Népszabadság, 2011. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-01 / 178. szám
4 Népszabadság 2011. augusztus 1., hétfő Az ügy: Tejprogram az iskolásoknak Közétkeztetés A könnyítések ellenére a kistermelők továbbra is kerülik az adminisztrációt Helyből sem jön több Tamás Gábor Egy hónap múlva kezdődik az új tanév, ami nemcsak a pedagógusoknak és a tanulóknak jelent új feladatokat, de az erre települt iparnak is, ideértve az élelmiszerrel foglalkozó cégeket. A jogszabályok elvileg a korábbinál nagyobb teret engednek ezeknek a vállalkozásoknak, ám eddig nem történt áttörés. Gyakorlatilag kimutathatatlan - így összegezhetőek azok a válaszok, amelyeket lapunk kapott a jelentősebb közétkeztetési cégektől arra a kérdésre, hogy a tavalyi közbeszerzésitörvény-módosítás nyomán mennyivel nőtt a kis- és őstermelőktől felvásárolt élelmiszerek mennyisége. Román Péter, a legnagyobb ilyen vállalkozások közé tartozó, fővárosi Junior Vendéglátó Zrt. elnöke munkatársunknak úgy nyilatkozott, hogy cégük korábban is törekedett a hazai termékek felvásárlására, azonban számukra a legfontosabb a megfelelő minőség, szállítási pontosság és az egészségügyi biztonság garantálása volt - ezt pedig a gyakorlatban nagyon nehéz lenne úgy biztosítani, ha egy napi több ezer adagot előállító cég sok kistermelőtől fogadna be árut. A Juniornak ugyanis - miként a közétkeztetési cégek mindegyikének - a teljes visszakövethetőséget biztosító minőségi garanciarendszer szerint kell működnie, ebbe pedig az atomizált beszerzés nehezen férne bele. Ráadásul a közbeszerzési törvény szigorának oldása rájuk csak részben igaz, megrendelőiknek (az önkormányzatoknak) ugyanis nagyobb tételek esetén továbbra is ki kell írniuk pályázatokat az iskolai, óvodai és egyéb étkeztetési célú felvásárlásokra. A parlament csaknem pontosan egy éve módosította a közbeszerzési törvényt azért, hogy a közétkeztetést végző intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények) közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől vásárolhassák meg a nyers húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a tejet és a tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát. Mivel azonban a rendelkezések a „táblától az asztalig” történő nyomon követhetőségi közétkeztetési garanciális elvet nem írhatták felül, ráadásul az érintett kör nem is mindig saját konyhával dolgozik, a termelők számára igazából jelentős könnyebbséget nem jelentett a rendelkezés. A jogszabály ugyanis azt rögzítette, hogy a vendéglátó, közétkeztetési vagy kiskereskedelmi létesítmény a jövőben is csak hatósági húsvizsgálaton átesett, a kistermelői rendelet szerinti hússzállítási igazolással ellátott húst használhat fel vagy értékesíthet. Ráadásul azt is tartalmazza a rendelkezés, hogy amennyiben a kistermelő olyan tevékenységet folytat, amelyhez valamilyen élelmiszer-biztonsági rendszer működtetése (például a közellátásba folyamatosan KILOMÉTER EGY MINISZTÉRIUMI rendelettel 50-ről 100 kilométerre nő a beszállítási távolság a vágópontoknál. szállítók esetében általánosnak tekinthető HACCP-rendszer szükséges, akkor természetesen a rendszer működését igazoló dokumentumokat is be kell csatolniuk, és az adásvételről minden esetben szerződésnek, de legalábbis a legfontosabb felvásárlási adatokat rögzítő nyugtának is készülnie kell. A beszerzéseket méreteiknél és - ahogy az egyik helyszínen fogalmaztak - „ismeretségi viszonyaiknál” fogva rugalmasabban kezelő önkormányzati konyháknál is úgy tájékoztatták lapunkat, hogy a törvénymódosítás, illetve az ahhoz kapcsolódó miniszteri rendelkezések sem hoztak lényegesebb módosulást a napi ellátásban: korábban is csak a megbízható és évek óta megfelelő minőséget szállító termelőktől vettek át - megfelelő adminisztráció után - árut. Mivel az étkeztetésben esetleg előforduló hibákért az élelmezésvezető személyes büntetőjogi felelősséggel tartozik, a legtöbb helyen ezután is így tesznek majd. Az egyik Pest megyei községben annyi megjegyzést tettek mindehhez, hogy a tavalyi polgármester-választások után bizonyos termékek esetén valóban kaptak utasítást az önkormányzati hivataltól a beszállítók „leváltására”, de a lényeget, vagyis a mennyiséget és a felvásárlási adminisztrációt illetően semmi sem változott. Ugyanitt egyébként „kényes kérdésnek” nevezték azt az általános felvetésünket, hogy vajon a kiskonyhák milyen körülmények között képesek ellenőrizni a felvásárolt termékek minőségét és előállításuk körülményeit. Mint kiderült, gyakorlatilag sehogy, pontosabban egy esetleges fertőzés esetén a tisztiorvosi szolgálat laboratóriumába küldött ételmintákból lehet visszakövetkeztetni arra, hogy melyik termelőtől származó áru lehetett a megbetegedések kiváltó oka. Ezt azonban tudják a többségükben évek óta beszállító gazdák is, ezért rendkívül ritka az ilyen eset. A közétkeztetésben, helyi felvásárlásban leginkább érintett kistermelői szektorok közül a zöldséggel és a gyümölccsel a legritkább esetben van gond, viszont ezen árukörben a termelés legalább harmada mindenféle származási igazolás és pénzügyi adminisztráció nélkül fordul meg a feketekereskedelemben. A konyhák számára legnagyobb kockázatot jelentő tejtermékek és -készítmények esetében pedig a beszerzők ritkán kockáztatnak: az ilyen áruk többsége a legális kiskereskedelmi csatornákon keresztül jut el a közétkeztetésbe. A húsok és húskészítmények esetén a kistermelői beszállítások valóban jelentős költségcsökkentési tényezőt jelenthetnek, itt azonban más, származási és egyéb állat-egészségügyi előírások számítanak korlátnak. Alighanem ezt érzékelte a vidékfejlesztési tárca, amikor minap egy rendeletben könnyítette ezek vágóponti szabályozását. A helyi termelés ösztönzése érdekében egyértelműbbé és átláthatóbbá teszi a vágópontokra (egyszerű vágóhidakra) vonatkozó élelmiszer-biztonsági szabályokat a Vidékfejlesztési Minisztérium. A rendelet felemeli a vágóponton levágható állatok számát, és megduplázza a beszállítási távolságot. Egy vágóponton éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertést, juhot, kecskét, 20 darab szarvasmarhát és évente legfeljebb 250 ezer darab baromfifélét lehet levágni, a „helyinek” számító beszállítási távolság pedig az eddigi 50 kilométerről 100 kilométerre növekszik. A vágópontoknak is meg kell felelniük az európai uniós jogszabályoknak, azonban bizonyos - a rendeletben részletezett élelmiszer-higiéniai előírásoknál könnyítéseket alkalmazhatnak. Ebédidő egy iskolában A vártnál kevesebb cég jut megrendeléshez fotó: szabó Bernadett Támogatás Csak minden hetedik kisiskolás jut naponta ingyenitalhoz Hatvanmillió liter tejnek keresnek helyet Czauner Péter Folytatódik a már hosszú múltra visszatekintő iskolatejprogram. Ennek révén uniós és nemzeti támogatással szeretnék a mintegy 760 ezer általános iskolást tanítási napokon 2 deci tejhez vagy ezzel egyenértékű tejtermékhez juttatni, ugyanis csak minden hetedik gyermekhez jut el a tej. Amint a Tej Terméktanácsnál (TT) megtudtuk, 2011-ben már a tavalyi duplája, 800 millió forint nemzeti támogatás jut az iskolatejprogram támogatására. Korábban ennek az összegnek csak a felét folyósították, de ez kevésnek bizonyult az iskolatej népszerűsítéséhez, ugyanis csak 110-130 ezer kisiskoláshoz jut el rendszeresen a tej. Idéntől változás az is, hogy a feldolgozók hamarabb juthatnak a pénzükhöz, ugyanis most már előfinanszírozást vállalva közvetlenül szerződhetnek az iskolákkal és a kifizető ügynökséggel. Rövidítették az elszámolási és ügyintézési határidőket, amire azért volt szükség, mert például a januári szállításért legkorábban április közepén fizetett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A Tej Terméktanács 2003 óta iskolai oktató programokkal járja az országot, hogy a gyermekek, pedagógusok számára népszerűsítse az iskolatejprogramot. Az uniós rendelet ennél jóval tágabb tejprogram megvalósítását is támogatná, s összesen 11 millió eurót kapnánk, ha minden óvodás, általános és középiskolás kapna naponta egy pohár tejet - állítja Mélykúti Tibor, a TT alelnöke. Igaz, ekkor a nemzeti hozzájárulás sem 800 millió, hanem hatmilliárd lenne az általános iskolásoknak jutó tej százszázalékos támogatása mellett. A támogatás segítségével tanítási napokon 55,20 forint értékben 2 deci tejet oszthatnak szét az iskolások között. A programban adható ízesített tejkészítmény, kakaós tej vagy ömlesztett sajt is. A támogatás mértéke az intézményfenntartó székhelye szerint változik. A rendkívül bonyolult elszámolási rendszerben a településeket adóbevételük és hátrányos helyzetük figyelembevételével a rendelet három csoportba sorolja, ami alapján 20, 50 vagy 100 százalékos támogatást kaphatnak az iskolatejprogramra. A gyakorlat azt mutatja, hogy leginkább a hátrányos helyzetű térségek élnek a lehetőséggel, a legtöbb tejigénylő az ebbe a körbe tartozó mintegy 1700 településen található. Másutt az önkormányzatok vagy a szülők nem tudták vagy nem akarták kipótolni a hiányzó részt. Mélykúti Tibor úgy véli, hogy a program még mindig szárnyaszegett, hiszen az iskolák vezetése, a pedagógusok és az önkormányzatok sem mindig érdekeltek abban, hogy éljenek a lehetőséggel. A TT információi szerint a gyermekek csak mintegy tíz százaléka kapott naponta egy pohár tejet ingyen. Az új szakminisztériumi rendelettel ez a kör bővülhet, ugyanis 2011-ben az intézményfenntartókon túl azok a tejfeldolgozók is igényelhetik a támogatást, akik vállalják az előfinanszírozást. A visszajelzések szerint vannak olyan tejfeldolgozók, akik megfelelő piaci lehetőséget látnak a programban: ha teljesen kihasználhatnák az unió által biztosított lehetőséget, akkor évente 60 millió liter tejnek jelentene piacot az iskolatejprogram, szemben a mostani ötmillió literrel. Élmezőnyben az almatermelők Európai mértékkel sikeres programnak számít az ősztől harmadik tanévét kezdő ingyenes iskolai gyümölcsosztás. Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke beszámolt arról, hogy az évente 1,2 milliárd forintos támogatással segített gyümölcsprogram révén az általános iskolák alsó tagozatos tanulói hetente legalább három alkalommal kapnak friss gyümölcsöt. Megtudtuk, hogy a beszállítókkal a múlt hónapban már megkötötték a szerződéseket, és szeptembertől már nemcsak almát, hanem más friss gyümölcsöt találhatnak padjaikon 2500 iskolában a nebulók. A programban - amelyet az uniós értékelés során a legjobbak közé soroltak - ősztől már szerepel a dobozos gyümölcslé is.