Népszabadság, 2011. április (69. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-01 / 76. szám

2011. ÁPRILIS 1., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország WWW.NOL.HU Lencsés Károly Ha valakinek a tulajdonát tá­madás éri, joga van annak el­hárítására, ezért a Fidesz pon­tosítaná, sőt az új alaptörvény­be foglalná az önvédelem sza­bályait. A kormányfő kijelen­tette: az alkotmány lehetősé­get ad majd arra, hogy az em­berek a bűnözőkkel szemben „a rendőrségi erőn túl önvé­delmet is gyakorolhassanak”. A fegyvertartás szabályainak liberalizálására viszont a kor­mánypárt szerint nincs feltét­lenül szükség, Orbán Viktor miniszterelnök is azt mond­ta ezzel kapcsolatban, hogy a maga részéről nem esne át a ló túloldalára. A miniszterelnö­ki szóvivő ezzel kapcsolatban csak azt mondta, hogy az alap­törvény e passzusával kapcso­latos Btk.-módosítás nagyon komoly munka lesz, a ma ha­tályos rendelkezéseket az év végéig felülvizsgálják. A kérdés csak az, hogy mit tudnak e tekintetben szigorí­tani. A jogos önvédelemre vo­natkozó szabályokat ugyanis már a Bajnai-kormány idején módosították, mert a koráb­bi Btk. szerint azt is büntetés fenyegette, akit megtámad­tak, ám túllépte a jogos véde­lem határait. Vagyis: ha vala­kire csupán ököllel támadtak, az a védekezéshez nem vehe­tett igénybe emberi élet kiol­tására alkalmas eszközt, ami nemcsak lőfegyver, hanem kés vagy akár egy sörösüveg is le­het. Ez az arányossági köve­telmény azonban ma már nem érvényes - ha valaki ijedtében vagy más méltányolható okból a jogos védelem határait túllé­pi, már nem büntethető. A korábbi bírói gyakorlat szerint bizonyos esetekben ki kellett térni a támadás elől. Ha tehát hozzátartozó, elme­beteg, ittas vagy bódult álla­potban levő személy rontott rá valakire, a Legfelsőbb Bí­róság egy irányelve szerint a konfliktust mindenképpen ke­rülni kellett. Tehát el kellett szaladni. A törvénymódosítás elfogadása óta ilyen kitéré­si kötelezettség sincs. A 2009 óta hatályos Btk. ugyanakkor kimondja: az sem büntethe­tő, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jog­talan támadás megelőzése ér­dekében olyan technikai esz­közöket telepít, amelyek a jog­talan támadó sérülését okoz­hatják. Az ilyen berendezések azonban nem lehetnek alkal­masak az emberi élet kioltásá­ra, emellett mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy vétlen személyek testi épsé­gét ne veszélyeztessék. A kertet határoló drótke­rítés hálózati feszültség alá helyezése így továbbra is ti­los, de a nem halálos áram­ütést okozó villanypásztor, esetleg a jogtalan behatolás esetén működésbe lépő fény­vagy füstgránát telepítése már nem. Egyetlen feltétel: a véde­kezést célzó technikai eszkö­zökre megfelelően fel kell hív­ni a figyelmet. Igaz, az már a tulajdonos felelőssége, hogy miként előzi meg olyan vétlen személyek - például gyerme­kek - sérülését, akik nem ké­pesek a védett terület hatá­rán elhelyezett figyelmezte­tő feliratok vagy piktogramok értelmezésére. A Bajnai-féle törvénymódosítás sem jelent tehát tökéletes megoldást. Olyannyira nem, hogy Kontrát Károly jelenlegi bel­ügyi államtitkár akkor­ejjjje­­­lentette, hogy a megtámadott állampolgárokat a rendőrségi­nek kell megvédenie. Hason­lóképpen vélekedett Répássy Róbert mostani igazságügyi államtitkár, aki a törvényter­vezet parlamenti vitája so­rán azt hangoztatta: „Az álla­mot azért hozták létre, hogy az emberek ne magukat véd­jék meg, hanem az államra ruházzák át azt a büntető ha­talmat, amellyel az meg tud­ja őket védeni, mert az állam ebben a tekintetben erősebb, mint az Állampolgár." Azt is hozzátette, hogy „az a gon­dolkodás, amely azt sugallja, hogy védd meg magad, sajnos azt is sugallja, hogy védd meg magad, mert én úgyse foglak megvédeni - ezt mondja az ál­lam". „Miért nem azon gondol­kodik a Tisztelt Ház, hogy ho­gyan fogja megvédeni például a kistelepüléseken és a tanyá­kon élő embereket? Nyilván­valóan nem a büntetőjogi ha­nem a közbiztonság szavato­lá­sána­k más eszközeivel,pél­­dául a rendőrőrsprogrammal lehet ezt legalábbis segíteni”, nyilatkozta akkor Répássy. Mára viszont nyilván ala­posan megváltozott a koncep­ció, hiszen maga a miniszter­­elnök jelentette ki: a polgárok joga, hogy „a rendőrségi erőn túl önvédelmet is gyakorol­hassanak”. Igaz, a részletekkel adós maradt.­­ Az önvédelem jogát egyet­len országban sem emelték al­kotmányos rangra, annak ci­zellált részletszabályait min­denütt a polgári és a büntető­jog tartalmazza, figyelemmel arra is, hogy az önkénynek semmilyen módon ne adjanak menlevelet. Veszélyes útra té­ved, aki erről másként gondol­kodik - véli Szikinger István alkotmányjogász -, mert teret enged azoknak, akik azt köve­telik, hogy „hadd puffantsam már le azt, aki behatol a birto­kom­ba”,­s ezzel a hosszú évek alatt kialakult határok moz­dulhatnak el. Az állam erő­szak-monopóliuma nem azo­nos a védelemhez való jog­gal, hiszen senkitől nem le­het elvitatni azt a lehetőséget, hogy saját vagyonát megóvja - hangsúlyozza az alkotmány­­jogász. Ha azonban ez utóbbit az alkotmányban is fontosnak tartják megjeleníteni, az an­nak beismerése lehet - véli -, hogy a rendőrségtől nem vár­ható el többé, hogy megőrizze a közbiztonságot. Ez szerinte azért is furcsa, mert kormány­­párti politikusok folyamato­san hangoztatják, hogy ez ki­zárólag a rendőrség feladata lehet. Más forrásaink szerint a hatalom az önvédelemmel kapcsolatos új rendelkezéssel „az ősi ösztönökre” alapoz­va próbálja megőrizni támo­gatottságát, megfeledkezve arról, hogy ezzel anarchikus viszonyokat teremthet. Rá­adásul abba sem gondolt be­le senki, hogy az önvédelem jogának alkotmányos rangra emelése esetén nehezen ta­gadható meg a védelem szint­jének valós emelése, ami akár a fegyverviselés szabályainak liberalizálásához vezethetne. Szikinger szerint azonban ez a javaslatból nem vezethető le, s nyilván a kormány sem akarja. Vagyis: tulajdonképpen nem adnak semmit - a cél csupán a szavazatszerzés. Egy alkotmányban az önvé­delem jogának azért sincs he­ „Védd magad, ahogy tudod” A Fidesz-KDNP az új alkotmányba foglalná, hogy a bűnözőkkel szemben mindenkinek joga van a rendőrségi erőn túli önvédelemhez. Ez azért érdekes, mert ellenzékben épp azt hangoztatták, hogy az államot azért hozták létre, hogy az emberek ne magukat védjék meg. Orbán Viktor, ahogy azt kifejtette, „nem esne át e tekintetben 116 túloldalára” vagyis nem valószínű, hogy az alkotmánymódosítás utáni Btk.-szabályozás együtt járna a fegyvertartás liberalizációjával. De akkor mire gondolnak? Az alkotmányjogász szerint az alkotmánymódosításnak valójában nincs konkrét tartalma, a célja sokkal inkább a szavazatszerzés. Íge, mert az alaptörvény fel­adata az állam és a polgárai közötti kapcsolat szabályo­zása - emelik ki forrásaink. Vagyis: az alkotmány elsősor­ban a hatalom önkorlátozásá­ról szóló dokumentum, amely­nek nem feladata az egyes em­berek közötti jogviszonyok le­írása. Most ezt a logikát ve­szik semmibe, rájátszva a két­ségkívül meglevő félelmekre, amelyeket azonban a bűnözés jelenlegi helyzete nem indo­kol. Ezt azonban nem magya­rázza el senki, s arról sem be­szélnek, hogy a biztonságér­zetet a munkahely elveszté­se miatt érzett szorongás ta­lán még nagyobb mértékben rontja. Inkább előállnak egy „ajándékkal”: mostantól min­denkinek alkotmányos joga, hogy védje meg magát. Aho­gyan tudja. A kormány eltörölte azt a szigorítást, amelyet a pécsi egyetemi lövöldözés miatt veze­tett be tavaly a Bajnai-kormány. A harminc nap múlva életbe lépő kormányrendelet sze­rint már nem kell hároméves klubtagság a sportlövőknek ahhoz, hogy fegyvert tarthas­sanak. Kovács Tibor, a Magyar Sportlövők Szövetségének főtitkára a Független Hírügy­nökségnek azt mondta: a korábbi elhibázott döntés volt, amely visszavetette az egész sportágat. Egy év alatt legalább ezer ember hagyta abba ezt a sportot, ezzel nagy bevé­teltől estek el a klubok. Az akkori törvényhozók a pécsi lövöldözés után nem hallgatták meg a szövetség véleményét. A főtitkár hozzátette: a fegyvertartás és fegyverhaszná­lat szabályait is módosítani kell még a jövőben, ez minden bizonnyal ősszel lesz, amikor megalkotják az egységes fegyvertörvényt. Fotó: Móricz Simon „Az államot azért hozták létre, hogy­ az emberek ne magukat védjék meg, hanem az államra ruházzák át azt a büntető hatalmat, amellyel az meg tudja őket védeni, mert az állam ebben a tekintetben erősebb, mint az állampolgár.” (Répássy Róbert) • A napokban megrovással sújtotta a Debreceni Ítélőtábla Szoboszlai Barna kesznyéteni gazdálkodót, aki 2008 nyarán áramot vezetett a kerítésébe, mert ezzel akarta megvédeni a terményeit a tolvajoktól. A férfi nem a kertet határoló kerítést, hanem az attól többméternyi távolságban beljebb levő dróto­kat helyezte áram alá, ám ez sem tartotta vissza azt három embert, aki tudott ugyan a védelmi rendszerről, ám min­denképpen uborkát akart lopni. Egyiküket halálos áramütés érte, ezért a gazdára első fokon gondatlanságból elkövetett emberölés miatt egy év felfüg­gesztett börtönbüntetést szab­tak ki. A méltányosnak tűnő verdiktet a táblabíróság még enyhítette is, hiszen nem ítéletet szabott ki, hanem intézkedést alkalmazott, ami csupán a társa­dalom rosszallását fejezi ki. A kesztenyési gazdának követője is volt. Nem sokkal később egy kisari férfi vezetett áramot a kerítésébe, hogy távol tartsa a tolvajokat a birtokától. Ám a gyanútlan szomszédját ütötte meg az áram, aki nem tudott a „biztonsági intézkedés­ről”, és csak véletlenül ért a dróthoz. Szerencsére kesztyűt és gumicsizmát is viselt, így csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A férfi ellen - aki azzal védekezett, hogy többször betörtek hozzá, amíg börtönben volt - emberölési kísérlet gya­núja miatt indult eljárás. Emi­att, illetve azért, mert édesany­ját megkéselte, hat év börtön­­büntetésre ítélték. Egy halálos áldozatot is köve­telő szegedi tömegverekedés viszont az önvédelem megállapí­tásával, s így felmentéssel zárult. Az eset előzménye egy pofonokkal kísért kocsmai szóváltás volt, ahonnan egy férfi kereket oldott, ám az ismerősei utána eredtek. Ő az utcán talált vasrúddal vaktá­ban csapkodott hátrafelé, és az üldözők közül - akiknél gázpisz­toly, baseballütő, vipera, szamu­rájkard és egy székláb is volt - olyan szerencsétlenül talált el valakit, hogy életét vesztette. A bíróság szerint ugyancsak jogos védelmi helyzetben volt az a kőszegi apa, aki saját fiát verte agyon. A felnőtt gyermek szüleit hosszú időn keresztül rettegés­ben tartotta, rendszeresen fe­nyegette őket és pénzt követelt. A tragédiához az vezetett, hogy a fiú késsel támadt saját édesap­jára, aki felkapott egy kuktát, amivel agyba-főbe verte. Szoboszlai Barna megrovást kapott Fotó: Kocsis Zoltán HIRDETÉS

Next