Népszabadság, 2010. július (68. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-01 / 151. szám
2010. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország Az MSZP markáns baloldali párttá válna Kritikus hangvételű beszámolót készített az országos elnökség Önkritikus, helyenként markáns őszinteséggel fogalmazó beszámolót készített a július elejei tisztújító kongresszusra az MSZP országos elnöksége. A dokumentumban egyebek mellett megállapítják, hogy a korrupciós ügyek kapcsán elvárt párttisztításhoz a vezetőségnek sem kellő hatalma, sem kellő ereje nem volt. Gyurcsány Ferenc kormányfői lemondásának váratlansága pedig szerintük az MSZP addigi működésének politikai mélypontját jelentette. Szalay Tamás Lajos Csaknem nyolcoldalas az a hivatalos beszámoló, amely a 2009. márciusi kongresszus óta eltelt időszakot elemzi. Az MSZP országos elnöksége a július elejei párttanácskozásra és tisztújításra készített dokumentum végleges verzióját a napokban fogadta el, ennek egy példánya került a Népszabadság birtokába. Az irat már a bevezetőben leszögezi, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő tavaly márciusi lemondása óta történetének „legviharosabb korszakán” van túl az MSZP. Alig több mint tizenkét hónap alatt két miniszterelnök-váltás (Gyurcsány, Bajnai, Bajnai, Orbán), pártelnökváltás, párton belüli viták, válságkezelő kormányzás, EP- és országgyűlési választás tölti ki a krónikát. Az elnökségi beszámoló megállapítja: „az események próbára tették és gyengítették mind a párt tekintélyét és elfogadottságát a társadalomban, mind az elnökségét a párton belül”. A dokumentumban az áll, hogy az elmúlt egy év következményeként a pártban már évtizedek óta meglévő törésvonalak is láthatóvá váltak, s a pártműködés zavarai mellett a morális és korrupciógyanús ügyek okozták a legtöbb kárt. Ezek egy része az MSZP elnöksége szerint tudatos, politikai indíttatású időzítés alapján kerültek nyilvánosságra, ugyanakkor leszögezik: „a párttagság többsége az elnökségtől várta a korrupciós gyanúk eloszlatását, a párt megtisztítását, az elnökség azonban erre részint alapszabályi eszközök, részint kellő hatalom és erő híján, nem volt képes”. Hozzáteszik: néhány általános felháborodást keltő botrány utólagos „tűzoltó” munkája mögött kevés volt a figyelem arra, hogy minden helyi szervezetben kialakuljon az időben való vészjelzések és megelőzések rendszere. Az elnökség szerint a pártot sikerült egyben tartani, és ezzel esélyt szereztek arra, hogy az MSZP váltópárt maradhasson. Ez azonban most még csak lehetőség, amellyel tudni kell élni. A pártműködéssel kapcsolatban megállapítják, hogy „a párt régi működési zavarain ez a pártvezetés sem tudott úrrá lenni. Kiütköztek a sokáig elhanyagolt belső problémák: az aktivisták és a választók elöregedése, a civil kapcsolatok gyengülése, a médiatér szűkülése, a széles vezetői utánpótlás és a teljesítményértékelés hiánya.” Az irat megfogalmazása szerint több helyi és megyei szervezetben is „állóháború” alakult ki a különböző elképzelésű vagy ambíciójú csoportok között. Miközben a megyei vezetők politikai súlya és szerepe felértékelődött, a területi szervezetek sok megoldatlan konfliktust hurcoltak magukkal. A beszámoló Gyurcsány Ferenc kormányfői lemondásával kapcsolatban megállapítja, hogy az - bár régóta érlelődött - váratlan volt. Arról a vezetőtestületeknek előzetes tudomásuk nem volt. Az időzítésről semmiképpen sem. Ez pedig mind az elnökséget, mind a tisztújító kongresszust váratlanul érte. „A váltás személyi előkészítetlensége az MSZP eddigi életének politikai mélypontjához, a miniszterelnök-keresés kéthetes kálváriájához vezetett. Az MSZP készületlensége, az SZDSZ belső viszálya, a Fidesz felelőtlensége és a jelölteket nyíltan fenyegető hadjárata olyan légkört alakított ki, amelyben kétségessé vált a kormányzás folytatásának lehetősége. A közvélemény szemében drámai módon megkérdőjeleződött a párt kormányzásra való alkalmassága. A párt támogatottsága ismét zuhant. A párton belül is vitát váltott ki, érdemes-e, tudjuk-e tovább vállalni a kormányzati szerepet, összeegyeztethető-e a baloldali értékrend és a válságkezelés feladata. Ennek kapcsán kiújultak az eddigi évek értékelésével és a baloldal jövőjével kapcsolatos ideológiai viták” - olvasható az elnökségi beszámolóban. A dokumentum szerint amimagát a választmányi elnöki székért, egy hozzá hasonló személyiségre lenne ugyanis szerinte szükség a pártparlament élén. A kongresszusi szabályok értelmében helyben is fel lehet íratni jelöltet a szavazólapra, ehhez csak a megfelelő számú aláírás szükséges. A választmányi elnöki posztra egyelőre Simon Gábor jelenlegi elnök az egyetlen jelölt, aki - ha sikerül összegyűjteni a megfelelő számú támogatót - a július 10-i kongresszus napján kaphat kihívót Balogh András személyében. (Sz. T. L.) kár Gyurcsány pár héttel később a pártelnöki posztról is lemondott, valódi veszélyt jelentett a párt darabokra hullása „vagy politikai és morális megsemmisülése”. Az elnökség megállapítja, hogy a belső kohézió erősebbnek bizonyult a széttartó erőknél és a külső feszítésnél. Hasonlóképp pozitívan értékeli, hogy a pártvezetésnek sikerült az ezt követő „szakértői” és kisebbségi kormányzás stabil politikai hátterét biztosítani, „amelynek fontossága a Fideszkormány kapkodását és kártevését látva, utólag értékelődik fel igazán”. Önkritikusan állapítják meg ugyanakkor, hogy az új baloldali politika előkészítésében, a koalíció szétesése után új szövetségesek keresésében, a pártműködés javításában már nem voltak sikeresek. „A legfájdalmasabb hiányt a morális önvédelem elégtelensége, a korrupciós gyanúkkal szembeni eszköztelenség jelentette” - írják. A Bajnai-kabinet működésével kapcsolatban hozzáteszik: a kormányfő hangsúlyozottan egy évre szóló vállalása - amelyhez társult a pártvezetés „átmenetiségének” érzése - akadályozta, hogy a válságkezelés az MSZP tartós kormányzóképességének bizonyítékává váljon, és maradandó értékeket reprezentáljon. „Mindent egybevetve a kormányzás biztosításával az MSZP olyan, nem kockázatmentes politikai és erkölcsi tőkebefektetésre vállalkozott, amely rövid távon nem térült meg, de a Fidesz sorozatos hibái következtében a későbbiekben komoly hivatkozási alapot jelenthet” - olvasható a dokumentumban. A párt belső törésvonalait illetően az elnökség megállapítja, hogy azok most nem generációs különbségek mentén húzódnak. „Sokfajta korábbi, párton belüli közmegegyezésünket a válság kérdőjelezte meg” - írják, de hozzáteszik azt is: eldőlni látszik az a vita, amely a párt politikai helyét kívánta meghatározni. Eszerint az MSZP ne a baloldal szervező központja, a klasszikus liberalizmus örökségét és a modern demokrácia értékeit is programjába emelő párt legyen, hanem inkább egy markánsan baloldali párt, amely sok kérdésben szövetségre kész, és nyitott más demokratikus erők iránt. A dokumentumot a július elején tartandó tisztújító kongresszus tárgyalja majd. Balogh András az MSZP választmányi elnöke lehet Lezárult az MSZP tisztújító folyamatának jelölési szakasza. A Katona Béla volt házelnök által vezetett jelölőbizottság lezárta a jelöléseket. Mesterházy Attila kihívó nélkül maradt a pártelnöki poszton, az elnökhelyettesi tisztségre Molnár Csaba kapta a legtöbb jelölést, de kapott ajánlást Balogh András volt államfőjelölt, illetve Szabó Imre volt Pest megyei elnök is. Az alelnöki posztokért hatan indulnak: Gúr Nándor, Kovács László, Juhász Ferenc és Szabadkai Tamás, kapott jelölést Balogh András, illetve Szabó Imre is. A tíz elnökségi helyért huszonhatan versengenek: többek között Nyakó István, Katona Tamás, Harangozó Tamás, Szanyi Tibor, Csabai Lászlóné, Márton Roland, Kunhalmi Ágnes, Korózs Lajos és Kertész Krisztián, Szabadkai Tamás. A korábbi pártelnökség meghatározó alakjai - Gyurcsány Ferenc, Szekeres Imre, Kiss Péter, vagy a leköszönő pártelnök, Lendvai Ildikó - korábban jelezték, most nem ambicionálnak tisztséget. Érdekesség, hogy bár Botka László szegedi polgármester kapta a legtöbb ajánlást a választmányi elnöki posztra, aki korábban azt nyilatkozta, hogy örömmel vállalná a feladatot, most mégis úgy döntött: nem indul. Lapunk megkeresésére azt közölte: meg kell akadályozni, hogy a kormányzat után a nagyvárosok is fideszes kézbe kerüljenek, ezért a következő időszakban leginkább Szegedre kíván koncentrálni. Botka azt is elmondta: aláírásgyűjtést kezdeményeznek majd, hogy - a jelölési folyamat lezárása ellenére - Balogh András is megmérettethesse www.nol.hu Tömeges személycserék a közigazgatásban Ismét eljött „Szent Bertalan éjszakája” - Ellenzékben a Fidesz is kritikusabb volt A „magyar közigazgatás Szent Bertalan-éjszakájának” minősítette a Fidesz akkori elnöke 2002-ben a kormányváltás után bekövetkezett személycseréket. Pokorni Zoltán „politikai mészárlásról” beszélt. Pedig most is valami hasonló történik. A második Orbánkabinet már az első harminc napja alatt vezetők sorától szabadult meg. Lencsés Károly Kis többség - kis változás, nagy többség - nagy változás - hangoztatta korábban Orbán Viktor miniszterelnök. Egy párttársa ezt azzal egészítette ki: az nem jelenti a demokrácia sérelmét, ha a többség él a választók kétharmados felhatalmazásával. És a többség élt is ezzel a felhatalmazással: a korábbi szakállamtitkárok közül csupán egy-két fő kapott helyettes államtitkári kinevezést. Az alacsonyabb rangú minisztériumi vezetők - akik közül sokan már önként távoztak -, illetve beosztottak többségének sorsa pedig csak akkor dől el véglegesen, ha hatályba lép a kormány-tisztviselői törvény. Akkor ugyanis a nemkívánatosnak minősített személyeket indokolás nélkül - és mindössze két hónapos felmondási idő mellett - meneszthetik. Egy részük információnk szerint kényszerszabadságon várja az „ítéletet”. A „magyar közigazgatás Szent Bertalan-éjszakájának” minősítette a Medgyessy-kormány hivatalba lépése után történteket 2002 májusának utolsó napjaiban a Fidesz akkor elnöke, Pokorni Zoltán. Az új kabinet hivatalba lépése után ugyanis azonnal a „politikai mészárlás” áldozatává vált egyebek mellett több tárca szinte teljes felső vezetése és az ÁPV Rt. vezérkara. Az MSZP-nél másként látták: az addigi leghumánusabbnak ítélték meg a kormányváltást, amely elsodorta a rendőrség, a titkosszolgálatok és az APEH vezetőit, számos kormányhivatal, valamint állami tulajdonú cég első emberét, de még az előző kabinet által kinevezett kistérségi megbízottakat is. Úgy tűnik, a történelem ismétli önmagát. Az új kormány megalakulását követően szinte azonnal kirúgták a Honvéd Vezérkar, a katonai titkosszolgálatok, az Állami Egészségügyi Központ, majd pár nap múlva a HM érdekeltségébe tartozó cégek, továbbá a szentendrei kiképzőbázis vezetőjét is. A rapid intézkedést részben a katonaságnál tapasztalt korrupciós jelenségekkel magyarázták. A napokban leváltották az APEH elnökét, s menesztik az országos rendőrfőkapitányt, s néhány más főrendőr talpára is útilaput köthetnek. Miután az adóhatóságot várhatóan összevonják a vám- és pénzügyőrséggel, ez utóbbi szervezet vezetője sem ülhet biztosan a székében. De más kormányhivataloknál ugyancsak megkezdődött a „politikai mészárlás”, ahogyan ezt annak idején Pokorni minősítette. A Magyar Államkincstárnál szinte titokban - és különösebb indoklás nélkül - már megtörtént a személycsere. Azonnali hatállyal - és magyarázat nélkül - kitették a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság vezetőjét is. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Hivatal első emberét már indoklással küldték el: őt tették bűnbakká azért, mert Miskolcon ártérben épültek hipermarketek. Nem jár jobban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, akitől ugyancsak búcsút vesznek. Persze a többiek sem érezhetik biztonságban magukat, ráadásul a kabinet egyetlen szervezetbe akarja összevonni a kormányhivatalok területi szerveit. Ezért a regionális közigazgatási hivatalok és a többi, mintegy harminc dekoncentrált szervezet e körbe tartozik az ÁNTSZ-től a munkaügyi felügyelőségig számos egység vezetőjének megbízatása az átalakítást követően nyilván automatikusan megszűnik majd. A napokban leváltották a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjét, aki állítólag tízmilliós végkielégítések kifizetését engedélyezte. Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet első emberét - ő a H1N1-vírus elleni vakcinák körül vélelmezett anomáliák miatt bukhatott el - pedig egyenesen „kommandós akcióval” távolították el. A Nemzeti Civil Alapprogram elnöke meg azon vesztett rajta, hogy azt nyilatkozta: a kormányváltás miatt nem hirdethetik ki a pályázatok eredményét. A sorból a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve a Magyar Fejlesztési Bank sem maradt ki. Ez utóbbi vezetésétől elvárják - és ez a leváltások oka is lehet -, hogy „objektív következetességgel tekintse át a bank korábbi működését, tárja fel és a lehető leggyorsabban orvosolja a fellelt problémákat”. De a sorsukat - amint azt korábban is tapasztalhattuk - más állami cégek vezetői sem kerülhetik el: például a Szerencsejáték Zrt.-nél és a Magyar Postánál már új ember ül a vezetői székben. A Magyar Energia Hivatal elnöke inkább lemondott. Ugyanezt tette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a KSH és a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke is - ez utóbbi szervezet hamarosan összeolvad az ORTT-vel. Néhány regionális fejlesztési tanácsnak a korábbi kormány által delegált vezetője - a kirúgást elkerülendő - szintén hasonló megoldást választott. A kilenc regionális idegenforgalmi bizottság elnökei és tagjai számára ez a lehetőség nem adatott meg: mindannyiukat leváltották, mondván, ez a feltétele, hogy új lendületet adjanak a turizmusnak.