Népszabadság, 2011. március (69. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-01 / 50. szám
2011. MÁRCIUS 1., KEDD • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország RÖVIDEN Újra egységes az unitárius egyház Az unitárius egyház egységének helyreállítását emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az unitáriusok fővárosi, Nagy Ignác utcai épületében tartott rendezvényen, abból az alkalomból, hogy az eddig részben állami tulajdonban lévő ingatlan teljesen visszakerült az egyház tulajdonába. Semjén az Erdélyi Unitárius Egyház és a Magyarországi Unitárius Egyház illetékes főhatóságai által tavaly aláírt egyezményre utalva kiemelte: az unitárius egyház, amely mindig is egy volt, és csak a történelem viharai szakították szét, most végre újra egyesülhetett. Egy unitárius egyház van az egész Kárpátmedencében - mondta. (MTI) Furgon hajtott a buszmegállóba Három ember meghalt, három súlyosan, életveszélyesen megsérült hétfő délután, amikor a IX. kerületi Vágóhíd utcában furgon hajtott a buszmegállóban várakozók közé. A sérültek közül két férfi és két nő többszörös koponya-, mellkas- és végtagsérüléseket szenvedett. További két férfi közül az egyiknek nyílt lábszártörése, a másiknak pedig combtörése és fejsérülése van. A sérültek valamennyien középkorúak. A furgon összesen hat embert gázolt el. Egyiküket a közelben várakozó 2-es villamos alól kellett kiszabadítani. (MTI) NOL-Totó a különc LMP-sel Ezen a héten is jelentkezik a Népszabadság Online videointerjú-sorozata, a NOL-Totó. A 13+1 kérdést ezúttal Vágó Gábornak, a különc külsejű LMP-s parlamenti képviselőnek tettük fel. Többek között arra vártunk választ, hogy mikor használt utoljára tudatmódosító szereket, mivel lehet érdemben megvesztegetni, és hogy sértésnek veszi-e, ha liberálisnak nevezik. A válaszokért klikk a nol.hu és a noltv.hu oldalakra (Sz. T. L.) Ötöt egyetlen csapással? A pártszékházak elleni robbantásokkal is meggyanúsíthatják Jozef Rohácot Az 1998-as Aranykéz utcai robbantás mellett minden bizonnyal az azt megelőző, négy „politikai célpont” ellen végrehajtott pokolgépes akcióval is meggyanúsíthatják a magyar hatóságok Jozef Rohácot - értesült a Népszabadság. Mindehhez persze az kell, hogy Szlovákia kiadja az alvilágban „patkány”, illetve „fogorvos” néven ismert férfit. Fekete Gy. Attila A legfelsőbb szinten rendelték el a hírzárlatot Magyarországon Jozef Rohác elfogása ügyében, s meglehet, most okkal mutogatnak „felfelé” az ügyben eljáró nyomozók és ügyészek. Már az is épp elég kínos volt, hogy tavaly októberben Rohác mosolyogva kisétálhatott a Fővárosi Bíróság kapuján, miután nem jogerősen két év börtönt kapott robbanóanyaggal visszaélésért a Seres Zoltán „vállalkozó” sérelmére 1997 nyarán elkövetett robbantásos merényletkísérletben játszott szerepéért. Az ügyész emberölés kísérletével is vádolta, a bíró azonban e vádpont alól felmentette. Az ügyész azonnal fellebbezett, de miután Rohác az ítélethirdetésig már pontosan két évet ült előzetesben, szabadon távozhatott. Mélyütés volt ez azoknak a rendőröknek, akik akkor már több mint tíz éve vadásztak rá, de különböző okok miatt nem foghatták el. A BRFK és a Nemzeti Nyomozó Iroda operatív tisztjei pontosan tudták, hogy a magyar rendőrség különböző egységeinek szekéraljnyi bizonyíték van a birtokában, s ezek összekötik Jozef Rohácot a 90- es évek végének megoldatlan robbantásaival, mégis kénytelenek voltak végignézni, ahogy a „fogorvos” mosolyogva sétál ki a bíróságról, majd elhagyja az országot. „Hazamegyek Lévára”, mondta Rohác, és ez esetben igazat mondott. Február 18-án a Fővárosi Bíróság által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján Léván vette őrizetbe a szlovák rendőrség. Pedig csak kevesen fogadtak volna arra, hogy magyar kérésre még egyszer valaha rendőrkézre kerül a robbantómester, akinek a kiadatását 2008-as prágai elfogásakor Szlovákia is kérte, csak később, mint Magyarország, ezért a csehek a magyar kérést teljesítették. Rohác volt a 90-es évek legkeresettebb robbantómestereinek egyike. Dolgozott alvilági csoportoknak hivatalosan meg nem erősített hírek szerint az ő megbízásukat teljesítve repítette a levegőbe a rendőrségen a hazai alvilág számos vezéralakját eláruló, illegális olajüzletekben érdekelt Boros Tamást. És dolgozott a SIS-nek, a Meciar-kormány idején Iván Lexa vezetésével egyebek között Magyarország uniós csatlakozásának lassításáért, a magyar belső rend és közbiztonság megzavarására Omega művelet fedőnéven titkos műveleteket szervező szlovák titkosszolgálatnak is. Az Omega művelet részét képezhette az utóbb Rohácnak tulajdonított robbantások egynémelyike is. Úgy tudni, az egyik SIS által felügyelt raktárból (is) szerezte be Rohác a merényleteihez használt robbanóanyagot. A titkosszolgálattal fenntartott kapcsolata miatt szinte mindenki biztosra vette, hogy a négy halálos áldozatot követelő és több mint húsz ember súlyos sérülését okozó Aranykéz utcai robbantás után megbízói likvidálták Rohácot. Barátait, megbízóit és az egykor ellene nyomozó rendőröket is meglepte 2008. októberi elfogásának híre. Állítólag ittasan, a forgalommal szembe hajtott be egy egyirányú utcába, majd a rendőröknek hamis cseh jogosítványt adott át, miközben szlovákul beszélt hozzájuk. Ez persze nyilvánvalóan a cseh és a magyar rendőrség nem túl sikeres fedőtörténete. Rohác sem olyan ostoba, sem olyan részeg nem lehetett, hogy ennyi szarvashibát elkövessen. Nyilvánvaló, hogy elfogása több hónapon át tartó titkos nyomozás eredménye volt, a magyar és a cseh rendőrség (és valószínűleg a titkosszolgálatok) közös sikere. A Népszabadság úgy tudja, az elmúlt években több nyomozócsoport többször is átnézte az Aranykéz utcai robbantás aktáit. Összevetették a bombamaradványokat és más bizonyítékokat a Seres Zoltán elleni merényletkísérlet után lefoglalt bombával, az 1998. március 12-én az FKGP Belgrád rakparti központja előtt talált pokolgéppel (a portás megzavarta a merénylőt, így az a robbantás elmaradt) és a másik három, „politikai indíttatású” robbantásnál használt bombák maradványaival. (Emlékeztetőül: 1998. március 16-án Torgyán József kisgazda pártelnök rózsadombi lakásánál, május elsején Szájer József [Fidesz] XVI. kerületi lakásánál, június 15-én pedig a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt robbant pokolgép.) Úgy tudjuk, a bombák, illetve bombamaradványok szakértői vizsgálatai azt valószínűsítik, hogy a bombák egy részét egyértelműen Rohác készítette. A rendőrség egyelőre konkrétumokat nem árul el, és arról sem beszélnek, hogy miért csak most, évekkel a merényletek után derült fény a bombák közti azonosságra. A Fidesz Lendvay utcai székháza a robbantás után Fotó: Gárdi Balázs www.nol.hu Bokros „logisztikai probléma is” Kácsor Zsolt Debrecen A Magyar Demokrata Fórumot arra szólította föl a debreceni önkormányzat ingatlankezelő cége, a Cívisház Zrt., hogy a párt hagyja el a 2003 óta használt, 214 négyzetméteres belvárosi irodáját, mert már nem jogosult annak kedvezményes bérlésére. Debrecenben a pártok szinte jelképes, négyzetméterenként mindössze százforintos áron bérelhetnek önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő ingatlant, így az elmúlt években az MDF számára jelentős anyagi megtakarítást jelentett a Vásáry István utcai iroda bérlése. Ilyen olcsón a szervezet nem találna hasonló nagyságú és elhelyezkedésű ingatlant a cívisvárosban. De a párt és az ingatlankezelő között kirobbant vita nem csak anyagi természetű: a szervezet vitatja a Cívisház felszólításának jogosságát, mert - állításuk szerint - a kedvezményes bérletet a cég azzal az indokkal mondta föl, hogy az MDF nem parlamenti párt. Az ügyről Makay Zsolt, az MDF elnöke - aki egyébként Debrecenből került a párt élére - érdeklődésünkre azt mondta: ha Magyarországon nem is, de az Európai Unióban Bokros Lajos révén rendelkeznek parlamenti képviselettel, igaz, gyengíti ezt az érvet - tette hozzá -, hogy az EP-képviselő önállósította magát az MDF-től. Mint fogalmazott: „A mostani irodaügyben Bokros egyúttal logisztikai problémát is jelent.” Az elnöktől megtudtuk: nemcsak a cívisvárosban, de több más megyeszékhelyen - például Szegeden - is küzdenek az irodáik megtartásáért. Az ügyről Nyíri László, a Cívisház vezérigazgatója nem kívánt nyilatkozni, mert - mondta - a bérlőikkel kapcsolatos vitákat nem viszik a nyilvánosság elé, ráadásul a pártok ingatlanbérlésének feltételeit nem a cég, hanem az önkormányzat közgyűlése szabja meg. Megegyezett Botkával a szegedi Fidesz Megszavazták a költségvetést, nem lesz új választás, a kormánypártiak viszont ragaszkodnak a jegyző menesztéséhez Nem lesz új választás Szegeden, mert a pénteki közgyűlésen megszavazták a város költségvetését. Bár ezt a vezető helyi politikusok tagadják, úgy tűnik, nem csak a büdzsé ügyében született megegyezés Botka László és a Fidesz között. Tanács István Szeged A Fidesz megmaradt módosító indítványaival együtt 26 igennel, 2 nemmel és 1 tartózkodással megszavazta a szegedi közgyűlés a város 2011. évi költségvetését. Ez azt jelenti, hogy nem lesz új választás, amire esetleg akkor kerülhetett volna sor, ha április végéig sem sikerül megegyezni a város költségvetéséről. Az idő előtti választás lehetőségét Botka László szocialista polgármester lebegtette meg több alkalommal a közelmúltban. Nemcsak a költségvetési szavazás, hanem egyéb előterjesztések szavazatarányából is arra lehetett következtetni, hogy a polgármester megegyezett a Fidesz-KDNP-frakcióval, sőt bevonhatták az alkuba Keresztúri Farkas Csabát, a Jobbik képviselőjét is. A Fidesz-KDNP- frakció még a múlt szerdai egyeztetésen visszavonta költségvetési módosító indítványainak egy részét. A megmaradt módosítókat viszont az MSZP frakció is sorra megszavazta. Botka László szerint a Fidesz által visszavont, a polgármester és a főjegyző által törvénysértőnek minősített tizenegy javaslat együttes értéke több, mint egymilliárd forint volt, az MSZP viszont csak mintegy 160 millió forintnyi módosító javaslatot fogadott el a Fidesz kezdeményezései közül. Póda Jenő fideszes gazdasági tanácsnok kérdésünkre azt felelte: nem mérhető összegszerűen, hogy ki mennyit engedett, mert például a tartalékba helyezés, vagyis egy összeg elköltésének felfüggesztése nem hasonlítható egy új alapba áthelyezett összeg elköltéséhez. A Fidesz-KDNP képviselői hátrányban voltak, mivel a polgármesteri hivatal egyes köztisztviselői utasítást kaptak, hogy ne működjenek érdemben együtt velük. Póda szerint nem voltak törvénysértőek a javaslataik, legfeljebb megfelelő adatok és hivatali háttér nélkül nem elég kidolgozottak. Azért engedtek, mert komolyan gondolják, hogy a város működését nem szabad elhúzódó költségvetési vitával veszélyeztetni, illetve a hivatal jelenlegi hozzáállását megismerve a jelen feltételek közt valódi vita nem alakulhatott volna ki. A költségvetést idén még többször fogja tárgyalni a közgyűlés, semmiről sem maradtunk le - tette hozzá Póda. Meglepő módon elvéreztek a közgyűlési szavazáson azok az előterjesztések, amelyek a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) módosításával Botka László jogait korlátozták volna kinevezési és vagyongazdálkodási kérdésekben. Botka ezeket a javaslatokat is törvénysértőnek minősítette, ugyanakkor kérdésünkre hangsúlyozta: ha átment volna a kezdeményezés, és az szmsz-ben korlátozzák a polgármester jogait, a rendeletet csak az Alkotmánybíróság változtathatta volna meg, esetleg évek múlva. A javaslatok azonban nem mentek át, mert bár a Fidesz-KDNP-frakció összes tagja megszavazta őket, a polgármestert minden lehetséges alkalommal élesen kritizáló jobbikos Keresztúri Farkas Csaba ezúttal meglepő módon tartózkodott. A Jobbik képviselője eddig az összes lényeges ügyben a Fidesz-KDNP-frakcióval szavazott - mostani tartózkodása Botka jogainak érintetlenül hagyását eredményezte. A történtek ismeretében is kétségesnek tűnt, hogy a Fidesz-KDNP komolyan gondolná Mózes Ervin címzetes főjegyző leváltását, amelyet jogilag előkészítetlenül kezdeményeztek a pénteki közgyűlés kezdetén. A közgyűlés előtti napokban a Fidesz folyamatosan bírálta a jegyző tevékenységét. Felrótták neki, hogy az Állami Számvevőszék a jelentésében javasolta, hogy a polgármester adjon fegyelmit neki az ellenőrzési kötelessége elmulasztása miatt. Botka László a közgyűlésen arra utalt: az Alkotmánybíróság 2011. május 31-i hatállyal megszüntette a köztisztviselők indoklás nélküli kirúgását lehetővé tevő törvényt. A polgármester szerint ezért a városházi többség gyorsan meg akar szabadulni a jegyzőtől, illetve a május végi határidőig személyi változásokat akar az apparátusban. A közgyűlés elején Bohács Zsolt, a Fidesz-KDNP-frakció vezetője javaslatot tett, hogy vegyék fel a napirendre a jegyző azonnali leváltásáról szóló előterjesztését. Mózes Ervin azonban a javaslatot több okból is törvénysértőnek minősítette: egyrészt nem az érvényben lévő szervezeti és működési szabályzat szerint nyújtották be, másrészt, ha valakinek az állására pályázatot írnak ki, azt előtte 8 nappal hivatalosan értesíteni kell erről. A jogi és ügyrendi bizottság ülését követően Bohács visszavonta javaslatát, viszont közölte: rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezik a jegyző leváltására. Ehhez képest hétfőn Botka László a Népszabadság tudósítójának úgy nyilatkozott: a Fidesz-KDNP-frakció még péntek este visszavonta a rendkívüli közgyűlés összehívására tett indítványát. Bohács Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz-KDNP szegedi frakcióvezetője a Népszabadság tudósítójának kijelentette: a költségvetés egyes pontjainak kölcsönös elfogadásán túlmenően nem kötöttek alkut Botka Lászlóval. A frakcióvezető véleménye szerint nem törvénysértő, hogy a közgyűlés a polgármester kinevezési és pénzügyi döntési jogköreinek egy részét a szakbizottságokhoz telepítse át - más kérdés, hogy ez a javaslatuk ezúttal nem kapta meg a többséget. Bohács Zsolt szerint nemcsak a polgármesterrel nem kötöttek alkut, hanem a Jobbik képviselőjével sincs koalíció: néha egyformán szavaznak, néha nem, de erről nem egyeztetnek. Bohács Zsolt közölte: nem tettek le Mózes Ervin leváltásáról. Mózes Ervin és Botka LászlóFotó: Délmagyarország - Karnok Csaba