Népszabadság, 2011. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-13 / 240. szám

2011. október 13., csütörtök | Népszabadság 15 Kultúra Rádió Megszólal a múlt Kazettáról az éterbe Munkatársainktól Részben a most futó műcsarno­ki Bizottság-kiállításhoz is kapcso­lódik az Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) akciója, hogy leadja az 1983 és 1987 között kazettarádióként mű­ködő Artpool Rádió hanganyagait, rajtuk a korszak underground együt­teseinek és képzőművészeinek hang­emlékeivel. A műalkotásként felfo­gott kazetták szerkesztője Galántai György volt, maga is gyakori szerep­lője a felvételeknek. Az Artpool Rá­dió nem kalózrádióként működött: a hangszalagokat annak idején le­vélben terjesztették, most szólalnak meg először az éterben. A Bizottság-kiállítás persze in­kább csak apropó, nem feltétlenül miatta kerülnek adásba a kazetták – ugyanakkor tény, hogy a felvételek­nek gyakori szereplője a pomázi al­ternatív társulat. Az 1983-ban kelet­kezett első kazetta első anyaga pél­dául a szentendrei Űrkőkorszaki csont és bőr c. kiállítás megnyitójáról szólt, ahol ef Zámbó mondta a nyitó­beszédet, s többek közt a Bizottság tagjai zenéltek. De olyasmik is hall­hatók a szalagokon, mint például egy 1982-es Nekrofília-koncert, amelyet Lugosi Lugo László rögzített, aki ér­telemszerűen nem tévesztendő ösz­sze a bizottságos fe Lugossy László­val, alias Lacával. Egyébként mind­ketten játszottak a Nekrofíliában. De még a Bizottság tagjai nál marad­va: hallható például egy beszélge­tés az első, 1983-as kísérleti adásban ef Zámbó és fe Lugossy között bizo­nyos Cavellini budapesti kiállításá­ról. S rajtuk kívül is olyanok szólal­nak, mint Swierkiewicz Róbert vagy Pauer Gyula. Hallható egy felvétel, amely Pauer híres, 1972-es balaton­boglári pszeudokiállításán készült, Haraszti Miklós beszél rajta többek közt. A későbbi adások egyik kazet­táján megtaláljuk Hajas Tibor hang­alkotását, Szentjóby Tamás hangjá­tékát és Eörsi Istvánt is, amint ép­pen Szép a szocializmus című szöve­gét mondja; ugyanazon a kazettán a költő-publicista A tükör című versét Hobo adja elő. Egy 28 másodperces etűd pedig azt mutatja meg a hallga­tóknak, hogyan ugatnak Szirtes Já­nos kutyái. Külön kazetta foglalkozik Galántai György hangszobrainak történetével és egy nemzetközi projekttel, amely­nek a Telefonkoncert címet adták. Az 1983 áprilisában rögzített anyag egy négyórás „rendkívüli telekom­munikációs esemény” hangjait tárja az érdeklődők elé. Az első kelet-kö­zép-európai telefonkoncertet élőben a bécsi Österreichische Kultur-Ser­vice stúdiójában, Berlinben az Auf und Abbau Galériában, Budapesten pedig az Artpool Stú dióban lehetett meghallgatni. Ennek a koncertnek a felvételén a magyar undeground leg­jobbjai mellett például a Halofern és a Paravant nevű együttesek munkái­ból is hallhatók részletek. Egyéb kazettákon is megszólal­tak a korabeli magyar második nyil­vánosság meghatározó bandái, mint az Európa Kiadó, a Vágtázó Halott­kémek vagy a Trabant, s felhangzott az Artpool adásában a CPG hírhedt Erdős Péter című száma is, amely az egykori lemezgyári főember-cenzor­menedzser édesanyját emlegette ne­gatív kontextusban. Galántai persze nem miattuk büszke a nyolc kazettára, amelyek meghallgathatók az ELTE-s rádió honlapján is. A mail art műtárgy­ként is terjesztett Artpool Rádió cél­ja hajdan az volt, hogy beszámoljon azokról a művészeti eseményekről, hangban is megszólaltatható alkotá­sokról, amelyekről nem juthat el hír a sajtóba. Műalkotások, ugyanakkor hangzó szamizdatok is ezek a kazet­ták. A korszak alternatív kultúrájá­nak hangos szöveggyűjteményeként hallgatható anyagok. HIRDETÉS CIRKUSZ Trencsényi Zoltán Ha a Városligetben szembejön ve­lünk egy kínai kerékpáros, aki mellé még tizenegyen kapaszkodtak a jár­műre, az nem azért van, mert ők sze­gények, és a tucatnyi embernek csu­pán egyetlen biciklire futotta. Ha­nem mert artisták. Ha azt látjuk, hogy egy kínai fi­atal ember háromemeletnyi magas, egymáson billegő székkígyó tetejére kapaszkodik, az nem azért történik, mert nem találja a magasba vezető lépcsőt. Ő is artista. Néhány napja – immár harmadik alkalommal – a Fővárosi Nagycir­kuszban vendégeskedik a Jinan vá­rosából érkezett kínai akrobatacso­port. A jinani artisták elképesztően ügyesek, igaz, volt néhány ezer évük arra, hogy művészetüket tökélete­sítsék. Városuk ugyanis a kínai ak­robatika egyik szülőhelye, ezt az ott fellelt, időszámításunk előtt 200 év­vel készített agyag akrobatafi­gurák is igazolják. A mai jinani artisták és mutatványaik erősen hasonlítanak a korabeli agyagszobrokon látható elő­adókra, valamint azok produk cióira, és ez nem véletlen. A mai jinani ar­tisták ugyanis erősen őrzik hagyo­mányaikat. Művészetük a több ezer éves kínai népi játékokból, az ősi cir­kuszművészetből táplálkozik, még a zenekíséret alapja, a színpompás öl­tözék, a furcsa álarcok sem sokat vál­toztak az idők folyamán. A jinani artisták gyönyörű és ki­fejező jelmezeket, ám kevés kellé­ket használnak. Az a kevés kellék vi­szont átlényegül a porondon. Né­hány egyszerű kalap, bambuszer­nyő, kistányér különös és alig kö­vethető légi útra indul, és amikor a tárgyak már tucatszám bukfen­ceznek a levegőben, lassan alakza­tokba rendeződnek, és úgy zakatol­nak odafönt, mint valami különös szerkezet. A jinani artisták nagyon ügyesek, zsonglőrtudományuk káp­rázatos, csoportos zsonglőrmutat­ványaik pre cízek, mint a svájci óra. A jinani artisták megdöbben­tően hajlékonyak, ha nagyon össze­szedik magukat, alighanem egy ci­garettatárcába is bele tudják hajto­gatni a testüket. Az is lehet persze, hogy senki sem mondta nekik, hogy az ember nem ilyen hajlékony, a ge­rinc tűrőképességének is vannak ha­tárai. Nincsenek. A jinani karikaugrók még annál is ügyesebbek, egymásra állított ka­rikákon ugranak át mindenféle szal­tókkal, úgy úsznak, maszatolódnak a levegőben, mint egy kalligrafi­kus jel, hogy aztán hiba nélkül suhan­janak át az emeletmagas, szűk kari­kákon. Mondják: övék a világ egyik, ha nem a legjobb ilyen típusú mu­tatványa. A jinani artisták a produkciók kö­zé iktatott rövidke jelenetekben év­ezredeket ugranak vissza, kár, hogy a furcsán nyújtott, éles szavakat nem értjük, a ruhák, jelmezek, díszek szimbolikáját sem, jó lenne erről né­mi információ, mert alighanem kicsi csoda ez is. Azt viszont értjük, hogy a zene, bár az ősi dallamokból fa­kad, a Fővárosi Nagycirkusz kitűnő muzsikusainak segítségével mai fül számára is fogható, az attrakciókat nagyon jól támogató zenefolyammá lesz. És azt is látjuk, hogy hagyomá­nyok ide vagy oda, összességében ez mégiscsak egy modern show-műsor, amelyben nincs üresjárat. Sűrű, lük­tető, de mégis, mintha gomolyogna körülötte valami édes titok. A jinani artisták nagyobb csopor­tokban mozognak a porondon, ördög valamennyi. Ördög és nagyon nagy sztár a cirkusz világában. Elismert­ségükre a számos szakmai díjon, ki­tüntetésen kívül mi sem jellemzőbb: a 2008-as pekingi olimpiai játékok ceremóniáin is felléptek. A társulat neve FENMO, ez pedig a fen és a mo szavakból áll, melyek a művészek ál­tal használt sminkfestékekre és ál­arcokra utalnak. A jinani artisták előadását a be­mutatót követően felállva, tízper­ces vastapssal és ovációval köszönte meg a publikum, és miközben a né­zők az artistákat ünnepelték, a kive­títőn megjelent egy felirat: „Az em­beriség békés egymás mellett élé­sének alapja nem az elhatároltság, hanem az egymás felé való nyitott­ság és megértés. És a legjobb út a megértés felé egymás művészetének megismerésén át vezet. (Lu Xun).” A jinani artisták produkciója év végéig látható a Fővárosi Nagycir­kuszban. A jinani artisták az időszá­mítás előtti harmadik szá­zadban már gyakorolták mai produkcióikat. Igazi múltbéli utazást tehet tehát, aki a Fővárosi Nagycirkuszban megnézi, hogyan zsonglőr­ködnek vagy épp suhannak a levegőben. A jinani artisták Az előadók mutatványai erősen hasonlítanak arra, ami a kétezer éve készült agyagszobrokon látható FOTÓ: MTI � KALLOS BEA Pályázati felhívás Érd Megyei Jogú Város, Diósd Község, Tárnok Nagyközség közigazgatási területén már meglévő, valamint az Érd és Térsége Regionális Szennyvíz-tisztítási Programban KEOP európai uniós támogatással megvalósuló, valamint a szerződés időtartama alatt létesülő, a szennyvíz elvezetését és tisztítását szolgáló víziközművek koncessziós szerződés keret­ében történő üzemeltetésére A koncessziós pályázatot: – Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhely 2030 Érd, Alsó u.1.), – Diósd Község Önkormányzata (székhely 2049 Diósd, Szt. István tér 1.), – Tárnok Nagyközség Önkormányzata (székhely 2461 Tárnok, Dózsa György út 150.) a továbbiakban: kiíró Önkormányzatok - közösen írják ki: – a kiíró Önkormányzatok tulajdonát képező, a közigazgatási területükön már meg­lévő; valamint – az Érd és Térsége Regionális Szennyvíz-tisztítási Programban KEOP európai uniós támogatással megvalósuló, valamint a szerződés időtartama alatt létesülő, a szeny­nyvíz elvezetését és tisztítását szolgáló víziközművek (együtt szennyvízközművek) működtetésére, mint koncesszióköteles tevékenységre, a közös tulajdonukban lévő érdi szennyvíztisztító telep és a kapcsolódó csatornahálózat üzemeltetésére. A koncesszió időtartama 25 év. Az Önkormányzatok a pályázat lebonyolításával, a beérkezett pályázatok értékelésének előkészítésével az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Társulást (székhely: 2030 Érd, Alis­pán u. 8, telefon: +06-23/520-330, telefax: +06-23/520-331, internet: www.erdszennyviz.eu, a továbbiakban: Lebonyolító) bízzák meg. A részletes pályázati kiírást Lebonyolító 2030 Érd, Alispán utca 8. szám alatti hivatalos helyiségében lehet átvenni 500.000,- Ft + 25 % ÁFA összeg ellenében, munkanapokon 9:00 és 15:00 óra között, a pályázati felhívás közzétételét követő munkanaptól kezdődően a pályázat leadási határidejének utolsó munkanapjáig 15:00 óráig. Jelen pályázati felhívás megjelenik a lebonyolító honlapján (www.erdszennyviz.eu), a Népszabadság illetve Magyar Nemzet című országos napilapokban, illetőleg a helyi írott sajtóban. A pályázatok benyújtásának helye a Lebonyolító 2030 Érd Alispán u. 8. szám alatti irodá­ja, mely az utolsó napon is átveszi a pályázatokat. A pályázatok benyújtásának határideje a felhívásnak az országos napilapban először meg­jelenő közzétételétől számított 60. nap. Amennyiben a leadás számított határnapja mun­kaszüneti napra esik, a benyújtás határideje az ezt követő első munkanap. A lebonyolító a Pályázati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy al­kalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt honlapján közzéteszi a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát. Telefon: 436-4441 Telefon: 436-4441 hirdetes@nepszabadsag.hu Kultúrával kapcsolatos hirdetések megjelentetése a lapban

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék