Népszabadság, 2009. május (67. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-05 / 104. szám
ARCOK: A HARCI PSZICHOLÓGUST GYEREKKORÁTÓL ÜLDÖZI A MÉLYSÉG ISZONYATA, 22. OLDAL 2009. MÁJUS 5., KEDD • LXVII. ÉVFOLYAM, 104/2. SZÁM, 22 OLDAL • BUDAPESTI KIADÁS • WWW.NOL.HU • 140 FORINT Magyarérettségi Petőfitől Spiróig Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály mellett Lázár Ervin egyik novelláját is lehetett elemezni a tegnapi magyarérettségin, és Spiró György egy interjúja kapcsán is írhattak érvelő fogalmazást a maturálok. Kortárs írók gyakran bukkannak föl az írásbeliken, igaz, nem mindig klasszikus műelemzési feladatként. 4. oldal Uniós recesszió Meredek lejtőn A januári előrejelzéséhez képest kétszer nagyobb visszaesést vár idén az Európai Bizottság a huszonhetek gazdaságában, s jövőre is legfeljebb stabilizálódik a helyzet. A munkanélküliség is megugrik, s drámaian romlik a költségvetések állapota, a fél éve még létező pénzügyi mozgásterét szinte minden ország kihasználta. 19. oldal Satufék az autópiacon Elkeltek a tavalyi kocsik Kevesebb mint a felére esett vissza az újonnan forgalomba helyezett új autók száma áprilisban Magyarországon. A tavalyról készleten maradt olcsóbb járművek azonban mostanra így is elfogytak, a gyenge forint miatt ugyanis külföldi vevők alku nélkül és ezerszám vitték az autókat. 17. oldal Megkezdték a kutatást A jamlitzi tömegsír Jamlitz hatszáz lakosú német falu a lengyel határ közelében: itt keresik most a tömegsírt, amelyben több mint hétszáz (főként Magyarországról elhurcolt) zsidó munkaszolgálatos földi maradványai lehetnek. Hosszas jogi huzavona után egy kétezer négyzetméteres telken fogtak hozzá nemrég a kutatáshoz. Berlini tudósítónk a helyszínen járt. 8. oldal Magyar orvos elismerése Álomcsinálók „Dream Makers”, vagyis „Álomcsinálók” - ma már dr. Maródi László is közéjük tartozik. Ebben a nemzetközi elismerésben részesült ugyanis a debreceni gyermekimmunológus, aki munkatársaival magyar és más 15 közép- és kelet-európai ország immunhiánnyal született gyerekeinek segít felismerni és gyógyítani a ma még sokszor végzetes betegségét. 12. oldal Matyóhímzés pixelekkel E századi népművészet Amikor a kreativitás, a szépérzék és a technikai tudás találkozik, egészen érdekes dolog születik. A nyolcvanas évek óta működő számítógépes szubkultúra, a demoscene (ejtsd: demószín) magyar alkotói sorra zsebelik be a nemzetközi fesztiválok és versenyek díjait demónak nevezett videoklipjeikkel, miközben itthon vajmi keveset tudunk róluk. 9. oldal KARRIER: 21. OLDAL Három csapásra kettő A Fidesz után a kormány is szigorítaná a büntetőtörvényeket A kormány is keményebb büntetéssel sújtaná a visszaeső bűnelkövetőket. A Fidesz néhány hónappal ezelőtt beterjesztett három csapására válaszként, vagy csak azt követően, a kabinet is lépett: a Bajnai-kormány az eddigieknél jóval szigorúbb szankciót rendelne mindenkire, aki három éven belül újra szándékos bűncselekményt követne el. A Fidesz nem ennyire átfogóan szigorítana: csak a harmadik és csak a személy ellen elkövetett erőszakos bűncselekménynél léptetné be a büntetési tétel megduplázását. (Igaz, a parlamenti többség ezt, az amerikai példára hivatkozó kezdeményezést nem fogadta el.) A kormány a visszaesőknél csak másfélszeresére emelné a büntetést. A Fidesz februári bejelentése után kevéssel a Századvég- Forsense egy közvélemény-kutatásának eredményeit tette közzé, amely szerint a magyar társadalom a közbiztonság általános állapotát kifejezetten kedvezőtlennek látja, azt egy nullától százig terjedő skálán mindössze 37 pontra értékelte. A helyzeten a megkérdezettek jelentős része (45 százalék) egyértelmű büntetőjogi szankcionálással javítana. A válaszadók mintegy harmada szerint a megoldást az jelenthetné, ha a mindenkori kormányok határozottabb rendvédelmi politikát folytatnának. A jelek szerint tehát a közvéleményt kevéssé befolyásolták a mért adatok, amelyek általában a bűncselekmények számának jelentős csökkenését, s ezen belül külön például a gyilkossági statisztikák javulását mutatják. A közvéleményt feldúló ügyek - az olaszliszkai lincseléstől Marian Cozma megölésén át a romák elleni sorozatos gyilkosságokig - immár a politikát is ellencsapásra késztetik. Kriminológusok körében meglehetősen elterjedt vélemény szerint a büntetés nagysága jóval kevésbé tart vissza a bűnelkövetéstől, mint ha igen nagy valószínűséggel kell tartani a lebukástól. Magyarországon ma mintegy tizenötezer embert tartanak fogva. Egy rab egy évben az adófizetőknek 2,6 millió forintba kerül. » Részletek: Magyarország Egy rendőrbakancs szimbolizálta a „jogtipró díjat”, amelyet Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke próbált átadni tegnap a parlamentben Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszternek, aki viszont nem volt a teremben. Juhász Gábor, a tárca államtitkára helyettesítette, de ő a „díjat” nem vette át a teremszolgákkal visszaküldette a „feladónak” Fotó: Reviczky Zsolt Simán átment a parlamentben a Bajnai-csomag Minden további nélkül megszavazta az Országgyűlés a Bajnaicsomag idei intézkedéseit. Kis kompromisszum: a nyugdíjkorhatár emelésénél a férfiakra és a nőkre külön szabály vonatkozik majd - bár ezt még be kell illeszteni a törvénybe. Várkonyi Iván Pár tucat szavazással, minden probléma nélkül átment a Bajnai-csomag a parlamentben tegnap, amikor a legfontosabb törvényekhez benyújtott módosító javaslatokról döntöttek. Azt még a Fidesz is megszavazta, hogy a jövő évi adótervekről ne most határozzanak. Arra is igent mondott mindenki a parlamentben, hogy az oktatási támogatás mégse legyen az szja-alap része (a családi pótlék azonban az maradt, bár adózni nem kell, csak az adóalapot emeli). Az Országgyűlés két törvény módosító indítványairól szavazott: az adó- és a nyugdíjcsomag majdnem végső változatát alakították ki. A szocialista-szabad demokrata többség a kevesebb mint félórás procedúra során csak a kormány által is támogatott indítványokat fogadta el - vagyis a kabinet szándéka szerint módosultak az eredeti (még a Gyurcsány-kormány idején benyújtott javaslatok. így jön az áfaemelés, a járulékcsökkentés és az szja visszamenőleges mérséklése. Megszűnik a 13. havi nyugdíj - de lesz helyette nyugdíjprémium, ha a gazdasági növekedés 3,5 százaléknál nagyobb. A prémium maximum 80 ezer forint lesz - de ehhez 7,5 százalékos növekedés kell. A módosítások érintik a nyugdíjemelési számítást is - biztosabban elfelejthetjük a bért is követő növelést. Eddig kétszázalékos GDP-növekedés alatt lett volna csak inflációkövető a nyugdíjemelés, most ez 3 százalékig lesz így, és 4 helyett 5 százalékos bővülési ütem felett tér vissza a bérnövekedést is figyelembe vevő svájci indexálás. Némi engedményt azért tett a kormány - bár ez a szavazás során nem látszott. » Átment... folytatás a 18. oldalon Tegnap még megvolt a kerítéshálót és a toalettajtót is lopják A stoptáblát. Veszélyes megszokásból vezetni, mert a baleseteknek és a tolvajoknak köszönhetően változhat a forgalmi rend. Boros Jenő Kovács úr élete első autójával hajtott munkahelyére megszokott főútján, amikor egy jobbról érkező kisteherkocsi megállás nélkül belehajtott. Az első ijedség és felindulás után szelídebben próbálta jelezni a másik sofőrnek a stoptáblát, ám hiába. A piros nyolcszögletű eltűnt a helyéről. Tegnap még megvolt, magyarázta a rendőröknek, akik hittek is neki, de hiába, mert a felelősség megítélésénél a pillanatnyi állapot számít, ütközős partnere pedig először jár a kereszteződésnél, így joggal számított a jobbkéz-szabály adta előnyre. Kovács úr kárához képest az útfenntartóé szinte jelentéktelen, mert egy pótlás nagyjából 20-30 ezer forintból kijön. Ennyiből azonban a közútkezelők sem ússzák meg, hiszen a lopások mellett sok jelzőtáblát és szegélykorlátot baleset miatt kell cserélni, ami évente több tízmillió forintos tétel. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésébe tartozó 30 ezer kilométeres közúthálózaton 294 ezer KRESZ- tábla van, egy átlagos sebességjelző kihelyezése 30 ezer forintba kerül, egy komolyabb installáció költsége néhány százezertől egy-kétmillió forintig terjed. A társaság évente 300 millió forintot költ az 1300-1500 ellopott vagy megrongált tábla pótlására. Légrádi Veronika szóvivő szerint legfeljebb tíz ezrelékben mérhető a „kint felejtett táblák” száma, melyek elsősorban útépítési munkaterületeken találhatók, ezeken pedig általában külsős cégek dolgoznak. Amióta többnyire nem alumíniumból készül, nem a jelzőtábla a sláger - napjainkban inkább az elválasztó sávban lévő vasöntvény víznyelő rácsok és aknafedlapok kelendőek, tájékoztatta lapunkat Winkler-Virág András, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. kommunikációs vezetője. Fogynak a pihenőhelyekre épített WC- épületek ajtajai és a kerítések is, a tolvajok által kedvelt helyeken akár ugyanott is többször kell 50-100 méternyit pótolni. Az ÁAK 696 kilométer autópályát, 186 kilométer autómat, 23 kilométer főutat és 381 kilométer csomóponti ágat és pihenőhelyi utat kezel. Az autópályán használt sebességkorlátozó tábla oszloppal és szerelvényekkel együtt húszezer forintba kerül, egy portálszerkezetre helyezett mátrixtábla ára 50 millió forint, ebben már benne van maga a szerkezet, több tábla, a szerelés költsége és az energiaellátás kiépítése. » Tegnap... folytatás a 15. oldalon „Táblaraktár” Gödöllőn Fotó: Kurucz Árpád