Népszabadság, 2007. december (65. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-01 / 280. szám
2 • 2007. DECEMBER 1. SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Magyarország MSZP-tagrevízió Zuglóban Szalay Tamás Lajos Tegnap este hat óráig jelentkezhettek a zuglói MSZP tagjai a pártirodán azért, hogy igazolják: valós személyek, nem fantombeszervezettek. Lapzártánkig még nem összesítették az adatokat, de annyi bizonyos, hogy magas számban jelentkeztek az érintettek, elsősorban a nem zuglói illetőségű tagok. A tagrevízióra azért volt szükség, mert a helyi szervezetben belső pozícióharc alakult ki két-három éve, miután Tóth Csaba egykori Vas megyei elnök „bejelentkezett” Zuglóban, és többtucatnyi tagot hozott magával. A kis létszámú szervezetnél ennyi új belépő gyorsan átalakítja az erőviszonyokat, ezért a másik érdekelt oldal szintén beléptetett néhány új „aktivistát”, majd az elnökség tagfelvételi moratóriumot rendelt el. A moratóriumot viszont mind a párt budapesti, mind az országos etikai bizottsága szabályellenesnek mondta ki, és feloldatta. A Népszabadságnak nyilatkozó zuglói „öregek” közül többen Tóth Csabát vádolták azzal, hogy át akarja venni a hatalmat a pesti szervezetnél. Tóth Csaba lapunknak azt mondta: nem akar a múlttal foglalkozni, miután Vas megyében is bebizonyosodott, hogy alaptalanul vádoltak meg helyi vezetőket. „Egy tisztulási folyamat közepén vagyunk, érdemben csak ennek lezárulta után lehet beszélni” - tette hozzá. A feszültséget a Szűcs István szocialista alpolgármester vezette elnökség nemrég bejelentett lemondása oldhatja. A tagrevíziót követően így rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, és új vezetőséget választani. Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke lapunkkal közölte: a tagrevízió oka az volt, hogy a helyi szervezet prominensei kölcsönösen fantombeléptetésekkel vádolták meg egymást. A Tóth Csabát ért vádakkal kapcsolatban Burány azt mondta: ha valakinek kifogása van Tóth tevékenységével kapcsolatban, a megfelelő fórumokhoz fordulhat. WWW.NOL.HU Gripen-vádak a levegőben „Politikai tanúvallomást” akar Dávid Ibolya a pártelnököktől: nem kaptak csúszópénzeket a korrupciógyanús Gripen-ügyben. Az MSZP és az SZDSZ csípőből visszalőtt: a Gripenek vásárlásakor az MDF elnöke volt az igazságügyi miniszter, ők viszont ellenzékben. Kinek kell tanúvallomást tenni? Csuhaj Ildikó „Alulírott, igazolom, hogy az általam vezetett párt, illetve politikusai semmilyen formában - sem közvetve, sem közvetlenül, sem közvetítő cégeken vagy magánszemélyeken keresztül - nem kaptak illegális pénzügyi támogatást a Gripen-vadászgépek beszerzése kapcsán” - e tanúságtétel megtételére szólította fel tegnap Dávid Ibolya a parlamenti pártok elnökeit. Az MDF elnöke határidőt is szabott: hétfő, 12 óra. Dávid szerint, ha kiderülne, hogy valamelyik párt kapott illegális pénzeket, az elnökének le kell mondania tisztségéről. Az MDF elnöke felszólítását azzal támasztja alá, hogy minden eddiginél komolyabb, több országot érintő korrupciós gyanú fogalmazódott meg vezető magyar pártokkal és rajtuk keresztül Magyarországgal szemben a Gripenek beszerzése, illetve az ezt követő szerződésmódosítás ügyében. A gyanú Dávid szerint két kormányzatot is érint: az Orbán Viktor vezette kabinetet, amely az eredeti szerződést kötötte, illetve a Medgyessykormányt, amely 2003-ban módosította a szerződést. Az MDF vezetője megszólalását a The New York Times című amerikai lap írására alapozta, amely az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségre (CIA) hivatkozva Magyarországot is az ügy korrupciógyanús területének minősítette. A Gripenek, illetve gyártóik ügyeiben nyomozás folyik Svédországban, Ausztriában és Angliában is. Nyakó István MSZP-szóvivő szerint, „ha Dávid Ibolyának lelkiismeret-furdalása van, akkor annak az árát nem az akkori ellenzéki pártokkal kell megfizettetni, hanem az Orbán-kormány igazságügyminisztereként szólnia kellett volna a kormányülésen, hogy a Gripen-ügy körül gyanús dolgok zajlanak”. Gusztos Péter (SZDSZ) úgy fogalmazott, hogy az MDF elnöke rossz ajtón kopogtat: Dávid Ibolya nem populista politikai akcióval, hanem magyarázattal tartozik a közvéleménynek. Választ várunk arra, hogy az MDF elnöke a Fidesz-MDFFKGP-kormány igazságügyi minisztereként milyen nemzetközi szerződéseket készített elő a Gripen-vásárlások érdekében. Lapunknak Dávid azzal reagált, hogy a Gripenekről hozott döntés szakmailag indokolt volt. De ma már korrupciógyanúról van szó, s „Orbán Viktor hallgatása éppoly beszédes, mint Gyurcsány Ferencé”. Felvetésünkre, hogy például Gyurcsány Ferenc vagy Kóka János akkor még nem volt pártelnök, úgy válaszolt: meg kell kérdezniük párttársaikat, s az aláírásukkal kell garanciát vállalniuk. Pokorni Zoltán, aki a Fidesz elnöke volt 2001 májusa és 2002 júliusa között, közleményben tudatta: pártja, illetve politikusai nem kaptak illegális pénzügyi támogatást a Gripen-vadászgépek beszerzése kapcsán. Döntéseiket kizárólag szakmai szempontok indokolták. - Ha mégis kiderülne, hogy az általam korábban vezetett párt kapott ilyen támogatást, akkor azonnal lemondok pártvezetői tisztségemről - írja. Landolnak az első magyar felségjelű Gripenek 2006. március 21-én - Ki tesz eleget Dávid Ibolya kérésének? Fotó: Szabó Barnabás Az osztrák államügyészség nyomoz, a magyar nem Az osztrák államügyészség a hét eleje óta hivatalosan is vizsgálja, igazak-e a svéd állítások, amelyek szerint Alfons Mensdorff-Pouilly mind a magyarországi, mind a csehországi vadászgépvásárlás idején tekintélyes jutalékot - a cseh ügyletért 8,7 millió eurót, a magyarországiért 5,91 millió eurót - vett fel a két szerződéskötés elősegítésére. A burgenlandi gróf a vadászgépeket gyártó Saab vállalat 20 százalékos tulajdonosa, a BAE-Systems tanácsadója. Az államügyészség szóvivője szerint a svéd gyanús és a magyarországi, illetve csehországi információkon kívül az osztrák bűnüldözés birtokában nincs egyéb bizonyíték. A magyar ügyészség még nem lépett. A sajtóban megjelent hírek ugyanis erre még nem adnak alapot - tudtuk meg Borbély Zoltán ügyésztől, a Legfőbb Ügyészség szóvivőjétől. Ezek ugyanis nem azonosak a hivatalos észleléssel. Arról akkor van szó, ha valamelyik hatóság a saját hatáskörében eljárva büntetőeljárás alapjául szolgáló tényt, információt észlel, s ezt az információt továbbítja a nyomozó szerveknek. Jelen esetben nincs ilyen adat. Külföldi hatóságtól sem érkezett feljelentés, bejelentés, de jogsegély iránti megkeresés sem. „Lelkiismereti szakkör” a szocialistáknak Gaskó Istvánék személyesen keresik meg az „átállítható” képviselőket „Név szerint ismerjük azon szocialista képviselőket, akiknél remélhető, hogy rövid »lelkiismereti szakkör« után esetleg a járulékfizetők érdekeit érvényesítik majd az egészségpénztári reform végszavazásánál” - mondta lapunknak Gaskó István. A Liga elnöke körülbelül negyven meggyőzhetőnek tűnő MSZP-ssel beszélt. Bugyinszki György-Kun J. Erzsébet - Miután kiderült, hogy a sztrájkok és a múlt heti demonstráció bejelentése előtt ön konzultált az ellenzék vezérével, a Liga-akciók ügye menthetetlenül átpolitizálódott. Szerencsés ez? - Nem értem, mi a baj ezzel. Orbán Viktor a legnagyobb ellenzéki párt elnöke, szerintem természetes, hogy tárgyalunk. Amikor ő volt a miniszterelnök, akkor az MSZP vezetőjével ugyanígy találkoztam, nem látok különbséget. Ráadásul azt érzékelem, hogy a szocialista párt föladta a baloldali értékek védelmét - az egyébként igen eklektikus Fidesz viszont egészségpénztárügyben ma baloldalibb, mint az MSZP. Legalábbis most épp baloldalibbnak mutatja magát. Könnyen lehet: napi politikai érdekből. Én szociáldemokrata vagyok, de nem gondolom, hogy a munkavállalókat csak az MSZP képviselheti hitelesen. Ha a magát szocialistának nevező MSZP kilép a baloldali értékrendből, akkor a szakszervezeteknek kötelességük összefogni akár magukat jobboldalinak mondó erőkkel is ezen értékek védelmében. Mert nem az számít, hogy ki melyik oldalon áll, hanem, hogy ki támogatja az üzleti biztosítók bevonását az egészségbiztosításba, és ki nem. Legyen világos: a szolgáltató egészségügyi intézményekben szerintünk helyénvaló a verseny, de a biztosítók között nem tudjuk elképzelni. Mert a tb-kasszát a munkaadók és a munkavállalók adják össze, vagyis az nem az állam tulajdona - ezért kizárólag a befizetők dönthetik el, hogy mi történjék ezekkel a pénzekkel. És ebben a pillanatban nincs olyan munkavállalói és munkaadói szervezet a befizetői csoportok képviseletében, amely támogatná az üzleti biztosítók megjelenését. Azért van egy nagyon is legitim szervezet, amely képes kontrollálni, hogy mi történjék az emberek összedobott pénzével, és ehhez még felhatalmazása is van: a parlament. Szerintem a tb-járulékok felhasználásának ellenőrzésére nem hivatott a parlament. A befizetőknek kell ezt az ellenőrzést elvégezniük. Egyébként szeretném az emlékezetükbe idézni, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek van egy olyan konvenciója, amely ezt feketén-fehéren ki is mondja. Ezt a Magyar Köztársaság is magáévá tette, papíron csak épp nem tartja be. A tb-önkormányzatokat az a Fidesz számolta fel, amely most stratégiai partner fölállításukban. A reformok egyébként részben épp arról szólnak, hogy mi állampolgárként megnézhessük, mi is történik a járulékainkkal... - Bocsánat, de ez két különböző dolog. Eddig az üzleti biztosítók beengedéséről beszéltünk, amit én helytelenítettem. Ezzel viszont nem mondtam azt, hogy egyáltalán nincs szükség a tb reformjára. A jelenlegi „kifizető ablak” modell szerintünk sem folytatható, és mihamarabb át kellene térni a valódi biztosítói működésre, amelyben a hatékonyságot állandóan ellenőrzik. Tehát mi is reformpártiak vagyunk, csak épp e mostani útkereszteződésben nem a piacosítás felé indulnánk el, így már érthetőbb, hogy a Liga-akciók miért politizálódtak át ennyire az elmúlt napokban. Mert az a félmondata, hogy a Liga reformpárti, mintha elsikkadt volna a nyilvánosságban. Csak a kormány magánbiztosítós terveivel szembeni ellenállás jön át a hírekben, ezért tűnik úgy, hogy azt mondják, amit a Fidesz. így van. Nézzék, én közgazdászként a piacgazdaság híve vagyok. Az egészségügyi ellátórendszerben igenis helye van a piaci versenynek. De nem a pénzelosztásban. Ezért utasítottuk el másfél hónapja az OÉT-nak benyújtott kormányzati reformkoncepciót, és ezért nem találtuk részletes vitára alkalmasnak két héttel később a kodifikált törvényjavaslatot. Hiszen olyan kérdésekről vitázni nem volna értelme, hogy mi legyen a menedzsmentjogokkal, vagy miként lehet kivinni az osztalékot, ha a fő csapás irányát helytelenítjük. Amikor ez világossá vált, akkor jelentettük be, hogy ha érvekkel nem megy, a nyomásgyakorlás többi törvényes eszközéhez fogunk nyúlni. - Tényleg lát arra reális esélyt, hogy a kormány visszakozik? - A kormánynak a végszavazásig van lehetősége arra, hogy visszavonja a koncepciót, azaz december 17-e délutánjáig. Addig megpróbálunk meggyőzni egyes képviselőket is kormányoldalról. - Személyesen keresik meg tehát azokat a szocialista képviselőket, akik talán meggyőzhetők? - Pontosan. Név szerint ismerjük azon szocialista képviselőket, akiknél remélhető, hogy rövid „lelkiismereti szakkör” után esetleg a járulékfizetők érdekeit érvényesítik majd. - Vagyis leszavazzák a reformot. - így van. - Hány meggyőzhetőnek tűnő szocialista képviselő van a listáján? - Körülbelül negyven. „Én közgazdászként a piacgazdaság híve vagyok” Fotó: Sopronyi Gyula