Népszabadság, 2011. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-17 / 40. szám

2011. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 6 • világ www.nol.hu Az EU-joganyag alapján ezt lehetett elérni a magyar médiatörvényben, és lehet, hogy a helyzet nem ideális, de ez van - mondta az Európai Parlament vitájá­ban Neelie Kroes digitális­ügyi EU-biztos. A Néppárt is örömmel nyugtázta a megoldást, míg a szocialis­ták, a liberálisok és a zöldek továbbra is kétségeiket han­goztatták. Blahó Miklós Strasbourg Orbán Viktor beleegyezett, hogy megváltozzék a média­­törvény, és a változásokat ha­mar átvezetik - mondta az Európai Parlament szerda esti vitájában Neelie Kroes, aki lé­nyegében felolvasta korábban kiadott közleményét a szük­séges módosításokról. Egy­ben hozzátette, hogy a tagálla­mok szabályozását is felülvizs­gálják, és beavatkozást kérnek, ha szükséges. A magyar kor­mány a vita kipattanása után ezt kifejezetten szorgalmazta. A médiaügyekben eljáró EU- biztos bejelentette, hogy szak­­bizottságot hoz létre a kérdés beható vizsgálatára: miként le­het uniószerte érvényt szerez­ni olyan alapelveknek, mint a pluralizmus? A vita ezután a pártvona­lak mentén zajlott. A néppár­tiak elégedetten nyugtázták, hogy ígéretéhez híven a ma­gyar kormány figyelembe ve­szi az Európai Bizottság aján­lásait. Felszólították a törvényt bíráló határozati javaslatot elő­terjesztő szocialistákat, libe­rálisokat, zöldeket és kommu­nistákat, hogy álljanak el a csü­törtöki szavazás erőltetésétől, mert a megállapodás nyomán az ügy okafogyottá vált. Egy­ben igyekeztek úgy beállítani az egész vitát, hogy ezek a bal­oldali, liberális erők folytatnak kampányt a demokratikusan nagy többséggel megválasztott magyar kormány ellen. Az érintettek ezt kikérték maguknak, mondván, az euró­pai alapértékek védelméről van szó. Kifogásolták, hogy az új szöveget nem tanulmá­nyozhatták, hogy nem is ke­rült szóba a médiahatóság po­litikai függetlenségének kér­dése vagy a jogorvoslati fo­lyamat hiányossága, a forrá­sok védelme, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelem­be az EBESZ ajánlásait vagy az Európa Tanács emberi jo­gi biztosának a véleményét. A zöldek még azt is szóba hoz­ták, hogy miközben szerin­tük Kroesnek fontosabb a bé­ke és a nyugalom, a soros el­nökség megvédése, a magyar kormány hajszába kezdett a fi­lozófusok ellen, és betiltotta a Meleg Méltóság Menetét. A fideszes Deutsch Tamás és Gál Kinga kettős mércét emle­gettek - hol voltak önök 2006- ban? A szocialista Tabajdi Csa­ba pedig azt hangoztatta, hogy a törvény végül is nem ment át az európai teszten, ezért kell megváltoztatni. A független jobbikos Morvai Krisztina ma­gyarul bekiabálva próbált színt vinni a gyér részvétel mel­lett megrendezett vitába - hol volt az európai baloldal, ami­kor emberek szemét lőtték ki 2006-ban? -, de nem figyelt rá senki. A szócsata végén Neelie Kroes megjegyezte: tudja, mi forog kockán, demokratikus elkötelezettségét, harcosságát nem kérdő­jelezhetik meg. Ám az EU-jogból kellett kiindul­nia, csak ez adhat támpontot. Meglehet, ez nem mindig ve­zet az ideális állapotig, de ez van. Ami a Médiatanács össze­tételét, tagjainak kinevezését illeti, nem sokban tér el más országok gyakorlatától; igaz, a magyar kormánynak kéthar­mados parlamenti többsége van. Ez tény. Amint az is: a po­litikai függetlenség meghatáro­zására tett bizottsági javaslato­kat a tagállamok korábban el­utasították. A jogorvoslattal kapcsolatos kételyre azt válaszolta: a dön­tés ellen bírósághoz lehet fel­lebbezni, és csak a közigazgatá­si eljárásban nincs mód erre. A források védelme is fogós kér­dés, mert jórészt nemzeti ha­táskörbe tartozik a szabályozá­sa. Az EBESZ véleményét pe­dig azért nem lehet teljes mér­tékben figyelembe venni, mert annak más a jogalapja. Végül a magyar kormány - és nem annyira a soros elnök­ség - nevében Martonyi János külügyminiszter megköszön­te a segítő szándékú észrevé­teleket, és azt ígérte, hogy már a pénteki kormányülés dönt. Utána a tervezet a parlament elé kerül, amely a lehető leg­gyorsabban átülteti a kért vál­toztatásokat, és a javított sza­bályozás hatályba is lép. Sajná­latát fejezte ki, hogy az utóbbi hetekben a magyar kormán­­nyal szemben sokan inkább a bűnösség, mintsem az ártatlan­ság vélelmével éltek. De bizto­sított mindenkit Magyarország európai elkötelezettségéről, amelynek további bizonyítéka lesz, hogy az alapjogi charta az új alkotmány részévé válik. A vita után azt nyilatkoz­ta Martin Schulz, a szocialis­ták frakcióvezetője, hogy fon­tos kérdések nyitva marad­tak, és Kroes sem adott ezekre megnyugtató válaszokat. A po­litikai nyomás annyiban elérte célját, hogy Orbán Viktor en­gedett, de a változtatások jelle­gét és tartalmát még alaposan tanulmányozni kell. Ez van, ezt kell szeretni Neelie Kroes az EU-jog alapján védte az alkut­­ Nem került szóba a médiahatóság függetlensége Martonyi János magyar külügyminiszter saj­nálatát fejezte ki, hogy a magyar kormánnyal szemben sokan inkább a bűnösség, mintsem az ártatlanság vélelmével éltek Fotó: MTI/EPA - Thierry Suzan Lényegi változtatás a médiatörvényen Az Európai Bizottság megegyezett a magyar kormánnyal a jogszabály módosításáról - Három helyett négy ponton írják át Két héten belül a parlament elé kerülhet a médiatörvény módosítása, miután a kormány megállapodott az Európai Bizottsággal. A korábban kifogásolt három helyett végül négy ponton változik a jogszabály. A negyedik egy új elem, amely korábban büntetéssel fenyegette bármilyen személlyel kapcsolatos elmarasztaló jellegű vélemény megjelentetését. A Népszabadság egyebek mellett emiatt fordult az Alkotmánybírósághoz. Bednárik Imre-Csuhaj Ildikó A múlt hét hétfő óta tartó egyeztetések eredményeként az Európai Bizottság és a ma­gyar kormány szakértői meg­állapodtak a Neelie Kroes EU- biztos levelében megfogalma­zott felvetésekkel kapcsolat­ban, így megszületett a meg­állapodás a médiatörvény ja­vasolt módosításáról. Kovács Zoltán kormányzati kommu­nikációs államtitkár szerdán azt mondta: a szövegponto­sítások, illetve módosítások az Európai Bizottság és a ma­gyar kormány szerint is min­den olyan kérdésre választ ad­nak, amelyekre az EU média­ügyekért is felelős biztosa le­velében felhívta a figyelmet. A szövegszerű módosítási javas­lat a következő kormányülé­sen a kormány elé kerül. Ez­után a kormány a lehető leg­rövidebb határidőn belül be­nyújtja a törvény módosításá­ra irányuló javaslatát a parla­mentnek. Kovács Zoltán budapes­ti és Neelie Kroes szóvivőjé­nek brüsszeli tájékoztatásá­ból kiderült, hogy a korábbiak­hoz képest nem három, hanem négy ponton módosítja a kor­mány a nemzetközi botrányt kiváltó médiatörvényt. 1. A kiegyensúlyozottság kér­dése. A módosítás egyértel­művé teszi, hogy a tájékozta­tással kapcsolatos követelmé­nyeknek („hiteles, gyors, pon­tos”) a médiarendszer egészé­nek tekintetében kell érvénye­sülniük, és nem az egyes mé­diaszolgáltatók vonatkozásá­ban. - Ez az eredeti jogalkotói szándéknak is megfelel - je­gyezte meg Kovács Zoltán. A kiegyensúlyozottság követel­ményét emellett a javaslat a le­kérhető audiovizuális média­szolgáltatások vonatkozásában megszünteti, és a továbbiakban is csak a televíziók és a rádiók tekintetében tartja fenn. A ja­vaslat ezzel a Kroes-levélben szereplő kívánalomnak a leg­tágabb értelemben felel meg. 2. A származási ország elve. A javaslat kiveszi a bírságot a külföldön letelepedett szolgál­tatókkal szemben alkalmazha­tó szankciók közül. Az eredeti jogalkotói szándékot világossá tévő rendelkezéssel egyértel­műen utal arra, hogy a média­hatóság kizárólag a magyaror­szági terjesztés vonatkozásá­ban jár el. A műsorterjesztés felfüggesztése lesz az a szank­ció, amely a végső esetben al­kalmazható - mondta az ál­lamtitkár. A változtatás ponto­san megfelel a Kroes-levélben kérteknek. 3. A lekérhető szolgáltatá­sok és sajtótermékek regisztrá­ciója. A javaslat egyértelmű­vé teszi, hogy e szolgáltatások esetében a médiahatóság által vezetett nyilvántartásba vétel nem feltétele a szolgáltatás­nak, a regisztráció intézménye pusztán e szereplők adatainak hozzáférhetőségét biztosítja. A szöveg ennek alapján eljá­rási szempontból változtatja meg a regisztráció szabályait. Ehhez kapcsolódva a javaslat az eredeti jogalkotói szándé­kot egyértelművé téve és (a törvény normatív tartalmát nem változtatva) kifejezetten utal a „médiaszolgáltatás” és a „sajtótermék” definíciójá­ban arra, hogy csak a „rend­szeresen, nyereség elérése ér­dekében, gazdasági kockázat­­vállalás mellett”, tehát üzlet­szerűen végzett tevékenysé­gek tartoznak e fogalmak alá. A módosítással nem változik a regisztráció kötelezettségé­nek hatálya, vagyis azoknak a szereplőknek a köre, akiket a törvény nyilvántartásba vétel­re és ezzel kapcsolatos beje­lentés megtételére kötelez. 4. Csoportok megsértése. A módosítás az Európai Bi­zottság felvetésének megfele­lően hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely tiltot­ta személyek, csoportok „nyílt vagy burkolt megsértését”; a kirekesztés tilalma ugyanezen a ponton megmarad. Ezt a ne­gyedik kifogást a bizottság a február 7-i brüsszeli tárgyalá­son szóban vetette fel. Kovács Zoltán a sajtótájé­koztatón kérdésre válaszolva sem ismételte meg korábbi vé­leményét, hogy „technikai jel­legű” pontosításokról lenne szó. Úgy fogalmazott, nem sze­retné minősíteni, hogy „ezek kisebb vagy nagyobb” módo­sítások. Annyit mondott, hogy alapvetően pontosító jellegű módosításokról van szó. A kormány több tagja, így Kovács Zoltán az elmúlt he­tekben folyamatosan azt kom­munikálta, hogy az Európai Bi­zottság által megfogalmazott kifogások technikai jellegűek. A lapunk által megkérdezett médiajogászok már korábban is úgy fogalmaztak, hogy az eredeti három kifogásolt pont sem tekinthető csak technikai jellegűnek, hiszen például a ki­egyensúlyozottság kérdése lé­nyeges tartalmi elem. A most bejelentett negyedik pont pedig kifejezetten tartal­mi változtatás a médiaszabá­lyozáson, és érinti annak ere­deti szellemiségét is. A lapunk által megkérdezett médiajo­gász arra hívta fel a figyelmet, hogy ez jelentős tartalmi el­mozdulás. Ha ez benne maradt volna a médiaalkotmányban, akkor az jelentősen csorbította volna a vélemények szabad ki­fejtéséhez fűződő jogot. A ren­delkezés, amennyiben alkal­mazzák, lehetetlenné tett volna bármilyen, személlyel kapcso­latos elmarasztaló jellegű véle­mény, kritika megjelentetését. Ez volt az egyike azon sérel­mes rendelkezéseknek, ame­lyeket a médiatörvény vitájá­ban a „gumiparagrafusok” kö­zé soroltak a kritikusok. A Népszabadság egyebek mellett emiatt támadta meg az új médiaszabályozást az Al­kotmánybíróságon. Egyébként nemcsak a Népszabadság sé­relmezte ezt a rendelkezést, hanem szinte az összes, a mé­diatörvényt és a médiaalkot­mányt bíráló szakmai és poli­tikai szervezet. A médiajogász ugyanakkor figyelemre méltó­nak tartja, hogy a törvény to­vábbra is tilalmazza a szemé­lyek és közösségek kirekeszté­sét. Ez szerinte továbbra is al­kalmas a visszaélésszerű jogal­kalmazásra. Visszatérve a magyar kor­mány kommunikációjához, kérdésekre válaszolva Kovács Zoltán közölte, hogy a techni­kai határidőket betartva a mó­dosítások a parlament elé ke­rülhetnek. Arra, hogy a szer­dai strasbourgi vita eredmé­nye befolyásolja-e a kormány vagy a parlament munkáját a médiatörvénnyel kapcso­latosan, úgy reagált: semmi­lyen spekulációt nem szeretne kommentálni. „Én nem gon­dolom, hogy presztízsveszte­ségként kellene bármit megél­ni, hiszen azt mondtuk, hogy a magyar kormány elkötelezett az európai alapértékek mel­lett, amelyekről maga az EU szól; az unió tagjaként nem is tehet mást, minthogy igazodik ezekhez. Ha tanulmányozzák a módosításokat, nyilvánvaló­vá válik, hogy az eredeti kor­mányzati szándékokkal azok sehol sem kerülnek össze­ütközésbe” - mondta Kovács Zoltán lapunknak arra az ész­revételére, hogy karácsony előtt Orbán Viktor miniszter­­elnök még úgy nyilatkozott, eszük ágában sincs módosíta­ni a médiatörvényt. (Az állam­titkár emlékezete szerint a mi­niszterelnök azt mondta, hogy nem vonják vissza a törvényt. Tévedett - a szerk.) Egy másik kérdésre, misze­rint indokoltnak látják-e, hogy a négy, módosítani tervezett ponton más EU-tagállamok is korrigálják a saját szabályo­zásukat, ahogy azt korábban a magyar kormány kívánta, Ko­vács Zoltán azt mondta: „Ezek a típusú változtatások, amelye­ket mi most eszközölünk, nem érik el azt a szintet, hogy más országok ilyen típusú szabályo­zását vizsgálni kellene.” Kovács Zoltán: Nincs presztízs­­veszteség­Fotó: Kurucz Árpád • Az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ) azt kérte, hogy a médiatörvény mó­dosításakor Budapest tegyen eleget az EBESZ követelményei­nek is, ahogy azt tenni készül az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően. „A médiaszabályo­zást módosítani szükséges az olyan EBESZ-kötelezettségek figyelembevételével is, mint a média pluralizmusa és az informá­ció szabad áramlása" - hangoztat­ta közleményében Dunja Mijato­­vic, a szervezet sajtószabadság­képviselője. (Reuters)

Next