Népszabadság, 2011. december (69. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-30 / 305. szám

2011. december 30., péntek | Népszabadság 5 Magyarország Honvédség Várhatóan a következő kabinetre terhelnék a nagyobb részletek kifizetését Újratárgyalja a Gripen-szerződést a kormány Szalay Tamás Lajos Tárgyalásokat kezdett a hadiipari üz­leteket koordináló Svéd Királyi Vé­delmi és Biztonsági Export Ügynök­séggel (FXM) a magyar Honvédel­mi Minisztérium a Gripen-szerződés átütemezésére; ezt maga Hende Csa­ba szakminiszter ismerte el egy írás­beli kérdésre adott válaszában - tud­ta meg a Népszabadság. A HM veze­tőjénél Vadai Ágnes korábbi szocialis­ta honvédelmi államtitkár, a Demok­ratikus Koalíció képviselője érdeklő­dött többek között arról, hogy az elő­zetes hírek alapján mennyivel kíván­ják csökkenteni a Gripen-lízing je­lenlegi éves részleteit, és milyen üte­mezésben, illetve hány évvel kívánják meghosszabbítani a Gripenek eredeti­leg 2016-ban lejáró lízingszerződését. Vadai arra is kíváncsi volt, hogy mi­lyen pontokon kívánja az Orbán-kor­­mány módosítani a szerződést, és mi­lyen más megállapodások átütemezé­sét tervezi még. A svéd gépek beszerzéséről még az első Orbán-kormány döntött annak el­lenére, hogy a harcászati szakma állí­tólag az amerikai F-16-osok vásárlá­sát támogatta volna. A tizennégy Gri­penről szóló százmilliárdos szerző­dés megkötését az Orbán-kabinet ak­kor elsősorban azzal indokolta, hogy a svéd fél a megrendelés összegé­nek 110 százalékát kitevő ellentétele­zést vállalt magyarországi befekteté­sek formájában. A beszerzésről elter­jedt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet (döntéssel végződő) ülésén Orbán Vik­tor akkori miniszterelnök a szünetben félrehívta Pintér Sándor belügy-, Ma­­tolcsy György gazdasági és Varga Mi­hály pénzügyminisztert. De azt, hogy mit mondott nekik, azóta sem tud­ni, jegyzőkönyv nem készült, az ös­­­szefoglaló feljegyzés pedig azóta is ál­lamtitok. A Gripen-szerződést végül a 2002 után hivatalba lépő Medgyes­­sy-kormány módosította, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy a gépek ne csak a hazai légtérben láthassanak el feladatokat, hanem szövetségi hadmű­veletekben is részt vehessenek. A Gripenek beszerzési értéke eléri a 340 milliárd forintot, ezt egészíti ki az 58 milliárdos pilótaképzési prog­ram, amit a kanadai kiképzőközpont­tól rendelt meg a honvédség. A hivata­los kormányzati adatok szerint a Gri­pen-lízing évi harmincmilliárddal, a kiképzési program évi kétmilliárddal terheli a HM amúgy sem izmos bü­dzséjét. Ez utóbbi részletek azok, ame­lyeket a honvédelmi tárca a költségve­tés szűkössége miatt most átütemez­ni próbál. Két éve ugyanis még 320 milliárd volt az éves büdzsé, az idén ez már csak 248 milliárd, jövőre pedig a tervek szerint újabb tízmilliárddal lesz kevesebb. A költségvetés csökke­nése és a Gripen-részletek nagysága hosszú időre meghatározzák a hon­védelmi fejlesztéseket, a HM vezeté­se nyilván ezért igyekszik megoldást találni, ha csak átmenetileg is. Hen­de egyébként az állami hírügynökség­nek csütörtökön adott interjújában kiemelte, hogy a jövő év egyik legna­gyobb kihívása a HM működőképes­ségének megőrzése lesz. Hende Csaba az ügyben megkül­dött és már hivatkozott írásbeli vá­laszában többek között azt írja, hogy a szaktárca 2004 óta folyamatosan csökkenő finanszírozása és a világgaz­dasági válság miatt „szükségszerűvé vált a magas forrásigényű programok áttervezése”. Hende a levélben elisme­ri, hogy a HM valóban tárgyalásokat kezdett az FXM-mel annak érdeké­ben, hogy „a hatályos Gripen-bérle­­ti megállapodásból adódó fizetési kö­telezettségek átütemezésre és az éves részletek csökkentésre kerüljenek”. A Gripen-szerződés mellett a nor­vég Kongsberg céggel kötött rádió­beszállítási megállapodást is módo­sítani kívánják. Ez utóbbi azért külö­nösen érdekes, mert a magyar állam nemrég nyerte meg a pert a Kongs­berg ellen, miután a norvégok húsz­­milliárdos kárigényt nyújtottak be a HM-mel szemben. A rádiószerző­dést is még az első Orbán-kabinet kö­tötte, majd azt­­ a norvég termék al­­kalmazhatatlansága miatt - a későb­bi szocialista kormány módosította, az eredeti kilencezer rádió helyett csak négyezret rendeltek. A Kongsberg a bevételkiesés miatt perelt, de vesz­tett. Most, Hende levele szerint a má­sodik Orbán-kormány újratárgyalja a megállapodást, a részletek azonban ez ügyben sem nyilvánosak. A már hivatkozott Hende-levél­­ben a szakminiszter hozzáteszi azt is: a források átütemezése azt a célt szol­gálja, hogy a tárca finanszírozni tudja a működésből adódó, illetve a közép- és hosszú távú fejlesztési tervekben szereplő feladatokat. Leszögezi, hogy a jövő évre tervezett beszerzési felada­tokat mindez nem befolyásolja. A Gri­pen-szerződés módosítására vonatko­zó részletkérdéseket viszont azzal há­rította el, hogy miután a Gripen-bér­leti megállapodás és mellékletei mi­nősített információkat tartalmaznak, „továbbá az eddigi tárgyalások során benyújtott ajánlatokat - kereskedelmi okokra hivatkozva - a svéd fél titkos minősítéssel látta el, a tárgyalások le­zárultáig nem áll módomban részletes tájékoztatást adni”. Svéd forrásaink ugyanakkor arról tájékoztatták lapun­kat: a magyar kormány előzetes szán­déka az, hogy a következő néhány év­ben (leginkább 2014-ig) csökkentsék a lízingrészleteket, majd két év után (a következő választásokat követően) fizethessenek újra megemelt részlete­ket. A svédek állítólag hajlanak a meg­állapodásra, feltételeik azonban nem ismertek. Vadai Ágnes a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: legkevesebb annyi lenne elvárható a kabinettől, hogy mi­előtt a szerződést módosítják, az Or­szággyűlés illetékes bizottságát tájé­koztassák a tárgyalások menetéről és eredményéről. „Annak örülnék a leg­jobban, ha a bizottságban konszen­zust lehetne kialakítani a kérdésben. Ezzel együtt úgy látom, hogy a hon­védelmi tárcánál komoly financiális problémák lehetnek, ami akár a harc­­készültséget is veszélyeztetheti” - fo­galmazott Vadai Ágnes. A Gripen-flotta - Fizetési könnyítés nélkül más fontos fejlesztések maradnának el a Magyar Honvédségnél fotó: Móricz simon NATO-kötelezettség Repülőparkoló, avagy 144 milliós garázs vadászgépek számára Az idén először „kirepülték” az 1600 órájukat E hónap elején hirdettek győztest a HM egyik beszerzési eljárásán, amely egy Gripen vadászgépnek alkalmas nyílt állóhely zárttá tételéről, lefedé­séről és szigeteléséről szólt. A nyertes HM Ei Zrt. és az Innova Metál Kft. építheti meg a „garázst” a vadászre­pülő számára 144 millió forintból. A beruházás érdekessége, hogy a kiírás­ban a HM maga is elismeri: NATO- előírás, hogy két repülővel kell min­den időjárási körülmény között bizto­sítani a készenléti szolgálatot, ezt pe­dig nem mindig sikerül teljesíteni. „Je­lenleg csak egy Gripen repülőgép szá­ A GRIPENEK pilótái az idén először „kirepülhették” a formában tartásukhoz szükséges 1600 órát. Korábban előfor­dult, hogy a szükséges óraszám teljesí­téséhez nem volt elegendő kerozin. Titkos információ, ezért a HM azt nem árulta el, hogy az 1600 órányi repülési időből mennyi volt az éles bevetés... mára biztosított olyan infrastrukturá­lis körülmény, amely nagy biztonság­gal lehetővé teszi a megfelelést. A fenti NATO-szabályzókban előírt második repülőgép számára a jelenlegi lefedés nem biztosítja a minden időjárási kö­rülmények közötti, valamint minden napszakban azonnali bevethetőséget. +5 Celsius alatti magas páratartalom mellett a lehetséges lefagyásból adó­dóan a repülőgép fedélzeti rendsze­rei bizonytalan működést produkál­hatnak az indítás pillanatában. Vállalt kötelezettségünk teljesítéséhez elen­gedhetetlenül szükséges minimálisan két repülőgép megfelelő elhelyezését biztosító lefedés létesítése” - olvasha­tó a pályázati kiírásban. Megkérdeztük a HM-et, hogy ennek alapján hány al­kalommal nem sikerült két repülőgép­pel biztosítani a szolgálatot. Amióta a Gripeneket szolgálatba állították, nem fordult elő, hogy ne sikerült volna két géppel ellátni a kötelezettséget. Ugyanakkor az idén először sikerült az előzetesen tervezett repülési óraszá­mot (1600 óra) „kirepülniük” a piló­táknak. Korábban ez erősen kérdéses volt, egy időben megfelelő mennyiségű kerozin sem állt rendelkezésre. A HM azt nem árulta el, hogy a Gri­penek az idén hányszor emelkedtek a levegőbe, és hányszor kellett ezek kö­zül éles riasztásnak eleget tenniük. Csak annyit közöltek, hogy 2011 átla­gos év volt a légi riasztások és rend­kívüli események szempontjából. Egy legutóbbi ilyen eset: egy finn magán­repülő előzetes bejelentkezés nélkül lépett be a magyar légtérbe Romá­niából, s miután a rádióhívásokra nem reagált, két Gripen „fogta el” és kísér­te ki az országból. A magyar vadászok­nak mindössze négy percre volt szük­ségük minderre. (Sz. L.T.) 1600

Next