Népszabadság, 2010. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-10 / 58. szám
www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2010. MÁRCIUS 10., SZERDA Színház • Zene • Kiállítás • Film • Tánc • Építészet • Könyv • Televízió Ma: Forró dzsessz Pesten ZENE Nem akármilyen bulival várja az érdeklődőket a Soho London Pub (Budapest, Nagymező u. 31.). A húszas és negyvenes évek pezsgő amerikai zenéjébe és a háború előtti magyar filmek korhű világába vezet be a rutinos Hot Jazz Band ma este kilenctől. Táncos lábúaknak kötelező! » Soho London Pub Helyzetek és gyakorlatok. Erről a két szóról elsőre nem feltétlenül a filmforgalmazás ugrik be az embernek. Pedig nem véletlen, hogy éppen ezzel a címmel hirdette meg a Filmklik.hu azt a pályázatát, amelynek keretében fiatalok terjeszthetnek filmeket abban a 70 mozivetítőben, amely fel van szerelve e-cinema rendszerrel. Az ötlet egyszerre furcsa és forradalmi. Csákvári Géza Az utóbbi másfél-két évben egyre több szó esik a művészfilmek nézőinek folyamatos fogyatkozásáról: a jelenség egyre nagyobb pánikot okoz a szakmán belül, de lehetséges megoldásokkal eddig nem sokan jelentkeztek. A Helyzetek és gyakorlatok ötletgazdája, Bognár Péter, a Filmklik. hu ügyvezetője szerint valóban lejárt az analóg filmforgalmazás ideje, azaz ma már nem működik, hogy a terjesztők csak „egy irányba kommunikálnak”. Magyarán, milliókat költenek kampányra, aztán csak várják, hogy a nyitó hétvége után megbukott-e a filmjük vagy sem. A szakember szerint eljött a váltás ideje, a disztribútoroknak meg kell tanulniuk, hogy hogyan érhetik el korunk filmfogyasztóit. Egy átlagos magyar állampolgár évente mintegy 300 filmet néz meg, de abból csak egyet moziban és mondjuk egytucatnyit DVD-n. Bognár Péter abból indul ki, hogy a modern filmfogyasztó öntudatos, pontosan tudja, hogy mit, azaz milyen műfajú filmet szeret. A teljes rendszerváltás mindazonáltal még odébb van, még nem tartunk ott, hogy egyegy mű közönsége önmagát szervezze meg, hovatovább mozikat tartson fenn. Bár a szakember állítja: végső soron ez a jövő. A pályázat egyelőre csak az átmenet lehetőségeit kutatja. Ebből a szemszögből már jobban érthető, hogy fiatalok bizonyos csoportjai váltak a pályázat megcélzott közönségévé: jelenleg tíz, fesztiválokon megfordult, sőt számos díjjal kitüntetett művészfilm hazai terjesztésébe lehet belekóstolni. Az egy-egy címet elnyerő csoport három hónapra kapja meg a forgalmazás jogát, teljesen ingyen. Ráadásul olyan művekhez lehet hozzájutni, mint a Cannesban három díjjal is elismert izraeli A zenekar látogatása vagy a montreali fesztiválon is díjazott spanyol-francia Bevetetlen ágyak. Egyszóval, finom, érzékeny alkotásokat bocsátanak az érdeklődők rendelkezésére. Kérdés, hogyan lesz éppen ebből fenntartható üzleti modell. Megoldással szolgálhat-e a módszer a művészfilmek, illetve a független produkciók terjesztésnek egyre égetőbb problémáira. (A nagy hollywoodi stúdiók, köszönik, jól megvannak a multiplexekben.) Bognár szerint felnőtt egy generáció, mely a világban való eligazodás pótolhatatlan eszközét látja az internetben. Online közösségek jöttek létre, amelynek tagjait a közös érdeklődési kör kovácsolja össze. Elsősorban ilyen közösségek jelentkezésére számít a Filmklik. A nyertes csoportok feladata konkrétan a közönségszervezés. Ehhez megkapják a filmek hivatalos marketinganyagát, amelyet a kampány során szabadon használhatnak. Ez lesz a verseny tulajdonképpeni második fordulója, hiszen az országosan mintegy hetven vetítőhelyen ezen idő alatt elért mozibevétel dönti el, melyik csapat tudta a saját filmjét a legsikeresebben forgalmazni. A vetítések során befolyt összeg• A Helyzetek és gyakorlatok pályázat beadási határideje március 1-jén járt le. Megtudtuk, hogy hétfőn éjfélig 11 közösség adott be 14 érvényes pályázatot. Az önjelölt forgalmazók zöme huszonéves, de van két tinédzsercsoport és vannak harmincasok is. A filmforgalmazási kísérletre a diákokon túl érkezett pályázat bloggerektől, tékásoktól és lelkes műkedvelőktől is. A terjedelmes anyag feldolgozása folyamatban van, a pályázók ötleteit egy nyilvános meetup-on összegzik, mielőtt március 16-án eredményt hirdetnek. Addig több problémát is meg kell oldani: van néhány film, amelyre nem érkezett pályázat, és akad olyan is, amelyre négy. A forgalmazási verseny március 16-án indul, és június 15-ig tart. A filmek nem a mozik hagyományos műsorán, hanem kizárólag szervezett vetítéseken lesznek elérhetők a közönség számára. A Helyzetek és gyakorlatok 10 filmje és a versenyző csapatok március 30-án kezdődő háromnapos vetítéssorozattal mutatkoznak be a Művész és Toldi moziban, Sőr a jogtulajdonos, a mozi, a Filmklik, valamint a nyertes csapat egyenlő arányban részesedik, vagyis egy közösség az eladott jegyek nettó árának a negyedét kapja meg. A netes közösségeken keresztül történő népszerűsítés egyébként nem teljesen új jelenség. Olykor a nagyok is élnek vele. Annak idején az Ideglelés - Blair Witch-projekt is hasonló módon lett sikeres. Nagyon kevés pénzből forgatták, amatőr eszközökkel, de szellemesen adták el a sztorit, úgy, mint egy talált filmet, amely egy erdőben eltűnt társaság utolsó, különös felvételeit tartalmazza. Óriási sikert is hozott: harmincezer dollárból százmilliót csináltak. Ha kézikamerával felvett „videofilmként” reklámozzák, biztosan nem jutnak ilyen messzire. Mozi fiataloknak kiadó Az önszerveződő közösségek menthetik meg a függetlenfilm-forgalmazást Csordás Lajos Budapest történetében nem az Örs vezér téri, nagy üzletközpont volt Árkád néven az első üzletház. Bizonyítja ezt egy nemrég előbukkant felirat. A Dohány utca és a Síp utca sarkán, elbontva a 60-as évekből való, bejárati álhomlokzatot, tavaly került napvilágra egy díszes, régi portál, s rajta ez a szöveg: ÁRKÁD BAZÁR - KÉSMÁRKY ÉS ILLÉS JÁTÉK ÁRUHÁZA. Mi már Metró Klub néven ismeretük ezt a helyet. A klub elődje - mint már látjuk - az Árkád Bazár volt, ám erről az elmúlt ötven évben legfeljebb a homlokzaton, az emeletek magasságában itt-ott feltűnő, gyermekvilágot idéző motívumok árulkodtak, amelyeket nem nagyon lehetett logikailag a klub modern, köríves, neonbetűs portáljával összefüggésbe hozni. Most, hogy ez eltűnt, és előkerült az eredeti cégfelirat, már érthetők a homlokzaton eddig is látszó babadíszek, például a kapu fölötti homlokzatmezőben színpompás Zsolnay kerámiába mintázott két kisgyerek, amint katonást játszanak hadvezéri csákóban, fakarddal. Mögöttük felvonulnak játékhadseregeik, magasodnak játékváraik. Közöttük pedig váratlanul egy hintaló tűnik fel, egy kismajommal a hátán. Talán épp ezért folyik az ádáz küzdelem. Szerencsénkre a budapesti játékkereskedelem történetéről épp most látható egy kiállítás a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban, ahol természetesen Késmárky és Illés is szóba kerül. Mint a remek katalógusban és a tablókon is olvasható. Késmárkyék az 1870-es évektől kezdve vannak jelen a budapesti játékpiacon, s norinbergai (díszmű) árukkal, valamint utazási cikkekkel is kereskedtek. Volt már üzletük a Kossuth Lajos utcában és a Rákóczi úton is, mire 1909- ben felépítették a szóban forgó bérházat a Dohány utca sarkán, benne az akkori Budapest első, nagy játékáruházával, az Árkád Bazárral. A házat Vágó László és Vágó József tervezte, s nemcsak kívül, hanem belül is látványos megoldásokkal, például felül világítós, üvegszemes belső kupolával. A homlokzat elegáns, fehér kerámiaburkolata, népi motívumokra emlékeztető, játékos rajzolatai egészen egyedivé tették a házat, s ebből még ma is majdnem mindent láthatunk. A boltot a bazár megnyitásakor, 1909-ben igazából már csak Illés Ferenc vitte, aki azonban megtartotta a cég nevében hajdani társa, az 1899- ben meghalt Késmárky Károly nevét is. A játékáruház a háború és Trianon miatt (hisz főleg a hegybánya-szélaknai gyermekjáték-készítő tanműhely termékeit árusították) veszteségessé vált, és 1924-ben be is zárt. Helyén Illés fia autókereskedést nyitott. Az államosítás után főleg művelődési célokra használták a helyet, 1960 és 1969 között itt működött a magyar beat zene egyik fellegvárává lett Metró Klub (mely egyébként a 2-es metró építői számára létesült, innen a név is). Azután lett rendezvényterem, kulturális központ, a rendszerváltást követően butikok nyíltak benne, mígnem 2001-ben a VII. kerületi önkormányzat eladta a Norska Kft.-nek, amely Dávid Center néven zsidó kulturális központot szeretett volna itt kialakítani. El is kezdte a munkálatokat. Ám a cégnek anyagi nehézségei támadtak, felszámolás alá került, így 2007-ben továbbadta a klubhelyiséget az Adel Kft.-nek, amelynek ugyanaz a tulajdonosi köre, mint a Bartók Béla úti Simplon mozit tíz évvel ezelőtt bankfiókká és üzletekké átalakító Rami Kft.-nek. A hajdani Árkád Bazár földszintjén kávéházat, az emeleten üzleteket és irodákat kívánnak kialakítani. Tavaly ősszel hozzá is fogtak ennek kiépítéséhez, és idén nyárra, a szezonra már szeretnék megnyitni az új kávéházat, amelynek belső falán helyet kap majd a Metró Klub régi neonja, tudtuk meg a cég munkatársától, Módis Emesétől. Az álhomlokzat ősszel került le a bejáratról, s akkor tűntek elő ötven év után újra az eredeti portálfeliratok, melyeket tavaszig még felújítanak, de már most is sokan csodájukra járnak. Előbukkant egy régi játékáruház Ötven éven át rejtőzött a portálfeliratFotó: Kocsis Zoltán Az államosítás után főleg művelődési célokra használták a helyet, 1960 és 1969 között itt működött a magyar beat zene egyik fellegvárává lett Metró Klub (mely egyébként a 2-es metró építői számára létesült, innen a név is). Azután lett rendezvényterem, kulturális központ. Egész héten DESZKA Debrecenben Soha annyi program nem várta az érdeklődőket a debreceni DESZKA - Kortárs Magyar Drámák Fesztiválján, mint az idén; a közönség egy hét alatt összesen 24 előadást láthat, és naponta két szakmai eseményt is szerveznek a vasárnapig tartó rendezvényen - hangsúlyozta Vidnyánszky Attila, a fesztiválnak otthont adó Csokonai Színház igazgatója. Halász János kulturális alpolgármester szerint a DESZKA Fesztivál ma már része a magyar színházművészetnek, a kultúra ügyét szolgálja. Vidnyánszky Attila kiemelte: Debrecen egy hétre a kortárs magyar dráma fővárosává lép elő. Mint fogalmazott: „Debrecenben sikerült elhitetni az elmúlt években, hogy a kortárs magyar dráma izgalmas, érdemes nézni”. A március 14-éig tartó DESZKA (Drámaírók és Színházak Kerekasztala, illetve Debreceni Színházi Kerekasztal) produkcióit a Csokonai Színház nagyszínpadán és stúdiószínpadán, a Víg Kamaraszínházban, valamint a Modern kortárs művészeti központban tekinthetik meg az érdeklődők. Vidnyánszky Attila örömtelinek nevezte, hogy az olyan nevesebb magyar írók mellett, mint Esterházy Péter, Nádas Péter, Závada Pál, Háy János, Forgách András, Kiss Csaba, Tasnádi István, Pozsgai Zsolt, Zalán Tibor vagy Visky András, számos olyan szerzővel ismerkedhet meg a közönség, akik bár még kevésbé ismertek, de méltó módon képviselhetik Debrecenben a kortárs magyar drámát. (MTI)