Népszabadság, 2007. november (65. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-02 / 255. szám
2 • 2007. NOVEMBER 2., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Magyarország RÖVIDEN Nem népszerű a párttagság A felnőtt magyar lakosság háromnegyede egyetlen szervezetnek sem tagja, akik viszont igen, azok jellemzően valamelyik szakszervezethez vagy vallási közösséghez tartoznak. A Tárki májusban végzett, s október végén publikált országos felmérése szerint a lakosság hét százaléka két vagy annál több szervezetnél is regisztrált. (Hírösszefoglalónk) Emlékezés Tisza Istvánra A Fidesz és az önkormányzat gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobránál koszorúzott, az SZDSZ pedig az első világháborús emlékműnél az őszirózsás forradalomra és a liberális értékekre emlékezett szerdán Debrecenben. A cívisvárosban azért emlékeznek évente az 1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom után lakásában meggyilkolt Tisza Istvánra a helyiek, mert közbenjárására alapították meg az 1910-es években az egyetemet Debrecenben. (MTI) Módosul a munkavédelmi törvény A munkavédelmi törvény módosítását kezdeményezi a kormány annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon az emberek munkahelyi biztonsága és egészségük védelme. A javaslat szerint a munkavédelmi felügyelők a jövőben nemcsak ellenőrizhetnék, milyen intézkedéseket tesznek a munkaadók - például a munkahelyi stressz mérséklésére -, de szükség esetén szankcionálhatnák is az intézkedések elmaradását, akár 10 millió forintos munkavédelmi bírság kiszabásával. (MTI) Modernizálódnának a reformátusok A református egyháznak a kultúra minden területén, a rádiózástól az iskolákon át a cigánymisszióig nyitnia kell a modern világ elvárásai irányába. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint iskolahálózatuk azért különösen fontos, mert nemcsak oktat, hanem életszemléletre nevel, egyéni és közösségi értékeket közvetít. Az evangélium terjesztésének eszköze és a nyitottság jele a református rádió beindítása, majd továbbfejlesztése internetes rádióvá - tette hozzá. (MTI) Ürül a leendő kormánynegyed Kiürítette az átadás első, október 31-i határidejére a MÁV a Nyugati pályaudvar azon részeit, ahol az új kormányzati negyed épületegyütteseinek jelentős része fog felépülni. A terület kiürítésével a vasúttársaság 4,4 milliárd forint vételárelőleghez jut, amelyet november 30-ig utal át a MÁV számlájára a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. A kormány határozata szerint az új kormányzati negyed 30 hektáros területen valósul meg a Podmaniczky utca és a Váci út közötti területen, amelynek nagyobb része a Nyugati pályaudvarhoz kapcsolódóan a MÁV Zrt. tulajdonában volt. (MTI) WWW.NOL.HU Még messze a lélektani határ A bírálatok erősödnek a szocialisták között az alacsony népszerűségi mutatók miatt Hiába a tartósan alacsony népszerűségi mutatók, a szocialisták nem beszélnek lélektani határról. Viszont Gyurcsány Ferencet - épp a közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva - egyre erősebben bírálják. Szalay Tamás Lajos „Nem az a dolgom, hogy a ciklus elejétől azt vizsgálgassam, miként is áll a népszerűségi mutatónk” - így fogalmazott Gyurcsány Ferenc pártelnökminiszterelnök a 168 Óra című hetilap legutóbbi számában adott interjújában. A kormányfő hozzátette, hogy „abba kéne már hagyni a népszerűségi tablók előtti hajlongást, a kormányzás nem szépségverseny”. Az interjúban Gyurcsány arra is emlékeztet, hogy az őszödi beszédben világossá tette frakciótársainak: nehéz út vár rájuk, és a párt húsz százalék körül fog állni. „Kértem, csak azok támogassanak, akik ezt el is viselik. (...) Van, akinek fél év után elfogyott az ereje. Más egy év után kimerült. A többség azonban tudja, hogy gyötrelmes úton, de jó irányba haladunk. (...) Hogy a szocialista párt tizenvalahány hónap után kritizál (egyesek ennél is tovább mennek), nem tartom elfogadhatatlannak. De mindenkinek azt mondom: ha van jobb elképzelése, ne fosszon meg bennünket a lehetőségtől” - mondta a kormányfő. Az áprilisi, 16 százalékos mélypont után augusztusig húsz százalékra küzdötte fel magát az MSZP, a mostani mérések szerint azonban, ha lassan is, de újra lefelé halad. A szocialisták jelenleg tizenhét százaléknyi, körülbelül másfél millió szimpatizánst tudhatnak maguk mögött. Ez igen kevés. A Népszabadság a kormányfő közvetlen környezetéből úgy értesült, hogy Gyurcsány Ferenc évekre visszamenőleg ismeri az MSZP-t érintő százalékos adatokat, a ciklus első másfél éve után viszont - úgymond - „a helyén kezeli a dolgokat”. Vagyis: nem von le tragikus következtetéseket. Ezzel együtt úgy értesültünk, hogy az MSZP-ben egyre többször és mind élesebben bírálják őt - épp a népszerűségi mutatókra hivatkozva. Amíg a két nagy párt támogatottsága közötti különbség nem éri el a lélektani határt, addig az eredmény visszafordítható. Ez az MSZP elemzései szerint azt jelenti, hogy a Fidesz támogatottsága a biztos pártválasztók körében tartósan nem haladja meg a 40 százalékos szintet, az MSZP pedig nem kerül huzamosabban 15 százalék alá - ezt Juhász Ferenc szocialista elnökhelyettes mondta májusban, egy egri találkozón. Hogy vajon valóban tizenöt százaléknál húzható-e meg a lélektani határ, és milyen következményekkel járna, ha az MSZP ezt valóban átlépné (pontosabban: alulmúlná), egyelőre nem tudni. Nyakó István, az MSZP szóvivője lapunknak azt a Kovács László expártelnöktől származó szállóigét idézte, amely szerint nem közvélemény-kutatásokat, hanem választásokat kell nyerni. - Nincs lélektani határ, hacsak nem arra gondolunk, hogy az MSZP-től elpártoló, de nem a Fidesznél kikötő tömegeket nem tudjuk újra visszacsábítani - fogalmazott lapunknak a szocialista Szabó Zoltán. A képviselő szerint a reformoknak nincs alternatívájuk, és akkor lenne igazán nagy a veszteség, ha félúton visszafordulnának. Hasonlóképp a reformok szükségszerűségét hangsúlyozta lapunknak Újhelyi István alelnök is. „A pályáról nem akkor szoktuk lehívni a játékosokat, ha az ellenfél nagyon vezet, hanem, ha láthatóan már maguk is feladták” - mondta. Újhelyi szerint nem a közvélemény-kutatási adatokból húzható meg a lélektani határ, hanem annál a pontnál, amikor az MSZP vezetői (és a kormány) feladják hitüket a reformokban - ez pedig elképzelhetetlen. Szanyi Tibor szocialista képviselő, aki az utóbbi hetekben (ön)kritikus hangvételű nyilatkozataival hívta fel magára a figyelmet, azt mondta: a népszerűségi mutató csalóka, illékony. Inkább az elutasítottság mértéke jelent iránytűt. „A lélektani határok sem feltétlenül a számokban rejtőznek, hanem az időben. Azaz, ha egy párt tartósan alacsony népszerűségű, akkor, minél hosszabban találja magát lent, annál bajosabb a kilábalás. Igazi gond akkor van, ha a politikai irányválasztás helytelen. Az pedig a gazdasági és társadalmi statisztikákból derül ki” - nyilatkozta lapunknak. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint ahhoz, hogy komoly következtetéseket lehessen levonni, több mutató együttállása és tendenciája szükséges. Rámutatott, hogy a kormányzóképességi mutató például az MSZP-nek kedvez, s a két pártvezető megítélése gyakran ingadozik. A képviselő azt is hangsúlyozta: a szocialistáktól átmenetileg elpártoló szavazók láthatóan nem a Fidesz táborát gyarapítják, vagyis a reformoktól várt eredmény akár ugrásszerűen javíthat is az adatokon. Ennek első komolyabb mércéje a 2009-es európai parlamenti választás és a népszavazás lesz. Ha most vasárnap lennének a választások, ön melyik pártra szavazna? (százalékos arányok az összes választókorú körében, 2007) Forrás: Szonda Ipsos / Népszabadság-grafika Mi kell a fordulathoz? Fotó: Reviczky Zsolt Újjáalakul a kiskunhalasi MSZP Dr. Simon Gábor: Nem nőtt meg a belső feljelentési kedv Nem nőtt meg a „belső feljelentési kedv” az MSZP- ben a Zuschlag-ügy után, sőt. Csökkentek a fiktív beszervezésekre vonatkozó pártbejelentések. Szalay Tamás Lajos A közelmúltban hozta meg az MSZP Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága (OEB) azt a döntést, hogy a Zuschlagügy kapcsán föl kell oszlatni és újjá kell szervezni a párt kiskunhalasi szervezetét. E szervezet elnöke az előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag János. Dr. Simon Gábor, az OEB elnöke lapunknak azt mondta: A kiskunhalasi eset kapcsán, vagy említhetnénk a zuglói eseményeket is, azt kell látni: az MSZP is, mint a többi párt, azzal küzd, hogy szervezettebb, jobban működő, több he A Zuschlag-ügyről „Amikor Kiskunhalason tagreví ziót rendeltünk el 2005-ben, a vizsgálat fantom tagot nem talált. De ilyen visszaéléseket nem lehet egy ekkora párt életéből teljesen kizárni. Esetleg akkor, ha centralizálttá tennénk a szervezetet.”lyi szervezettel, párttaggal rendelkező alakulat legyen. Látszik az is, hogy ennek okán vannak visszaélések, illetve visszaélésszerű helyzetek. Megesik, hogy csak azért szervez be valaki minél több tagot, hogy a támogatásukkal döntő szava lehessen az adott szervezetben, így nyerve például támogatást egy alpolgármesteri poszthoz - fogalmazott dr. Simon, hozzátéve: nehéz olykor különbséget tenni az öncélú és a párt érdekeit szem előtt tartó beszervezések között. A helyi, megyei és az országos etikai testületek tucatnyi ügyet vizsgálnak, ezek azonban erősen eltérnek egymástól, így ezek számából messzemenő következtetéseket levonni nem lehet. A fegyelmi és etikai ügyek csak akkor kerülnek az OEB- hez, ha azt a helyi és megyei szinteken már megtárgyalták; az OEB saját hatáskörben csak a parlamenti, EU-parlamenti képviselők, illetve az országos pártvezetők ügyeiben jár el. .. és a Kaszab-ügyről: „Mivel nem országos tisztségviselőről van szó, így az ügy nem az OEB hatáskörébe tartozik, annak részleteiről nem is tudok. Példaértékűnek tartom ugyanakkor, hogy Kaszab Csaba önként lemondott tisztségeiről.” „Az OEB elnökét a kongresszus választja, tagjait pedig a megyei szervezetek delegálják, így a testület egy kicsit a párt lelkiismerete is, köszönhetően annak, hogy függetlenül működik” - mondta dr. Simon Gábor, hozzátéve: habár Dr. Simon Gábor. A testület egy kicsit a párt lelkiismerete is, köszönhetően annak, hogy függetlenül működik, ki befolyásolni akarná a munkájukat, az az OEB halálát jelentené. A bizottsági elnök közölte, hogy a testület hivatalból is indíthat eljárást adott képviselővel szemben, elsősorban azonban inkább párttagoktól érkező bejelentések nyomán vizsgálódnak. A Zuschlag-ügy után érdekes módon a „feljelentési kedv” nem nőtt meg az MSZP-n belül, sőt. Inkább csökkent. • Megkezdődött a feloszlatott kiskunhalasi MSZP-szervezet újjászervezése. Választókerületi társulást hívnak életre, melynek tagjait a helyi szervezetek delegálhatják. Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese elmondta: az új vezetőkről december 15-én döntenek a megyei küldöttek. (Sz. T. L.) Nem csitul a Kaszab-ügy Lemondott a vesztegetésért elítélt képviselő Hírösszefoglalónk Lemondott önkormányzati képviselői mandátumáról Kaszab Csaba, akit korábban első fokon két év börtönbüntetésre ítélt vesztegetésért a Fővárosi Bíróság - adta hírül a Magyar Nemzet. Kőbánya volt szocialista alpolgármesterét - aki a három évvel ezelőtti fiktív kerületi tagtoborzási ügyben is főszereplő volt - vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek, még szeptember 20-án a Fővárosi Bíróság. Az ügyben a nyomozást egy, az önkormányzattal és az alpolgármesterrel kapcsolatban álló építési vállalkozó feljelentése alapján rendelte el az ügyészség. A vállalkozó ugyanis azt állította: cége éveken át csak úgy juthatott önkormányzati megbízásokhoz, hogy a megbízási díj egy részét egy helyi vezető érdekeltségébe tartozó vállalkozás számlájára kellett átutalnia. Kaszab az ítélet meghozatala után először helyi frakcióvezetői posztjáról mondott le, majd e hét elején a X. kerületi önkormányzati mandátumától is megvált. Csicsay Claudis Iván, a kőbányai önkormányzat MSZP-frakciójának vezetője az önkormányzat szerdai, rendkívüli közgyűlésén jelentette be Kaszab döntését, ugyanakkor hangsúlyozta: a szocialisták továbbra is az ártatlanság vélelmét hangoztatják az ügy kapcsán. Emlékeztetőül: a szocialista politikus neve 2005 tavaszán, a Kőbányán kirobbant MSZP- párttagtoborzó botránnyal kapcsolatban vált szélesebb körben ismertté. Többen azzal vádolták, hogy - a belső hatalmi küzdelmek miatt - hozzá lojális, de fiktív tagokkal duzzasztotta fel a kerületi pártszervezetet. Információk szerint Kaszab - Novák Gyula jelenlegi kerületi elnökkel együtt - duzzasztotta 1500-ra a kerületi MSZP taglétszámát. Benedek Györgyné, a X. kerületi MSZP volt alelnöke az egyik kereskedelmi rádiónak azt mondta: levélben tájékoztatták a legfelsőbb pártvezetést az esetről. Észrevételeikre Gyurcsány Ferenc akkor azt válaszolta, hogy az ügy nem az ő kompetenciája, Hiller István akkori pártelnök pedig tagrevíziót ígért. A szocialista párt kőbányai szervezetének egy másik volt tagja, Pálfy András ugyancsak a rádiónak nyilatkozva mindezt megerősítve úgy fogalmazott: hiába tudták papírokkal alátámasztani a fiktív tagtoborzást, mégis őket tanácsolták el a pártból.