Népszabadság, 2008. május (66. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-05 / 104. szám
HIRDETÉS 2008. MÁJUS 5., HÉTFŐ • LXVI. ÉVFOLYAM, 104/2. SZÁM, 24+4 OLDAL • BUDAPESTI KIADÁS • WWW.NOL.HU • 120 FORINT Biztos talajfogás Rendeződik a Rajkók sorsa Bár a házuk még beázik és a dolgozók se kaptak idén fizetést, mégis elmondható: az utóbbi évek reménytelen helyzete után rendeződni látszik a Talentum Alapítvány sorsa. A Rajkó zenekart is fenntartó szervezet országgyűlési támogatáshoz jutott, mi több, ötvenhat év után végre megkaphatja az általa használt Rottenbiller utcai épület tulajdonjogát is. ío. oldal Hűtő, sitt meg roncsautó Erdei vandálok A turisták száma nem nőtt, annál több az újabb időkben az alkalmi kiránduló. Megnőtt az erdők igénybevétele. A pusztítás és a rombolás mindennapos, egyre többe kerül a helyreállítás. Közben egy parlamenti javaslat a lebomló zacskók bevezetését indítványozza a nejlonszatyrok helyett, de az ötlet megalapozottságát sokan kétségbe vonják. 5. oldal Egy százalékok Pesten jó a kóbor kutyának Kutyamenhelyek és állatvédő szervezetek számára szívesen adakozunk, a legtöbbet azonban a legtehetősebbek kapják. A pénz elosztását marketingakciók hatékonysága határozza meg, az adófizetők figyelme általában a legfeltűnőbb szervezetekre irányul. 6. oldal Ciklon Mianmarban Három és fél száz halott Több mint 350 halottja van a Mianmaron (Burmán) végigsöprő trópusi ciklonnak. A délkelet-ázsiai országon a hét végén vonult keresztül csaknem kétszáz kilométeres lökésekkel a Nargis szélvihar: több mint húszezer épület dőlt romba. 13. oldal Választás előtt az Akadémia Kétnapos közgyűlést tart mától az MTA, amely nagy kihívások előtt áll A szokásosnál izgalmasabbnak ígérkezik a Magyar Tudományos Akadémia ma kezdődő kétnapos közgyűlése. És nemcsak a vezetőségválasztás miatt. A Medián tavalyi felmérése szerint az MTA ugyan a legnagyobb közbizalmat élvezi, ám ennek ellenére a politikától és jórészt ennek nyomán a médiától hideget-meleget kapott. A közintézmény meglehetősen nagy kihívások előtt áll. Palugyai István A közvélemény Akadémia iránti tisztelete egyértelműen a politikától független tudománynak és az intézmény patinájának szól, nem belső szerkezetének és eredményeinek, amit az is jelez, hogy konkrét véleményt a működéséről kevesen tudnak adni. A tájékozottabbak előtt is jobbára néhány bölcs és idős akadémikus testületi szervezeteként jelenik meg, miközben az ország fejlődése és gazdasága számára az Akadémia talán legfontosabb eleme, hazánk arányaiban legfontosabb kutatási szervezete, az akadémiai intézményhálózat jelenléte és hatása mindenképpen elhalványul. Pedig a Gyurcsány-kormány döntése nyomán az általa használt ingatlanvagyonnal most már saját tulajdonként számoló MTA szigorúan vett 28 milliárdos költségvetésének (leszámítva az Akadémiának leosztott, de külön vehető Országos Tudományos Kutatási Alap, az OTKA hatmilliárdját) legnagyobb hányada, kereken 20 milliárd forint is ide áramlik. Az ellentmondás nem véletlen. Az akadémiai intézetekben dolgozók, akik a magyar kutatói állomány 17-18 százalékát teszik csak ki, a közleményekben mért hazai tudományos teljesítmény 32 százalékát hozzák össze és e közösség átlagéletkora a legfiatalabb az ország kutatói közül, öt évvel alacsonyabb még az egyetemen dolgozókénak is. Hatékony, modern kutatáspolitikai elvek szerinti menedzseléssel ez a gárda még nagyobb teljesítményekre lenne képes, ám az MTA rájuk is vonatkozó jelenlegi döntési mechanizmusa, a számtalan testület - elnökség, vezetői kollégium, vagyonkezelői kuratórium, felügyelőbizottság, 11 rendkívüli hatalommal bíró tudományos osztály, területi bizottságok és a túlságosan népes kutatóhelyek tanácsa kusza vízfejének - foglya. Az akadémiai kutatóhálózat - természetesen intézetenként eltérő mértékben - még ma is nemzetközi márkanevet, „brandet” képvisel, ezért leválasztása az Akadémiáról a koncra éhes sürgetők ellenére nem lenne okos megoldás, ám felszabadítása a fenti béklyóktól - a döntési jogok megszüntetése a felügyeleti jogok megtartásával - mindenképp elkerülhetetlen. Választás... folytatás a 4. oldalon Budapest, 2005. május 3.: a főtitkár megválasztásához második forduló kellett az MTA tisztújító közgyűlésén Fotó: Szabó Barnabás Kezdődik az érettségiszezon Több mint 125 ezer diák ad számot tudásáról Ma reggel nyolc órától erősödik a szorongás, beköszöntött az idei érettségiszezon. Kivételesen a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődik a négy év kemény munkáját lezáró vizsgasorozat: 85 ezer diáknak 240 perc alatt kell megoldania a feladatokat. Nem változik viszont a vizsga felépítése, amely 2005 óta kétszintű. Középszinten egy szövegértési feladatot kell megoldani 6t perc alatt, a fogalmazást viszont 180 percig írhatják a maturálok, három különböző műfajú téma közül választva. Az emelt szinten három adott műfajú, önálló fogalmazás megírása a feladat, a vizsga másik részében pedig - egy alkotáshoz kapcsolódó - nyelvi-irodalmi-műveltségi tesztet kell megoldani. Az érettségiszezonban 125 546 diák összesen 455 557 vizsgát tesz 1165 helyszínen, 3414 vizsgabizottság előtt. (A végzősök ugyan csak 86 ezren vannak, a többiek előrehozott, szintemelő, kiegészítő-, ismétlő-, pótló- vagy javítóvizsgára jelentkeztek.) Az első vizsganapon középszinten 83 109, emelt szinten 2357 diák méreti meg magát. A plombáit csomagterű autóban a jegyzőhöz, majd a vizsga reggelén az iskolába kiszállított tételsorokat az utolsó pillanatokban is ellenőrzik, nehogy fiaskó következzen be, s hibás feladatot kapjanak az érettségizők. A feladatlapokat tartalmazó biztonsági tasakokat csak a vizsgák előtt fél órával, a tantestület három tagjából álló bizottság előtt szabad felbontani, és erről jegyzőkönyvet is kell készíteni. Holnap a matematikáé lesz a főszerep. Részletek a 4. oldalon „Egyben többet ér az MVM” Az állami cég új paksi blokkokat tervez Szamárság - mondja Kocsis István, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. vezérigazgatója arra a felvetésre, hogy cége így egyben a legnagyobb hazai áramtermelők, a vezetékhálózat és az áramelosztást végző Mavir tulajdonosaként, valamint nagykereskedőként túlzott piaci súlyt jelentene. Szerinte nonszensz, hogy az MVM visszaélt volna a lehetőségeivel, mint ahogy nem mondható nagy szereplőnek sem a régióban. Kocsis Istvánt az MVM pénteki közgyűlésén - a miniszterelnök március közepi bejelentésének megfelelően - felmentik tisztségéből. A vezérigazgató a döntést nem kommentálja, ahogyan a vállalat tervezett feldarabolásáról is szűkszavúan beszél. Annyit mond: az MVM így egyben többet ér. Példaként pedig beruházási terveiket hozza fel. Kocsis a Népszabadságnak adott interjúban elárulja: a cégnél „elemzések készülnek” a Paksi Atomerőmű új blokkjainak építéséről. A fejlesztést - mondja - olcsóbban lehet finanszírozni, ha a vállalatot egyben tartják. Részletek a 17. és 20. oldalon POLITIKAI HIRDETÉS