Népszabadság, 2008. december (66. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-17 / 294. szám

www.nol.hu Polanski, a trauma előtt Varsányi Gyula Aki látta A zongoristát, az Egy tiszta nőt, a Macbethet, netán színházban is a Vámpírok bál­ját, arról nehéz elképzelni, hogy ne érdekelné a virtuóz lengyel származású filmrendező, Roman Polanski pályaindulása. Az az időszak, amely még a Nagy Trauma, a művész gyere­két váró Sharon Tate lemészár­lása (Manson-gyilkosság) előtt volt. Amikor öntörvényűen bontakozott az emberről és leg­inkább a Nőről szóló filmes ví­zió, és nem a későbbi borzal­mak hatására alakult, változott. Itt az alkalom: nemrég jött ki DVD-n Polanski első három játékfilmje. Művészkategó­riában mérsékelt áron, dara­bonként 1990 forintért a CORNERfilm kiadótól. (A hármat együtt 4990 forintért árulják.) Az első nagyjátékfilm, a Kés a vízben (1962) Lengyelország­ban készült, és rögtön maga is hullámokat vert. Félreérthetet­lenül megmutatta, a szocialista egyenlősdiben bizony vannak „egyenlőbbek”: kialakult az elit, amely luxusszinten él, és föntről kezeli a többieket. Jól­lehet Polanski filmje már itt sem szociológiai vagy morális indíttatású, inkább emberi játszmákról szól, élesen elkü­lönülő karakterekről. E kama­rajáték háromszögében még a férfiak vetélkedésén a hang­súly, de már a nő áll közép­pontban. Hogy aztán egészen feléje billenjen a pálya a már Angliában forgatott Iszonyat­ban (1965). Ebben az alkotásban a fiatal Catherine Deneuve káprázatos alakítást nyújt a gyilkos dé­monná váló súlyosan idegbe­teg lány szerepében. Nem vé­letlen, hogy a filmet Hitchcock Pszichójához hasonlították, és máig egyik alapműve a pszi­­chothriller műfajának. E mű­nek is sajátossága, hogy lehatá­rolt térben játszódik, akárcsak Polanski következő játékfilm­je, az abszurdba hajló Zsákutca (1965), amelyben viszont Deneuve húga, az ugyancsak megejtő Francoise Dorléac a női főszereplő. A nagyszerű színészvezetés ezúttal is kiváló karaktereket formált a cselek­ményhez, amely egy sziget vá­­racskájában játszódik. A jó képminőségben látható fekete-fehér filmeket igen ér­dekes extrák egészítik ki. Első­sorban a művek készítésére emlékező interjúkat nézi szí­vesen az ember. Ezekben a rendező is fölfed kulisszatitko­kat, de mások mellett olyan ki­váló operatőrök szólalnak meg, mint például az Iszonya­tot fényképező Gilbert Taylor. FILMVILÁG ízelítő a decemberi számból JAPÁN ’68. A japán 60-as évek filmes új hullámát balos radika­lizmus és tesztoszteron hajtot­ta, vad volt, akár a cunami. PAUL NEWMAN. Legjobb filmjeiben nem elégedett meg férfias vonzerejével. Sokféle tí­pust játszott, de egyet messzi­re elkerült: a macsó és autori­­ter Amerikai Hőst. JOHN CARPENTER: Hallo­ween, A köd, A sötétség feje­delme... Carpenter a kortárs horror nagymestere. NÉPSZABADSÁG • 2008. DECEMBER 17., SZERDA Kultúra • ll Magyar örökségmentők Tibetben és Kambodzsában A kambodzsai középkori khmer birodalom fővárosa volt rövid ideig, pontosan 921 és 941 kö­zött a ma Koh Kernek nevezett romváros, amelyet januártól magyar régészek mérnek fel, s áprilistól fel is tárják bizonyos részeit. Míg Angkort, a biroda­lom korábbi és későbbi főváro­sát ma világszerte ismerik, és a nagyvilágból évente ötmillióan látogatják, addig Kohh Kert a tö­megturizmus mindmáig elke­rülte. És éppen ez az érintetlen­ség teszi a kutatók számára ér­dekessé. Mára tulajdonképpen csak a kőből és téglából épült templomai, szentélyei marad­tak meg, a körülötte valaha volt városszövet, a fából épült lakó­háztömeg elpusztult. Jelenleg negyvennyolc szentélyről tud­nak a kutatók, s épp az lesz a magyarok dolga, hogy ezekről pontos felmérést készítsenek, s esetleg újabbakat, eddig isme­retleneket fedezzenek fel a 81 négyzetkilométeres terület át­kutatásával. A tegnapi sajtótá­jékoztatón Laszlovszky József régész, a kutatómunka vezetője vetített képeken mutatta be az őserdővel benőtt területet, a gyökerektől szétfeszített épüle­teket. Még jól látszanak a hajda­ni fejlett csatornarendszer nyo­mai, s a gátakra épített utak is. Jelen János, a kambo­dzsai-magyar projektet meg­szervező Angkor Alapítvány el­nöke elmondta: hosszú távú örökség- és környezethasznosí­tási, valamint idegenforgalmi tervet is kidolgoznak majd a te­rületre, amelynek nyomán Koh Kér világörökségi helyszínné válhat a közeljövőben. Nemso­kára elkészül az az útszakasz is, amely hiányzik ahhoz, hogy a területre érkezzenek a turisták „átélni egy összeomlott biroda­lom élményét.” A másik, távoli magyar hely­reállítás India északi részén, Nyugat-Tibetben, Ládák tarto­mányban zajlott. Itt Zangla hely­ségben, a nyáron állították hely­re azt a királyi rezidenciát (mely kolostorként is szolgált), ahol Körösi Csom­a Sándor 1823 nya­rától 1824 végéig tanulta a tibeti nyelvet egy tudós lámától, tulaj­donképpen itt kezdte gyűjteni az anyagot tibeti-angol szótárá­hoz. A falu és a fölé magasodó, várszerű épület az év hét hó­napjában szinte megközelíthe­tetlen a környező hatezer méter magas hegyek miatt, mesélte Irimiás Balázs építész, aki jelen­leg Tokióban tanul, s a nyári helyreállítást vezette. Idén, az első ütemben rendbe tették Körösi Csom­a egykori lakócel­láját, amely a kastély-kolostor legfelső szintjén helyezkedik el, és stabilizálták az épület egyéb részeit is. Jövőre további javítá­sokkal folytatják a munkát a he­lyi uralkodó, s a magyar állam támogatásával. (Cs. L.) A zanglai királyi rezidencia bal felső ablaka mögött található Csorna egykori szobája Fotó: Irimiás Balázs RÖVIDEN Átadták az alkotói nagydíjakat Kokas Ignác festőművész, Markovics Ferenc fotómű­vész, Lelkes Péter formater­vező iparművész, Tallián Ti­bor zenetörténész, valamint Fekete Gyula és Kraszna­­horkai László prózaíró vihet­te ma haza a Magyar Alkotó­­művészek Országos Egyesü­lete (MAOE) által alapított alkotói nagydíjakat. Az egye­sület elnöksége 2000 szep­tembere óta ítéli oda az elis­meréseket, évről évre egy­­egy folyamatosan magas színvonalú alkotói tevékeny­séget folytató írót, zenemű­vészt, képzőművészt, ipar­művészt és fotóművészt tün­tet ki a szervezet. (MTI) 125 év, 230 oldal A szegedi Móra Ferenc Mú­zeum alapításának százhu­szonötödik évfordulója alkal­mából megjelent könyv be­mutatja a közgyűjtemény történetét az első igazgató­tól, Reizner Jánostól kezdve a Kultúrpalota nemrégiben be­fejeződött felújításáig, de megismerhetjük a régészeti, a várostörténeti, az iparmű­vészeti, az irodalomtörténe­ti, a képzőművészeti, a ter­mészettudományi és a nép­rajzi gyűjteményt is. (MTI) Epizodisták sikere A Bajor Gizi Színészmú­zeumban tegnap átadták az epizodisták számára megala­pított Aase-díjat, amelyet Gobbi Hilda alapított. Az idén Péva Ibolya, Úri István, Zsurzs Kati és Csuha Lajos vehette át az elismeréseket. (Munkatársunktól) X-TRAIL 2.01,150 LE, dízel 5 384 OOO Ft-tól NAVARA duplakabinos 3 870 OOO Ft+áfától (bruttó 4 644 OOO Ft-tól) PATHFINDER XE+ESP 7 600 OOO Ft-tól HIRDETÉS Last minute MICRA • NOTE • TIIDA • X-TRAIL • NAVARA • PATHFINDER • NP300 *?SSSSZn« INFOVONAL: 06-80-333-888 www.nissan.hu Készletkiárusítás 2009. január 6-ig! A kedvezmény minden esetben a regisztrációs adó nélküli nettó listaárra vonatkozik, a 2009. január 6-ig megkötött vevői szerződésekre, vagy a készlet erejéig. Az árak az ÁFÁ-t és a regisztrációs adót tartalmazzák. A képek illusztrációk. A jelen hirdetésben közölt adatok és tények kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek szerződéses ajánlattételnek. Kombinált üzemanyag-fogyasztás: X-Trail: 7,1-9,51/100km, Pathfinder: 9,8-10,2 l/100km, Navara: 9,1-10,2 1/1­00km; kombinált C02-kibocsátás: X-Trail: 190-230 g/km, Pathfinder: 264-276 g/km, Navara: 245-276 g/km. SHIFT_the way you move

Next