Népszabadság, 2010. szeptember (68. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-01 / 203. szám

2010. SZEPTEMBER 1., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország „Megcsörrent a mobilom” Nagy Anna operetténekes-nő szeretett volna lenni, aztán stewardess Csuhaj Ildikó „Nagy Anna vagyok, a Magyar Köztársaság kormányának a szó­vivője.” 2010. május 31-én hang­zott el ez a mondat, másodszor. A hivatalos bejelentés ugyan­is pár perccel előtte megtörtént, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter mutat­ta be a kormányszóvivőt. „Em­lékszem a pillanatra... Nem csak otthon a tükörnek, élesben is ki kell mondanom ezt. Mérföldkő volt az életemben” - Nagy Anna nem szereti azt a szót, hogy kar­rier, bár úgy érzi, az, hogy kor­mányszóvivő lett, szakmai élete csúcsa. Minden kislány álmodozik ar­ról, mi szeretne lenni... „Operett­­énekes-nő szerettem volna lenni, aztán stewardess. Vagy: Afriká­ban menhelyet szerettem volna alapítani elárvult állatoknak”. De már nem nagyon szokott tervez­getni, szerinte az élet sokkal kre­atívabb. - Egy kivétel volt, a brit nagykövetség sajtófőnöki poszt­jára pályáztam. Mert ha valami beúszik a képbe, és elég izgalmas, arra természetesen rá kell moz­dulni - teszi hozzá. S hogyan „úszott a képbe” a kormányszóvivőség? - Egyszer csak megcsörrent a mobilom - emlékszik vissza. Még a nap­ra is: csütörtök volt, egy isme­retlen szám, egy ismeretlen fér­fi. Elmentek ebédelni. S egyszer csak az ismeretlen­­ Kovács Zol­tán kormányzati kommunikáció­ért felelős államtitkár­­ feltette a kérdést: kormányszóvivőt kere­sünk. Elvállalja? -Azt hittem, hogy leesem a székről - ez volt Nagy Anna első reakciója. Salátát rendelt. De nem ment le. - Amikor a pincér jött, és megkérdezte, hogy elviszem-e, arra gondoltam, hogy ha valaki­nek felajánlanak egy kormányszó­vivői állást, illik-e becsomagoltat­­ni a salátát? Zoltán mondta, hogy persze, csomagolják csak be. Az­óta sem mertem neki megmon­dani, hogy nem tudtam megenni, mert kellett pár nap, hogy feldol­gozzam a felkérést.­­ Nagy Anna nem tudja pontosan, ki irányította rá a figyelmet. A Kossuth téri le­genda szerint a volt Elir TV-s Rá­­kay Philipnek jutott eszébe a neve. „Erős castingmezőny volt.” Vé­gül Navracsics Tibor mondta ki a végső szót Nagy Anna mellett. Azon azért elgondolkozott, miért rá esett a választás. „Vél­hetően nem akartak pártpoliti­kust”. Valóban: Nagy Anna úgy­nevezett adminisztratív szóvivő lett, a pártpolitikus Szijjártó Pé­ter mellett. S noha imponáló a szakmai iniciáléja - angol-fran­cia szakos bölcsész, szakdiplo­mácia posztgraduális képzés Bu­dapesten, médiaképzés az ameri­kai Maryland Egyetemen -, való­színűleg nem a keresztény-kon­zervatív családmodell illusztrá­lása volt kiválasztásával a cél. A már említett első sajtótájékozta­tón ugyanis a második közlése az volt, hogy egyedülálló, s így neveli kilencéves kisfiát. Nagy Anna hozta létre az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítványt is. A klub egyik konferenciáján, 2007 őszén a brit nagykövet is felszó­lalt, de előadott a baloldali szo­ciológus, Ferge Zsuzsa is. En­nek ellenére Nagy Annát sen­ki nem kötötte a baloldalhoz. A vele ismeretségbe kerülő újság­írók úgy emlékeznek: Nagy An­na „liberális nyitottsággal tartot­ta a kapcsolatot a sajtó képvise­lőivel a brit nagykövetségen”. De senki nem tette be a liberális ska­tulyába sem. „Úgy öltözött, mint egy bölcsész. Old schoolos volt, rossz magyar fordítással ódiva­tú. És határozott brit akcentussal beszélte az angolt” - festette le az akkori sajtófőnököt egyik is­merőse. Akik mellette döntöttek, azt sem tudták, hogy Fidesz-szava­­zó-e egyáltalán. Nagy Anna a NOL-fotónak is azt mondta, „ez nagyon nagy titok”. (Nyilván az sem zavarta őket, hogy a kor­­mányszóvivőségre a Malév-lap­­tól érkezik, amelynek tulajdono­si köre, a Geomédia Zrt., a balol­dalhoz kötődik.) „A nőknek speciális a világlá­tásuk, az életérzésük. S ez külö­nösen fontos egy olyan kormány mellett, ahol csupa sötét öltönyös férfi van. Izgalmas...” (Ha talán annyira nem is, mint az admeralin­­szintet igencsak megnövelő sikló­ernyőzés, amire mióta kormány­­szóvivő lett, nyilván nem nagyon jutott ideje.) Lovasberényben - amikor a második Orbán-kormány az el­ső számú akciótervről döntött, miután Brüsszelben kimondatott a 3,8 százalékos hiánycél - Nagy Anna nem volt ott. A krízishely­zetben Szijjártó Péter, a minisz­terelnök szóvivője állt a kame­rák előtt. „Akkor árvíz volt, meg­osztottuk a feladatot” - emlékszik vissza. Egész idő alatt a katasztró­favédelmi operatív törzs központ­jában kísérte figyelemmel az ese­ményeket. Vagy éppen Navracsics Tiborhoz hasonlóan az árvíz súj­totta térségben esernyő alatt nyi­latkozott. Nagy Anna egyébként már volt a nagypolitika közelében, az első Orbán-kormány idején a gazdasági minisztériumban Chi­k­an Attila miniszter mellett saj­tófőnök lett. Hogy került oda? „Megcsörrent a telefonom”. Ká­derják Péter kabinetfőnök volt a vonal másik végén. „Jó hogy el­értük. Sajtófőnököt keresünk. El­vállalja?” - hangzott a kérdés. El­vállalta. Orbán Viktorral most tavas­­­szal találkozott először mint le­endő kormányszóvivő. „Nagyon kedves volt, oldottan beszélget­tünk. Sok sikert kívánt.”­­ Ez az a munkakör, amire a legnehezebb szmsz-t írni. Mert személyfüggő. Nem a feladat szabja át az embert, hanem az ember a feladatot - írja le Nagy Anna a szerepkört. Kameraláza soha nem volt, szeret nyilatkoz­ni. „De nem volt olyan, hogy ki­csit kipróbáljuk, milyen a húsz centi. Rögtön két és fél méteres volt a víz. Mély víz... A kormány­ülésen senki nem mondja ki, de mégis érződik, egy ország sorsá­ról születnek döntések.” Számára misszió, hogy a kormánydönté­seket érthető, szép magyar nyel­ven tolmácsolja. Milyen az ideális szóvivő? „Nagyon szerettem Borókai Gá­bort, mindig mosolygósan állt ki. És nem azért, mert tanították ne­ki. Juhász Judit pedig méltósággal, eleganciával csinálta.” Nagy An­nát a balliberális oldalon is úgy aposztrofálják: a kormány szeb­bik arca. Kormányszóvivőt kerestek. Elvállalta Fotó: Teknős Miklós Török Zsolt és Kormos Kata lehetnek az MSZP régi-új arcai Új szóvivőkkel, friss kommuni­kációs stratégiával és megjele­néssel vág neki a kampány hátralévő részének az MSZP. Lapunk úgy tudja, a párt új arcainak „castingja” már befeje­ződött, sőt, a kiválasztottak már átestek a megfelelő tréningeken is. A párt szóvivője eddig Nyakó István volt, de állítólag ő maga is jelezte már elnökségi ülése­ken, hogy kész átadni a staféta­botot. Információink szerint az egyik új szóvivő egy a politikai kommunikációban még nem ismert arc: Kormos Kata lesz. Ő korábban az ATV Játszma című telefonos játékában tűnt fel, s dolgozott az egyik kereskedelmi rádiónál is. A másik szóvivő állítólag egy régi-új arc, a ko­rábbi országgyűlési képviselő, Török Zsolt lehet. Ő legutóbb azzal hívta fel magára a figyel­met, hogy „megzavarta” Budai Gyula miniszterelnöki megbízott sajtótájékoztatóját azzal, hogy kérdéseket tett fel a kormány­­párti képviselőnek. Török „akci­óját” - amely feltehetően már része annak az új stratégiának, amelyet a párt követni kíván - a kormányfő személyes szóvivője, Szijjártó Péter zavart viselkedé­sű randalírozásnak minősítette. (Sz. L. T.) Rendszert vált a Fidesz az egészségügyben? Danó Anna Szerdán kerül kormány elé az a javaslat, amely a megyei kor­mányhivatalokba vonná a kü­lönböző államigazgatási szer­vezeteket. Lapunk úgy tudja: ha a kormány jóváhagyja a ja­vaslatot, megszűnhet az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár és az ÁNTSZ országos hivatala, miután a megyei kormányhiva­talok közvetlenül kormányza­ti irányításúak lesznek, okafo­­gyottá válik még egy központi szervezet fenntartása. Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egész­ségügyért felelős államtitkára kérdésünkre, hogy ez valóban megtörténhet-e, kitérő választ adott. Azt mondta: „Az egész­ségbiztosítás szakmai irányítá­sa biztosan a tárcánál marad”. Szerinte az összevonás nem je­lent egyebet, mint az ügyfél­szolgálatok egységes elv sze­rinti igazgatását. Más véleményen vannak a szakértők és az ágazat egyéb szereplői. Sinkó Eszter közgaz­dász szerint az új közigazgatási modell megvalósításával a kor­mány a társadalombiztosítási elvű rendszer helyett az állami egészségügyi modell felé lép. Az erős centralizációval erő­sen kérdéses, hogy a biztosítási elvet valóban meg akarja-e tar­tani a kormány, ami az elmúlt évtizedekben társadalmi kon­szenzuson nyugvó elv volt - re­agált a hírre a Népszabadság­nak Kökény Mihály szocialista egészségpolitikus. Szerinte, ami most történik, az tulajdonkép­pen a 90-es évek előtti finanszí­rozási rendet hozza vissza. A társadalombiztosítási rend­szert látja veszélyben a tervezett kormányzati intézkedéssel Éger István, a Magyar Orvosi Kama­ra elnöke is. Egy holdingba minden budapesti kórházat Óriás holdingba vonná össze a fővárosi kórházakat a Fi­desz, ha sikeresen szerepelnek az őszi önkormányzati válasz­tásokon. A párt budapesti, az egészségügyért felelős alpol­gármester-jelöltje, Pesti Imre az Önkormányzati Egészség­­ügyi Napok elnevezésű szak­mai konferencián beszélt a ter­veiről. Mint mondta: a gyakor­latban már kipróbált úgyneve­zett szabolcsi modell alapján szervezik át az ellátórendszert. Első lépésként a 12 fővárosi kórház részvételével hoznák létre a holdingot, amely 2012 végén már működhet. A meg­valósításhoz azért van szükség legalább másfél-két évre, mert a politikus szerint a modell fel­tétele az egységes informati­kai rendszer alkalmazása, va­lamint ahhoz is, hogy a Buda­pesten működő országos inté­zetek, egyetemi klinikák, vala­mint a holdingba szerveződött kórházak feladatmegosztását tisztázzák. A holding menedzsmentjé­nek a feladata lesz megszün­tetni a fekvőbeteg-ellátó he­lyeken és az ezeken kívül nyújtott ellátások szétaprózó­dását, és az egészségügyi in­tézményekkel betartatni a szi­gorú üzleti terveket. Az üzem­szerű működés nélkülözhetet­len része az egységes informa­tikai rendszer. Ennek segítsé­gével például ügyeleti időben egyetlen helyre koncentrál­nák a röntgen-, CT-, MR-, il­letve a laborleletek értékelé­sét. A tervek szerint az egész­ségügyi intézmények fenntar­tásával, működtetésével kap­csolatos feladatok és a pénz­ügyi felelősség, amely eddig a főigazgatók reszortja volt, az újonnan szervezett hol­ding menedzsmentjéhez ke­rül, azaz a főigazgatói posztok megszűnnek. (D.A.N.) www.nol.hu Százmilliókkal Thaiföldön Biztosítási csalás 89 gyanúsítottal Feltehetőleg Thaiföldön bujkál K. Lajos, akit egy több százmillió forint kárt okozó gépjármű-biztosítási csalási ügyben köröztet a Nemzeti Nyomozó Iroda. Ő volt annak a bűnszövetség­nek a feje, amely közlekedé­si baleseteket imitálva úgy 400 millió forinttal „húzott le” két biztosítót. Fekete Gy. Attila A Vám- és Pénzügyőrség pénz­mosás elleni osztálya pár hónap­ja kérte az egyik biztosítótól né­hány banki tranzakció jogszerű­ségének igazolását. Úgy tudni, a furcsa átutalásokra egy bank hívta fel a pénzmosási ügyek­ben eljáró pénzügyőrök figyel­mét. Miután a „gyanús pénzek” egy biztosítótársaságtól érkez­tek, a vámőrség náluk érdeklő­dött az átutalásokról. A pénzügyőrség kérdezőskö­­désének hatására a társaság bel­ső vizsgálatot rendelt el, majd feljelentést tett több százmil­liós csalás gyanújával. Az oko­zott kár nagyságára tekintettel az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztá­lya járt el. (Később, már a nyo­mozás adatai alapján, a rendőr­ség figyelmeztetésére egy másik biztosító is felülvizsgálta kifize­téseit, majd az a társaság is fel­jelentést tett.) A nyomozás eddigi adatai szerint K. Lajos és társai 2004 óta módszeresen (bűnszövet­ségben, folytatólagosan, üzlet­szerűen) „nyúltak le” két tekin­télyes biztosítót. K.-né P. Ildikó­val összejátszva K. Lajos többe­ket megbízott azzal, hogy autó­ikkal Budapest elhagyatottabb területein kis sebességgel szán­dékosan karambolozzanak, hajt­sanak fának, oszlopnak. E balesetek „sérült­jei” később biztosítási ügyintézőként K.-né P. Ildikót bízták meg azzal, hogy ügyükben eljárjon. És ő meg­dolgozott a bizalomért. Olyan - a nyomozók szerint hamis - ira­tokat csatolt a kárbejelentések­hez, amelyek alapján valamen­­­nyi baleseti sérült esetében 20- 30 százalékos maradandó mun­kaképesség-csökkenést állapí­tottak meg, s a biztosítóknak ré­szükre több millió forint kárté­rítést kellett kifizetni. K. Lajos mindig jelen volt, amikor a biztosító kifizette a „jogosnak ítélt” kártérítést. A balesetben megsérültek 100- 400 ezer forintot kaptak közre­működésükért, a pénz nagyob­bik része K. zsebében landolt. A két biztosító összesen közel 400 millió forintot fizetett ki K. La­josnak és társainak. Az ügynek jelenleg 89 gya­núsítottja van, akik közül ket­ten várják előzetesben az eljá­rás befejezését: K.-né P. Ildikó mellett L. Tibor, aki előbb egy­szerű „károsultként” vett részt a szövevényes csalássorozatban, később azonban már a balese­tek szervezéséből is részt vál­lalt. Az NNI gazdaságvédelmi főosztályának illetékesei azon­ban nem zárják ki, hogy az ügy­nek esetleg még további gyanú­sítottjai is lesznek. A bűncselekmény értelmi szerzője, K. Lajos Thaiföldön bujkál. Ellene az NNI gazdaság­­védelmi főosztályának kezde­ményezésére nemzetközi elfo­gatóparancsot adtak ki. Kis ütközés nagy pénzért Fotó: Móricz Simon Fiktív számlák, eltűnt igazgató Szemere Katalin Levélben felmondott a Buda­pesti Fesztiválközpont Kht. gazdasági igazgatója, Lovass Eszter, majd eltűnt. Testvére szerint Lovass feljelentette ma­gát a rendőrségen. Most külső könyvvizsgáló cég kutatja, mi is történt. Fiktív számlákat gya­nítanak, eredmény szeptember végén várható - jelentette be tegnap a sajtónak Zimányi Zsó­fia ügyvezető. Az egyik legjobb gazdasági igazgatóként tartották számon a fővárosban Lovass Esztert, aki tíz éve vezette a Budapesti Ta­vaszi Fesztivált (BTF) és a Bu­dapesti Őszi Fesztivált (BŐF) is szervező Budapesti Fesztivál­­központ Kht. gazdasági ügye­it - mondta Zimányi Zsófia, aki szabadsága alatt értesült ar­ról, hogy vezetőtársa felmon­dott. Lovass után egy APEH­­„behívólevél” maradt hírmon­dónak, amely egyeztetésre hív­ta a gazdasági igazgatót egy fel­számolás alatt álló ügyfelükkel kapcsolatban. Az átadás-átvételre már nem érték el Lovasst, a kht. felügye­lőbizottsága belső vizsgálatot rendelt el. Az egykori gazdasági igazgató rokona jelentkezett az igazgatónál. Közölte: testvére feljelentette magát a rendőrsé­gen, mivel öt éve különböző ös­­­szegeket emelt el a cég kasszá­jából. (A fesztiválközpont nem kap állami működési támoga­tást. A tavaszi fesztivált példá­ul üzleti alapon rendezi meg, a nyereséget a kht. fenntartására és más kulturális eseményekre fordítják.) Egy külső könyvvizs­gáló cég feltárása nyomán való­színűsíthető, hogy Lovass fik­tív számlákat tett a valósak kö­zé. Nincs szó közpénzek elher­dálásáról, mert a programokra a turisztikától, a kulturális tár­cától és a fővárostól, valamint az NKA-tól kapott támogatást az utolsó forintig el kellett szá­molni. A kereskedelmi bevé­tellel „sakkozott” tehát a veze­tő. Hogy ezt miként nem vette észre az APEH, valamint a ko­rábban kirendelt könyvvizsgáló cég, azt nem tudni. Zimányi, akinek mandátu­ma jövőre lejár és nem pályá­zik újra, mindezt azért jelentet­te be tegnap, hogy elejét vegye a pletykáknak. Ha vége a vizs­gálatnak, az eredményt nyilvá­nossá teszi, és feljelenti az egy­kori gazdasági igazgatót, akit megpróbáltunk elérni, de ko­rábbi száma már „nincs előfize­tőhöz rendelve”.

Next