Népszabadság, 2009. augusztus (67. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-01 / 179. szám

2009. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG kfC7nm Friss Róbert „Pénz nem lévén a reklámra, az újságten­gerből első látásra kiemelkedő borítót kel­lett álmodni...” - magyarázzák a HVG-sek annak titkát, hogyan sikerült a most har­mincéves hetilapnak a története első há­rom évtizedében megjelent 1530 első olda­lát annyira sajátosan izgalmassá tenniük. (Fő felelőse ennek Horváth Zoltán volt, de amikor rajta kívül most mást nem emelünk ki, csak azt ismerjük el nyomatékosan: a mi­nőségen látszik, hogy ez közösségi munka volt - ötlet és kivitelezés csapatmunka fel­sőfokon.) Ha csak ennyiről volna szó, megnyugod­hatnánk. Ismét igazolódott a tétel: szükség­ből erényt lehet kovácsolni, a pénzhiány megmozgatja a fantáziát, karban a haszon, továbbá a diktatúra - még ha puha is -, ki­kényszeríti a­ tehetségből a teljesítményt... Van még ilyen okosság, de nincs szüksé­­gün­k. A HVG címlapgárdája nem ismert fel többet, nem érzett rá többre, mint arra: egyetlen képben, montázsban, tőmondat­ban, még jobb esetben egyetlen szóban -ezek összhangjában - meg lehet fogalmazni a Lényeget. Hetilap lévén, egy hét lényegét. A Helyzetet. Nem állítható, hogy ez mind az 1530 esetben tökéletesen sikerült. Nem sikerülhetett. Ám túlnyomó többségük el­érte, ami elérhető volt. Ha az olvasó rájuk néz, tudja és érzi: igen, ennél töményebben, frappánsabban képtelenség összefoglalni, azt, ami foglalkoztat. Nem is. Nem az olva­só érzi így. Hanem az olvasók. És a többes szám itt nagyon fontos. A HVG címlapja képes volt, képes most is eladni az egész új­ságot, mert egy tágabb közösség azonos gondolatát-érzületét öntötte-önti formába. Azt mondja ki, amit a közönség érez-gon­­dol, de még nem formált szavakká. Mintha mi mondtuk, mi rajzoltuk volna. Magunkra ismerős, hiszen pontosan ezt akartuk mon­dani. S mivel a címlap kezdetektől összhang­ban volt a tartalommal, azzal a sajátos új­ságírói stílussal és­­ szerkesztői feldolgo­zásmóddal, ahogyan a lap az eseményeket tálalta, a siker bele vesz kódolva a HVG-be. Tette mindezt egy olyan világban, amely a sorok közti olvasásra „kényszerítette” a polgárt, s nem kényeztette el éppen az őszinte és pontos szóval. A betűimádónak lehet nyavalyogva fa­nyalognia, hogy a látvány mind erőszako­sabban gyűri le a szöveget. Némelyek már a betű végleges halálát vizionálják - nincs igazuk. A HVG első oldalai azt iga­zolják, van szimbiózis, a kép és a szó együtt hihetetlen erős tud lenni. Már­­már plakáttömörséggel jellemzik a kort, amelyben születtek. (A lapnak nincs is szüksége hagyományos plakátra, elég, ha kienyvezik kinagyított első oldalát az oszlopokra.) A most megjelent Mi 30, HVG címlap­tár 1979-2009 egyszerre kordokumentum­gyűjtemény, az alkalmazott grafika har­minc évének lenyomata, sajtótörténeti gyűjtemény és a nyilvánosság plakát­együttese. A kötet válogatott első oldalait rövid magyarázatok egészítik ki, a záró ta­nulmányban pedig Szilágyi Ákos esztéta ad magyarázatot, hogyan válhatott emblematikussá a HVG első oldala. Aki pedig igazán alaposan el akar merülni a harminc év sajtótörténetében, azt DVD segíti, mind az 1530 egyedi és sokatmondó címlappal. HVG, 116 oldal, 4900 forint. Címlapsztori Illényi Balázs; Murányi Gábor: Mi 30 - HVG címlaptár 1979-2009 A HVG első oldalai azt igazolják, a kép és a szó együtt hi­hetetlen erős tud lenni. Már-már pla­káttömörséggel jel­lemzik a kort, amelyben szület­tek. (A lapnak nincs is szüksége hagyományos pla­kátra, elég, ha ki­enyvezik kinagyí­tott első oldalát az oszlopokra.) VÁLOGATOTT KÖNYVJEGYZÉK Június 22-től július 20-ig ORVOSTUDOMÁNY Varró Mihály (szerk.) CSALÁDI PATIKA 2009 K.u.K., 295 oldal, 1800 forint. ÉLETMÓD Hensel, Wolfgang MELYIK EZ A GYÓGYNÖVÉNY? M-érték: 256 oldal, 3999 forint. MEZŐGAZDASÁG Ploberger, Kari KERTI TANÁCSOK A-TÓL Z-IG Cser, 96 oldal, 3995 forint. Rice, Dan A KUTYATENYÉSZTÉS KÉZIKÖNYVE Alexandra, 183 oldal, 2499 forint. SZAKÁCSKÖNYVEK Agredh, Martine HÁZI KENYEREK. RECEPTEK KENYÉRSÜTŐ GÉPHEZ Officina '96,96 oldal, 2450 forint. Horváth Ilona, F.­LÚGOSÍTÓ ÉTELEK Totem Plusz, 112 oldal, 498 forint. MŰVÉSZET, SPORT­FOTÓ McNally, Joe ! KAPD EL A PILLANATOT! Perfact-Pro, 256+16 oldal, 5400 forint. KÉPZŐMŰVÉSZETEK Labno, Jeannie A RENESZÁNSZ Scolar, 128 oldal, 2975 forint. Szató Tomoko A JAPÁN MŰVÉSZET Scolar, 128 oldal, 2975 forint. FILM Dizseri Eszter A KECSKEMÉTI RAJZFILMSTÚDIÓ Balassi, 182 oldal, 3800 forint. MŰVÉSZET ÁLTALÁBAN Illényi Balázs, Murányi Gábor Ml 30. HVG CÍMLAPTÁR 1979-2009 HVG, 116 oldal, 4900 forint. SPORT Ládonyi László; Ferkai Marcell; Margay Sándor (szerk.) MAGYAR SPORTÉVKÖNYV Aréna 2000,302 oldal, 6980 forint. NYELVTUDOMÁNY, IRODALOMTUDOMÁNY NYELVTUDOMÁNY Beke József RADNÓTI-SZÓTÁR. RADNÓTI MIKLÓS KÖLTŐI NYELVÉNEK SZÓKÉSZLETE Argumentum, 696 oldal, 4900 forint. Szemerkényi Ágnes SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK Osiris, 1461 oldal, 5980 forint. IRODALOMELMÉLET Csiffáry Tamás MAGYAR IRODALMI LEXIKON Könyvmíves, 400 oldal, 1599 forint. Dávidházi Péter MENJ. VÁNDOR - SWIFT SÍRFELIRATA ÉS A HAGYOMÁNYRÉTEGZŐDÉS Pro Pannónia, 199 oldal, 1700 forint. Vörös László KÁNYÁDI SÁNDOR Tiszatáj, 129 oldal, 1800 forint. TÖRTÉNELEM ÉLETRAJZ Hook, Thomas W. JACK0 1958-2009 . MICHAEL JACKSON - THE KING OF POP STB Könyvek, 192 oldal, 1490 forint. Körösi Csom­a Sándor BUDDHA ÉLETE ÉS TANÍTÁSAI Kriterion, 227 oldal, 2400 forint. 1989. december 23. 1999. május 8. 2009. április 25. Harminckilenc (+1) vélemény Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után Daniss Győző Tavaly nyáron kezdte sugározni az MR1- Kossuth Rádió Elek István heti beszélgeté­seit a húsz esztendővel ezelőtti hazai politi­ka meghatározó személyiségeivel - az ő sza­vával ,egykori társaival, barátaival és ellen­feleivel”, a Heti Válasz Kiadó pedig könyvvé is formálta az ez év május 23-ig (!) elkészült interjúkat. Az interjúvoló arról kérdezi ala­nyait, hogy szerintük mi is történt azokban a hónapokban. És harminckilencen harminckilencféle­képpen idézik az eseményeket. (Sőt, ha hoz­zájuk vesszük - mert szintén részese volt a történteknek, s az interjúkban „szabályos” kérdés helyett vagy a kérdésbe bújtatva nem egyszer maga is beszámol akkori cselekede­teiről, gondolatairól, élményeiről - Elek Ist­vánt, az MDF egyik alapítóját, akkor inkább negyvenen és negyvenféleképpen.) A kü­lönbségek, a sokszínűség érthető. A megszólalók között van ma is aktív és a közéleti harcok frontvonalából időköz­ben visszahúzódott, egyetlen párthoz kö­tődő és 1989 óta egyszer vagy többször pártot váltó, itthon és külföldön élő, két évtizede még nagyon fiatal és már akkor is sokféle tapasztalattal felvértezett, tanár­ból, jogászból, közgazdából, szociológus­ból lett politikus. Abban azonban egyformák, hogy leg­szívesebben az akkor és azóta elkövetett hibákat, kihagyott lehetőségeket sorolják. Arról alig-alig hallani valamit, leginkább még Sárközy Tamástól, Lezsák Sándortól, Beke Katától, hogy mégis csak tettünk egyet s mást, hogy a megkérdezettek, s a többi tízmillió­­ igen, az ország egésze ma különb, mint volt az ezredvégen. Hát igen. 1989-1990 „túlélői” ritkán tudják magukat függetleníteni az elmúlt évek politikai küzdelmeitől, s a jelen áldatlan feszültségeitől, annál könnyebben a té­nyektől, a valóságtól. Heti Válasz, 331 oldal, 2900 forint. Arról alig-alig hal­lani valamit, hogy az ország egésze ma különb, mint volt az ezredvégen. Cserna-Szabó András Van egy mappám, elcsórt étlapokat, sör­alátéteket, újságból kivágott recepteket és egyéb gasztrolimlomot tartok benne. Mi­kor beletúrok, a Maláta (sörirodalmi és kocsmakulturális) folyóirat I. évfolyam 5. számát (ára: 33 Ft) találom meg. Nem vol­tam még húsz (1993), midőn egy könnyű éjszakán magamhoz vettem egy pesti csapszék pultjánál. Szerettem ezt a lapot, nagy kár, hogy régen nincsen már. Volt ebben minden, mi a sörissza lelkének ingere: Hrabal-novella, beszámoló a Jugóból Mórahalomra vezető konyakvezetékről, belgiumi sörmustra, katzenjammerológiai jegyzet Para- Kovácstól (benne az azóta szállóigévé vált mondat: „A negyedik sör már tömény.”), sőt Hölgybosszantó rovatában egy traktá­tus a hüvelyi orgazmus mítoszáról (a dán Anne Koedt tollából). Kovács Gábor (a lap egykori szerkesz­tője) most összeválogatott egy antológiá­­nyit kilenc év terméséből. Váncsa István elmereng, milyen lenne az élet, ha a dolgok rendben folydogálná­­nak: ő nem „hiú elmélkedéseket” fogal­mazna, hanem étlapot, mivelhogy korcs­­máros lenne. Négyféle csapokat mérne, a serital tölgyfahordókban állna a pincében. Füstölt virsli, körözött, tányérhús, hagy­más rostélyos és sonkás-brinzás galuska járna itt a sörhöz, s a vendégek „a világ hívságai fölött folytatott csendes kon­­templációban ejtőzvén” pihennék ki ma­gukat. Temesi Ferenc a kocsmai verekedések szociálpszichológiájába vezeti be az olva­sót, és a lerészegedés öt stádiumát veszi sorra. A legvégső állapotról ezt írja: „Ti­zenkilenc évesen, ha reggelig kimaradsz, olyan, mintha legyőzted volna az éjszakát. De harminc fölött a nap olyan, mint Isten zseblámpája”. Tanúsítom, igazat beszél. Para-Kovács a füstmentes italozás ni­hiljéről számol be, Bozsik Péter Sörszótárából többek között megtudhat­juk a „sörszív” vagy­ a „sörszem” jelenté­sét, Saly Noémi a Philadelphia kávéházról és a kiállhatatlan Szabó Dezsőről mesél, Szántó András Újháziról és Gundelről, Kálnay Adél régi sörillatokról, Mile Zsig­­mond szerint pedig a macskajaj „széle­sebbre tárja a szív kapuját”. És akkor még éppen csak belekortyol­tunk ebbe a hűs, keserű, habos sörkönyvbe. Quóta, 160 oldal, 2200 forint. Sörszív Kovács Gábor (szerk.): Maláta „Tizenkilenc éve­sen, ha reggelig ki­maradsz, olyan, mintha legyőzted volna az éjszakát. De harminc fölött a nap olyan, mint Is­ten zseblámpája.” www.nol.hu

Next