Népszabadság, 2008. május (66. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-05 / 104. szám

HIRDETÉS 2008. MÁJUS 5., HÉTFŐ • LXVI. ÉVFOLYAM, 104/2. SZÁM, 24+4 OLDAL • BUDAPESTI KIADÁS • WWW.NOL.HU • 120 FORINT Biztos talajfogás Rendeződik a Rajkók sorsa Bár a házuk még beázik és a dolgozók se kaptak idén fizetést, mégis elmondható: az utóbbi évek reménytelen helyzete után rendeződni látszik a Talentum Alapítvány sorsa. A Rajkó zenekart is fenntartó szer­vezet országgyűlési támogatáshoz jutott, mi több, ötvenhat év után végre megkap­hatja az általa használt Rottenbiller utcai épület tulajdonjogát is. ío. oldal Hűtő, sitt meg roncsautó Erdei vandálok A turisták száma nem nőtt, annál több az újabb időkben az alkalmi kiránduló. Meg­nőtt az erdők igénybevétele. A pusztítás és a rombolás mindennapos, egyre többe kerül a helyreállítás. Közben egy parla­menti javaslat a lebomló zacskók beveze­tését indítványozza a nejlonszatyrok he­lyett, de az ötlet megalapozottságát sokan kétségbe vonják. 5. oldal Egy százalékok Pesten jó a kóbor kutyának Kutyamenhelyek és állatvédő szervezetek számára szívesen adakozunk, a legtöbbet azonban a legtehetősebbek kapják. A pénz elosztását marketingakciók haté­konysága határozza meg, az adófizetők fi­gyelme általában a legfeltűnőbb szerveze­tekre irányul. 6. oldal Ciklon Mianmarban Három és fél száz halott Több mint 350 halottja van a Mianmaron (Burmán) végigsöprő trópusi ciklonnak. A délkelet-ázsiai országon a hét végén vo­nult keresztül csaknem kétszáz kilométe­res lökésekkel a Nargis szélvihar: több mint húszezer épület dőlt romba. 13. oldal Választás előtt az Akadémia Kétnapos közgyűlést tart mától az MTA, amely nagy kihívások előtt áll A szokásosnál izgalmasabbnak ígérkezik a Magyar Tudományos Akadémia ma kezdődő kétnapos köz­gyűlése. És nemcsak a vezetőségválasztás miatt. A Medián tavalyi felmérése szerint az MTA ugyan a legnagyobb közbizalmat élvezi, ám ennek ellenére a politikától és jórészt ennek nyomán a médiától hideget-meleget kapott. A közintézmény meglehe­tősen nagy kihívások előtt áll. Palugyai István A közvélemény Akadémia iránti tisztelete egyértelmű­en a politikától független tu­dománynak és az intézmény patinájának szól, nem belső szerkezetének és eredmé­nyeinek, amit az is jelez, hogy konkrét véleményt a működéséről kevesen tud­nak adni. A tájékozottabbak előtt is jobbára néhány bölcs és idős akadémikus testületi szervezeteként jelenik meg, miközben az ország fejlődé­se és gazdasága számára az Akadémia talán legfonto­sabb eleme, hazánk arányai­ban legfontosabb kutatási szervezete, az akadémiai in­tézményhálózat jelenléte és hatása mindenképpen elhal­ványul. Pedig a Gyurcsány-kor­­mány döntése nyomán az ál­tala használt ingatlanvagyon­­nal most már saját tulajdon­ként számoló MTA szigorú­an vett 28 milliárdos költség­­vetésének (leszámítva az Akadémiának leosztott, de külön vehető Országos Tu­dományos Kutatási Alap, az OTKA hatmilliárdját) legna­gyobb hányada, kereken 20 milliárd forint is ide áramlik. Az ellentmondás nem vé­letlen. Az akadémiai intéze­tekben dolgozók, akik a ma­gyar kutatói állomány 17-18 százalékát teszik csak ki, a közleményekben mért hazai tudományos teljesítmény 32 százalékát hozzák össze és e közösség átlagéletkora a leg­fiatalabb az ország kutatói közül, öt évvel alacsonyabb még az egyetemen dolgozó­kénak is. Hatékony, modern kutatáspolitikai elvek szerin­ti menedzseléssel ez a gárda még nagyobb teljesítmé­nyekre lenne képes, ám az MTA rájuk is vonatkozó je­lenlegi döntési mechaniz­musa, a számtalan testület - elnökség, vezetői kollégium, vagyonkezelői kuratórium, felügyelőbizottság, 11 rendkí­vüli hatalommal bíró tudo­mányos osztály, területi bi­zottságok és a túlságosan né­pes kutatóhelyek tanácsa ku­sza vízfejének - foglya. Az akadémiai kutatóhálózat - természetesen intézetenként eltérő mértékben - még ma is nemzetközi márkanevet, „brandet” képvisel, ezért le­választása az Akadémiáról a koncra éhes sürgetők ellené­re nem lenne okos megoldás, ám felszabadítása a fenti béklyóktól - a döntési jogok megszüntetése a felügyeleti jogok megtartásával - min­denképp elkerülhetetlen. Választás... folytatás a 4. oldalon Budapest, 2005. május 3.: a főtitkár megválasztásához második forduló kellett az MTA tisztújító közgyűlésén Fotó: Szabó Barnabás Kezdődik az érettségiszezon Több mint 125 ezer diák ad számot tudásáról Ma reggel nyolc órától erő­södik a szorongás, bekö­szöntött az idei érettségi­szezon. Kivételesen a ma­gyar nyelv és irodalom írás­belikkel kezdődik a négy év kemény munkáját lezáró vizsgasorozat: 85 ezer diák­nak 240 perc alatt kell meg­oldania a feladatokat. Nem változik viszont a vizsga fel­építése, amely 2005 óta két­szintű. Középszinten egy szövegértési feladatot kell megoldani 6t perc alatt, a fogalmazást viszont 180 percig írhatják a maturálok, három különböző műfajú téma közül választva. Az emelt szinten három adott műfajú, önálló fogalmazás megírása a feladat, a vizsga másik részében pedig - egy alkotáshoz kapcsolódó - nyelvi-irodalmi-műveltségi tesztet kell megoldani. Az érettségiszezonban 125 546 diák összesen 455 557 vizsgát tesz 1165 helyszínen, 3414 vizsgabizottság előtt. (A végzősök ugyan csak 86 ezren vannak, a többiek elő­rehozott, szintemelő, kiegé­szítő-, ismétlő-, pótló- vagy javítóvizsgára jelentkeztek.) Az első vizsganapon közép­szinten 83 109, emelt szin­ten 2357 diák méreti meg magát. A plombáit csomag­terű autóban a jegyzőhöz, majd a vizsga reggelén az is­kolába kiszállított tételsoro­kat az utolsó pillanatokban is ellenőrzik, nehogy fiaskó következzen be, s hibás fel­adatot kapjanak az érettsé­gizők. A feladatlapokat tar­talmazó biztonsági tasako­­kat csak a vizsgák előtt fél órával, a tantestület három tagjából álló bizottság előtt szabad felbontani, és erről jegyzőkönyvet is kell készí­teni. Holnap a matematikáé lesz a főszerep. Részletek a 4. oldalon „Egyben többet ér az MVM” Az állami cég új paksi blokkokat tervez Szamárság - mondja Kocsis István, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. vezér­­igazgatója arra a felvetésre, hogy cége így egyben a leg­nagyobb hazai áramterme­lők, a vezetékhálózat és az áramelosztást végző Mavir tulajdonosaként, valamint nagykereskedőként túlzott piaci súlyt jelentene. Szerin­te nonszensz, hogy az MVM visszaélt volna a lehetőségei­vel, mint ahogy nem mond­ható nagy szereplőnek sem a régióban. Kocsis Istvánt az MVM pénteki közgyűlésén - a miniszterelnök március közepi bejelentésének meg­felelően - felmentik tisztsé­géből. A vezérigazgató a döntést nem kommentálja, ahogyan a vállalat tervezett feldarabolásáról is szűksza­vúan beszél. Annyit mond: az MVM így egyben többet ér. Példaként pedig beruhá­zási terveiket hozza fel. Kocsis a Népszabadság­nak adott interjúban elárulja: a cégnél „elemzések készül­nek” a Paksi Atomerőmű új blokkjainak építéséről. A fej­lesztést - mondja - olcsób­ban lehet finanszírozni, ha a vállalatot egyben tartják. Részletek a 17. és 20. oldalon POLITIKAI HIRDETÉS

Next