Népszabadság, 2007. augusztus (65. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-13 / 188. szám
2007. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 4' Magyarország RÖVIDEN Veszélyes gyógyszer: az EU-ban még nincs riadó Az Európai Unió még nem riadóztatta a tagállamokat az Ausztráliában betiltott fájdalomcsillapítóval kapcsolatban. A gyógyszer Magyarországon is forgalomban van. A Hír TV beszámolója szerint a fájdalom- és gyulladáscsökkentő készítmény Ausztráliában eddig két beteg halálát okozta, további nyolc embernél súlyos májkárosodás lépett fel, ketten pedig májátültetésre várnak a szer miatt. Ezért Ausztráliában szombaton betiltották. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet illetékese szerint a gyártónak, a Novartisnak kötelessége jelenteni a hatóságoknak, ha gond van egy készítménnyel. (MTI) Romanap Olaszliszkán a megbékélés jegyében Romanapot tartottak szombaton Olaszliszkán a megbékélés jegyében. A rendezvényen - amelyen gyermekprogramok, vetélkedők, hagyományőrző és kulturális műsorok váltották egymást - a helyi romák mellett a térség, illetve Szabolcs és Hajdú megye romavezetői is részt vettek. Ismeretes: a borsodi településen tavaly októberben agyonverték Szögi Lajos tiszavasvári tanárt, mert autójával elsodort és könnyebben megsebesített egy roma kislányt. (MTI) Összehívná a rendészeti bizottságot az MDF Az Országgyűlés rendészeti bizottságának összehívását kezdeményezi az MDF a Nemzeti Nyomozó Irodától (NNI) kikerült iratok ügyének tisztázására. A párt szóvivője, Kerék- Bárczy Szabolcs szerint „a képviselőknek joguk van megismerni a szükséges információkat, hogy ennek fényében felelősen dönthessék el, mi is történt”. Az NNI kedden közölte, hogy a szervezettől újságíróhoz került egy államtitoknak minősülő irat. Az ügyben a BRFK államtitoksértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt rendelt el nyomozást. (MTI) Csömöri hulladék: Illés Zoltán feljelentést tesz Feljelentést tesz a Csömörön illegálisan elhelyezett hulladék miatt a Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusa. Illés Zoltán azt mondta: tanúja volt, amint a csömöri patakmederbe és környékére 20 tonnás teherautókkal építési hulladékot öntöttek. A feltöltést hetek óta végzik egy pesti fegyvergyár bontásából származó törmelékkel. A politikus törvényt módosíttatna azért, hogy az autópályák, autóutak alapjába harminc százalékos arányban kötelező legyen bontási törmeléket beépíteni. (MTI) Harminchárom lépés a rokkantakért A 2010-ig tartó fogyatékosügyi program harminchárom konkrét intézkedést határozott meg a fogyatékkal élők segítésére - mondta Lamperth Mónika szociális miniszter a rokkantak napja pápai rendezvényén. Készül a koncepció a lakások akadálymentesítési rendszerének átalakítására, s indul egy kísérleti foglalkoztatási program is. (MTI) www.nol.hu Eladó a pécsi tüdőszanatórium A Fidesz vezette önkormányzat adósságrendezésre használná fel a bevételt Ungár Tamás Pécs Várhatóan eladja a pécsi tüdőszanatóriumot a fideszes többségű Baranya Megyei Önkormányzat. A közgyűlés a befolyt pénzből akarja rendezni a Baranya Megyei Kórház másfél milliárd forintos tartozását. A kórház eladósodása évek óta tart. A folyamatot felgyorsította, hogy az egészségügyi tárca az intézmény aktív ágyainak számát márciusban 550-ről 350-re csökkentette. Az idén négymilliárd forintból gazdálkodó kórház számára ez a változás havi 80 millió forint kiesést jelent, s az ágyszámleépítés óta minden hónapban hozzávetőleg ugyanekkora összeggel gyarapodik az adósságállományuk. A megyei közgyűlés szeptemberben dönt arról, hogy miképpen lehet a kórházat megszabadítani adósságától. A testületet irányító Fidesz- KDNP frakció - mint azt Horváth Zoltántól, a megyei közgyűlés alelnökétől megtudtuk - a megyei kórházhoz tartozó tüdőszanatórium eladásával akarja rendezni az intézmény anyagi helyzetét. A testületbe Fidesz-KDNP-támogatással bejutott politikus elmondta: a tüdőszanatórium nyolcezer négyzetméteres épületegyüttese sürgős felújításra szorul, s erre a megyének nincsenek forrásai. A hatvanas években épített szanatórium épületében - amely néhány éve már csak a nevében tüdőszanatórium - ápolási osztály működik. A létesítmény kihasználtsága nem éri el az 50 százalékot, a 270 ágyból 120-on folyik gyógyító munka. Ha a megyei közgyűlés a jövő hónapban úgy határoz, hogy eladja a tüdőszanatóriumot, akkor a testület az értékesítésre kiírt pályázatban némiképp megköti a leendő vevő kezét. Az új tulajdonosnak ugyanis legalább tíz évig biztosítania kell a 120 ágyas ápolási osztály fennmaradását, és át kell vennie az intézmény 146 dolgozóját. A megye emellett elvárja, hogy az új gazda építsen itt egy, az idősekkel foglalkozó, azaz geriátriai részleget. Ezek a megkötések - az előzetes érdeklődések alapján legalábbis úgy tűnik - nem ijesztik el a lehetséges vevőjelölteket, miután értékes és fejleszthető ingatlanról van szó. A Misina erdőivel övezett terület - a közgyűlés ingatlanszakértője szerint az említett kikötések ellenére is - megér másfél milliárd forintot. Parádézó vadászgépek Kecskemét fölött Tízezrek feje fölött szárnyaltak a vadászgépek a hét végén Kecskeméten, a IX. Nemzetközi Repülőnapon és Haditechnikai Bemutatón. A szervezőktől kapott információk szerint a két nap alatt több mint százezer látogató nézte végig a programokat a kecskeméti repülőtéren. A repülőnap eseményeit nemcsak a helyszínre látogatók kísérhették figyelemmel: szakkommentálással kísérve élőben látható volt az interneten is. Bár szombatról vasárnapra virradóra felhőszakadás volt a térségben, s a borult idő miatt a vasárnapi program egyórás csúszással kezdődött, az időjárás összességében nem zavarta meg a rendezvényt, amelyen így az előzetesen meghirdetett bemutatók döntő többségét megtartották. A program a hétvége mindkét napján megegyezett: csaknem húsz ország hadserege képviseltette magát, a résztvevők többtucatnyi légi jármű parádéját láthatták. Emellett vadászgépek és katonai helikopterek egy részével belülről is megismerkedhettek a nézők. Hazai közönség számára magyar pilóták először tartottak bemutató repülést a svéd Gripen vadászgépekkel, s a NATO légvédelmi rendszerében szolgáló AWACS felderítő repülőgépet is először nézhették meg közelről a haditechnika iránt érdeklődők. A hétvégi nemzetközi rendezvény a Magyar Honvédség legjelentősebb bemutatkozásának számít, a légierő mellett ugyanis a szárazföldi csapatok harcjárműveit is felvonultatták. A látványos légi parádéban az idén is a kötelékrepülések bizonyultak a legnépszerűbbeknek: a magyarok mellett Franciaország, Törökország, Horvátország, Szerbia és Dánia legjobb pilótái mutattak be csapatban repülve lélegzetelállító mutatványokat a levegőben. (B. P. L.) • Sikeresnek nevezte a IX. Nemzetközi Repülőnapot és Haditechnikai Bemutatót Szekeres Imre honvédelmi miniszter Kecskeméten. Mint a távirati irodának elmondta, sokan megismerhették, hogy a Magyar Honvédség katonái jól felkészültek, és korszerű haditechnikát alkalmaznak. A nézők láthatták a repülés új technikai csodáit és azt, amit „a tudás és a korszerű technika együtt képes mutatni a levegőben" - tette hozzá a védelmi miniszter. Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy ez volt az első alkalom, amikor a svéd Gripen vadászgépek magyar pilótákkal bemutatkoztak, és olyan légi bemutatót rendeztek, amelyen mindenki megbizonyosodhatott arról: ezek a harci repülőgépek milyen kiválóak és milyen különleges műveletekre képesek. Fotók: Móricz Simon Szűrővizsgálatok kötelezően önkéntes alapon „Kárenyhítési kötelezettség” - legfeljebb ennyivel lenne kényszeríthető bárki, hogy elmenjen az egészségügyi szűrésekre. Kun J. Viktória Németországban kötelezővé szerették volna tenni a vastagbél-tükrözéses szűrést, illetve a méhnyak- és az emlőrákvizsgálatokat. Az egészségügyi reformtervekben már szerepelt az új kötelezettség, de az alkotmánybírák megakadályozták annak bevezetését, mert az önrendelkezési jogot sértőnek találták. A kötelezés melletti érvek azonban elgondolkodtatták az itthoni szakembereket is: az egészségünk mennyiben lehet kizárólag magánügy? Ha elhanyagoljuk magunkat, nem tudatosan okozunk-e nagyobb terheket a költségvetésnek, amely így kevesebbet tud költeni mások gyógyítására? Kismarton Judit, orvos-jogász szerint elképzelhető valamiféle „kárenyhítési kötelezettség”, vagyis az, hogy az „önpusztítók” legalább részben vállalják át kezeléseik költségeit. Kovács József bioetikus szerint viszont ez veszélyes gondolkodás, mert nagyon könnyű kitalálni bármit arra, hogy az állam „felügyelőként” viselkedjen az emberekkel. Mondhatnák például, hogy koleszterinszintet igazoló szelvénnyel lehet csak szalonnát venni. Ő a tájékoztatásban, oktatásban bízik. Ezek teljes hiánya okozza szerinte, hogy csökken a szűréseken való részvétel. Az emlőrákszűréseken a korábbi 43 százalékról 35-re esett vissza, a méhnyakrákvizsgálatokon való részvétel a négy százalékról továbbra sem tud továbblépni. A gyerekek esetében viszont komoly az előrelépés: tavaly óta a szülők már nemcsak a gyermek hat hónapos koráig kötelesek részt venni a házi gyermekorvosok és a védőnők által javasolt vizsgálatokon. Féléves korig legalább kéthavonta, ezt követően pedig egyéves korban, majd az iskoláskorig legalább évente kell vizsgálaton részt venni minden gyermeknek. Hat- és tizennyolc éves kor között legalább kétévente kötelező a szűrés. A háziorvosok kötelessége, hogy 21 éves korban állapotfelmérést végezzenek pácienseiken. Ennek alapján mindenki személyre szóló kockázatelemzést kap. Kérdés, hogy ha felnőtteket nem lehet, gyermekeket miért szabad sorozatosan kötelező orvosi vizsgálatra hívni? A válasz az, hogy ebben a korban még az állam és a szülő közös felelőssége a gyerek egészségének védelme. Később ez már csak a felnőttekre marad, kivéve, ha mások megfertőzését kell megakadályozni.