Népszabadság, 2008. november (66. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-12 / 264. szám
2008. NOVEMBER 12., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 10 • Kultúra Újabb vita a budavári rom körül Első pillantásra úgy tűnik, mintha az I. kerület betartana a budavári palotanegyedben tervezett, kiemeltként kezelt, 16 milliárdos állami beruházásnak azzal, hogy változtatási tilalmat rendelt el a projekt egyik fő célobjektumára, a háborúban szétlőtt honvéd-főparancsnokságra. Csordás Lajos Évtizedek óta húzódik Budavár utolsó háborús emlékének, a Dísz téri volt honvéd-főparancsnoksági épületnek a rendbetétele. A rendszerváltozás óta is számos építészeti ötlet, használati lehetőség merült fel. Már az Antall-kormány a leendő kormányzati negyed részeként akarta felújíttatni a kilencvenes évek elején. Építészeti pályázatot írtak ki rá 1994-ben és 2004-ben is: mindkettőt Kis Péter nyerte meg, ám a tervek megvalósulását évekig semmi sem motiválta. Tavaly azonban felgyorsította az eseményeket, hogy az épület bekerült a kormány által kiemelten kezelt palotafelújítási projektbe, amellyel összesen tízmilliárd forintra pályáznak az EU-nál. Tavaly év vége felé az építészszakmában azért tört ki botrány, mert a megnyert pályázatok ellenére a kulturális tárca akkor mégsem Kis Péter terveit kívánta felhasználni. Az ügy aztán azzal ért véget, hogy mégis ő tervezhetett. Egyébként időközben sokat módosultak a tervei: a 2004-es extravagáns „rózsaszín lebegő test”, amit a rom fedéseként elképzelt, 2008 áprilisára már klasszikus hangvételű, oszlopcsarnokos formává szelídült, amit a szakmai fórumok el is fogadtak, s továbbtervezésre javasoltak. A terv április óta többször szerepelt a központi, Országos Tervtanács előtt, s az ott felmerült igényeknek megfelelően még tovább módosult. Beszállt a tervezésbe Zoboki Gábor is. Igaz ugyan, hogy a tervezett méretek nem feleltek meg az I. kerület hatályban lévő szabályozásának, az új épület 6-8 méterrel magasabbra nyúlt volna az előírtnál, de többször is ígéretet kaptak a kerülettől, hogy azt a budavári testület módosítani fogja, az építendő házra igazítva. Néhány hete azonban kiderült, az I. kerület mégsem fogja módosítani a szabályozást. Miután ez világossá lett, a beruházást koordináló vagyonkezelő szervezet, a Budavári Kht. bemutatott egy olyan tervváltozatot is az Országos Tervtanácsnak, amely megfelel a jelenlegi előírásoknak, s a tervtanács el is fogadta azt. A kerület azonban válaszul - az elkapkodott tervezésre hivatkozva -, utolsó lehetséges eszközével élve, a tegnapi rendkívüli testületi ülésen változtatási tilalmat rendelt el a romépületre. Mint az önkormányzat nyilatkozatából kitűnik, azt szeretnék elérni, hogy az új épület „mind látványában, mind megjelenésében méltó módon illeszkedjen a történelmi környezethez, és megvalósulása széles körű szakmai, társadalmi konszenzuson alapuljon”. Ebből számunkra az következik, hogy a tervtanács által jelenleg elfogadott terv szerintük nem méltó a helyhez, vagyis nem tetszik az önkormányzatnak és az embereknek. Mint írják, folyton jelezték aggályaikat az állandóan alakuló tervekkel kapcsolatban, s kérték, hogy azokat hivatalosan juttassák el az önkormányzathoz is, ami nem történt meg. Információink szerint a kerület főépítésze mindig ott ült a tanácskozásokon, a polgármester pedig többször is járt egyeztetésen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél. Megkérdeztük Kis Pétert, aki szerint a legvégső, csökkentett tervváltozat (amely, mint mondtuk, belefér a jelenlegi szabályozásba), nem az utóbbi hetekben készült, hanem, mint alternatív megoldást, hónapokkal ezelőtt kezdték kidolgozni. Nincs szó tehát kapkodásról. A kialakult helyzetben viszont annyit csúszik az építési engedély megszerzése, hogy nem lehet tartani az EU-s pályázat beadási határidejét, vagyis a tízmilliárdos budavári beruházás éveket késhet, akár el is úszhat. A tilalom feloldásáról nem sikerült meggyőznie Nagy Gábor Tamás polgármestert a tegnap összeült projektirányító bizottságnak sem. Ismét éveket várhatunk a volt honvéd-főparancsnokság felújítására? Fotó: Kocsis Zoltán Több pénz a rádiónak Több mint száz, a jövő évi büdzsé tervezetéhez benyújtott módosító javaslatról szavazott tegnap az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága. A legtöbb indítványt sem a kormányzat képviselője, sem a bizottsági többség nem támogatta. A még délelőtt kezdődött ülésen - amelyet az előadó-művészeti törvény plenáris vitája miatt szakítottak félbe egy időre - döntöttek arról: támogatják azt az ötpárti javaslatot, hogy 400 millió forinttal fejeljék meg a Magyar Rádió zenei együtteseinek egymilliárdos juttatását. Jánosi György (MSZP) szerint a megemelt summa „nagyjából fedezi” a működés költségeit, de a kérdést a beterjesztés előtt álló új médiatörvény elfogadása után amúgy is újra kell szabályozni. Egyetlen tag sem támogatta azt a kezdeményezést, hogy kurtítsák meg az önkormányzati színházak pályázati keretét, de nem ment át az a bizottságban ülő fideszes képviselők jegyezte indítvány sem, hogy az agrárbüdzséből irányítsanak át forrásokat a kulturális intézmények beruházási keretébe. (MTI) www.nol.hu Kinek a törvénye? Hírösszefoglalónk Parázs vita kísérte tegnap az előadó-művészeti törvény javaslatát a parlamenti általános vitában. Egységes munkaügyi szabályokat, feltételeket fogalmaz meg a készülő törvény, amelyet az átláthatóság és a kiszámíthatóság jellemez - mondta a szocialista Tóth Gyula. Hozzátette: meg kell őrizni azokat az értékeket, amelyeket az előadó-művészeti szervezetek képviselnek, és új lehetőséget kell adni a függetleneknek. A jogszabályt többen úgy is megszavaznák, ha az adókedvezményről szóló passzus később lépne életbe. Ez a megjegyzés hatalmas port kavart, akárcsak az, hogy az adókedvezmény tehermentesítést jelenthetne majd az állami finanszírozásban. Ezt Schiffer János (MSZP) pontosította: az állami támogatás mértéke nem csökkenne, de átcsoportosítható lehetne. Az operaénekes Gulyás Dénes (Fidesz) szerint a jogszabály szakmaiatlan, átgondolatlan, nem esik szó benne a művészekről, ahol mégis, az fájó. Kiszolgáltatottá válhatnak az igazgatóknak - ezt már Halász János tette hozzá. A fideszes képviselő szerint a javaslat készítői sem az ellenzék véleményét, sem a parlamenti nyílt napon elhangzottakat nem vették figyelembe. Azt is felvetették, nem tudni, az igazgatók, a fenntartók vagy a művészek törvénye ez, a jogszabály védi-e az előadóművészeket, vagy kiszolgáltatja őket. Két évig folyt az egyeztetés, a tárca, valamint a szakmai szervezetek szinte együtt írták a szöveget - mondták a kormánypárti képviselők, és hiába javasolta néhány ellenzéki képviselő, hogy vonják vissza a javaslatot, erről szó sem esett. Az általános vitát lezárták, a részletes vitáról később dönt a T. Ház. Világsiker a hazudós mese Amerikában is díjazták a kecskeméti animációs folklórt Hajszál híján nem kerül az Oscar-versenybe Horváth Mária Hogyan telt a gyerekkorom? című rajzfilmje. Első díjat nyert nemrég a chicagói gyerekfilmfesztiválon, de nem olyan kategóriában, amely zöld utat ad Los Angelesbe, így is világsiker. Varsányi Gyula A kecskeméti animációs stúdió Magyar népmesék sorozatában készült díjnyertes munka önálló rövidfilm ugyan, de a gyerekfilm műfaj legrangosabb nemzetközi seregszemléjén, Chicagóban a többféle kategória közül az „animációs tévéprodukció”-ban lett első helyezett. Márpedig az Oscar szabályai szerint Chicagóból csak az „animációs rövidfilm” győztese kerülhet be abba a tágabb körbe, ahonnan a döntős műveket - szám szerint ötöt - kiválasztják. Horváth Mária rendező, grafikus a tavalyi kecskeméti animációs fesztiválon kapott fő- és közönségdíj, valamint a mostani rangos chicagói elismerés után a legjobban annak örülne, ha befejezhetnék a több mint harminc éve kezdett, 100 epizódra tervezett Magyar népmesék sorozat hátralevő kilenc részét. A munkában, amelyet még Jankovics Marcell kezdett (ő ma szakértőként működik közre), az elmúlt évtizedekben mintegy harminc animációs művész vett részt. Jelenleg Horváth Mária mellett Nagy Lajos készíti az epizódokat. A Hogyan telt a gyerekkorom? című filmet a „hazudós (nép)mese” kategóriába sorolja rendezője. A műben Szabó Gyula hangján megszólaló főhőssel a legképtelenebb kalandok történnek közvetlenül születését követően, miután az esőben hirtelen ifjúvá serdül. A figurákat kézzel rajzolták, a hátteret hagyományosan festették, majd számítógépen hozták össze a filmet. A számítógép gazdagította a képi világot - magyarázza Horváth Mária. Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm igazgatója azt is megemlíti, egy ideig nem küldték fesztiválokra a sorozat epizódjait, mert népmeséi gyökereik miatt túlságosan „magyarnak”, mások számára kevésbé érthetőnek, vonzónak gondolták őket. Aztán kiderült, épp azért tarthatnak számot nemzetközi érdeklődésre, mert eltérnek a divatos, sok helyen másolt rajzfilmektől, például a távol-keleti mangáktól vagy az amerikai animációtól. A népmeséi nyelv szóban és képben egyaránt - sokakat levesz a lábukról, legutóbb a chicagói felnőtt zsűri tagjait is. Mára hungarikumnak tekinthetők a sorozat darabjai, 67 nemzetközi fesztiválon szerepeltek, Chicago előtt Japánból, Kínából hoztak díjakat az olasz köztévé, a RAI az összes epizódot megvásárolta. Japánból egy ösztöndíjas diák érkezett a kecskeméti stúdióba, aki annyira vonzódik a magyar népmesékhez, hogy miattuk elkezdte tanulni a magyar nyelvet. Mindez a napos oldal, de sajnos van árnyoldal is. A rendszerváltásig a Magyar Televízióval szoros együttműködésben készültek az epizódok, azután viszont az MTV kiszállt, azóta nem fínanszíroz, habár emblémának használ ahhoz hasonló, népművészeti motívumokból származó ornamentikát, amely a Magyar népmesék minden részének főcímében is látható. Ráadásul Modern népmesék címen kezdett sorozatot, ezért is érthetetlen, miért kezeli mostohagyerekként a hagyományos folklórfeldolgozásokat. Ezek epizódjaihoz Kecskemétről alkalmanként pályáznak a filmtámogató szervezeteknél. A hazai filmtámogatás rendszere azonban egyelőre nem kedvez nagyobb szabású animációs programok, különösen nem a sorozatok készítésének. - Mi imádjuk ezt csinálni - vallja be Horváth Mária, s elhisszük neki. És az is biztos, előbb-utóbb végére érnek a hátralévő kilenc epizódnak. A következő, a Marci és az elátkozott királylány című, már a zenefelvételnél tart. A most díjazott rendező óvatos optimizmusára jellemző, hogy Lázár Ervin meséiből is tervez egy sorozatot. Az első epizóddal már elkészült. Egy kocka a díjnyertes filmből HIRDETÉS Egy elfogulatlan Izgalmas beszélgetések, riportok, beszámolók egy korszakról, amelyre sokan nosztalgiával, sokan félelemmel emlékeznek. könyv NÉPSZABADSÁG A könyv bolti ára 2990 Ft. Népszabadság-előfizetőknek 2390 Ft. KERESSE A KÖNYVESBOLTOKBAN, VAGY RENDELJE MEG A KIADÓTÓL A 01> (1) 4364373-AS TELEFONSZÁMON. 4 I