Népszabadság, 2009. március (67. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-17 / 64. szám
2009. MÁRCIUS 17., KEDD • NÉPSZABADSÁG 6 • Magyarország www.nol.hu Öngyilkossági helyzetkép: javulás után stagnálás Negyedszázadon keresztül évről évre csökkent az öngyilkosságok száma Magyarországon. 2007 óta azonban - szakemberek szerint a pszichiátria helyzetének megrendülésével együtt - stagnálást mutatnak a statisztikák. Farkas Csaba - Az öngyilkossági halálozások kilencven százalékában a pszichés megbetegedések jelentős szerepet játszanak. A leggyakoribb ok a depresszió legsúlyosabb esete, de egyéb lelki és szenvedélybetegségeknek - az alkoholizmusnak, a drogfüggőségnek - is közük lehet az öngyilkossághoz. így érthető: miután nemzetközi és hazai kutatások nyomán sikerült az egészségügyben széles körben világossá tenni, hogy miképpen ismerhető föl a depresszió és milyen módszerekkel kezelhető, huszonöt éven át folyamatosan csökkent az öngyilkosok száma Magyarországon - magyarázza Rihmer Zoltán professzor, akadémiai doktor, pszichiáter és neurológus szakorvos. Szinte közismert: amióta adatokat gyűjtenek az öngyilkosságról, Magyarország az elsők között volt Európában. A nyolcvanas évek közepén százezer lakosra évente 46 öngyilkos jutott - jelenleg százezer ember közül 23 követ el öngyilkosságot. Európában ma a balti államok, továbbá FehéroroszA Belvárosi Szabadegyetem következő előadása 2009. március 18-án (szerda) 17 órakor lesz. Oroszország, lehetőségek és kockázatok Vendégünk: Sz. Bíró Zoltán történész, tudományos főmunkatárs Helyszín: Budapest V., Deák Ferenc u. 21. Rendezvényeinkre minden régi és új érdeklődőt örömmel és tisztelettel várunk. ország és Ukrajna vezeti a szomorú statisztikát. Igaz - jegyzi meg Rihmer Zoltán -, ott 1990 előtt titkosak voltak az adatok. A nálunk tapasztalható negyedszázados, pozitív folyamat azonban - amelynek során évi négy-öt százalékkal is csökkent az öngyilkosok száma - 2007- ben, az év elején megállt. Miközben az öngyilkosságok száma csökkent, a depresszióval kezeltek aránya, az antidepresszáns gyógyszerek forgalma közel tízszeresére nőtt - mondja a professzor. - Vagyis azok az emberek, akik annak előtte valamilyen fel nem ismert vagy nem kezelt pszichiátriai betegség miatt kilátástalannak érezték életüket, és nagy valószínűséggel öngyilkosságot követtek volna el, orvosi kezelés alá kerültek, s így megmenekültek. A közelmúlt óta megfigyelhető stagnálás főleg a pszichiátriai intézményrendszer helyzetének romlásával, a szakma lehetőségeinek beszűkülésével magyarázható. Rihmer állítja: az utóbbi időkben a pszichiátria más orvosi szakmákhoz képest is rosszabb helyzetbe került, erről a területről az átlagosnál többen mennek külföldre, s kevés az utánpótlás. A depresszió hatásos leküzdését biztosító antidepresszánsok forgalma pedig csökken. Nehéz élethelyzetekkel, még ha azok megoldhatatlannak tűnnek is, az egészséges pszichéjű ember a legtöbbször eredményesen szembe tud szállni, a beteg azonban sok esetben nem - mutat rá a professzor. - Ezért van szükség kezelésre, ami nemcsak a gyógyszeradagolásból áll, éppen ennyire szükséges a pszichoterápia alkalmazása is. A pszichiátriai betegek fele sohasem kísérel meg öngyilkosságot. - Felmérések szerint az Egyesült Államokban, illetve Európában, így nálunk is, a felnőtt lakosság 15-17 százaléka él meg életében legalább egy súlyos depressziós epizódot - mondta a szakember. Ugyanakkor az USA-ban és például Nagy-Britanniában vagy Olaszországban százezer emberből évente csak tíz vet véget önkezével az életének, Finnországban, Svájcban, Németországban tizenkettő-tizennyolc. A szomszédos országokban - Szlovéniát leszámítva - mindenütt alacsonyabb az öngyilkosságok aránya, mint nálunk. Legkevésbé Ausztriától különbözünk, leginkább Szerbiától és Romániától. Magyarországon a Dunántúl helyzete a legkedvezőbb, a legveszélyeztetettebb az Alföld. Rihmer magyarázata szerint itt feltehetően több negatív tényező hat egyszerre. A depresszió éppúgy gyakoribb itt más országrészekhez képest, mint az alkoholizmus, amely önmagában is öngyilkossághoz vezethet. De az is szerepet játszhat, hogy az Alföld tanyás vidék, lassabban kerül orvoshoz a segítségre szoruló ember - márpedig ez gyakran döntő mozzanat. Egy-egy „befejezett” öngyilkosságra mintegy húsz öngyilkossági kísérlet jut, tehát minél gyorsabban kerül orvoshoz az elkövető, annál nagyobb a túlélési esélye. Rendőr visz tüzelőt a tanyavilágba A Bács-Kiskun megyei rendőrök ez évtől a tanyavilágban is járőröznek. Az úgynevezett területfelelősi szolgálat illetékesei rendszeresen látogatják a külterületeken egyedül élő idős embereket. Tudósítónktól - De jó, hogy jöttek, már úgy hiányoztak! - kiáltott fel a hetvenhat éves Farkas Józsefné, amikor belépett szobájába Sárik Balázsné rendőr hadnagy és a kiskunhalasi szociális intézmény egyik gondozója. A hetvenhat éves asszony a Kiskunhalas és Zsana között lévő tanyán él. Itt nőtt fel, itt művelte a szülei földjeit, majd tizenhét évig ápolta lebénult édesanyját. Azt mondja, bár a sok munkától már félig megnyomorodott, mégsem akar a városba költözni. Pedig a nehezen mozgó asszony nemrégen arra lett figyelmes, hogy egy autó állt meg a tanya mellett, többen kiszálltak belőle, körbejárták a birtokot, egyikük pedig benyitott a gazdasági épületbe. - Láttam, hogy rosszban sántikálnak, ezért azt kiabáltam, hogy megjegyeztem a rendszámot, és hívom a rendőröket, mire az idegenek elhajtottak - mondja Farkas Józsefné, miközben rámosolyog a rendőrnőre, aki megtanította az ilyen vészhelyzetekben szükséges viselkedésre. Csak egy kívánsága van: jöjjenek hozzá sűrűbben az egyenruhások, amikor pedig éjszaka erre járőröznek, akkor villantsák meg a fényszórójukat, hogy megnyugodjon, nem idegenek járják a környéket. Kátay Balázsné sem akarja elhagyni Kiskunhalas melletti birtokát, pedig a környék már évek óta lakatlan. Ráadásul az idős, közelmúltban megözvegyült asszonynak a múlt év végén két idegen kihasználta a jóhiszeműségét. Vizet kértek tőle, ezért beengedte őket az udvarába, aztán elbeszélgetett velük. Az asszony csak később vette észre, hogy eltűnt a táskája, benne a délelőtt kézbesített ötvennégyezer forint nyugdíjával. A nyolcvanhét éves Hegedűs Józsefné most is fürgén mozog. Hét gyermeket nevelt fel a Halas és Kecel között fekvő tanyáján. Megfordult a fejében, hogy beköltözik a városba, de amióta rendszeresen látogatják a járőrök, maradni akar. Amikor a rendőr hadnagy megérkezik hozzá, Hegedűs néni arca felragyog, étellel, édességgel kínálja, s azt mondja: nem kell neki semmit sem hozni, csak jöjjenek el gyakrabban, hiszen az embernek beszélgetnie is kell néha. Ezek az idős emberek visszaadták a rendőri munkába vetett hitemet, és mivel ők a személyes tragédiáik és a nehéz körülmények ellenére sem vesztették el az életszeretetüket, nekem is példát adnak arra, hogy az ember erős akarattal, önfegyelemmel leküzdheti gondjait - mondja Sárik Balázsné hadnagy. Az irodai munkája mellett hetente ellátogat a az idősekhez, beszerzi a legfontosabbakat, és felkészíti őket a veszélyes helyzetekre. Bács megyében mintegy nyolcszáz tanyasit vontak be a területfelelősi szolgálat megfigyeltjeinek körébe. A körzeti megbízottaknak a szolgálati naplóba bejegyzést kell készíteniük a segítségnyújtásról és a látogatásokról. A körzetek között a Kiskunhalas és a szerb határ közti tanyavilágban gyakran felbukkannak illegális bevándorlók, s errefelé gyakoriak a vagyon elleni bűncselekmények - tudtuk meg Vakulya Ottó főkapitány-helyettestől, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatójától. Elmondta: az állampolgárok biztonságérzetét - sokak mellett - a rendőrök teremthetik meg, ezért pedig meg kell dolgozni, elsősorban a rendszeres jelenléttel. Hozzátette: értelemszerűen ezzel a bűnmegelőzési munka is kibővül, hiszen ezek a többségükben idős emberek másfajta segítséget igényelnek - ezért történt már nemegyszer, hogy a rendőrök intézkedtek tüzelőanyag vagy éppen gyógyszer sürgős beszerzéséről is. Sárik Balázsné hadnagy - az idős emberek visszaadták a rendőri munkába vetett hitét