Népszabadság, 2008. november (66. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-12 / 264. szám

2008. NOVEMBER 12., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 10 • Kultúra Újabb vita a budavári rom körül Első pillantásra úgy tűnik, mintha az I. kerület betar­tana a budavári palotane­gyedben tervezett, kiemelt­ként kezelt, 16 milliárdos állami beruházásnak azzal, hogy változtatási tilalmat rendelt el a projekt egyik fő célobjektumára, a háborúban szétlőtt hon­véd-főparancsnokságra. Csordás Lajos Évtizedek óta húzódik Budavár utolsó háborús emlékének, a Dísz téri volt honvéd-főpa­­rancsnoksági épületnek a rend­betétele. A rendszerváltozás óta is számos építészeti ötlet, használati lehetőség merült fel. Már az Antall-kormány a leen­dő kormányzati negyed része­ként akarta felújíttatni a kilenc­venes évek elején. Építészeti pályázatot írtak ki rá 1994-ben és 2004-ben is: mindkettőt Kis Péter nyerte meg, ám a tervek megvalósulását évekig semmi sem motiválta. Tavaly azonban felgyorsította az eseményeket, hogy az épület bekerült a kor­mány által kiemelten kezelt pa­­lotafelújítási projektbe, amellyel összesen tízmilliárd forintra pályáznak az EU-nál. Tavaly év vége felé az építészszakmában azért tört ki­ botrány, mert a megnyert pályázatok ellenére a kulturális tárca akkor mégsem Kis Péter terveit kívánta fel­használni. Az ügy aztán azzal ért véget, hogy mégis ő tervez­hetett. Egyébként időközben sokat módosultak a tervei: a 2004-es extravagáns „rózsaszín lebegő test”, amit a rom fedése­ként elképzelt, 2008 áprilisára már klasszikus hangvételű, osz­­lopcsarnokos formává szelí­dült, amit a szakmai fórumok el is fogadtak, s továbbtervezésre javasoltak. A terv április óta többször szerepelt a központi, Országos Tervtanács előtt, s az ott felme­rült igényeknek megfelelően még tovább módosult. Beszállt a tervezésbe Zoboki Gábor is. Igaz ugyan, hogy a tervezett méretek nem feleltek meg az I. kerület hatályban lévő szabályozásának, az új épület 6-8 méterrel maga­sabbra nyúlt volna az előírtnál, de többször is ígéretet kaptak a kerülettől, hogy azt a budavári testület módosítani fogja, az épí­tendő házra igazítva. Néhány hete azonban kide­rült, az I. kerület mégsem fogja módosítani a szabályozást. Mi­után ez világossá lett, a beruhá­zást koordináló vagyonkezelő szervezet, a Budavári Kht. be­mutatott egy olyan tervváltoza­tot is az Országos Tervtanács­nak, amely megfelel a jelenlegi előírásoknak, s a tervtanács el is fogadta azt. A kerület azon­ban válaszul - az elkapkodott tervezésre hivatkozva -, utolsó lehetséges eszközével élve, a tegnapi rendkívüli testületi ülé­sen változtatási tilalmat rendelt el a romépületre. Mint az önkormányzat nyi­latkozatából kitűnik, azt szeret­nék elérni, hogy az új épület „mind látványában, mind meg­jelenésében méltó módon il­leszkedjen a történelmi környe­zethez, és megvalósulása szé­les körű szakmai, társadalmi konszenzuson alapuljon”. Eb­ből számunkra az következik, hogy a tervtanács által jelenleg elfogadott terv szerintük nem méltó a helyhez, vagyis nem tetszik az önkormányzatnak és az embereknek. Mint írják, foly­ton jelezték aggályaikat az ál­landóan alakuló tervekkel kap­csolatban, s kérték, hogy azokat hivatalosan juttassák el az ön­­kormányzathoz is, ami nem tör­tént meg. Információink szerint a ke­rület főépítésze mindig ott ült a tanácskozásokon, a polgármes­ter pedig többször is járt egyez­tetésen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél. Megkérdeztük Kis Pétert, aki szerint a legvég­ső, csökkentett tervváltozat (amely, mint mondtuk, belefér a jelenlegi szabályozásba), nem az utóbbi hetekben készült, ha­nem, mint alternatív megoldást, hónapokkal ezelőtt kezdték ki­dolgozni. Nincs szó tehát kap­kodásról. A kialakult helyzetben vi­szont annyit csúszik az építési engedély megszerzése, hogy nem lehet tartani az EU-s pályázat beadási határidejét, vagyis a tízmilliárdos budavári beruházás éveket késhet, akár el is úszhat. A tilalom feloldásáról nem sikerült meggyőznie Nagy Gá­bor Tamás polgármestert a teg­nap összeült projektirányító bi­zottságnak sem. Ismét éveket várhatunk a volt honvéd-főparancsnokság felújítására? Fotó: Kocsis Zoltán Több pénz a rádiónak Több mint száz, a jövő évi bü­dzsé tervezetéhez benyújtott módosító javaslatról szavazott tegnap az Országgyűlés kultu­rális és sajtóbizottsága. A leg­több indítványt sem a kor­mányzat képviselője, sem a bizottsági többség nem támo­gatta. A még délelőtt kezdő­dött ülésen - amelyet az elő­adó-művészeti törvény ple­náris vitája miatt szakítottak félbe egy időre - döntöttek ar­ról: támogatják azt az ötpárti javaslatot, hogy 400 millió fo­rinttal fejeljék meg a Magyar Rádió zenei együtteseinek egymilliárdos juttatását. Jánosi György (MSZP) szerint a meg­emelt summa „nagyjából fede­zi” a működés költségeit, de a kérdést a beterjesztés előtt álló új médiatörvény elfogadása után amúgy is újra kell szabá­lyozni. Egyetlen tag sem támo­gatta azt a kezdeményezést, hogy kurtítsák meg az önkor­mányzati színházak pályázati keretét, de­ nem ment át az a bizottságban ülő fideszes képviselők jegyezte indítvány sem, hogy az agrárbüdzséből irányítsanak át forrásokat a kulturális intézmények beru­házási keretébe. (MTI) www.nol.hu Kinek a törvénye? Hírösszefoglalónk Parázs vita kísérte tegnap az előadó-művészeti törvény ja­vaslatát a parlamenti általános vitában. Egységes munkaügyi szabályokat, feltételeket fogal­maz meg a készülő törvény, amelyet az átláthatóság és a kiszámíthatóság jellemez - mondta a szocialista Tóth Gyu­la. Hozzátette: meg kell őrizni azokat az értékeket, amelyeket az előadó-művészeti szerveze­tek képviselnek, és új lehetősé­get kell adni a függetleneknek. A jogszabályt többen úgy is megszavaznák, ha az adóked­vezményről szóló passzus ké­sőbb lépne életbe. Ez a meg­jegyzés hatalmas port kavart, akárcsak az, hogy az adóked­vezmény tehermentesítést je­lenthetne majd az állami finan­szírozásban. Ezt Schiffer János (MSZP) pontosította: az állami támogatás mértéke nem csök­kenne, de átcsoportosítható le­hetne. Az operaénekes Gulyás Dé­nes (Fidesz) szerint a jogszabály szakmaiatlan, átgondolatlan, nem esik szó benne a művé­szekről, ahol mégis, az fájó. Ki­szolgáltatottá válhatnak az igaz­gatóknak - ezt már Halász János tette hozzá. A fideszes képvise­lő szerint a javaslat készítői sem az ellenzék véleményét, sem a parlamenti nyílt napon elhang­zottakat nem vették figyelembe. Azt is felvetették, nem tudni, az igazgatók, a fenntartók vagy a művészek törvénye ez, a jogsza­bály védi-e az előadóművésze­ket, vagy kiszolgáltatja őket. Két évig folyt az egyeztetés, a tárca, valamint a szakmai szervezetek szinte együtt írták a szöveget - mondták a kormánypárti képvi­selők, és hiába javasolta néhány ellenzéki képviselő, hogy von­ják vissza a javaslatot, erről szó sem esett. Az általános vitát le­zárták, a részletes vitáról ké­sőbb dönt a T. Ház. Világsiker a hazudós mese Amerikában is díjazták a kecskeméti animációs folklórt Hajszál híján nem kerül az Oscar-versenybe Horváth Mária Hogyan telt a gye­rekkorom? című rajzfilmje. Első díjat nyert nemrég a chicagói gyerekfilm­fesztiválon, de nem olyan kategóriában, amely zöld utat ad Los Angelesbe, így is világsiker. Varsányi Gyula A kecskeméti animációs stúdió Magyar népmesék sorozatában készült díjnyertes munka önál­ló rövidfilm ugyan, de a gye­rekfilm műfaj legrangosabb nemzetközi seregszemléjén, Chicagóban a többféle kategó­ria közül az „animációs tévé­­produkció”-ban lett első helye­zett. Márpedig az Oscar szabá­lyai szerint Chicagóból csak az „animációs rövidfilm” győzte­se kerülhet be abba a tágabb körbe, ahonnan a döntős mű­veket - szám szerint ötöt - ki­választják. Horváth Mária rendező, gra­fikus a tavalyi kecskeméti ani­mációs fesztiválon kapott fő- és közönségdíj, valamint a mosta­ni rangos chicagói elismerés után a legjobban annak örülne, ha befejezhetnék a több mint harminc éve kezdett, 100 epi­zódra tervezett Magyar népme­sék sorozat hátralevő kilenc ré­szét. A munkában, amelyet még Jankovics Marcell kezdett (ő ma szakértőként működik közre), az elmúlt évtizedekben mint­egy harminc animációs művész vett részt. Jelenleg Horváth Má­ria mellett Nagy Lajos készíti az epizódokat. A Hogyan telt a gyerekko­rom? című filmet a „hazudós (nép)mese” kategóriába sorolja rendezője. A műben Szabó Gyula hangján megszólaló fő­hőssel a legképtelenebb kalan­dok történnek közvetlenül szü­letését követően, miután az esőben hirtelen ifjúvá serdül. A figurákat kézzel rajzolták, a hát­teret hagyományosan festették, majd számítógépen hozták ös­­­sze a filmet. A számítógép gaz­dagította a képi világot - ma­gyarázza Horváth Mária. Miku­lás Ferenc, a Kecskemétfilm igazgatója azt is megemlíti, egy ideig nem küldték fesztiválokra a sorozat epizódjait, mert nép­meséi gyökereik miatt túlságo­san „magyarnak”, mások szá­mára kevésbé érthetőnek, von­zónak gondolták őket. Aztán ki­derült, épp azért tarthatnak szá­mot nemzetközi érdeklődésre, mert eltérnek a divatos, sok he­lyen másolt rajzfilmektől, pél­dául a távol-keleti mangáktól vagy az amerikai animációtól. A népmeséi nyelv­­ szóban és képben egyaránt - sokakat le­vesz a lábukról, legutóbb a chi­cagói felnőtt zsűri tagjait is. Mára hungarikumnak tekinthe­tők a sorozat darabjai, 67 nem­zetközi fesztiválon szerepeltek, Chicago előtt Japánból, Kínából hoztak díjakat­­ az olasz közté­vé, a RAI az összes epizódot megvásárolta. Japánból egy ösztöndíjas diák érkezett a kecskeméti stúdióba, aki annyi­ra vonzódik a magyar népme­sékhez, hogy miattuk elkezdte tanulni a magyar nyelvet. Mindez a napos oldal, de saj­nos van árnyoldal is. A rend­szerváltásig a Magyar Televí­zióval szoros együttműködés­ben készültek az epizódok, az­után viszont az MTV kiszállt, azóta nem fínanszíroz, habár emblémának használ ahhoz ha­sonló, népművészeti motívu­mokból származó ornamenti­kát, amely a Magyar népmesék minden részének főcímében is látható. Ráadásul Modern nép­mesék címen kezdett sorozatot, ezért is érthetetlen, miért keze­li mostohagyerekként a hagyo­mányos folklórfeldolgozásokat. Ezek epizódjaihoz Kecskemét­ről alkalmanként pályáznak a filmtámogató szervezeteknél. A hazai filmtámogatás rendszere azonban egyelőre nem kedvez nagyobb szabású animációs programok, különösen nem a sorozatok készítésének. - Mi imádjuk ezt csinálni - vallja be Horváth Mária, s elhisszük neki. És az is biztos, előbb-utóbb végére érnek a hát­ralévő kilenc epizódnak. A kö­vetkező, a Marci és az elátkozott királylány című, már a zenefel­vételnél tart. A most díjazott rendező óvatos optimizmusára jellemző, hogy Lázár Ervin me­séiből is tervez egy sorozatot. Az első epizóddal már elkészült. Egy kocka a díjnyertes filmből HIRDETÉS E­gy elfogulatlan Izgalmas beszélgetések, riportok, beszámolók egy korszakról, amelyre sokan nosztalgiával, sokan félelemmel emlékeznek. könyv NÉPSZABADSÁG A könyv bolti ára 2990 Ft. Népszabadság-előfizetőknek 2390 Ft. KERESSE A KÖNYVESBOLTOKBAN, VAGY RENDELJE MEG A KIADÓTÓL A 01> (1) 4364373-AS TELEFONSZÁMON. 4 I

Next