra” változott. „Nyíri” 1970-ig jelentett, majd hosszú szünet következett. 1987-ben már „Keleti” fedőnéven adott jelentéseket ismét. Az Index hírportál szerint a magyar hírszerzés Keresztestől szerezhetett tudomást például arról, hogy Paskai érsek jó viszonyt alakított ki a nyugatnémet püspökökkel, köztük Ratzinger bíborossal. Ezt az információt a magyar szolgálat a kevésbé fontosak közé sorolta. Konkoly István római katolikus pap 1987-től 2006-ig volt szombathelyi megyés püspök. A róla szóló tanulmány szerint 1959-ben szervezték be, „Mátrai” fedőnéven ügynöki minősítést kapott, s többek között paptársairól kértek tőle információkat. Beszervezésének oka nem ismert, az ezzel kapcsolatos rovatot az anyagában olvashatatlanná tették. A pap 267 oldalnyi jelentést adott, de a tanulmány szerzője szerint Konkoly nem ártott senkinek. Lapunknak egyik pap sem nyilatkozott. A nyíregyházi püspöki hivatalban azt mondták: használjuk föl azt a közleményt, amelyet néhány hete adtak a Magyar Kurír katolikus lapnak. Eszerint Keresztes Szilárd „július 19-én betöltötte hetvenötödik életévét, és az egyházi törvénykönyv előírása szerint felajánlotta a Szentatyának lemondását. A püspök levelében tájékoztatta a pápát azokról az információkról, amelyek személyével kapcsolatban az utóbbi napokban kerültek nyilvánosságra”. Konkoly István megkeresésünkre azt mondta: nem óhajt nyilatkozni, az ilyen rosszindulatú, elfogult kampányokkal nem foglalkozik. a fölszentelt ügynökök Keresztes Szilárd Konkoly István