Népszabadság, 2008. május (66. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-07 / 106. szám

2008. MÁJUS 7., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 4 •Magyarország RÖVIDEN Egyelőre nem bontják a Rajk-emlékművet Mégsem kezdik meg a na­pokban a Rajk László által készített és Veszprémben 2006 októberében felállított 1956-os emlékmű bontását. Rajk cége, a Köztigon Kft. jo­gi képviselője ugyanis arról értesítette a veszprémi pol­gármesteri hivatalt, hogy a bontási határozatot helyben­hagyó másodfokú döntés el­len felülvizsgálat iránti kere­setet nyújtott be a bíróság­hoz. A döntésig az emlékmű elbontatását a hivatal nem kezdi meg. (MTI) MTV: az alakuló ülésen dönthetnek az elnökről Az új civil delegáltak hiva­talba lépése utáni első ülé­sén, május 23-án választhat elnököt a Magyar Televízió élére a közmédiumot fel­ügyelő közalapítvány kura­tóriuma.(MTI) Szabó Mátét leszavazták Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága ne­met mondott Szabó Máté­nak,az állampolgári jogok országgyűlési biztosának ta­valyi tevékenységéről szóló beszámolójára. A szavazás­nál a fideszes képviselők igennel voksoltak, míg a szo­cialisták és a szabad demok­rata bizottsági tag tartózko­dott. Tatai-Tóth András (MSZP) azt mondta, valószí­nűleg a biztosnak az ülésen tanúsított magatartása, meg­jegyzései váltották ki ezt a fellépést. (MTI) Tervezet a kisiskolák helyzetének rendezésére Tervezetet dolgozott ki az Élőlánc a kisiskolákért nevű kezdeményezés a falusi isko­lák helyzetének rendezésére. A stratégiai cél, hogy azokon a településeken, ahol a csalá­dok ezt igénylik, az intézmé­nyek legyenek helyben elér­hetők a bölcsődétől a nyolca­dik osztályig. Ehhez azt ja­vasolják, hogy a finanszíro­zást illetően az egyes iskolák közti megkülönböztetés ne mennyiségi alapon történjen, hanem a pedagógiai munka minősége szerint. (MTI) Nem alpolgármester az új munkaügyi miniszter Lemondott miskolci alpol­gármesteri posztjáról Szűcs Erika(MSZP) újonnan meg­választott szociális és mun­kaügyi miniszter, aki önkor­mányzati képviselőként to­vábbra is részt vesz a mis­kolci közgyűlés munkájá­ban. (MTI) Önkormányzati, sport és turisztikai tárca? A lakosság életminősége nagyrészt az önkormányza­tok tevékenységének függ­vénye – hangsúlyozta Gyenesei István leendő ön­kormányzati miniszter ked­den a kormányszóvivői tájé­koztatón. Többször kiemel­te, hogy leendő tárcájához tartozik a sport és a turiz­mus témaköre is, ezért java­solja, hogy a minisztérium elnevezését ennek megfele­lően bővítsék. (MTI) Rendben ment a matematikaérettségi Rendben zajlottak a matema­tika-írásbelik kedden, rend­kívüli eseményről nem érke­zett bejelentés. Középszin­ten 1202 helyszínen 83340 diák, emelt szinten 82 hely­színen 3206 vizsgázó adott számot a tudásáról. (MTI) Pálinkás József az MTA új elnöke Már az első körben elegendő voksot kapott az Orbán-kormány egykori oktatási minisztere A vártnál jóval könnyeb­ben, már az első forduló­ban megszerezte a szüksé­ges számú voksot Pálinkás József akadémikus, így a következő három évben ő lesz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Főtitkárnak Németh Ta­mást választották. Ötvös Zoltán Hiába indult három tudós az elnöki posztért, lényegében kétszereplős volt a verseny, hi­szen Roska Tamás professzor feltűnően visszafogott volt az elmúlt hónapokban. A doktori képviselőkkel kiegészült aka­démikusok már a tegnapi első választási fordulóban a szüksé­gesnél jóval több vokssal sza­vaztak bizalmat Pálinkás József fizikusnak, az Orbán-kormány egykori oktatási miniszterének. A sokak által esélyesnek gon­dolt Somlyódy László profesz­szor mintegy száz szavazattal maradt le mögötte. Az MTA fő­titkára Németh Tamás,az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének igazgatója lett. A tudóstestület főtitkárhelyet­tesévé Csépe Valériát válasz­tották – ő az első nő, aki vezető tisztséget tölt be az MTA-n. Al­elnök lett Dudits Dénes, Kroó Norbert és Maróth Miklós. Pálinkás József nemcsak tu­dósként, politikusként is is­mert. Tagja volt a Magyar De­mokrata Fórumnak, később a Magyar Demokrata Néppárt­nak, 2000-től pedig a Fidesz­nek. Az Orbán-kormány egy­kori oktatási minisztere a je­lenlegi parlament tagja volt. A Hajdú-Bihar megyei területi listán szerzett mandátumáról tegnap lemondott – ezzel együtt valamennyi párttisztsé­géről is –, amiről értesítette pártelnökét, és a mandátum lemondásról Szili Katalin ház­elnököt. Az MTA új elnöke a nagy hagyományokkal rendelkező intézményt energikusan sze­retné irányítani. Ennek szelle­mében mielőbb találkozni akar az oktatással, illetve a ku­tatás-fejlesztéssel kapcsolat­ban álló miniszterekkel, illetve a kormányfővel. Reméli, hogy a kormány mielőbb beterjeszti az új akadémiai törvényt. Fel­adatai között említette a hazai kutatás-fejlesztés versenyké­pességének javítását, a kutató­hálózat megerősítését és haté­kony működtetését, de utóbbi esetében nem készül gyors át­alakításra. Meggyőződése, hogy meghatározott kutatási területekre külön pályázati rendszert kell létrehozni. Azt is fontosnak tartja, hogy kiszá­mítható és stabil legyen a ku­tatás-fejlesztés hazai finanszí­rozása. Magyarország létér­dekének nevezte, hogy a te­hetséges fiatal kutatók itthon tartása érdekében kiemelkedő ösztöndíjat hozzanak létre, il­letve azt is megemlítette, hogy jobban el kell „adni” a tudóso­kat. Akik sztárok ezen a terü­leten, azokat sztárolni kell. Vizi E. Szilveszter (balra) gratulál utódjának, Pálinkás Józsefnek Fotó: Szabó Bernadett Varsányi Gyula A lakosság 32 százaléka naponta internetezik, 13 százaléka heti egy-két alkalommal, 14 százalé­ka ennél is ritkábban. A Szonda Ipsos lapunk felkérésére készí­tett felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek 54 százaléka elfogadhatónak tartja, hogy kul­turális járulékot vezessenek be a szolgáltató cégek számára az internet után. A világhálót nem használók csak a hatodik helyen hivatkoz­nak a drága internet-hoz­záférésre okként – derül ki az április legvégén készült felmé­résből. A reprezentatív vizsgá­latot annak kapcsán végezték el, hogy a közelmúltban a kor­mány javasolta a kultúrát támo­gató járulék forrásainak átalakí­tását, egyebek közt az internet­szolgáltatás járulékoltatását (a „netadót”), ami az érintett gaz­dasági szektor, továbbá politi­kai körök tiltakozását váltja ki. Az ötszáz felnőttet érintő te­lefonos felmérésből kiderül, a világhálót soha nem használók még mindig jelentős kört, 41 százalékot alkotnak. A legtöbb használónak (84 százalék) a mindennapi tájékozódásban, ügyintézésben segít a világháló, illetve a kapcsolattartásban, le­velezésben (81 százalék). Az internetezők 64 százaléka zené­ket, filmeket, művészeti alkotá­sokat is letölt. Ennél kisebb, de még mindig 59 százalék azok aránya, akik a munkájukhoz használják a tájékozódásnak ezt a forrását. Arra a kérdésre, miért nem használja az internetet, a vála­szolók 50-55 százaléka hivatko­zik arra, hogy nincs berendezé­se vagy nincs is rá szüksége, nem érdekli, nem ért hozzá – és 42 százalék jelöli meg okként, hogy drága a szolgáltatás. – Az utóbbi sem elhanyagol­ható réteg, de szembetűnő, hogy a többség nem erre hivat­kozik, sőt, a válaszolók 54 szá­zaléka elfogadhatónak tartja, hogy járulékot vezessenek be az internet után, amelynek mértéke előfizetőnként 20–70 forintos többletköltséget okoz­hat – emeli ki Závecz Tibor vé­leménykutatási igazgató. Az állami kulturális mecena­túrát végző, nagyobb részt civil szakértőkkel dolgozó Nemzeti Kulturális Alapnál évek óta kezdeményezték a járulékfize­tésre kötelezett termékek, szol­gáltatások körének felülvizsgá­latát. A kormány javaslatában az internet járulékoltatása vol­taképp nem „szűz területet” érint, hiszen a világhálón meg­jelenő reklámok bevétele után eddig is kellett fizetni. Most ez bővülne az előfizetéssel. Más kérdés, hogy a szolgáltató cé­gek ellenérveik között hazánk lemaradására hivatkoznak az infokommunikáció elterjedésé­ben, és arra, hogy a járulék miatt túl drága lenne az inter­net, és ez hátráltatná a világhá­ló használatának kívánatos ter­jedését. A felmérésből ítélve a lakosság jelentős része ezt nem egészen így gondolja. A többség elfogadná a „netadót” Hargitai Miklós A Nemzeti Digitális Adattár (NDA) ötlete még abból az idő­ből származik, amikor az inter­nethasználat hazai terjedésé­nek egyik legfőbb gátját a ma­gyar nyelvű online tartalmak hiánya jelentette. Az elképzelés az elmúlt öt évben használható formát öltött – a virtuális intéz­mény honlapja praktikus és tet­szetős keresőfelületet kínál, ám elképzelhető, hogy az alapgon­dolat fölött eljárt az idő. A magyar kultúra egy része valóban azért nem hozzáférhe­tő (a „tömegek” számára, vagy éppen külföldről), mert nincs digitalizálva, nem látható a vi­lágháló felől. A másik fele – mindenekelőtt a kortársak ter­mése – viszont már nagyrészt digitálisan születik. Ráadásul a dokumentumok gazdái (ma­gánszemélyek és intézmények egyaránt) többnyire már felis­merték, hogy a kincseik közül a világ szemében csak az létezik, amit a világhálón digitális for­mában megmutatnak. Magyarországon ma úgy 800 közgyűjtemény, illetve több mint 2000 könyvtár a nemzeti kultúrvagyon őrzője. A náluk megtalálható dokumentumok (könyvek, újságok, képek, fil­mek, zenék stb.) száma milliár­dokban mérhető. Ebből a hatal­mas mennyiségből az NDA-nak eddig 70 intézmény félmillió dokumentumát sikerült a ható­körébe vonnia. Ebből a szem­pontból a digitális kultúrtékára elköltött milliárdok felhaszná­lása nem tűnik hatékonynak. De van egy másik nézőpont is. Mint Csepeli György, a gaz­dasági tárca közpolitikai igaz­gatója (az NDA egyik ötletgaz­dája) az adattár új honlapját be­mutató tájékoztatón kifejtette, a hozzáférésnek csak az egyik feltétele a digitalizálás, ám az interneten a megtaláláshoz ar­ra is szükség van, hogy a doku­mentum „jól kereshető” le­gyen. Márpedig ebben az NDA valóban újat alkotott: létreho­zott egy szabványos, egyszerű­en használható metaadat-szer­kesztőt, amelyet az összes ma­gán- és közgyűjtemény alkal­mazhat, ha az anyagait az inter­neten is közkinccsé akarja ten­ni. Ezzel az eszközzel az NDA „archívuma” az eddiginél jóval gyorsabb ütemben bővülhet, hiszen bárki, aki digitális for­mátumú kultúrtartalmat hoz létre, a saját anyagát az adattár közönsége számára is láthatóvá teheti. Maga az NDA egyébként nem gyűjt és nem digitalizál semmit, az említett félmillió dokumentumhoz csupán az át­járást, illetve a keresést meg­könnyítő katalógust biztosítja. Mint a sajtótájékoztatón el­hangzott, az anyagmennyiség bővítésének most a digitalizá­lás pénzigénye a legnagyobb korlátja, a közgyűjteményi szféra ugyanis nem dúskál a szabad pénzeszközökben. A di­gitalizálás nem olcsó: a piaci ára 3-400 forint 1000 karakte­renként (összehasonlításul: az Arcanum Adatbázis Kft. tanul­mánya alapján egy átlagos re­gény körülbelül félmillió ka­rakter, a Biblia 4,5-5 millió ka­rakter, egy Jókai kategóriájú, sokat író szerző teljes életműve 35-40 millió karakter, a magyar sajtó napi termése pedig 40 millió karakterre tehető). Nemzeti digitális álmodozás WWW.NOL.HU

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék