Népszabadság, 2011. április (69. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-08 / 82. szám

Mind több település szeretné egyházi kézbe adni iskoláját ► A kormány szabadulna a vallásos hitnek álcázott üzleti vállalkozásoktól ► Nehéz kiigazodni a rengeteg keresztény szerveződés között ^6 Gazdasági válság Korai a lisszaboni segély mértékéről és feltételeiről tárgyalni Európai lecke, nem csak Portugáliának Az adósságuk szorításában levegőért kapkodó portugálok helyett az unió egészének érdekeit tartotta szem előtt tegnapi ülésén az Európai Köz­ponti Bank, amikor az addig egy­százalékos kamatot 1,25 százalékra emelte - védte meg az EKB döntését tegnap Jean-Claude Trichet, a bank elnöke. Nem mindenki értett vele egyet, amint az kiderült a kamateme­lés után tartott tájékoztatón. A kriti­kus hangok szerint a magasabb ka­mat az eurózóna perifériáján káros hatást fejt ki, ám Trichet szerint az EKB a hiteles antiinflációs politiká­val a mindenkinek szükséges bizal­mat erősíti. Elemzők szerint azon­ban a kamatdöntést inkább a szágul­dó német gazdaságra szabták. Trichet szerint senki nem úszhat­ja meg a lecke elvégzését. Ezzel arra utalt, hogy az EKB nem vállalhatja át másoktól - a tagállamoktól - a fel­adatot a kassza rendbetételére. Por­tugália azonban mind nyilvánvalób­ban nem képes egyedül megbirkóz­ni a válsággal, s harmadik eurózóna­­beli tagországként az EU-hoz fordul pénzügyi segítségért. A luzitánok ügye az itthoni poli­tikusokat is véleményük közlésére késztette. Orbán Viktor kormányfő úgy fordította le a történteket, hogy kormánya sikeresen megvédte az or­szágot a szakadékba zuhanástól, s en­nek köszönhető, hogy ma már nem rólunk, hanem Portugáliáról szól a nemzetközi sajtó. Az üdvözítő gaz­daságpolitika szerinte egyéni megol­dásokra is épít, ötvözi a válságkeze­lés hagyományos és innovatív eszkö­zeit. A gazdasági ügyekért felelős kor­mányzati szereplők pedig azt hang­súlyozták, hogy a soros magyar uni­ós elnökség kész azonnal, késlekedés nélkül megvitatni a portugál helyze­tet, de még korainak tartották a po­lémiát a segély feltételeiről és annak összegéről. Tanulságként minden­esetre leszűrték, hogy csak egy hite­les, strukturálisan megalapozott kor­mányprogrammal védhető ki a krí­zis kialakulása.­­ A bizalom erősítése hozzájárul, hogy ne kelljen „uzsora­kamatot” fizetni az állam által kibo­csátott kötvények után - mondta la­punknak Becsey Zsolt külgazdaságért felelős államtitkár. A frankfurti székhelyű EKB ka­matemelése nem feltétlenül hozza olyan helyzetbe a Magyar Nemze­ti Bankot, hogy maga is a kamat nö­velésére kényszerüljön. Elemzők sze­rint az 1,25 százalék és az itthoni 6 százalék közti kamatkülönbözet még elégséges ahhoz, hogy a befektetők ne akarjanak megszabadulni a fo­rinttól. Az ügyet Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke tegnapi frankfurti sajtótájékoztatóján magyarázza a kamatemelést fotó: reuters- kai pfaffenbach Szombat reggel hétvége ► Romsics Ignác történész az 1941-es bácskai bevonulásról. ► P. Szűcs Julianna kritikus köztéri szobrok eltüntetéséről. ► Interjú Császy Zsolttal, a sukorói per egyik vádlottjával. A Budavári Palota felújítása: vár állott, most múzeum Semmi sem emlékeztet a budai királyi palota hajdani pompájára. A 60-as évek puritán rekonstrukciós szemléletét most részletekben átírják. ^13 patokat érte Líbiában. Valami nincs rendben, írja a Guardian, amióta a NATO vette át az irá­nyítást Washingtontól. Képünkön sebesült rá­ LÍBIA: VALAMI NINCS RENDBEN Sok felkelő meghalt ab­ban a légi csapásban, amely véletlenül a Ka­dhafi ellen harcoló csa­zadot ápolnak az adzs­­dabíjai kórházban. ^8 FOTÓ: REUTERS - YOUSSEFBOUDLAL ÖTÖDIK HASÁB Ziccer Egy év alatt nagyot változott a világ és benne a fideszesek véle­ménye arról, ki mennyire tehető felelőssé a költségvetés helyzeté­ért, azért, hogy a deficit az év első negyedében, felében messze meghaladja az egész évre terve­zettet. Tavaly, a Bajnai-kormány idején a dilettantizmus és a nemzettel szembeni szándékos károkozás egyaránt szerepelt az akkori ellenzék kommunikációs repertoárjában, amikor kiderült, hogy az államháztartás hiánya márciusra elérte az éves terv háromnegyedét. A Fidesz vezető politikusai a büdzsé összeomlá­sáról, kezelhetetlen helyzetről beszéltek a sajtóban, elengedve a fülük mellett az Oszkó Péter vezette szaktárca intelmét, hogy a hiány lefutása nem egyenletes: az első fél évben meg is halad­hatja az éves tervet, hogy aztán a második hat hónapban szépen visszatérjen a kitűzött célhoz. Tegnap kiderült, az immár Matolcsy György irányítása alá tartozó államháztartásban az idén három hónap alatt 108 százalékos deficit jött össze. Vagyis nyolc százalékkal több, mint amennyinek december végén lennie kellene. Hogy miért történhetett ez meg? Láss csodát: a nemzetgazdasági tárca tájékoztatása szerint azért, mert a hiány lefutása nem egyenletes, a különadók meg a nyugdíjvagyon csak a második fél évben növelik a költségvetés bevételeit! Ziccer ez a javából. Azon ritka pillanat tanúi vagyunk, amikor az ellenzéknek nem kell kínlód­nia az általában nyögvenyelősre sikeredő kormánykritikája meg­fogalmazásával: elég felidéznie az egy évvel ezelőtti lapokban megjelent cikkeket. És megkér­dezni Matolcsyt: mit gondol a tavalyi Matolcsyról? (A szerk.) Megszámláltatunk N. Kósa Judit a közelgő nép­számlálás kapcsán elgon­dolkodott: miért nem tudja hivatalosan igazolni: ő az, aki. ^11 Alkotmányos remény Bitó László a készülő alap­törvény körüli viharokból ar­ra jut: nem több vitára, ha­nem egy mély lélegzetvétel­re volna szükség. ^12 9 770133 175050 11082

Next