Népszabadság, 2010. október (68. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-01 / 229. szám
2010. OKTÓBER 1., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország Orbán: Az elégedettség még jó néhány évig nem aktuális A miniszterelnök nem akarja, hogy Miskolcból ellenzéki tűzfészket csináljanak A „minden nagyon jól van, minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve” nem aktuális Magyarországon még jó néhány évig - mondta tegnap kampánykörútján Orbán Viktor Nyíregyházán. A miniszterelnök Miskolcon és Kazincbarcikán pedig arra figyelmeztetett: nem jó botot dugni a kormány biciklikerekébe. Doros Judit-Kácsor Zsolt - Feri, te kitakarsz mindenkit! Tele van veled a város! - fordult oda Orbán Viktor miniszterelnök Kovács Ferenchez, a Fidesz nyíregyházi polgármesterjelöltjéhez tegnap reggel, amikor kampánykörútján megérkezett a szabolcsi megyeszékhelyre, és egy pillanatra összeállt a nyíregyházi képviselőjelöltekkel, hogy a fotósok csoportképet tudjanak róluk készíteni. Ezután Orbán Viktor rövid sétát tett a nyíregyházi városközpontban. Útközben Kovács Ferencet faggatta különböző helyi ügyekről. Egyebek közt rákérdezett, hogy miképpen áll a szocialista Kapolyi László cége által tervezett erőmű építése, majd az iránt érdeklődött, hogy a város kitől veszi az áramot, az EMFESZ-től vagy az E.ON- tól. A választ nem lehetett érteni, mindenesetre Orbán Viktor elégedetten hümmögött: - Spóroltatok 250 milliót? Útközben sok helybéli megállította, hogy kezet fogjon vele vagy közös fotót készíttessen. - Életem nagy álma egy közös fotó Orbán Viktorral! - lépett oda hozzá egy harmincas hölgy, és elpirult a megtiszteltetéstől, amikor a miniszterelnök melléje állt, és hagyta magát lefotózni vele. A jelenetnek tanúja volt egy helyi képviselőjelölt, Tirpák György, aki Orbán Viktor háta mögött állva erre azt kérdezte fennhangon: - Hol van az udvari festő? A poén rosszul sült el. Tirpák tréfáján rajta kívül senki sem nevetett. A miniszterelnök pláne nem. A jelenleg még szocialista vezetés alatt álló városháza előtti téren nem állt meg a menet - ott ugyanis alig voltak érdeklődők, sőt Csabai Lászlóné polgármester sem kukkantott le az ablakból. Ám a Zrínyi utcába bekanyarodva már ötven-hatvan fős ünneplő tömeg fogadta a kormányfőt, aki itt rögtönzött beszédében elmondta: ez a választás egy véleményező, értékelő szavazás is lesz, mert - fogalmazott - „persze helyi ügyekről döntünk, de ilyenkor mindig szavazunk javarészt a kormányról is”. Hozzátette: „mi is ezt mondtuk minden önkormányzati választáskor korábban, amikor ellenzékben voltunk, hogy bizony négy hónappal a kormány megalakulása után mondjunk véleményt a helyi ügyeken túl az országos ügyekről és a kormányról”. A miniszterelnök kijelentette: Nekünk nem mindegy, hogy milyen véleményt fognak mondani az emberek a kormányról. Nekem személyesen se mindegy. Abban az esetben, ha nem kapunk elegendő bizalmat, akkor a kormány le fog lassulni. De ha sok szavazat lesz, nagy győzelem, akkor gyors változás lesz. Orbán Viktor kijelentette: „az irány, ami felé haladunk, és a tempó is elfogadható. De az is igaz, még nagyon messze vagyunk attól a helytől, ahová el szeretnénk jutni”. Majd közölte: „a minden nagyon jól van, minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve, ez nem aktuális Magyarországon még jó néhány évig”. A miniszterelnök felsorolta a problémákat: „sok a szegény ember, nagy a rezsi, alacsony a nyugdíj, nehéz megélni, kevesebb a munkahely, gond van a gyerekek fölnevelésével, a közbiztonság nincs rendben, tehát nem arról van szó, hogy négy hónap alatt mindent rendbe lehetett volna tenni”. A kormányfő ezt így magyarázta: „ha nyolc évig visznek be valakit az erdőbe, mint ahogy Magyarországot vitték, aztán jól eltévedtünk, onnan nem lehet négy hónap alatt kitalálni. Időre van szükség, ezért én támogatást és biztatást szeretnék kérni önöktől”. A nyíregyháziak alig akarták elengedni Orbán Viktort. - Óriási élmény számomra, hogy láthattam önt, az Isten áldja meg! - mondta könnyes szemmel egy hetven év körüli, jól öltözött nyugdíjas asszony, mire a mellette álló barátnője így bólogatott: így igaz! Orbán Viktor a nemzet géniusza! A miniszterelnök ezután bepattant az autójába és elhajtott. Miskolcra, Kazinbarcikára és Ózdra hajtatott, merthogy - mint mondta - a kampányban neki jutottak „a legfinomabb falatok.” Miskolcon Káli Sándor szocialista polgármester - az MSZP polgármesterjelöltje - egy olyan DVD-vel és focilabdával várta a miniszterelnököt, amely az idén százéves diósgyőri klub, a DVTK születésnapjára készült. Káli szerette volna nyilvánosan - de legalábbis a miniszterelnöki interjúnak helyet adó helyi városi televízió épülete előtt - fogadni Orbánt, ám erre nem kapott lehetőséget. Igaz, hogy később, a helyi tévé épületében - nem nyilvánosan - átadhatta a miniszterelnöknek szánt ajándékot. A labdát részben jelképnek szántam, s arra is utaltam vele, hogy a politikai meccset is a fair play jegyében képzelem el - mondta tudósítónknak a miskolci polgármester. A miniszterelnök később pártja helyi képviselőivel is találkozott: a Fidesz-iroda előtt várakozó aktivisták helyett előbb azonban a szemben lévő református egyház Nyilas Mihályról elnevezett ifjúsági házánál parolázott az itt dolgozókkal. Később a minorita rendház szerzeteseivel találkozott, ezután állt oda a Hősök terén őt váró tömeg elé. - Nyíregyházáról jöttem ide, s azzal a jó hírrel szolgálhatok, hogy ott közel van a változás. Miskolcról azonban ezt nem mondhatjuk el: itt nagy a küzdelem, s az is lesz egészen az utolsó pillanatig - mondta Orbán Viktor, majd arra kérte az egybegyűlteket, ne higgyenek a közvélemény-kutatásoknak (egy ilyen a napokban Miskolcon szocialista győzelmet jósolt - a szerk.). - Mi több, ne is olvassanak el ilyeneket, ehelyett inkább az előttük álló feladatra koncentráljanak. Orbán szavai szerint lefutott mérkőzés nincs, s az áprilisi választás eredményét el kell felejteni, mert az túlságosan szép, és szinte lebeszéli az embert a munkáról. Ezután így folytatta: - Senki nem akarhatja, hogy egy nehéz helyzetben lévő városból, amely segítségre szorul, s a feje búbjáig eladósodott, ellenzéki tűzfészket csináljanak. Ennek a városnak nem az a dolga, hogy a botot odadugja a kormány kerekei közé, hanem hogy együttműködjön vele - figyelmeztette a hallgatóságot. Ugyanezzel a hasonlattal élt később Kazincbarcikán is, arra intve az ittenieket: senki nem gondolhatja komolyan, hogy a 3,5 milliárd forintos hitelt maga előtt görgető település a kormány segítsége nélkül meg tudja oldani égető gondjait. Orbán Viktor Miskolcon és Kazincbarcikán is hangsúlyozta: az új szabályok szerint a kampány nem ér véget pénteken, a kampánycsend csak szombat éjfélkor kezdődik, s addig még mindenkinek keményen kell dolgozni. „Ha nem kapunk elegendő bizalmat, akkor a kormány le fog lassulni” Fotó: Bocsi Krisztián www.nol.hu RÖVIDEN Horváth: Nem hagyjuk a kerületeket! Horváth Csaba szerint a Fidesz a kiépülő „nemzeti önkény rendszerében” a fővárosi kerületek megszüntetésére készül, amit a szocialisták nem fognak hagyni. Az MSZP főpolgármester-jelöltje csütörtökön azt mondta, hogy a Fidesz azért akarja felszámolni az önkormányzatiságot, mert nem akar a kormánynak olyan ellensúlyt, amelyet ma a helyi önkormányzatok jelentenek. Szerinte a legnagyobb ellensúly Budapest, a szabadság városa. (MTI) Szanyi: Átverik az embereket Szanyi Tibor szerint a bankadóval „át van verve a közvélemény”, mert nem az ország keres százmilliárd forintot egy nap alatt, hanem valójában ennyit húz le a Fidesz az emberekről. A kampányfőnök szerint nem csak ez ügy átverés, a Fidesz még az utolsó pillanatokban is meg akarja téveszteni a választókat: így például az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadóval, mert szerinte a Fidesz ezzel azt ígérte meg, ami most is van. Jelenleg ugyanis 17 százalékos az az szja-kulcs, amellyel az emberek döntő hányada adózik. (MTI) Ipkovich Györgyöt támogatják Ipkovich György szocialista polgármesterjelölt támogatására szólította fel az MDF szimpatizánsait Szabó Gábor, a párt szombathelyi szervezetének elnöke, alpolgármester, aki szerint Ipkovich az együttműködés és az összefogás embere. (MTI) Halló, itt vagyok! „Tisztelt csepeli választópolgár!” - kapom a harmadik telefont a kormánypárti jelölttől, amivel csak annyi a probléma, hogy a vezetékes szerkesztőségi készülékre érkező hívás Óbudán csörög ki, amúgy pedig Angyalföldön lakom. Igaz viszont, hogy nem tudom érzelmek nélkül nézni, miként alakul a csepeliek sorsa. Még ha kilencéves koromban el is költöztünk onnan. (M. A.) Akik féltek a szegfű alatt indulni Lezárult egy korszak Pécs politikai életében Pécsett a többség biztos abban, hogy lezárult egy korszak a baranyai megyeszékhely politikai életében: a vasárnapi önkormányzati választáson végképp véget ér az MSZP korábbi hegemóniája. Amíg szinte aratott a párt 1994 és 2006 között, addig most jelölteket is alig találtak a szocialisták. Az elmúlt években minden összejátszott ellenük - de elemzők szerint legfőképpen ők maguk. Ungár Tamás Pécs Másfél évtizeden át az MSZP bástyája volt Pécs: a parlamenti és az önkormányzati választásokon gyakran „mindent vittek” a szocialista jelöltek. Mindezt megalapozta a baranyai megyeszékhely bányászmúltja, és az, hogy a városban volt a pártnak két emblematikus figurája: Toller László és Szili Katalin. Toller jártas volt a politikai küzdelmekben, az emberek megszólításában, a fővárosi párthatalmasságok ellen lázadó talpasok összefogásában. A Pécshez ezer szállal kötődő Szili pedig megtestesítette a szerény, megértő asszonyt, akit látva a vidéki nők arra gondoltak: ő közülük való. Pécs 2005 végén elnyerte a lehetőséget, hogy 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa (EKF) legyen, ez is erősítette az MSZP-t. Aztán 2005 végén lejtőre került a pécsi szervezet. A kormány rálőcsölte Pécsre a tubesi radart, ami ellen a helyiek tiltakoztak, s elindultak a várost lejárató viták az EKF-ről. 2006 júniusában Toller László autóbalesetet szenvedett, a politikus kómába esett - ez az állapota eltartott az idén bekövetkezett haláláig. Toller kiesése után hatalmi harc dúlt a pécsi MSZP-ben. Áthidaló megoldásként az egyik csoporthoz sem tartozó Tasnádi Péter lett a párt polgármesterjelöltje. Bár nem volt igazán ismert személyiség (a megyei közgyűlésben - mint alelnök - szürke eminenciásként tevékenykedett), Tasnádi és az MSZP még nyert a 2006-os önkormányzati választáson. Ám Tasnádi nem tudott mit kezdeni a város gondjaival. Pécs súlyosan eladósodott, az EKF-előkészületek akadoztak, s a Tubes-ügy sarokba szorította a pécsi MSZP-t. Ráadásul a pécsi pártszervezet anarchikusan működött: a vezér nélkül maradt Tollercsapat szenvedett attól, hogy kiszorult a hatalomból. A Toller által vakvágányra állítottak meg attól, hogy most sem ők jutottak a csúcsra. Tasnádit egy fiatal csapat emelte pajzsra, de sakkban is tartotta őt. A polgármester 2008-ban rákos lett, és 2009 januárjában, 53 évesen meghalt. A pécsi szocialisták megnyerték Szili Katalint, hogy induljon el a tavaly májusi időközi polgármester-választáson. Úgy vélték, hogy a párt mélyrepülése miatt csak a házelnöknek van esélye nyerni vagy vele legalább elérhető egy tisztes vereség, ami a Gyurcsány-korszak vége felé tartva érthető álláspontnak tűnt. A Fidesz azonban az 1994 és 1998 között polgármesterként szolgáló Páva Zsoltot állította sorompóba, és megszerezte a voksok kétharmadát. A Fidesz hatalmas győzelemként élte meg ezt, hiszen bizonyossá vált, hogy a közvélemény-kutatások adatai valósak, és a pártnak esélye van a 2010-es választáson a kétharmados többségre (a parlamenti választás már ezt igazolta). Az MSZP-t sokkolta Szili súlyos veresége. A pécsi szocialistákat azóta már az is nyomasztja, hogy a korábban határozatlannak ismert Páva nagyon megtanult dönteni és kommunikálni. A polgármester - azt hangoztatva, hogy a népakarat győzött - a város főterén tette le hivatali esküjét. A pécsi közgyűlésben három sértődött szocialista kilépett az MSZP-frakcióból, s mivel ők akkortól már Pávát támogatták, a polgármesternek így meg is lett a többsége a testületben. Páva távozásra késztette a három MSZP-s alpolgármestert, majd takarékosságra hivatkozva karcsúsította a közgyűlés MSZP-s szakértői gárdáját. Átvilágítással bizonyította be, hogy a város eddig pazarlón gazdálkodott, amikor viszont a dzsámi előtti tér felújítására a tervezettnél 300 millióval több kellett az EKF sikere érdekében, akkor telefonos felméréssel kért felhatalmazást a kiadásra a választóktól. Tavaly szeptemberben - a francia Suez-csoportot kiebrudalva - a város vette a kezébe a drágának minősített pécsi vízszolgáltatást. Az országosan támadott lépésre a bíróság igent bólintott, s a város és a Suez tárgyalásairól kiszivárgó hírek szerint a franciák kártalanítása kigazdálkodható lesz a vízszolgáltatás öt-hat évi nyereségéből. Visszaszerezte a város a Pécsi Közlekedési Zrt.-t is a buszokat titokban eladó kisebbségi partnertől, a napokban meg felmondásra kényszerült az a cég, amely kirívóan drágán takarította a havat Pécsen. Fontos mozzanatnak bizonyult, hogy Pávának is része volt abban, hogy a civilek meggátolták a tubesi radar megépítését. Az EKF is „pályára állt”, hiszen zajlanak a programok, a várost rekordszámú turista keresi fel, és nagyon kemény munkával, de sorra befejeződnek a látványos beruházások: a közterek, a koncertterem, a tudásközpont, a Zsolnay negyed. A pécsi MSZP az események hatására, továbbá vezéregyéniségek hiányában annyira meggyengült, hogy alig talált magának jelölteket az önkormányzati választásra. Polgármesternek szerettek volna megnyerni egy baloldali személyt, aki a munkájával és erkölcsi tartásával már bizonyított, ugyanakkor politikailag intakt. A kiszemeltek nemet mondtak. Végül Meixner Andrást jelölték a posztra. Meixner 1994 óta tagja a közgyűlésnek, matematika szakos tanár, így otthon van a valószínűségszámításban: tudta, hogy nincs esélye nyerni, de egy ilyen jelölésre nem mondhatott nemet, mert - ahogy ő érvel - „eddig már annyi jót kapott pártjától”. Amúgy Meixner szerint az MSZP országos vezetése sokat ártott a pécsi szervezetnek, főképp azzal, hogy le akarták nyomni a tubesi radart a város torkán. De az EKF-beruházások késését is a minisztériumok tehetetlenségével magyarázza Meixner. Amúgy az MSZP pécsi aspiránsai a szórólapokon nem a párt, hanem a Baloldali Összefogás nevet viselő koalíció jelöltjeként láthatók. A koalíciót az MSZP, az antifasiszta szövetség, egy bányászszakszervezet és az egyik munkáspárt hozta létre. Horváth Csaba helyi politológus szerint a pécsi MSZP mintha félt volna a szegfű alatt indulni. Az is feltűnt a politológusnak, hogy Szili Katalin nem vett részt a pécsi kampányban. A 2009- ben Szövetség a Jövőért néven mozgalmat alapító Szili ezt azzal magyarázza, hogy őt nem hívták párttársai. Horváth Csaba úgy látja, hogy Szili neutrális térbe került, s Pécsen elfelejtették. Ezt támasztja alá, hogy az általunk megkérdezett pé-