Népszabadság, 2009. április (67. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-30 / 101. szám
2009. ÁPRILIS 30., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 10 • Kultúra Film Isten hozott az Isten háta mögött Forgalmazza a Best Hollywood Papp Sándor Zsigmond Ritkán indult francia vígjáték ekkora hátránnyal a nézők kegyeiért folytatott versenyben. Először is a megjegyezhetetlen cím, ami inkább hosszú, mint frappáns, másodszor a magyar szinkron hiánya. Félreértés ne essék: jómagam a szinkront ellenzők táborába tartozom, aki semmiért se adná Al Pacino vagy Alain Delon eredeti hangszínét. Csakhogy az Isten hozott az Isten háta mögött szinte teljesen a nyelvi humorra épít: tájszólásra és szóviccekre, melyek jelentése, poénjai rendre elsüllyednek a feliratok száraz világában. Történik, hogy Philippe Abrams, az ígéretes postafőnök családja nyomására új állomáshelyre vágyik. Lehetőleg valahol délen, a Riviéra mentén. Úgy érzi, kiérdemelte, hogy életét csupa napfény aranyozza be, hogy elgyötört idegeit a tenger simogassa. Mi, magyar nézők már akkor otthonosan érezzük magunkat a filmben, amikor Abrams érde meit felerősítendő „lobbizni kezd”: ismerős felettesét nyúzza egy kis protekcióért, vagy végső leleményességében mozgássérültnek adja ki magát. Ám hiába minden, a csalás miatt északra száműzik. A zord, fagyos északra, pár lépéssel az Isten háta mögé, ahol mindenki vízfejű, s ahol az élet eleve kínszenvedés. És itt jön be a már említett nyelvi korlát. Az északiak ugyanis a sörémi nyelvjárást beszélik, amit egy déli alig ért, lenéz és eleve tahóságnak vél. Ha van kihívás a szinkronban, akkor itt van: suksükölhetnének, nákolhatnának a szereplők, kitalálhatnának egy egész rontott, roncsolt magyar nyelvjárást, hogy visszaadják azt a vérbő, francia verziót, amely következetesen felcseréli az s-et az sz-szel, és egy kicsit mindent másképp mond, és a maga vonásaihoz idomít. A filmkészítők szerencséjére a két nyelvjárás, a „normális” és a „bennszülött” olyannyira markánsan eltér, hogy egy idő után még a franciát nem beszélő is hallja, érzi a különbséget, s nevetni kezd a selypegő északiakon. Főként, az éttermi jelenet fergeteges, mikor is a vendégszerető északiak rendelni tanítják a rájuk szakadt főnököt. Az Isten hozott... ugyanis a fentiek ellenére remekbe szabott vígjáték. Érzékenyen boncolgatja a mindenütt fellelhető és áthidalhatatlan ellentéteket (gondoljunk csak a nálunk megszokott pesti-vidéki felosztásra), miközben szereplői megjegyezhető és esetlenségükben különösen megkapó figurák. (Főként a rendezést is bevállaló, csetlő-botló északi postást alakító Danny Boon kiváló.) Az élet láthatatlan örömeiről mesél, és arról, hogy mennyire képesek vagyunk ezeket megkeseríteni. Anélkül, hogy tudnánk róla. A Film - egy újabb csavarral - akkor válik ellenállhatatlanul humorossá, amikor az addig már megkedvelt északiak a postafőnök odalátogató felesége miatt elkezdik beteljesíteni az előítéleteket, vagyis úgy viselkednek, ahogy azt egy távoli, őket nem ismerő déli elvárja tőlük, így többszörösen nevetteti ki velünk azt az intoleranciát és végletes előítéletességet, amely már úgy tartozik a mai életünkhöz, mint a reggeli kávé vagy a vajas zsömle. Aranyosan, tele bölcsességgel és áradó kedvességgel. Az Isten hozott... azon ritka filmek közé tartozik, amely mindent és mindenkit megmozgatva szórakoztat, hogy végül arról meséljen, amiről hallani se akarunk. A megkerült jelentés Dél észak ellen, egy remekbe szabott vígjátékban WWW.NOL.HU Víg-szezon Olyan Vígszínházát szeretnék, amely segít élni - mondta tegnapi tájékoztatóján Eszenyi Enikő igazgató, aki azt is bejelentette: nem emelik bérleteik árát. A Víg három játszóhelyén nyolc premiert tart. A Szent István körúti teátrum többféle koprodukcióban gondolkodik - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Eszenyi Enikő igazgató. Közös bérletet indít például az Operettel, illetve a Katona József és az Örkény Színházzal. A teátrum előző direktora, Marton László, a mostani főrendező az Operaházzal közös előadást rendezi a Vígben: a Varázsfuvolát operaénekesekkel. Budapesten először dolgozik Molnár Ferenc - darabon: a Játék a kastélyban premierje októberben várható. Eszenyivel Nem ez a Víg első premierje, hanem Shakespeare Othellója, amelyet Eszenyi állít színpadra, vendégművészekkel a főszerepekben. A mórt az egykori Krétakörös Nagy Zsolt játssza, Jagót pedig a Katona József Színház tagja, Fekete Ernő. Desdemonának a szabadkai színésznőt, Béres Mártát hívta. Eszenyi mesélt arról is, hogy a Víg új arculatára tervpályázatot írtak ki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak, a képzős diákoktól pedig az Othellóhoz várnak jelmezterveket. Szeptember 12-én megint nyílt napot tart a teátrum, másnap pedig a Magyar Dal Napját ünneplik. Most péntekre, azaz május 1-jére zenés évadismertető és bérletárusítással kombinált Víg-majálisra invitálják a közönséget. Este A padlás című musical 700. előadását ünneplik. (Sz. K.) Irodalmi lelet Radnótiról Háború után íródott, eddig nem publikált esszét sugároz péntek este hétkor a Bartók Rádió Radnóti Miklósról. A vallomásszerű írás szerzője Vas István, aki pályatársa, barátja, munkaszolgálatosként néhány hétig sorstársa is volt a költőnek. A boldog költő című írásában Vas sallangmentes őszinteséggel elemzi Radnóti költői személyiségét, irodalmi fejlődésének ívét. Szerinte kezdeti, mesterkéltnek tűnő költeményei után a költő 5.-6. kötetében szólalnak meg az első „igaz hangok”. Radnótit naiv költőnek látja, akitől idegen a bölcselkedés, ám aki a legnagyobb formaművészek egyike. Tragikus halála előtt írt utolsó verseit „evangéliumi szépségűeknek” véli. A keltezés nélküli esszét, amely 1947-ben, esetleg 1949- ben születhetett, Radnóti monográfusa, Ferencz Győző fedezte föl. A Holmi című irodalmi folyóirat júniusi számában hozza először nyomtatásban, péntek este a Bartókon Szervét Tibor olvassa föl. A közrádió zenei és kulturális adója más műsorokban is emlékezik a költőre: szombaton a műveit angolul tolmácsoló Gömöri György Radnótit idéző saját versei szólalnak meg; kedden egyebek között egy túlélő visszaemlékezéseit hallhatjuk, aki együtt volt a bori kényszermunkatáborban Radnótival. (V. Gy.) POLITIKAI HIRDETÉS FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS