Népszabadság, 2009. július (67. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-01 / 152. szám
2009. JÚLIUS 1., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 22 • Arcok www.nol.hu Szőcs László Százötven éve van mostantól a 61727-054 számú szövetségi rabnak, hogy börtönmagányában végiggondolja az életét. Egyelőre alighanem az is nehézséget okozna, ha bemutatkozásra kérnék fel. Hogyan is kezdje? „Bernard Madoff vagyok, a Nasdaq technológiai tőzsde volt elnöke, a Yeshiva Egyetem üzleti kara igazgatótanácsának egykori elnöke. Negyvenkilenc évvel ezelőtt alapított vállalatom, a Bernard L. Madoff Investment Securities LLC Manhattan egyik építészeti látványosságában, a Rúzsépületben működött. A céget ötezer dollárból hoztam létre, amelyet nyári munkáimmal, úszómesterként és locsolókezelőként kerestem. Négy évtizeddel később 300 millió dolláros eszközállományunk volt...” Vagy pedig így: „A nevem Madoff, közmegvetés tárgya vagyok. Csaltam, sikkasztottam, tönkretettem üzletfeleimet...?” Nem kérek megbocsátást.... Szégyent hagytam magam után.... Hogyan is lehetne megbocsátani befektetők ezreinek átverését? - mondta mindenesetre hétfőn a tárgyalóteremben. Szavait fülsiketítő csönd fogadta. Az a különös, hogy nincs benne az égvilágon semmi különös. Átlagos arc, „zéró” testmagasság, jó társasági modor, elegáns sötét ballon, tipikus New York-i. Sikeres ember, tehát a lépték is valamivel nagyobb: ötmillió dolláros luxuslakás a Park Avenue-n, ház Floridában, Long Islanden, Bikának (Bull) elnevezett horgászhajó a francia Riviérán, tagsági a drága golfklubokban. De ezek az ő szintjén nem extravaganciák, hanem a high society, a társasági elit a bizniszhez elengedhetetlen külsőségei voltak: már Columbo hadnagy is tudta, hogy az amerikai golfpályákon nagy üzletek köttetnek, miközben húzzák maguk után az ütőket. Érdemes megnézni Madoff 1998 és 2000 közötti golferedményeit. Tökéletesen egyenletes teljesítmény, talán kozmetikázta is a számokat, hogy ezzel is a megbízhatóság szobrának tüntesse fel magát. Százszor több pénz folyt be a számlájára az elmúlt húsz évben, mint Michael Jacksonéra. Ezen a vagyoni szinten márpedig az utóbbi példázza az extravaganciát: repülőztetett kismajom, hobbiláma, plasztikai és identitás játékok, emeleti ablakból kilógatott csecsemő, maskara az amerikai elnökkel való találkozón, gyerek béranyától, viharos házasságok és válások. De nem Madoffnál. Bernard Lawrence Madoff ezelőtt 51 évvel feleségül vette középiskolai szerelmét, Ruth Alpernt, aki a ’60-as években két fiút szült neki. És Ruth Alpern Madoff ma az egyetlen ember, aki szereti őt; manhattani fodrásza értésére is adta, hogy nem aktuálisak már a látogatásai... - Látszik, hogy nem Svájcban nevelkedtek - mondta a család egy barátja arra: a páron érződött az egyszerű származás, őrizték még Queens városrészbeli, azaz külvárosi kiejtésüket. Kedvenc éttermük az olasz Primola volt a manhattani Második Sugárúton. A pincérek elmondása szerint mindig este fél hétkor érkeztek, csendes, hátsó asztalhoz ültek, és mindig ugyanazt fogyasztották. Madoff salátát, polio scarpiellót, azaz fokhagymás, fűszeres csirkét, hozzá diétás kólát vagy vörösbort. Mindig ötven perc múlva távoztak, húsz százalék borravalót hagyva a kis összegű számlán. Egykori évfolyamtársai az Alabamai Egyetemről is szürke egérként idézik fel a vízvezeték-szerelőből lett tőzsdealkusz fiát. „A szobatársam volt. Semmi ördögi nem volt a fickóban. Amikor meghallottam, hogy kicsoda, megdöbbentem. Egyáltalán nem tűnt olyan alaknak, aki milliókat mozgatott a Wall Streeten” - mondta egyikük. „Semmi különös nem jut eszembe Bernie-ről. Alacsony profilon maradt, nem kereste a bajt, és híján volt bármilyen különleges tulajdonságnak” - emlékezett vissza egy másikuk. „Sem a sportban, sem a lányoknál nem voltak különösebb sikerei. Amúgy nem volt vele gond. De nem volt jó tanuló sem, amennyire emlékszem” - így egy harmadik. „Mindenki Bernie”-je, akitől használt autót vennénk, akire rábízzuk a lakáskulcsot, hogy öntözze meg a fikuszt. Aki a bridzsasztalnál soha nem mond szánt két fedetlen színnel, és egy treffre, káróra legalább hat aduval ugrik gémre, ahogy a nagykönyvben meg van írva. A „zsidó kincstárjegy” - ahogy hívták -, mert a vállakra tette a kezét, és garantálta a fix hozamot. A New York-i közélet ismert alakjához, bizalmi emberéhez hólabdamódszerrel lehetett közel férkőzni. X. ügyvéd ajánlotta be Y. szemészt, Y. szemész pedig Z.-t, a filmest vagy ingatlanost. Bernie válogatott közöttük. - A megtérülések elképesztőek voltak, évtizedeken át megbíztunk a fickóban. Ha ki akartad venni a pénzt, napokon belül mindig megjött a csekk. Ezért döbbentünk meg annyira mindannyian - mondta az egyik károsult a több mint ezerből, akinek Bernie elverte a pénzét. Rejtély, mire játszhatott ez az okos ember, hiszen a pilótajátékot, ha egyre csak növekszik, nem lehet megnyerni. Mindenesetre mindig ügyesen manipulált. Az elektronikus kereskedés úttörője volt, de nem adott online hozzáférést az ügyfeleinek. Ha beszámolót kellett készítenie az értékpapír-piaci felügyelet, a SEC részére, gyorsan készpénzre váltott. Macher volt, azaz működtető, aki mozgatja a szálakat. Ganef lett belőle, vagyis tolvaj - ahogy a New York-i argóban mondják. A bíró a százötven év börtön kirovásakor „rendkívül gonosznak” nevezte csalássorozatát. Elie Wiesel azt kívánja neki: a cellájában felszerelt képernyőn éjjel-nappal A GANEF az általa megkárosítottakat lássa, legalább öt éven keresztül. William Nasi húsz éven át volt Madoff kézbesítője. - Én nyitottam az irodát reggelenként fél 8-kor, és többször is láttam Bernie-t, amint porszívózza a szőnyegpadlót. Munka- és tisztaságmániás volt. Mindennek tisztának kellett lennie. Akkor is, ha rá várt ez a feladat - emlékezett vissza. De utólag neki is feltűnt egy-két furcsaság. A Wall Street-i gyakorlattal ellentétben Madoff semmiről nem kért bizonylatot (mint kiderült, nem került sor tényleges tőzsdei tranzakciókra, a pénzt saját vallomása szerint a Chase Manhattan egy fiókjában helyezte el). Kivéve, ha Nasinak a tőzsdefelügyeletre kellett vinnie valamit. Ilyenkor viszont idegesen toporgott a bejáratnál, amikor a küldönc visszatért: „Elhoztad? Elhoztad? Elhoztad?...” A karácsonyi partikat mindig december 17-én tartották. Tavaly egy héttel előre hozták az időpontot. Madoff szokatlanul a háttérbe húzódott, és Ruth lépett elő a társaság középpontjává. Néhány órával azt követően, hogy a mulatság véget ért, csengetett az FBI a Park Avenue-n lévő lakás ajtaján. „Nyugodjon meg, asszonyom, biztonságban lesz a pénze” - csitított egyszer régen egy síró özvegyet. „Pilótajátékot működtettem” - vallotta meg meglepő őszinteséggel a meglepően nagy hazugságot decemberben, amikor nyomkövetővel felszerelve még házi őrizetben maradhatott. „Sajnálom. Tudom, hogy ez nem segít magukon” - fogalmazott most, az ítélethirdetéskor. Pont olyan egyszerű szavak, mint egy Ponzi-séma, azaz pilótajáték. „Ügyfeleink tudják, hogy Bernard Madoff személyesen érdekelt az értékkezelés, a tisztességes kereskedelem és a magas etikai normák feddhetetlenségének fenntartásában, amely mindig is vállalatunk védjegye volt” - állt korábban cége honlapján. Bernard Madoff a rendőrségi fotón „mindenki Bernie”-je, akitől használt autót vennénk, akire rábízzuk a lakáskulcsot, hogy öntözze meg a fikuszt Fotó: Reuters Bírósági rajz: Shepard