Népszabadság, 2011. március (69. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-01 / 50. szám

2011. MÁRCIUS 1., KEDD • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország RÖVIDEN Újra egységes az unitárius egyház Az unitárius egyház egysé­gének helyreállítását emel­te ki Semjén Zsolt miniszter­elnök-helyettes az unitáriu­sok fővárosi, Nagy Ignác ut­cai épületében tartott rendez­vényen, abból az alkalomból, hogy az eddig részben állami tulajdonban lévő ingatlan tel­jesen visszakerült az egyház tulajdonába. Semjén az Erdé­lyi Unitárius Egyház és a Ma­gyarországi Unitárius Egyház illetékes főhatóságai által ta­valy aláírt egyezményre utalva kiemelte: az unitárius egyház, amely mindig is egy volt, és csak a történelem viharai sza­kították szét, most végre új­ra egyesülhetett. Egy unitárius egyház van az egész Kárpát­medencében - mondta. (MTI) Furgon hajtott a buszmegállóba Három ember meghalt, három súlyosan, életveszélyesen meg­sérült hétfő délután, amikor a IX. kerületi Vágóhíd utcá­ban furgon hajtott a buszmeg­állóban várakozók közé. A sé­rültek közül két férfi és két nő többszörös koponya-, mellkas- és végtagsérüléseket szenve­dett. További két férfi közül az egyiknek nyílt lábszártörése, a másiknak pedig combtörése és fejsérülése van. A sérültek va­lamennyien középkorúak. A furgon összesen hat embert gá­zolt el. Egyiküket a közelben várakozó 2-es villamos alól kel­lett kiszabadítani. (MTI) NOL-Totó a különc LMP-sel Ezen a héten is jelentkezik a Népszabadság Online video­­interjú-sorozata, a NOL-To­tó. A 13+1 kérdést ezúttal Vá­gó Gábornak, a különc külse­jű LMP-s parlamenti képvise­lőnek tettük fel. Többek kö­zött arra vártunk választ, hogy mikor használt utoljára tudat­módosító szereket, mivel lehet érdemben megvesztegetni, és hogy sértésnek veszi-e, ha li­berálisnak nevezik. A válaszo­kért klikk a nol.hu és a noltv.hu oldalakra (Sz. T. L.) Ötöt egyetlen csapással? A pártszékházak elleni robbantásokkal is meggyanúsíthatják Jozef Rohácot Az 1998-as Aranykéz utcai robbantás mellett minden bizonnyal az azt megelőző, négy „politikai célpont” el­len végrehajtott pokolgépes akcióval is meggyanúsít­hatják a magyar hatóságok Jozef Rohácot - értesült a Népszabadság. Mindeh­hez persze az kell, hogy Szlovákia kiadja az alvilág­ban „patkány”, illetve „fog­orvos” néven ismert férfit. Fekete Gy. Attila A legfelsőbb szinten rendelték el a hírzárlatot Magyarorszá­gon Jozef Rohác elfogása ügyé­ben, s meglehet, most okkal mutogatnak „felfelé” az ügyben eljáró nyomozók és ügyészek. Már az is épp elég kínos volt, hogy tavaly októberben Rohác mosolyogva kisétálhatott a Fő­városi Bíróság kapuján, miután nem jogerősen két év börtönt kapott robbanóanyaggal vissza­élésért a Seres Zoltán „vállalko­zó” sérelmére 1997 nyarán el­követett robbantásos merény­letkísérletben játszott szerepé­ért. Az ügyész emberölés kísér­letével is vádolta, a bíró azon­ban e vádpont alól felmentet­te. Az ügyész azonnal felleb­bezett, de miután Rohác az íté­lethirdetésig már pontosan két évet ült előzetesben, szabadon távozhatott. Mélyütés volt ez azoknak a rendőröknek, akik akkor már több mint tíz éve vadásztak rá, de különböző okok miatt nem foghatták el. A BRFK és a Nem­zeti Nyomozó Iroda operatív tisztjei pontosan tudták, hogy a magyar rendőrség különböző egységeinek szekéraljnyi bizo­nyíték van a birtokában, s ezek összekötik Jozef Rohácot a 90- es évek végének megoldatlan robbantásaival, mégis kényte­lenek voltak végignézni, ahogy a „fogorvos” mosolyogva sétál ki a bíróságról, majd elhagyja az országot. „Hazamegyek Lévára”, mond­ta Rohác, és ez esetben igazat mondott. Február 18-án a Fő­városi Bíróság által kibocsá­tott európai elfogatóparancs alapján Léván vette őrizetbe a szlovák rendőrség. Pedig csak kevesen fogadtak volna arra, hogy magyar kérésre még egy­szer valaha rendőrkézre kerül a robbantómester, akinek a ki­adatását 2008-as prágai elfogá­sakor Szlovákia is kérte, csak később, mint Magyarország, ezért a csehek a magyar kérést teljesítették. Rohác volt a 90-es évek leg­keresettebb robbantómesterei­nek egyike. Dolgozott alvilá­gi csoportoknak­­ hivatalosan meg nem erősített hírek szerint az ő megbízásukat teljesítve re­pítette a levegőbe a rendőrsé­gen a hazai alvilág számos ve­zéralakját eláruló, illegális olaj­üzletekben érdekelt Boros Ta­mást. És dolgozott a SIS-nek, a Meciar-kormány idején Iván Lexa vezetésével egyebek kö­zött Magyarország uniós csat­lakozásának lassításáért, a ma­gyar belső rend és közbizton­ság megzavarására Omega mű­velet fedőnéven titkos műve­leteket szervező szlovák tit­kosszolgálatnak is. Az Ome­ga művelet részét képezhette az utóbb Rohácnak tulajdoní­tott robbantások egynémelyike is. Úgy tudni, az egyik SIS által felügyelt raktárból (is) szerez­te be Rohác a merényleteihez használt robbanóanyagot. A titkosszolgálattal fenn­tartott kapcsolata miatt szinte mindenki biztosra vette, hogy a négy halálos áldozatot köve­telő és több mint húsz ember súlyos sérülését okozó Arany­kéz utcai robbantás után meg­bízói likvidálták Rohácot. Ba­rátait, megbízóit és az egy­kor ellene nyomozó rendőrö­ket is meglepte 2008. októbe­ri elfogásának híre. Állítólag it­tasan, a forgalommal szembe hajtott be egy egyirányú utcá­ba, majd a rendőröknek hamis cseh jogosítványt adott át, mi­közben szlovákul beszélt hoz­zájuk. Ez persze nyilvánvaló­an a cseh és a magyar rendőr­ség nem túl sikeres fedő­törté­nete. Rohác sem olyan ostoba, sem olyan részeg nem lehetett, hogy ennyi szarvashibát elkö­vessen. Nyilvánvaló, hogy elfo­gása több hónapon át tartó tit­kos nyomozás eredménye volt, a magyar és a cseh rendőrség (és valószínűleg a titkosszolgá­latok) közös sikere. A Népszabadság úgy tudja, az elmúlt években több nyo­mozócsoport többször is át­nézte az Aranykéz utcai rob­bantás aktáit. Összevetették a bombamaradványokat és más bizonyítékokat a Seres Zoltán elleni merényletkísérlet után lefoglalt bombával, az 1998. március 12-én az FKGP Belg­rád rakparti központja előtt talált pokolgéppel (a portás megzavarta a merénylőt, így az a robbantás elmaradt) és a másik három, „politikai in­díttatású” robbantásnál hasz­nált bombák maradványaival. (Emlékeztetőül: 1998. március 16-án Torgyán József kisgazda pártelnök rózsadombi lakásá­nál, május elsején Szájer József [Fidesz] XVI. kerületi lakásá­nál, június 15-én pedig a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt robbant pokolgép.) Úgy tud­juk, a bombák, illetve bomba­maradványok szakértői vizs­gálatai azt valószínűsítik, hogy a bombák egy részét egyértel­műen Rohác készítette. A rendőrség egyelőre konk­rétumokat nem árul el, és ar­ról sem beszélnek, hogy miért csak most, évekkel a merényle­tek után derült fény a bombák közti azonosságra. A Fidesz Lendvay utcai székháza a robbantás után Fotó: Gárdi Balázs www.nol.hu Bokros „logisztikai probléma is” Kácsor Zsolt Debrecen A Magyar Demokrata Fórumot arra szólította föl a debreceni önkormányzat ingatlankeze­lő cége, a Cívisház Zrt., hogy a párt hagyja el a 2003 óta hasz­nált, 214 négyzetméteres bel­városi irodáját, mert már nem jogosult annak kedvezményes bérlésére. Debrecenben a pártok szin­te jelképes, négyzetméteren­ként mindössze százforintos áron bérelhetnek önkormány­zati tulajdonban vagy kezelés­ben lévő ingatlant, így az el­múlt években az MDF számára jelentős anyagi megtakarítást jelentett a Vásáry István ut­cai iroda bérlése. Ilyen olcsón a szervezet nem találna hason­ló nagyságú és elhelyezkedésű ingatlant a cívisvárosban. De a párt és az ingatlankezelő kö­zött kirobbant vita nem csak anyagi természetű: a szerve­zet vitatja a Cívisház felszólí­tásának jogosságát, mert - állí­tásuk szerint - a kedvezményes bérletet a cég azzal az indokkal mondta föl, hogy az MDF nem parlamenti párt. Az ügyről Ma­­kay Zsolt, az MDF elnöke - aki egyébként Debrecenből került a párt élére - érdeklődésünk­re azt mondta: ha Magyaror­szágon nem is, de az Európai Unióban Bokros Lajos révén rendelkeznek parlamenti kép­viselettel, igaz, gyengíti ezt az érvet - tette hozzá -, hogy az EP-képviselő önállósította ma­gát az MDF-től. Mint fogal­mazott: „A mostani irodaügy­ben Bokros egyúttal logisztikai problémát is jelent.” Az elnök­től megtudtuk: nemcsak a cí­visvárosban, de több más me­gyeszékhelyen - például Sze­geden - is küzdenek az irodá­ik megtartásáért. Az ügyről Nyíri László, a Cí­visház vezérigazgatója nem kí­vánt nyilatkozni, mert - mond­ta - a bérlőikkel kapcsolatos vitákat nem viszik a nyilvános­ság elé, ráadásul a pártok ingat­lanbérlésének feltételeit nem a cég, hanem az önkormányzat közgyűlése szabja meg. Megegyezett Botkával a szegedi Fidesz Megszavazták a költségvetést, nem lesz új választás, a kormánypártiak viszont ragaszkodnak a jegyző menesztéséhez Nem lesz új választás Sze­geden, mert a pénteki köz­gyűlésen megszavazták a város költségvetését. Bár ezt a vezető helyi politiku­sok tagadják, úgy tűnik, nem csak a büdzsé ügyében született megegyezés Botka László és a Fidesz között. Tanács István Szeged A Fidesz megmaradt módosító indítványaival együtt 26 igen­nel, 2 nemmel és 1 tartózkodás­sal megszavazta a szegedi köz­gyűlés a város 2011. évi költség­­vetését. Ez azt jelenti, hogy nem lesz új választás, amire esetleg akkor kerülhetett volna sor, ha április végéig sem sikerül meg­egyezni a város költségveté­séről. Az idő előtti választás le­hetőségét Botka László szocia­lista polgármester lebegtette meg több alkalommal a közel­múltban. Nemcsak a költségvetési sza­vazás, hanem egyéb előterjesz­tések szavazatarányából is ar­ra lehetett következtetni, hogy a polgármester megegyezett a Fidesz-KDNP-frakcióval, sőt bevonhatták az alkuba Keresz­túri Farkas Csabát, a Jobbik kép­viselőjét is. A Fidesz-KDNP- frakció még a múlt szerdai egyeztetésen visszavonta költ­ségvetési módosító indítványai­nak egy részét. A megmaradt módosítókat viszont az MSZP frakció is sorra megszavazta. Botka László szerint a Fidesz által visszavont, a polgármester és a főjegyző által törvénysértő­nek minősített tizenegy javaslat együttes értéke több, mint egy­­milliárd forint volt, az MSZP vi­szont csak mintegy 160 millió forintnyi módosító javaslatot fogadott el a Fidesz kezdemé­nyezései közül. Póda Jenő fide­­szes gazdasági tanácsnok kérdé­sünkre azt felelte: nem mérhe­tő összegszerűen, hogy ki men­­nyit engedett, mert például a tartalékba helyezés, vagyis egy összeg elköltésének felfüggesz­tése nem hasonlítható egy új alapba áthelyezett összeg elköl­téséhez. A Fidesz-KDNP képvi­selői hátrányban voltak, mivel a polgármesteri hivatal egyes köztisztviselői utasítást kaptak, hogy ne működjenek érdem­ben együtt velük. Póda szerint nem voltak törvénysértőek a ja­vaslataik, legfeljebb megfelelő adatok és hivatali háttér nélkül nem elég kidolgozottak. Azért engedtek, mert komolyan gon­dolják, hogy a város működé­sét nem szabad elhúzódó költ­ségvetési vitával veszélyeztetni, illetve a hivatal jelenlegi hozzá­állását megismerve a jelen felté­telek közt valódi vita nem ala­kulhatott volna ki. A költség­­vetést idén még többször fogja tárgyalni a közgyűlés, semmiről sem maradtunk le - tette hozzá Póda. Meglepő módon elvéreztek a közgyűlési szavazáson azok az előterjesztések, amelyek a szervezeti és működési szabály­zat (szmsz) módosításával Bot­ka László jogait korlátozták vol­na kinevezési és vagyongazdál­kodási kérdésekben. Botka eze­ket a javaslatokat is törvénysér­tőnek minősítette, ugyanakkor kérdésünkre hangsúlyozta: ha átment volna a kezdeményezés, és az szmsz-ben korlátozzák a polgármester jogait, a rendele­tet csak az Alkotmánybíróság változtathatta volna meg, eset­leg évek múlva. A javaslatok azonban nem mentek át, mert bár a Fidesz-KDNP-frakció összes tagja megszavazta őket, a polgármestert minden lehetsé­ges alkalommal élesen kritizáló jobbikos Keresztúri Farkas Csa­ba ezúttal meglepő módon tar­tózkodott. A Jobbik képviselő­je eddig az összes lényeges ügy­ben a Fidesz-KDNP-frakcióval szavazott - mostani tartózkodá­sa Botka jogainak érintetlenül hagyását eredményezte. A történtek ismeretében is kétségesnek tűnt, hogy a Fidesz-KDNP komolyan gon­dolná Mózes Ervin címzetes fő­jegyző leváltását, amelyet jogi­lag előkészítetlenül kezdemé­nyeztek a pénteki közgyűlés kezdetén. A közgyűlés előtti na­pokban a Fidesz folyamatosan bírálta a jegyző tevékenységét. Felrótták neki, hogy az Állami Számvevőszék a jelentésében javasolta, hogy a polgármester adjon fegyelmit neki az ellen­őrzési kötelessége elmulasztá­sa miatt. Botka László a közgyű­lésen arra utalt: az Alkotmány­­bíróság 2011. május 31-i hatállyal megszüntette a köztisztviselők indoklás nélküli kirúgását le­hetővé tevő törvényt. A polgár­­mester szerint ezért a városházi többség gyorsan meg akar sza­badulni a jegyzőtől, illetve a má­jus végi határidőig személyi vál­tozásokat akar az apparátusban. A közgyűlés elején Bohács Zsolt, a Fidesz-KDNP-frakció vezetője javaslatot tett, hogy ve­gyék fel a napirendre a jegyző azonnali leváltásáról szóló elő­terjesztését. Mózes Ervin azon­ban a javaslatot több okból is törvénysértőnek minősítette: egyrészt nem az érvényben lé­vő szervezeti és működési sza­bályzat szerint nyújtották be, másrészt, ha valakinek az állásá­ra pályázatot írnak ki, azt előtte 8 nappal hivatalosan értesíteni kell erről. A jogi és ügyrendi bi­zottság ülését követően Bohács visszavonta javaslatát, viszont közölte: rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezik a jegyző leváltására. Ehhez képest hétfőn Botka László a Népsza­badság tudósítójának úgy nyi­latkozott: a Fidesz-KDNP-frak­ció még péntek este visszavonta a rendkívüli közgyűlés összehí­vására tett indítványát. Bohács Zsolt országgyűlé­si képviselő, a Fidesz-KDNP szegedi frakcióvezetője a Nép­­szabadság tudósítójának kije­lentette: a költségvetés egyes pontjainak kölcsönös elfogadá­sán túlmenően nem kötöttek al­kut Botka Lászlóval. A frakció­­vezető véleménye szerint nem törvénysértő, hogy a közgyű­lés a polgármester kinevezési és pénzügyi döntési jogkörei­nek egy részét a szakbizottsá­gokhoz telepítse át - más kér­dés, hogy ez a javaslatuk ezút­tal nem kapta meg a többséget. Bohács Zsolt szerint nemcsak a polgármesterrel nem kötöttek alkut, hanem a Jobbik képvise­lőjével sincs koalíció: néha egy­formán szavaznak, néha nem, de erről nem egyeztetnek. Bohács Zsolt közölte: nem tettek le Mó­zes Ervin leváltásáról. Mózes Ervin és Botka László­Fotó: Délmagyarország - Karnok Csaba

Next