Népszabadság, 2011. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-23 / 274. szám

6 Népszabadság | 2011. november 23., szerda Magyarország Esztergom közvilágítás nélkül Esztergomban szerdától nem lesz közétkeztetés gyermekintézmények­ben és a szociális központban, illet­ve megszűnik a közvilágítás, miután a helyi képviselő-testület kedden határozatképtelenség miatt nem tudott dönteni a két szolgáltató számláinak kifizetéséről. Somogy Inkén januárig bezárták az iskolát, mert az önkormányzat nem tudja fizetni a gázszámlát Korai téli szünet Ungár Tamás PÉCS Az inkei általános iskolában idén négy héttel hamarabb kezdődött el a té­li szünet. Az 1250 lelkes, Somogy me­gyei falu hétfőn azért kényszerült be­zárni oktatási intézményét, mert nincs fűtés az iskolában. Az épület hőközpontját az E-Star Alternatív Nyrt. működteti, és a cég pénteken jelezte, ha az inkei önkor­mányzat nem egyenlíti 2,9 millió fo­rintos tartozásának kétharmadát, ak­kor a cég leáll a fűtéssel. Mivel a sú­lyos forráshiánnyal küszködő falu erre nem tehetett ígéretet, az rt. a hét végé­től csak annyira fűti az iskolát, hogy a radiátorok ne fagyjanak le. - Sajnáljuk, de ezt kellett tennünk - mondja Molnár István, az E-Star PR- főnöke. - Cégünk félszáz intézmény hőközpontját üzemelteti országszerte, és nekünk kell megelőlegezni minde­nütt a gáz árát. Inke tartozása jó ideje 180 napon túli, nem vállalhattunk to­vábbi kockázatot. Ráadásul nemcsak Inke tartozik nekünk. Rózsa Sándor, Inke független pol­gármestere korábban pénzügyi terü­leten dolgozott, és negyedik ciklusban irányítj­a faluját, ezért van gazdasági és közigazgatási rutinja. Mint tőle meg­tudom, Inke évente 240 millió forint­ból gazdálkodik, teljes tartozása eléri az 50 millió forintot, amit tetéz, hogy idén az önkormányzat forráshiánya 53 millió. Ezt az összeget­­ önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került ön­­kormányzatként - megpróbálják kor­mánytámogatásból fedezni, de a je­lek szerint jó, ha a megpályázott pénz ötödét megkapják, így az adósság az idén akár felmehet 90 millióra. Leg­közelebb december második felében, az említett pályázat elbírálása után ér­kezhet pénz a falu számlájára. S akkor - ígéri a polgármester - azonnal fizet­nek is az E-Starnak. - Úgy vélem, nem a mi hibánk, hogy idejutottunk - kezdi összegzőjét az 58 éves polgármester. - A bajunk abból ered, hogy sokba kerül nekünk az iskola. Az intézménybe 120 tanuló és 30 óvodás jár, és erre a normatíva alapján 50 milliót kapunk az államtól. Csakhogy egy ekkora iskola fenntar­tása 110 millióba kerül. Vagyis éven­te 60 milliót kell áldoznunk az intéz­mény fenntartására. A fentieket hallva megjegyzem, hogy túl kicsi az iskola, azért ennyi­re drága. A polgármester bólint, mi­re megkérdezem, hogy nem próbál­­ták-e az intézményt egy másik telepü­lés iskolájával egyesíteni? Hisz akkor olcsóbb lenne. Rózsa Sándor újra bó­lint, majd elárulja, hogy ők több, kör­nyékbeli településnek is felajánlották az iskolájukat, de senkinek se kellett. - Nem mondták meg miért nem kell? - fonom tovább a szót. - Nem mondták. - Mi a sejtése? - Hadd ne mondjam! - kérlel Ró­zsa Sándor. Végül kiszedem belőle, hogy szerin­te miért nem akar velük senki sem fu­zionálni. Azért, mert a diákok 90 szá­zaléka roma. Sok a bukott és túlkoros gyerek, és ez nem jó ajánlólevél. Ez­zel magyarázható, hogy az inkei szü­lők ötven gyereket a közeli városok is­kolájába viszik. Az iskola-összevonás alternatívá­ja az lehetne, hogy végképp bezárják az intézményt, így megszabadulnának egy 60 milliós kiadástól, igaz, akkor valamennyi inkei gyerek ingázna. AZ INKEI Intézménybe 120 tanuló és 30 óvodás jár, az államtól 50 milliót kapnak, de az iskola fenntartása 110 millióba kerül. Az önkormányzat a fennmaradó 60 millió forintot nem tudja kigazdálkodni. - Ezt semmiképp sem akarjuk - rázza fejét a polgármester. - Inkének a hatvanas években kétszer ennyi lakó­ja volt, mint ma, ha az iskola bezár, az elvándorlás felgyorsul, és félünk, hogy kipusztul a falu. Amúgy Inke a kilencvenes években került nehéz helyzetbe. Addig az itte­niek Nagykanizsa és Csurgó üzemei­be jártak dolgozni, csakhogy a cégek­nél leépítések történtek, és először a bejárókat küldték el, vagy nem vállal­ták az ő utazási költségeiket, ezért ne­kik már nem érte meg minimálbérért bebuszozni a városba. Ma a faluban 60 százalék felett van a munkanélkü­liség. Az állástalanság nemcsak a cigá­nyokat sújtja, hisz a falu lakóinak két­harmada nem roma. Amúgy mivel az inkei iskola diák­jainak szülei túlnyomórészt állástala­nok, a családoknak nem jelent gondot az, hogy a gyerekek otthon marad­nak. Ha mégis igény lenne a gyerekek „megőrzésére”, akkor a könyvtárban létrehoznának egy ideiglenes napkö­zit, ahol a diákokat pedagógusok vi­gyáznák. Amennyiben a következő négy hétben nem lesz iskola, a kiesett tananyagot szombatonként pótolják, a vakációból lecsípnek két hetet. A polgármester szerint egyébként az se okoz feszültséget, hogy az év vé­géig az iskola nem biztosítja a tanulók ingyenes tízóraiját, ebédjét és uzson­náját. Szavait az általunk megkérde­zett helybéliek is megerősítik. - A gyerekekre mindig jut - állítja Nagyné Kalányos Katalin, akinek he­tedikes fia és hatodikos lánya tanul az inkei iskolában. - Állástalan vagyok, és elvált, így egyedül nevelem őket, de olyan nincs, hogy ők éhesen maradja­nak. Amúgy nem árt tudni, hogy Inke neve a helytörténészek szerint az ín­ség szóból ered. Igaz, van a falu nevé­nek egy ködbe vesző magyarázata is, és aszerint Szent István erre járva azokkal a szavakkal alapította meg Inkét, hogy „Isten neki, kezdjük el!” E négy szó kez­dőbetűje adja ki az Inke nevet. Az itteniek úgy vélik, tényleg kez­deni kéne már valamit Inkével. MILLIÓ A gázszolgáltató csak annyira fűti az iskolát, hogy a radiátorok ne fagyjanak le fotó: Móricz simon Uzsoki kórház Ha igazak az orvosi lapban megjelentek, akkor felmerül az emberölés gyanúja „Kellemetlen dolog meghalni” Danó Anna-Fekete Gy. Attila Márkus Attila orvos a Lege Artis Me­dicináé szakmai folyóiratban azt írta, a kórházi osztály vizitjein gyakran el­hangzott: „kezdjük el” vagy „adjunk MO-t”, s ilyenkor az egyébként fájda­lom nélküli betegnél leállították min­den más fájdalomcsillapító adását, és négy-ötszörös dózisnak megfelelő int­ravénás morfininjekció adását rendel­ték el. A beadott gyógyszertől néhány órán belül a beteg kómába esett, és a növekvő morfinadagok mellett egyre jobban megjelent a morfin légzésdep­rimáló hatása, ami néhány napon be­lül halálhoz vezetett. Az orvos szerint előfordult, hogy hibáztak az orvosok, és túl korán, a beteg túl jó általános állapota mellett rendelték el a morfin túladagolását. Az lett a következmény, hogy a beteg hozzászokott, és hatalmas morfinadagokat kapott (1200 ampul­lát naponta), amelynek az vetett vé­get, hogy a kórház gyógyszerraktára után kifogyott a budapesti gyógyszer­nagykereskedő, majd a gyógyszergyár morfinkészlete is. Ez után álltak át 10- 20 ampullánként adagolt nyugtátók­ra, míg végül meghalt a beteg. Olyan is előfordul - írta -, hogy a folyamat során a beteg kikerült a kómából, pró­bált értelmesen kommunikálni, s erre a gyógyszeradagot elrendelő orvost le­szidta a felettese, hogyan hagyhatta a beteget felébredni. „A morfinadás el­kezdése után pedig műhibaként ke­zelték, ha öntudatra ébredt a beteg.” Márkus Attila cikke szerint az ott dol­gozó orvosok és nővérek, akik gyak­ran cserélődtek az osztályon, mint­egy természetesnek vették, hogy mor­fintúladagolással rövidítik meg a be­tegek életét. Mint a cikkben olvasha­tó, az eljárásról az orvosi megbeszélé­seken, illetve Márkus Attila meggyő­zésére annyit mondtak: „kellemetlen dolog meghalni”. (A cikkben a kórház neve nem szerepel, de a rendőrség az Uzsoki kórházban tartott házkutatást -A szerk.) Szakemberek szerint a gyakorlat­ban a végstádiumú betegek kezelése­kor nem tiltott a beteg éberségi szint­jének mesterséges, gyógyszerekkel való csökkentése, ami néhány para­méterében megegyezik a leírtakkal. - Ha valóban az történt, amit a cikk állít, akkor emberölés gyanúja merül fel - mondta lapunknak Filó Mihály, az ELTE Állam- és Jogtu­dományi Kar Büntetőjogi Tanszéké­nek adjunktusa. Aki szerint ez az eset túlmegy mindenféle bioetikai okos­kodáson, és a büntetőjog hatóköré­be tartozik. Lapunknak adott nyilat­kozatában azt mondta: itt nem arról van szó, hogy az orvos valami proto­kollt megszegett, hanem a túlvilág­ra segítettek embereket. Ami ilyen­kor a gyakorlatban történik, az tipi­kus lélektani szituáció, a túlterhelt személyzet, amelynek nyilván nehéz megküzdenie a halállal, hoz döntése­ket, amire Nyugat-Európában is lát­hatunk példát. Arra a kérdésre, hogy szerinte biztonságban vannak-e a be­tegek a hazai kórházakban, a szakem­ber azt felelte: nem tudni, mi törté­nik a gyakorlatban, az élet végi dön­tésekkel kapcsolatos problémák még a szakemberek között is eddig csak teoretikusan kerültek megvitatásra. Az ELTE és a Semmelweis Egyetem éppen a közelmúltban hozott létre egy kutatócsoportot, amely azt vizs­gálja majd, hogy mi történik a beteg ágya mellett a gyakorlatban. A Lege Artis Medicináé közlemé­nye szerint a szerkesztőség hónapo­kon át elemezte a kéziratban foglal­takat. Időközben a szerkesztőség hi­vatalos bejelentést tett a kézirat alap­ján az Egészségügyi Tudományos Ta­nács (ETT) elnökénél is. A beérke­zett kéziratnál a rovatszerkesztő és a szerkesztőség is többszörösen felhív­ta a szerző figyelmét a cikkben leírt súlyos állításokra. Ám a szerző vál­lalta az abban leírtak hitelességéért a felelősséget. Az Uzsoki kórház bejárata FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS HIRDETÉS EGYEDI NYITÁSI AKCIÓK,­­ SZERVIZ KEDVEZMÉNYEK, KIEMELT PARTNERI, FLOTTA AJÁNLATOK, TESZTVEZETÉS! SZÉLES HYUNDAI PALETTA BEMUTATÁSÁVAL VÁRJUK! < HU HYUNDAI nEWPOSstBUITIES, HYUNDAI BATTA 2440 Százhalombatta, Berzsenyi Dániel utca 13. 06 20 5999 572 www.hyundaibatta.hu

Next