Népszabadság, 2011. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-17 / 40. szám

2011. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG WWW.NOL.HU 4 • Magyarország RÖVIDEN Tizennyolcan haltak meg infl­uenzában Bár mérséklődött az in­fl­uen­za terjedésének sebes­sége, viszont a korábbinál jóval többen szorultak kór­házi, illetve intenzív ellá­tásra. Az infl­uenzával ösz­szefüggésbe hozható halál­esetek száma tizennyolcra emelkedett az elmúlt héten. Az áldozatok többségének szervezetében a H1N1 vírust mutatták ki, három meg­halt betegnél pedig a B-ví­rust. Az infl­uenza elleni vé­dőoltást egyikük sem kap­ta meg – mondta Paller Ju­dit megbízott tiszti főorvos. In­fl­uenza, illetve infl­uenza­szerű megbetegedés miatt 393-an kerültek kórházba, ez negyedével több mint egy héttel korában. Ők azok, akiknek olyan súlyossá vál­tak a tüneteik, hogy állandó orvosi felügyeletre szorul­tak. Leginkább a kamasz és a felnőtt infl­uenzások szo­rultak kórházi ápolásra, 71 új beteget az intenzív osztá­lyokon, 50-et géppel lélegez­tettek. (D. A. N.) EU-elnökség: I.M.G.-kommunikáció A Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium 2010. de­cember 24-én gyorsított, tárgyalásos közbeszerzé­si eljárást indított a 2011. évi EU soros elnökség lakos­sági ernyőkommunikáció­jához kapcsolódó média­stratégia-alkotási, médiater­vezési és vásárlási, reklám­ügynökségi és online szol­gáltatási feladatok elvégzé­sére. A nyertes ajánlattevők kihirdetésére 2011. feb­ruár 15-én került sor. A közbe­szerzési eljárásban kiírt fel­adatok elvégzését az I.M.G. Inter Media Group Rek­lám, Szolgáltató és Keres­kedelmi Kft. nyerte – tudat­ták tegnap a tárca részéről. (Munkatársunktól) Távozik a Híradóból D. Tóth Krisztina Távozik az Magyar Televí­zió Híradójának képernyőjé­ről D. Tóth Krisztina műsor­vezető-szerkesztő március közepétől – közölte az MTV szerdán. A köztelevízió köz­leménye szerint jelenleg még egyeztetnek arról, hogy D. Tóth Krisztina pályafu­tását a közmédia egy másik műsorában folytatja-e. D. Tóth Krisztina 2002 óta az MTV Híradójának műsorve­zetője, 2004 júniusa és 2007 márciusa között pedig a csa­torna brüsszeli tudósítója volt. Mint közölték, távozá­sának részben családi, rész­ben szakmai okai vannak. A műsorvezető szeretne mi­nél több időt tölteni a csa­ládjával, másfelől pedig 15 év politikai újságírás, televí­ziós tevékenység után „vál­tani akar” – áll a közlemény­ben. D. Tóth Krisztinát már­cius 15-ig láthatják az MTV nézői a Híradó műsorveze­tőjeként. (MTI) Fotó: MTV Pálinkás marad MTA-elnök Úgy tűnik, roppant elége­dettek az akadémikusok az MTA vezetésével, hiszen valamennyi, jelenlegi veze­tő kihívó nélkül indul a má­jusi választáson. Az egyet­len kivétel Kroó Norbert al­elnök – ő viszont már nem lenne újraválasztható. Ötvös Zoltán Háromévente választ új el­nököt, alelnököket, főtitkárt és főtitkár-helyettest a Ma­gyar Tudományos Akadémia (MTA). Három éve, 2008 má­jusában Kroó Norbert kivéte­lével minden posztra új ember került. Elnökké az akkor fi­de­szes parlamenti képviselő, ko­rábban az Orbán-kormányban miniszter Pálinkás József fi­zi­kust választották. Főtitkár Né­meth Tamás, főtitkárhelyettes Csépe Valéria lett, míg alelnök­ké Dudits Dénest, Maróth Mik­lóst és Kroó Norbertet szavaz­ták meg. Az idei májusi köz­gyűlésen vélhetően mindössze egyetlen névjegytáblát kell le­cserélni. Információnk szerint ugyanis a tavaly ősszel kezdő­dött jelölési folyamat azzal az eredménnyel zárult, hogy a je­lenlegi vezetők nem kapnak ki­hívót. Azaz, ha minden így ma­rad, akkor újabb három évre Pálinkás József lesz az MTA elnöke és Németh Tamás a fő­titkár. Az újra nem választha­tó Kroó Norbert alelnöki szé­kére a pillanatnyi állás szerint három jelölt pályázik. Folytonosság – Pálinkás Jó­zsef szerint ez a kifejezés tük­rözi leghívebben a következő három évre vonatkozó terveit. Az elnök az elmúlt három év­ben egyetlen kivétellel megva­lósította programját. A kivétel: nem sikerült megemelni az Or­szágos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) keretét. Ezt továbbra is fontosnak tart­ja, mert tisztább, egyértelműbb viszonyokat teremtene az egész hazai tudományos pályáza­ti rendszerben. Programjában nem szerepelt, de nagyon fon­tos új elemnek tartja a fi­atal ku­tatók hazacsábítását segítő Len­dület Programot. A következő három év igazi nagy kihívása szerinte a kutatóhálózat infra­strukturális megújítása lesz. Pálinkás József elnöki ciklu­sának utolsó időszaka az inté­zetigazgatói kinevezések, illet­ve a fi­lozófus pályázatok nyo­mán kipattant sajtótámadások miatt meglehetősen viharosra sikeredett. Pálinkás József sze­rint a magyar pályázati rendszer zűrzavara miatt adódhatnak to­vábbi kisebb-nagyobb szabály­talanságok. Az MTA belső el­lenőrzése szerint a kutatóháló­zat ebből a szempontból nyu­godt, tiszta sziget. Az MTA Fi­lozófi­ai Kutatóintézetében ta­lált szabálytalanság is messze eltörpül más intézmények ha­sonló ügyeihez. Kérdésünkre, hogy miért nem állt ki jobban az akadémi­kusokat ért támadások idején tagtársai mellett, Pálinkás Jó­zsef azt mondta: az MTA elnö­ke nem az akadémiai szakszer­vezet vezetője. Akkor lépett – tette hozzá –, amikor a sajtó túl messzire ment. Hozzátette, hogy nem feladata az igazság­tevés. Németh Tamás főtitkár szerint az elmúlt három évben többet értek el, mint amennyit eredetileg terveztek. Példaként említette, hogy új tudományos központ épül a Műegyetem te­rületén, ahova a Kémiai Kuta­tóközpont, a Pszichológiai Ku­tatóintézet, a Geokémiai Kuta­tóintézet és az SZBK Enzimoló­giai Intézete kerül. Újraalakult a Duna-kutató Intézet, létrejött egy Tisza-kutató Csoport. Véle­ménye szerint a vörösiszap-ka­tasztrófát követő kárelhárítás­ban aktívan és hatékonyan vett részt az MTA. Hiányosságként említette, hogy nem sikerült ja­vítani a kutatóhálózat alapellá­tásán. Három évre újraválaszthatják Pálinkás Józsefet Fotó: Szabó Bernadett Vihar a meteorológusoknál, mert olcsón adták az időjárást Az oktatóknak már felmondtakProblémás szerződéseket ta­­ lált az intézmény felügyele­tét ellátó környezetügyi ál­lamtitkár az Országos Meteo­rológiai Szolgálatnál (OMSZ). A vélelmezett sza­bálytalanságok egyrészt az időjárási adatok, illetve az OMSZ-nél készült időjárás­jelentések továbbértékesíté­sével, másrészt a szolgálat­nál dolgozó meteorológusok médiaszerepléseivel kapcso­latosak. Hargitai Miklós A vidékfejlesztési miniszter a közelmúltban felmentette Bozó Lászlót az OMSZ elnöki tisztsé­géből és Dunkel Zoltánt nevez­te ki a helyére. Dunkel korábban már állt a szolgálat élén, a 2006 augusztus 20-i, tragikus végű tűzijáték miatt kellett távoznia. Az akkori vizsgálat az OMSZ-t is hibásnak mondta a nem elég pontos riasztás miatt, ám Illés Zoltán környezetügyi államtit­kár egy tegnapi sajtóbeszélge­tésen azt érzékeltette: szerinte Dunkelt bűnbaknak tették meg a valódi felelős (szerinte Szilvá­sy György akkori kancelláriami­niszter) helyett. Illés kifejtette: a vezetővál­táskor bekérette az OMSZ kül­ső partnerekkel kötött szerző­déseit, és a csomagban munka­társaival számos, problémás­nak tűnő kontraktust talált. Példaként egy olyan megálla­podást említett, amely szerint egy magánhírügynökség ha­vonta 260 ezer forintot fi­zet az időjárás-jelentésekért a szol­gálatnak, ugyanakkor a szerző­dés alapján a kapott anyagokat közel hússzoros áron tovább­adhatja az egyik kereskedelmi televíziónak. Illés szerint még a tévétársaság által fi­zetett díj is messze alacsonyabb a reális árnál, hiszen az időjárás-jelen­tések környezetében eladott reklámok annak többszörösét hozták a tévé konyhájára. Az OMSZ által kasszírozott pénz viszont irreálisan kevés volt. Az államtitkár szerint a ha­sonló szerződésekben szereplő árak és a teljesítés értéke között semmilyen logikus összefüg­gés nem mutatkozott. Illés Zol­tán azt is jelezte: megengedhe­tetlennek tartja, hogy a médiu­mokban fellépő és ott az OMSZ prognózisait elmondó meteoro­lógusok magánemberként, saját magánvállalkozásaik nevében külön is számláznak az egyes té­véknek és rádióknak. Itt a prob­lémát az jelenti, hogy a szakem­bereket éppen azért hívják meg a műsorokba, mert az OMSZ-ben dolgoznak, vagyis, ha ezért a fellépésért pénz jár valakinek, az sokkal inkább az intézmény, és nem az OMSZ tekintélyét áruba bocsátó meteorológus. Il­lés érzékeltette: az ügynek to­vábbi személycserék, a teljes szerződésállomány felülvizsgá­lata, és a meteorológiai adatok­kal kapcsolatos jogi helyzetet szabályozó törvényjavaslat for­májában folytatása lesz. Az államtitkár bekérette az OMSZ külső partnerekkel kötött szerződéseit, a csomagban számos problé­másnak tűnő szerződést talált Fotó: Kovács Bence Hibát találtak a főváros új SZMSZ-ében Szalai Anna Budapest Főváros Kormány­hivatalának főigazgatója sze­rint jogilag több szempont­ból is kifogásolható a főváro­si önkormányzat január else­jén hatályba lépett új szerve­zeti és működési szabályzata (SZMSZ). A hivatal kifogásolja az új városvezetés azon kikö­tését, miszerint a főváros költ­ségvetési rendeletéhez csak akkor nyújtható be módosító indítvány, ha a szükséges for­rásról előzetesen egyeztetnek és egyetértésre is jutnak a fő­polgármesterrel. Ez egyrészt korlátozza a közgyűlés általá­nos tartalék feletti rendelke­zési jogát. Márpedig a testü­let döntési jogának ilyen fokú szűkítésére egyetlen jogsza­bály sem ad lehetőséget. Más­részt a képviselői joggyakor­lás szempontjából is kifogá­solható a szabályzat fenti ren­delkezése. A hivatal egyúttal felhívta a beadványban hozzá forduló Horváth Csaba (MSZP) fővá­rosi frakcióvezető fi­gyelmét, hogy a szintén január elsejé­től életre hívott hivatal külö­nös hangsúlyt fektet az újon­nan alakult képviselő-testü­letek SZMSZ-ére, mivel ezek határozzák meg a választott testületek működési rendjét. Mindemellett azt sem titkolta el Haszonicsné Dr. Ádám Má­ria főigazgató, hogy jogi véle­ménye nem kötelező érvényű, arra sem bíróság, sem más ha­tóság előtt nem lehet hivat­kozni. Hová mehetnek majd a vakok? Nyolc, nemrég nyílt elemi látásrehabilitációs központ működése került veszélybe, miután a fejlesztésükre nyert uniós támogatás feb­ruár 28-án elfogy. Ekkortól kezdve a magyar állam fel­adata volna a központok működtetése, de egyelőre bizonytalan a sorsuk. Romhányi Tamás Március elsejétől a magyar ál­lamnak kellene a központok to­vábbi működését állni, ennek azonban egyelőre semmi jele, így az éppen megnyitott inté­zetek frissen kiképzett rehabi­litációs szakemberei több he­lyen már a felmondásukat is megkapták. A látásrehabilitá­ciós központok a felnőtt koruk­ban megvakuló embereket ké­szítik fel új életükre, megtanít­ják őket fehér bottal közleked­ni, a háztartási eszközök biz­tonságos kezelésére, a számító­gép és az internet használatá­ra. A sikerrel rehabilitált vakok újra munkaképes emberré vál­hatnak, ma már számos mun­kahelyet töltenek be nem látó emberek. Magyarországon elsősor­ban a cukorbetegség szövőd­ményeként és különféle örök­lött betegségek következtében évente négyezer ember veszíti el a látását, vakon és súlyos lá­tássérültként több mint nyolc­vanezren élnek. 2005 előtt ki­zárólag a Vakok Állami Inté­zetében zajlott felnőttek reha­bilitációja, az intézet kapacitá­sa évi negyven fő volt. Az uni­ós forrásból kiépített regioná­lis látásrehabilitációs közpon­tok ma már évente 1200 látás­sérült ember felkészítésére len­nének képesek, a fejlesztéshez forrást biztosító TÁMOP 5.4.7. számú program azonban febru­ár 28-án lezárul, pontosabban mondva a korábban szerződött székesfehérvári központ eseté­ben január 31-ével már le is zá­rult. Ekkortól kezdve a magyar állam feladata volna a közpon­tok működtetése, eddig azon­ban csupán annyi történt, hogy a Nemzeti Erőforrás Miniszté­rium megbeszéléseket tartott a központok vezetőivel. A székesfehérvári központ­ból január utolsó napjával 12, er­re a feladatra felkészített men­tornak kellett távoznia – mond­ta érdeklődésünkre Szokó Zsolt, a látássérültek regionális egye­sületének elnöke. Székesfehér­váron 180 vak ember rehabili­tációja zajlott, ezek egy része január végén még folyamatban volt. Az egyesület vezetője sze­rint a program közben félbe­szakadt képzések újabb súlyos traumának teszik ki a látásuk elveszítése után a krízisen ép­pen túljutó, lassan öntudatra ébredő embereket. A budapesti regionális köz­pontnak eddig 610 ügyfele volt, a várólistán jelenleg is több mint hatvanan szerepel­nek. Mányi Miklós, a központ vezetője érdeklődésünkre ar­ról számolt be, hogy február 28-i határidővel kénytelen volt felmondani a mentoroknak, hiszen március elsejét köve­tően nincs fedezete a munka­bérüknek. A Népszabadság által meg­keresett központok vezetői ab­ban reménykednek, hogy a hó­nap végéig sikerül valamilyen megoldást találni az épp csak kiépült rehabilitációs közpon­tok megmentésére. Kérdéseinkkel a Nemze­ti Erőforrás Minisztériumát is kerestük, lapzártáinkig azon­ban nem érkezett válasz.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék