Népszabadság, 2011. december (69. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-30 / 305. szám
2011. december 30., péntek | Népszabadság 5 Magyarország Honvédség Várhatóan a következő kabinetre terhelnék a nagyobb részletek kifizetését Újratárgyalja a Gripen-szerződést a kormány Szalay Tamás Lajos Tárgyalásokat kezdett a hadiipari üzleteket koordináló Svéd Királyi Védelmi és Biztonsági Export Ügynökséggel (FXM) a magyar Honvédelmi Minisztérium a Gripen-szerződés átütemezésére; ezt maga Hende Csaba szakminiszter ismerte el egy írásbeli kérdésre adott válaszában - tudta meg a Népszabadság. A HM vezetőjénél Vadai Ágnes korábbi szocialista honvédelmi államtitkár, a Demokratikus Koalíció képviselője érdeklődött többek között arról, hogy az előzetes hírek alapján mennyivel kívánják csökkenteni a Gripen-lízing jelenlegi éves részleteit, és milyen ütemezésben, illetve hány évvel kívánják meghosszabbítani a Gripenek eredetileg 2016-ban lejáró lízingszerződését. Vadai arra is kíváncsi volt, hogy milyen pontokon kívánja az Orbán-kormány módosítani a szerződést, és milyen más megállapodások átütemezését tervezi még. A svéd gépek beszerzéséről még az első Orbán-kormány döntött annak ellenére, hogy a harcászati szakma állítólag az amerikai F-16-osok vásárlását támogatta volna. A tizennégy Gripenről szóló százmilliárdos szerződés megkötését az Orbán-kabinet akkor elsősorban azzal indokolta, hogy a svéd fél a megrendelés összegének 110 százalékát kitevő ellentételezést vállalt magyarországi befektetések formájában. A beszerzésről elterjedt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet (döntéssel végződő) ülésén Orbán Viktor akkori miniszterelnök a szünetben félrehívta Pintér Sándor belügy-, Matolcsy György gazdasági és Varga Mihály pénzügyminisztert. De azt, hogy mit mondott nekik, azóta sem tudni, jegyzőkönyv nem készült, az összefoglaló feljegyzés pedig azóta is államtitok. A Gripen-szerződést végül a 2002 után hivatalba lépő Medgyessy-kormány módosította, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy a gépek ne csak a hazai légtérben láthassanak el feladatokat, hanem szövetségi hadműveletekben is részt vehessenek. A Gripenek beszerzési értéke eléri a 340 milliárd forintot, ezt egészíti ki az 58 milliárdos pilótaképzési program, amit a kanadai kiképzőközponttól rendelt meg a honvédség. A hivatalos kormányzati adatok szerint a Gripen-lízing évi harmincmilliárddal, a kiképzési program évi kétmilliárddal terheli a HM amúgy sem izmos büdzséjét. Ez utóbbi részletek azok, amelyeket a honvédelmi tárca a költségvetés szűkössége miatt most átütemezni próbál. Két éve ugyanis még 320 milliárd volt az éves büdzsé, az idén ez már csak 248 milliárd, jövőre pedig a tervek szerint újabb tízmilliárddal lesz kevesebb. A költségvetés csökkenése és a Gripen-részletek nagysága hosszú időre meghatározzák a honvédelmi fejlesztéseket, a HM vezetése nyilván ezért igyekszik megoldást találni, ha csak átmenetileg is. Hende egyébként az állami hírügynökségnek csütörtökön adott interjújában kiemelte, hogy a jövő év egyik legnagyobb kihívása a HM működőképességének megőrzése lesz. Hende Csaba az ügyben megküldött és már hivatkozott írásbeli válaszában többek között azt írja, hogy a szaktárca 2004 óta folyamatosan csökkenő finanszírozása és a világgazdasági válság miatt „szükségszerűvé vált a magas forrásigényű programok áttervezése”. Hende a levélben elismeri, hogy a HM valóban tárgyalásokat kezdett az FXM-mel annak érdekében, hogy „a hatályos Gripen-bérleti megállapodásból adódó fizetési kötelezettségek átütemezésre és az éves részletek csökkentésre kerüljenek”. A Gripen-szerződés mellett a norvég Kongsberg céggel kötött rádióbeszállítási megállapodást is módosítani kívánják. Ez utóbbi azért különösen érdekes, mert a magyar állam nemrég nyerte meg a pert a Kongsberg ellen, miután a norvégok húszmilliárdos kárigényt nyújtottak be a HM-mel szemben. A rádiószerződést is még az első Orbán-kabinet kötötte, majd azt a norvég termék alkalmazhatatlansága miatt - a későbbi szocialista kormány módosította, az eredeti kilencezer rádió helyett csak négyezret rendeltek. A Kongsberg a bevételkiesés miatt perelt, de vesztett. Most, Hende levele szerint a második Orbán-kormány újratárgyalja a megállapodást, a részletek azonban ez ügyben sem nyilvánosak. A már hivatkozott Hende-levélben a szakminiszter hozzáteszi azt is: a források átütemezése azt a célt szolgálja, hogy a tárca finanszírozni tudja a működésből adódó, illetve a közép- és hosszú távú fejlesztési tervekben szereplő feladatokat. Leszögezi, hogy a jövő évre tervezett beszerzési feladatokat mindez nem befolyásolja. A Gripen-szerződés módosítására vonatkozó részletkérdéseket viszont azzal hárította el, hogy miután a Gripen-bérleti megállapodás és mellékletei minősített információkat tartalmaznak, „továbbá az eddigi tárgyalások során benyújtott ajánlatokat - kereskedelmi okokra hivatkozva - a svéd fél titkos minősítéssel látta el, a tárgyalások lezárultáig nem áll módomban részletes tájékoztatást adni”. Svéd forrásaink ugyanakkor arról tájékoztatták lapunkat: a magyar kormány előzetes szándéka az, hogy a következő néhány évben (leginkább 2014-ig) csökkentsék a lízingrészleteket, majd két év után (a következő választásokat követően) fizethessenek újra megemelt részleteket. A svédek állítólag hajlanak a megállapodásra, feltételeik azonban nem ismertek. Vadai Ágnes a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: legkevesebb annyi lenne elvárható a kabinettől, hogy mielőtt a szerződést módosítják, az Országgyűlés illetékes bizottságát tájékoztassák a tárgyalások menetéről és eredményéről. „Annak örülnék a legjobban, ha a bizottságban konszenzust lehetne kialakítani a kérdésben. Ezzel együtt úgy látom, hogy a honvédelmi tárcánál komoly financiális problémák lehetnek, ami akár a harckészültséget is veszélyeztetheti” - fogalmazott Vadai Ágnes. A Gripen-flotta - Fizetési könnyítés nélkül más fontos fejlesztések maradnának el a Magyar Honvédségnél fotó: Móricz simon NATO-kötelezettség Repülőparkoló, avagy 144 milliós garázs vadászgépek számára Az idén először „kirepülték” az 1600 órájukat E hónap elején hirdettek győztest a HM egyik beszerzési eljárásán, amely egy Gripen vadászgépnek alkalmas nyílt állóhely zárttá tételéről, lefedéséről és szigeteléséről szólt. A nyertes HM Ei Zrt. és az Innova Metál Kft. építheti meg a „garázst” a vadászrepülő számára 144 millió forintból. A beruházás érdekessége, hogy a kiírásban a HM maga is elismeri: NATO- előírás, hogy két repülővel kell minden időjárási körülmény között biztosítani a készenléti szolgálatot, ezt pedig nem mindig sikerül teljesíteni. „Jelenleg csak egy Gripen repülőgép szá A GRIPENEK pilótái az idén először „kirepülhették” a formában tartásukhoz szükséges 1600 órát. Korábban előfordult, hogy a szükséges óraszám teljesítéséhez nem volt elegendő kerozin. Titkos információ, ezért a HM azt nem árulta el, hogy az 1600 órányi repülési időből mennyi volt az éles bevetés... mára biztosított olyan infrastrukturális körülmény, amely nagy biztonsággal lehetővé teszi a megfelelést. A fenti NATO-szabályzókban előírt második repülőgép számára a jelenlegi lefedés nem biztosítja a minden időjárási körülmények közötti, valamint minden napszakban azonnali bevethetőséget. +5 Celsius alatti magas páratartalom mellett a lehetséges lefagyásból adódóan a repülőgép fedélzeti rendszerei bizonytalan működést produkálhatnak az indítás pillanatában. Vállalt kötelezettségünk teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges minimálisan két repülőgép megfelelő elhelyezését biztosító lefedés létesítése” - olvasható a pályázati kiírásban. Megkérdeztük a HM-et, hogy ennek alapján hány alkalommal nem sikerült két repülőgéppel biztosítani a szolgálatot. Amióta a Gripeneket szolgálatba állították, nem fordult elő, hogy ne sikerült volna két géppel ellátni a kötelezettséget. Ugyanakkor az idén először sikerült az előzetesen tervezett repülési óraszámot (1600 óra) „kirepülniük” a pilótáknak. Korábban ez erősen kérdéses volt, egy időben megfelelő mennyiségű kerozin sem állt rendelkezésre. A HM azt nem árulta el, hogy a Gripenek az idén hányszor emelkedtek a levegőbe, és hányszor kellett ezek közül éles riasztásnak eleget tenniük. Csak annyit közöltek, hogy 2011 átlagos év volt a légi riasztások és rendkívüli események szempontjából. Egy legutóbbi ilyen eset: egy finn magánrepülő előzetes bejelentkezés nélkül lépett be a magyar légtérbe Romániából, s miután a rádióhívásokra nem reagált, két Gripen „fogta el” és kísérte ki az országból. A magyar vadászoknak mindössze négy percre volt szükségük minderre. (Sz. L.T.) 1600