Népszabadság, 2011. december (69. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-01 / 281. szám

Összehangoltan lépett a világ több jegybankja az euróválság enyhítéséért / / / SÉTÁLÓ VÁSZNAK: NEM AKARSZ TETKÓT? ► A következő tíz nap kritikus lesz a válaszok kidolgozásában. ► Széttöredezhet az unió, perifériára kerülhet Magyarország. Az ügy h>4-5 Rivalda ^20 IM -tárgyalás Az infrastruktúráért felelős miniszter vezeti a magyar delegációt Nem kérnek Matolcsyból Baka F. Zoltán-Csuhaj Ildikó Matolcsy György nélkül kezdi meg a tárgyalásokat a Nemzetközi Valuta­alappal (IMF) a kormány. A delegáci­ót Fellegi Tamás vezeti, aki elsősorban az infrastruktúráért felel. Ez a feladat tehát elsősorban nem rá szabott, még­is ő kapta meg a megbízást. Úgy tud­juk, a döntés hátterében az IMF-et kell keresni: információink szerint a valu­taalaptól egyértelmű jelzés érkezett, hogy Matolcsyt nem tekintik tárgyaló­­partnernek. Vágyis nem Orbán Viktor döntéséről van szó. Alátámasztja ezt a verziót, hogy Matolcsyról még a múlt héten is úgy beszéltek a kormányon be­lül, mint akinek fontos szerep jut majd az IMF-tárgyalásokon. Arról azonban nincs szó, hogy a miniszterelnök elen­gedné Matolcsy kezét, ezt kormánykö­zeli forrásaink szerint csak uniós nyo­másra tenné meg. Elképzelhető azon­ban, hogy szétdarabolják a Nemzet­­gazdasági Minisztériumot, és csak a stratégiakészítés marad Matolcsynál. Fellegi csapatába került még Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium adó- és pénzügypoli­tikáért felelős államtitkára. Helye ne­hezen megkérdőjelezhető, e poszt be­töltője a hivatalos kapcsolattartó az IMF-fel, a korábbi államtitkárnak, Kármán Andrásnak is ez volt a fel­adata. A delegáció harmadik tagja Ro­­gán Antal, a parlament gazdasági bi­zottságának elnöke. Ő nem tölt be kor­mányzati pozíciót, viszont fideszes kö­rökben azok közé sorolják, aki a leg­jobb kapcsolatot ápolja az IMF bu­dapesti képviseletével. Ez tehát lehet gesztus is a valutaalap felé, ugyanak­kor a Fidesz meghatározó gazdaság­­politikusának beemelése a testület­be kormányátalakítási pletykáknak is táptalajul szolgál: ezek szerint a tárgya­lás jó alkalom arra, hogy Rogán „meg­mutassa magát” a pénzvilág előtt. Tudomásunk szerint azonban a mi­niszterelnököt most jobban foglalkoz­tatja az új növekedési pálya. Matol­­csynak elvileg a tegnapi kormányülés­re kellett volna szállítania a terveket. Úgy értesültünk, napirendre is került a téma, de a lezárásával továbbra is az új hivatalos német növekedési prog­nózist várjak. Az ülést követően a kor­mányszóvivő, Giró-Szász András ar­ról tájékoztatott, hogy a miniszter az MNB-vel kezd konzultációkat. A kormány 1,5 százalékos növe­kedés mellett tervezte a jövő évi bü­dzsét, mára azonban a 0,5-1 százalékos GDP-emelkedést fogadták el reálisnak. Könnyen elképzelhető azonban, hogy ennél is alacsonyabb ütemmel kell be­érniük, ebben az esetben viszont mu­száj lesz hozzányúlni a költségvetés­hez. Ezt ismerte el lényegében a kor­mányszóvivő, amikor arról beszélt, hogy jogilag a zárószavazásig van le­hetőség a költségvetés makroszámai­­nak megváltoztatására. - Ez azonban csak korlátozások­kal van így - állítja Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter szerint a főszámo­kon már nem módosíthat a kormány, azokról szavazott a parlament, így a makrofeltételek változását csak az egyes fejezeteken belül tudja átvezet­ni: például a fejlesztési minisztérium egyik kasszájából a másikba lehet már csak átcsoportosítani pénzeket. A be­vételi, kiadási főösszegek és az egyen­legmutató új helyzethez igazításához újra kellene nyitni az általános vitát a parlamentben, ami kétségessé teszi, hogy január elsejére lesz-e új költség­­vetése az országnak. Minden a növekedésen múlik, ezt tudják a kormányban is. Ennek elle­nére a jegybank monetáris tanácsának minapi félszázalékos kamatemelése (ami tompítja az amúgy sem szárnya­ló hitelpiacot, ezzel visszafogja a bővü­lést) visszhangtalan maradt a kormány részéről, pedig egy éve decemberben a nemzetgazdasági tárca még kemény hangú közleményben foglalt állást a tanács döntésével szemben, amellyel 25 bázisponttal 5,75 százalékra emel­te az alapkamatot. Most szó nélkül le­nyelték, hogy a kamat 6,50 százalék lett. Szakértők szerint bizonyára az eurózóna válsága, az abból fakadó je­lentős árfolyamkockázatok felismerése áll a kormányzati belenyugvás mögött. A tárgyalásokon Fellegi Tamás lesz a magyar kormány arca fotó: Kurucz árpád Irányított verseny a BKV reklámtortájáért A reklámért folyó harc azt a képzetet keltheti, hogy a pályá­zat célja nem a legalkalma­sabb kiválasztása, hanem a többiek távol tartása. Többen jogi lépéseket fontolgatnak. ->7 Mind több negyven év feletti nő vállal gyereket Soha nem látott mértékben emelkedik a 35 évesnél idősebb nők termékenysége Magyaror­szágon. Bár csökken a születé­sek száma, mind több 40 felet­ti nő vállal gyereket. ^6 ÓRIÁSI BRIT TÜNTETÉS A konzervatív-liberális kormány nyugdíjre­formja ellen tiltakoztak szerdán egy nemzedék legnagyobb méretű sztrájkjával a közalkal­mazottak Nagy-Britan­­niában. Képünkön: „Véd­­jétek meg a nyugdíjain­kat” - sztrájkőrség az egyik edinburghi (Skó­cia) kórház előtt. ^8 FOTÓ: REUTERS - DAVID MOIR ÖTÖDIK HASÁB Járt nekik A miniszterelnök ma aláírta, amit a VDSZSZ (rossz nyelvek szerint még az előző kormányzati ciklusban) kiharcolt: a vasutasok ötmilliárd forintot kapnak úgy­mond a MÁV Cargo eladása nyomán nekik járó bevételből. A VDSZSZ-t is a soraiban tudó Liga gördülősztrájkja ezzel egy csapás­ra véget is ért. A filozófiai vita - hogy tudniillik tényleg jár-e az alulfizetett dolgozóknak a kará­csonyi pénz - tehát immár tárgy­talan, bátran foglalkozhatunk az ügylet morális vetületeivel. Egyrészt feltűnik, hogy még a leggyengébben prosperáló csődhalmazból is lehasítható egy olyan üzletág vagy önálló vagyonelem, amivel a bevétel­­termelés látszata megalapozható. A Cargót is el lehetett adni sok­féleképpen­­ például úgy is (ez történt a gyakorlatban), hogy az állam a pillanatnyi, kimutatható ár maximalizálását helyezte elő­térbe, és a veszteségeket meg a pályaüzemeltetés terheit levette a teherszállítási üzletág válláról. Másrészt: a kormány nemcsak a közeljövő borítékolható sztrájk­jaiból vonta ki - jó eséllyel - az egyik krónikus tiltakozót, hanem egyben ingoványos mezőre is állítja. Bármit lép (vagy nem lép) ugyanis ezután a VDSZSZ vagy a konföderáció, a közvélemény joggal teszi majd fel a kérdést: mennyibe került mindez a kor­mánynak és mennyibe az adó­fizetőknek? Harmadrészt: jeleznénk a kormányfőnek, hogy a munka­­vállalók többsége részt vett annak a vagyonnak a létrehozá­sában, amelynek privatizálásából az elmúlt húsz évben az állam tetemes bevételt realizált, a dol­gozók viszont eddig csak az adós­ságot örökölték. Várjuk tehát, hogy „a tisztességes munkáért nekik járó dolgozói részt” mikor kézbesíti az állam. (A szerk.) Bizalom Lehet kiabálni a hektikus piacokra, de a bizalmat vis­­­sza kell állítani.­­ Zalán Esz­ter a brüsszeli pénzügyi csú­cson történteket elemzi. ^11 Süllyesztő Bednárik Imre szerint, ha a felkészültség és az erkölcs számítana, úgy a kirúgottak csinálnák a köztévét. ^^11 9 770133 175043 11281

Next