Népszabadság, 2011. november (69. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-23 / 274. szám
6 Népszabadság | 2011. november 23., szerda Magyarország Esztergom közvilágítás nélkül Esztergomban szerdától nem lesz közétkeztetés gyermekintézményekben és a szociális központban, illetve megszűnik a közvilágítás, miután a helyi képviselő-testület kedden határozatképtelenség miatt nem tudott dönteni a két szolgáltató számláinak kifizetéséről. Somogy Inkén januárig bezárták az iskolát, mert az önkormányzat nem tudja fizetni a gázszámlát Korai téli szünet Ungár Tamás PÉCS Az inkei általános iskolában idén négy héttel hamarabb kezdődött el a téli szünet. Az 1250 lelkes, Somogy megyei falu hétfőn azért kényszerült bezárni oktatási intézményét, mert nincs fűtés az iskolában. Az épület hőközpontját az E-Star Alternatív Nyrt. működteti, és a cég pénteken jelezte, ha az inkei önkormányzat nem egyenlíti 2,9 millió forintos tartozásának kétharmadát, akkor a cég leáll a fűtéssel. Mivel a súlyos forráshiánnyal küszködő falu erre nem tehetett ígéretet, az rt. a hét végétől csak annyira fűti az iskolát, hogy a radiátorok ne fagyjanak le. - Sajnáljuk, de ezt kellett tennünk - mondja Molnár István, az E-Star PR- főnöke. - Cégünk félszáz intézmény hőközpontját üzemelteti országszerte, és nekünk kell megelőlegezni mindenütt a gáz árát. Inke tartozása jó ideje 180 napon túli, nem vállalhattunk további kockázatot. Ráadásul nemcsak Inke tartozik nekünk. Rózsa Sándor, Inke független polgármestere korábban pénzügyi területen dolgozott, és negyedik ciklusban irányítja faluját, ezért van gazdasági és közigazgatási rutinja. Mint tőle megtudom, Inke évente 240 millió forintból gazdálkodik, teljes tartozása eléri az 50 millió forintot, amit tetéz, hogy idén az önkormányzat forráshiánya 53 millió. Ezt az összeget önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatként - megpróbálják kormánytámogatásból fedezni, de a jelek szerint jó, ha a megpályázott pénz ötödét megkapják, így az adósság az idén akár felmehet 90 millióra. Legközelebb december második felében, az említett pályázat elbírálása után érkezhet pénz a falu számlájára. S akkor - ígéri a polgármester - azonnal fizetnek is az E-Starnak. - Úgy vélem, nem a mi hibánk, hogy idejutottunk - kezdi összegzőjét az 58 éves polgármester. - A bajunk abból ered, hogy sokba kerül nekünk az iskola. Az intézménybe 120 tanuló és 30 óvodás jár, és erre a normatíva alapján 50 milliót kapunk az államtól. Csakhogy egy ekkora iskola fenntartása 110 millióba kerül. Vagyis évente 60 milliót kell áldoznunk az intézmény fenntartására. A fentieket hallva megjegyzem, hogy túl kicsi az iskola, azért ennyire drága. A polgármester bólint, mire megkérdezem, hogy nem próbálták-e az intézményt egy másik település iskolájával egyesíteni? Hisz akkor olcsóbb lenne. Rózsa Sándor újra bólint, majd elárulja, hogy ők több, környékbeli településnek is felajánlották az iskolájukat, de senkinek se kellett. - Nem mondták meg miért nem kell? - fonom tovább a szót. - Nem mondták. - Mi a sejtése? - Hadd ne mondjam! - kérlel Rózsa Sándor. Végül kiszedem belőle, hogy szerinte miért nem akar velük senki sem fuzionálni. Azért, mert a diákok 90 százaléka roma. Sok a bukott és túlkoros gyerek, és ez nem jó ajánlólevél. Ezzel magyarázható, hogy az inkei szülők ötven gyereket a közeli városok iskolájába viszik. Az iskola-összevonás alternatívája az lehetne, hogy végképp bezárják az intézményt, így megszabadulnának egy 60 milliós kiadástól, igaz, akkor valamennyi inkei gyerek ingázna. AZ INKEI Intézménybe 120 tanuló és 30 óvodás jár, az államtól 50 milliót kapnak, de az iskola fenntartása 110 millióba kerül. Az önkormányzat a fennmaradó 60 millió forintot nem tudja kigazdálkodni. - Ezt semmiképp sem akarjuk - rázza fejét a polgármester. - Inkének a hatvanas években kétszer ennyi lakója volt, mint ma, ha az iskola bezár, az elvándorlás felgyorsul, és félünk, hogy kipusztul a falu. Amúgy Inke a kilencvenes években került nehéz helyzetbe. Addig az itteniek Nagykanizsa és Csurgó üzemeibe jártak dolgozni, csakhogy a cégeknél leépítések történtek, és először a bejárókat küldték el, vagy nem vállalták az ő utazási költségeiket, ezért nekik már nem érte meg minimálbérért bebuszozni a városba. Ma a faluban 60 százalék felett van a munkanélküliség. Az állástalanság nemcsak a cigányokat sújtja, hisz a falu lakóinak kétharmada nem roma. Amúgy mivel az inkei iskola diákjainak szülei túlnyomórészt állástalanok, a családoknak nem jelent gondot az, hogy a gyerekek otthon maradnak. Ha mégis igény lenne a gyerekek „megőrzésére”, akkor a könyvtárban létrehoznának egy ideiglenes napközit, ahol a diákokat pedagógusok vigyáznák. Amennyiben a következő négy hétben nem lesz iskola, a kiesett tananyagot szombatonként pótolják, a vakációból lecsípnek két hetet. A polgármester szerint egyébként az se okoz feszültséget, hogy az év végéig az iskola nem biztosítja a tanulók ingyenes tízóraiját, ebédjét és uzsonnáját. Szavait az általunk megkérdezett helybéliek is megerősítik. - A gyerekekre mindig jut - állítja Nagyné Kalányos Katalin, akinek hetedikes fia és hatodikos lánya tanul az inkei iskolában. - Állástalan vagyok, és elvált, így egyedül nevelem őket, de olyan nincs, hogy ők éhesen maradjanak. Amúgy nem árt tudni, hogy Inke neve a helytörténészek szerint az ínség szóból ered. Igaz, van a falu nevének egy ködbe vesző magyarázata is, és aszerint Szent István erre járva azokkal a szavakkal alapította meg Inkét, hogy „Isten neki, kezdjük el!” E négy szó kezdőbetűje adja ki az Inke nevet. Az itteniek úgy vélik, tényleg kezdeni kéne már valamit Inkével. MILLIÓ A gázszolgáltató csak annyira fűti az iskolát, hogy a radiátorok ne fagyjanak le fotó: Móricz simon Uzsoki kórház Ha igazak az orvosi lapban megjelentek, akkor felmerül az emberölés gyanúja „Kellemetlen dolog meghalni” Danó Anna-Fekete Gy. Attila Márkus Attila orvos a Lege Artis Medicináé szakmai folyóiratban azt írta, a kórházi osztály vizitjein gyakran elhangzott: „kezdjük el” vagy „adjunk MO-t”, s ilyenkor az egyébként fájdalom nélküli betegnél leállították minden más fájdalomcsillapító adását, és négy-ötszörös dózisnak megfelelő intravénás morfininjekció adását rendelték el. A beadott gyógyszertől néhány órán belül a beteg kómába esett, és a növekvő morfinadagok mellett egyre jobban megjelent a morfin légzésdeprimáló hatása, ami néhány napon belül halálhoz vezetett. Az orvos szerint előfordult, hogy hibáztak az orvosok, és túl korán, a beteg túl jó általános állapota mellett rendelték el a morfin túladagolását. Az lett a következmény, hogy a beteg hozzászokott, és hatalmas morfinadagokat kapott (1200 ampullát naponta), amelynek az vetett véget, hogy a kórház gyógyszerraktára után kifogyott a budapesti gyógyszernagykereskedő, majd a gyógyszergyár morfinkészlete is. Ez után álltak át 10- 20 ampullánként adagolt nyugtátókra, míg végül meghalt a beteg. Olyan is előfordul - írta -, hogy a folyamat során a beteg kikerült a kómából, próbált értelmesen kommunikálni, s erre a gyógyszeradagot elrendelő orvost leszidta a felettese, hogyan hagyhatta a beteget felébredni. „A morfinadás elkezdése után pedig műhibaként kezelték, ha öntudatra ébredt a beteg.” Márkus Attila cikke szerint az ott dolgozó orvosok és nővérek, akik gyakran cserélődtek az osztályon, mintegy természetesnek vették, hogy morfintúladagolással rövidítik meg a betegek életét. Mint a cikkben olvasható, az eljárásról az orvosi megbeszéléseken, illetve Márkus Attila meggyőzésére annyit mondtak: „kellemetlen dolog meghalni”. (A cikkben a kórház neve nem szerepel, de a rendőrség az Uzsoki kórházban tartott házkutatást -A szerk.) Szakemberek szerint a gyakorlatban a végstádiumú betegek kezelésekor nem tiltott a beteg éberségi szintjének mesterséges, gyógyszerekkel való csökkentése, ami néhány paraméterében megegyezik a leírtakkal. - Ha valóban az történt, amit a cikk állít, akkor emberölés gyanúja merül fel - mondta lapunknak Filó Mihály, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének adjunktusa. Aki szerint ez az eset túlmegy mindenféle bioetikai okoskodáson, és a büntetőjog hatókörébe tartozik. Lapunknak adott nyilatkozatában azt mondta: itt nem arról van szó, hogy az orvos valami protokollt megszegett, hanem a túlvilágra segítettek embereket. Ami ilyenkor a gyakorlatban történik, az tipikus lélektani szituáció, a túlterhelt személyzet, amelynek nyilván nehéz megküzdenie a halállal, hoz döntéseket, amire Nyugat-Európában is láthatunk példát. Arra a kérdésre, hogy szerinte biztonságban vannak-e a betegek a hazai kórházakban, a szakember azt felelte: nem tudni, mi történik a gyakorlatban, az élet végi döntésekkel kapcsolatos problémák még a szakemberek között is eddig csak teoretikusan kerültek megvitatásra. Az ELTE és a Semmelweis Egyetem éppen a közelmúltban hozott létre egy kutatócsoportot, amely azt vizsgálja majd, hogy mi történik a beteg ágya mellett a gyakorlatban. A Lege Artis Medicináé közleménye szerint a szerkesztőség hónapokon át elemezte a kéziratban foglaltakat. Időközben a szerkesztőség hivatalos bejelentést tett a kézirat alapján az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elnökénél is. A beérkezett kéziratnál a rovatszerkesztő és a szerkesztőség is többszörösen felhívta a szerző figyelmét a cikkben leírt súlyos állításokra. Ám a szerző vállalta az abban leírtak hitelességéért a felelősséget. Az Uzsoki kórház bejárata FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS HIRDETÉS EGYEDI NYITÁSI AKCIÓK, SZERVIZ KEDVEZMÉNYEK, KIEMELT PARTNERI, FLOTTA AJÁNLATOK, TESZTVEZETÉS! SZÉLES HYUNDAI PALETTA BEMUTATÁSÁVAL VÁRJUK! < HU HYUNDAI nEWPOSstBUITIES, HYUNDAI BATTA 2440 Százhalombatta, Berzsenyi Dániel utca 13. 06 20 5999 572 www.hyundaibatta.hu