Népszabadság, 2012. január (70. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-07 / 6. szám
8 Népszabadság | 2012. január 7, szombat Hétvége A Fidesz átmenetele - 2001 RÉVÉSZ SÁNDOR „A lelkek emelkedése, a közös bizalom, a jövőbe vetett remény és az ebből fakadó erő. Ez történik velünk... Ezért épül az ország, születik egyre több gyerek...” - mondta Orbán Viktor augusztus 20-án. Ebben az évben kevesebb gyerek született, mint az előzőben, és kevesebb, mint Orbán hatalomra kerülése előtt bármikor. A gyerekszám csökkenése csak 2004-ben állt meg, az újabb, minden eddiginél mélyebb mélypontot pedig most érjük el, Orbán Viktor második kormányzása idején. A kormány tevékenysége nyomán 1998 óta jelentősen csökkent a szegény gyermekek száma - állította Orbán februári országértékelő beszédében. Jelentősen nőtt a szegény gyerekek száma, állapította meg a Fidesz-közeli Tárki jelentése. Orbán Viktor augusztus 28-án felavatta az ELTE új épületét. „Emlékeznek, hogy itt lett volna a Budapesti Világkiállítás?” - tette fel a költői kérdést a miniszterelnök, aki nem emlékezett rá, hogy a világkiállítást egykoron ő ellenezte a leghevesebben. A miniszterelnök azt is mondta: „Célunk az, hogy minden második fiatal felsőfokú tanulmányokat végezzen.” (Orbán Viktor: A történelem főutcáján, 108. o.) AZ ELSŐ ORBÁN-KORMÁNY a ciklusa első felében szigorú megszorító politikát folytatott, s ezzel megőrizte a fenntartható növekedésnek a Bokros-csomag által biztosított feltételeit. 2000-ben például a GDP 5,5 százalékkal nőtt, a reálkeresetek viszont csupán 1,5 százalékkal, a kormány által ellenőrzött közszférában pedig a reálkeresetek egyenesen csökkentek. A 2001- 2002-es kétéves költségvetés elfogadásával az irányvonal megváltozott, megtört az adósságállomány csökkenésének a trendje, lelassult a növekedés, véget ért az a korszak, amelyet még Matolcsy György is a magy aranyéveinek nevezett., Járti«ismond a Pénzügyminisztérium éléről a jegybank élére került. Az ő kedvéért a kormánytöbbség jelentősen megemelte a jegybankelnök fizetését, reálértékben nagyjából a második Orbán-kormány által meghatározott pofátlansági plafon négyszeresére. Járai miniszterként sokszor nehezményezte, hogy a jegybank elnöke nem egyeztet, nem működik együtt eléggé a kormánnyal. Most is leszögezte: „A jegybankelnöknek az a kötelessége, hogy együttműködjön a kormánnyal... előnyére válik az országnak, hogy közös gazdaságpolitikát folytat a kormány és a jegybank.” (Népszabadság, 2001. február 9.) Az Orbán-kormány bukása után Járai véleménye megfordult. Ekkor már úgy gondolta, hogy a jegybanknak az árstabilitás biztosításán kívül semmi egyébre nem szabad tekintettel lennie, a kormány politikájára a legkevésbé, „senkivel nem kell koordinálnia, nem kell kompromisszumokat kötnie. A koordináció és a kompromisszumok a magyar és nemzetközi tapasztalatok alapján egyaránt károsak”. (Világgazdaság, 2005. augusztus 16.) Az Állami Számvevőszék a 2000-es költségvetés zárszámadása kapcsán megállapította, hogy a kormány államháztartási adatai nem hitelesek, a hiány mértékéről hamis adatokat közöltek, törvénytelenül rendelkeztek többletbevételekről, törvénytelenül pénzelték az Országimázs Központot és szabálytalanul bespájzoltak vagy 100 milliárd forintot. (HVG, 2001. szeptember 8.) Ebben az évben teremtették meg a lehetőséget arra, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül közpénzek százmilliárdjait költhessék el (például autópályaépítésre) a költségvetésen kívül, ellenőrizhetetlenül, átláthatatlanul, a közbeszerzési szabályok megkerülésével, a költségvetés valóságos állapotának eltakarásával. A Happy End újabb 4 milliárd forintot kapott az országimázs hazai (!) formálására. A nyertes pályázat pár mondatos blőd fejezetekből állt, melyek egyike „Bááááboci” címmel arra biztatott, hogy emlékezzünk óvodás korunkra, a másik pedig Micimackó és Nyuszika párbeszédére épült. (Magyar Hírlap, 2001. április 9.) Az Országimázs Központ konkrét példákkal népszerűsítette a Széchenyi-tervet. A plakátokon és tévéreklámokban szereplő vállalkozónak azonban nem is volt tudomása róla, hogy reklámfilmben szerepelteFOTÓ: SOPRONYI GYULA tik, és a film szerint a Széchenyi-terv segítségével megvalósított álmához egyetlen fillér támogatást sem kapott, nem is kért. Leváltották Horváth Istvánt, a Dunaferr Rt. első emberét, aki az első Orbán-kormány megalakulása után pár hónappal elfogadta a miniszterelnök apjának dolomitszállításra vonatkozó ajánlatát. Horváth - nyilatkozata szerint ezt azért tette, mert célszerűnek látta „a politika megnyugtatását”, és a szerződésről nyomban tájékoztatta is Stumpf Istvánon keresztül a kormányfőt. Horváth távozása után az új vezetés bejelentette, hogy ezentúl kizárólag Orbán Győző cégétől vásárolják a dolomitot, és letagadta, hogy a cégnek volna szerződése Orbán Győző versenytársával a kizárólagos dolomitszállításra. Miután a szerződés előkerült, a versenytárs megtarthatott egyharmados részesedést az üzletből, de rövid idő múltán abból is kiszorut a flftlfi, rflffldgrrfélehatósági engedélyt megtagadtak tőle, csődbe kergették. A fideszes Halász János vezette parlamenti albizottság ingatlanokat osztogatott. Halász egyesületének 18, a Torgyán Józsefné vezette Független Női Szövetségnek több mint harminc jutott. Például két lőtér. A Századvég Alapítvány és a Magyar Demokratát kiadó Magyar Ház Alapítvány kivételesen értékes ingatlanokat kapott. Várhegyi Attila, az Orbán-kormány politikai államtitkára még szolnoki polgármesterként felhatalmazás nélkül, gyakorlatilag ingyen juttatott értékes telkeket a pártjához közel álló vállalkozóknak, a Fidesz szolnoki kampányát pedig a Mahir Szolnokon keresztül finanszírozta, fiktív számlák kibocsátására utasítva a cég élére állított bizalmasát. Miután a bíróság első fokon elmarasztalta Várhegyit, lemondott az államtitkárságról. Orbán Viktor a tévé nyilvánossága előtt beleszólt a perbe, kifejezte meggyőződését, hogy Várhegyi ártatlansága bebizonyosodik majd, és visszatérhet hivatalába. Mire Várhegyi másodfokon felfüggesztett börtönbüntetést kapott, az Orbán-kormány megbukott. Várhegyi az ítélet után is a Fidesz finanszírozásáért felelős pártigazgatóként tevékenykedett. Orbán Viktor a kormány megalakulása után kidentette, hogy nem vesznek új harci repülőgépeket, inkább felújítják a MiG-eket. Az USA nagykövete tévényilatkozatban dorongolta le a kormányt, amiért elavult technikára költi a pénzét. A kormány meghunyászkodott, és tárgyalásokat kezdett amerikai F-16-osok beszerzéséről. Az Orbán által felkért szakbizottság is az amerikai gépek mellett állt ki. Orbán mindenkit meglepve a Gripenek mellett döntött. A több mint százmilliárdos beszerzés több mint 200 milliárdos lett, miután Medgyessy Péter kormányzása idején a gépekhez kiegészítőket is rendeltek. Svéd ügyészségi és brit titkosszolgálati jelentések szerint egy Mensdorff-Pouilly nevű osztrák gróf az üzlet érdekében jó nagy összegeket közvetített magyarországi politikusokhoz és pártokhoz. Európa legtekintélyesebb lapjai, köztük a konzervatív jobboldalhoz közel állók hatalmas terjedelemben aggódtak amiatt, hogy ismét Olaszország miniszterelnöke lehet (újfasiszta koalíciós partnerrel) a megszámlálhatatlan sötét, korrupciós ügyben szereplő, kiterjedt maffiakapcsolatokkal rendelkező, fejlett erkölcsű olasz sokmilliárdos, Berlusconi. „A jó oldalra kell állnunk, vagyis szolidárisnak kell lennünk most Berlusconival és az olasz polgári pártokkal, amikor példátlan európai nyomás alatt állnak” - mondta Orbán Viktor május 5-én a Fidesz kongresszusán. A KABINET MEGTEREMTETTE a kórházak és rendelőintézetek privatizációjának törvényi feltételeit. A szakminiszter, Mikola István szerint a privatizáció nem cél, csupán „eszköz annak érdekében, hogy a szolgáltatások a jelenleginél racionálisabbá váljanak, s a betegeknek jobb gyógyulási esélyt nyújtsanak”. (Népszabadság, 2001. június 11.) A kormány nonprofit privatizációról beszélt, de a törvény tervezete a profitorientált „vadprivatizációra” is lehetőséget mutatott. „A privatizációtól nem kell félni, mert jó, ha az egészségügynek piaci lehetőségei vannak, csak korlátozni kell őket” - nyilatkozta Mikola a Demokratában (2001. szeptember 27.). Az egészségügyi szakszervezeti vezetőt, Cser Ágnest, aki ekkor (is) a privatizáció elleni harc egyik frontembere volt, széltében-hosszában gyalázták a kormánypárti sajtóban. A Demokratában például Faltörő Ágnesnek aposztrofálták, aki a legrosszabb bolsevista módszerekkel él. (Demokrata, 2001. szeptember 13.) Az ágazat alulfinanszírozottságára vonatkozó panaszokat Mikola István azzal utasította vissza, hogy az alulfinanszírozottság fogalma az egészségügyben nem értelmezhető, mert „az orvosi lehetőségeket mindig az adott gazdasági keretek között kell optimalizálni”. (HVG, 2001. október 13.) Szeptemberben Mikola István vezérletével privatizálták a Hungaropharmát. A nyertes konzorciumhoz tartozott Mikola Bálintnak, a miniszter öccsének a cége is. Az öcs korábban a privatizációt előkészítő bizottságban is benne volt, és bennfentes információkhoz juthatott. Mikolát kollégái a gyógyszerészek érdekeinek elárulásával vádolták, és visszahívták a kamara alelnöki tisztségéből. Ezt az öccsét tüntette ki a miniszter emlékéremmel és életműdíjjal azon a kongresszuson, melynek az öcs fia volt a sajtófőnöke. „AHOGY TELIK AZ IDŐ, a besúgók személye egyre kevésbé lesz érdekes” - érvelt az Országgyűlésben Mátrai Mária, a Fidesz képviselője. A kormánypártok a MIÉP-pel egyetértésben 150 évre titkosítani kívántak lényegében minden dokumentumot, mely a diktatúra titkosszolgálatára, annak hálózataira vonatkozott, és lehetőséget adtak volna a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, hogy bármilyen iratot elzárjanak a kutatók elől. Az összes ellenzéki párt tiltakozott, az SZDSZ pedig azt követelte, hogy az egész III. főcsoportfőnökség teljes iratanyagát tegyék kutathatóvá. A KÖZSZOLGÁLATI RÁDIÓBÓL ÉS TELEVÍZIÓBÓL ebben az évben nagyon sok ismert, népszerű kolléga távozott méltatlan körülmények között. A televízióban 40 százalékos létszámcsökkentést hajtottak végre. A kormánypárti sajtó szerint, akik távoztak, azokért nem is kár. Köztük volt Kudlik Júlia, akit harmincnyolc év után úgy rúgtak ki, hogy amikor reggel mit sem sejtve besétált volna a munkahetére, már be sem engedték. Két év múlva ő lett a Fidesz nagygyűléseinek háziasszonya és Orbán Viktor Nemzeti Konzultációs Testületének” szóvivője. A KORRUPCIÓS ÜGYEK lenullázták Torgyán József kisgazdapártját. Miután a párt szavazótábora minimálisra zsugorodott, a Fidesz elfelejtette a hosszú távú együttműködésre és választási szövetségre vonatkozó előző évi ígéreteit, és az előző évben már leírt MDF-fel kötött választási megállapodást. Hangsúlyosan megjelenítették a kisgazda kormánytagok körüli sötét ügyeket, amelyeket addig gondosan takargattak. Torgyán Józsefet kibillentették a kormányból, kedvenc államtitkárát, Szabados Bélát látványosan letartóztatták. A kisgazda szavazótábor is beolvadt a Fideszébe, így a Fidesz 2001 végére ismét a legnépszerűbb párt lett. A Fidesz potenciális partnerei közül ebben az évben a közvélemény-kutatások szerint a Berlusconi újfasiszta partneréhez hasonlatos MIÉP mutatkozott a legerősebbnek. Csurka István már áprilisban kijelentette, hogy a 2002-es választások után a MIÉP és a Fidesz koalíciója biztosíthatja a jobboldali kormányzás folyamatosságát. Sem Orbán Viktorból, sem Kövér Lászlóból nem tudtak a riporterek olyan nyilatkozatot kipréselni, mely ezt a lehetőséget kizárta volna. A MIÉP frakciója ekkor már csak a Fidesz alkotmányellenes kegyelméből létezett, mivel az Alkotmánybíróság ítélete szerint Szabó Lukács kiválása után az induló létszám alá csökkent frakciónak meg kellett volna szűnnie. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásra Orbán Viktor az USA legszorosabb szövetségeseihez hasonlóan reagált („Magyarország az Egyesült Államok katonai szövetségese is, ezért mint katonai szövetséges, az Egyesült Államok elleni támadást úgy kell tekintenünk, mint ami a teljes szabad világ ellen irányult”). Az Orbánkormány az afganisztáni háborút is teljes mellszélességgel támogatta, ámde a MIÉP brutális Amerika-ellenes nyilatkozatokkal előálló elnökétől Orbán Viktor annak ellenére sem volt hajlandó személyesen elhatárolódni, hogy ezzel hosszú időre lefagyasztotta a magyar-amerikai viszonyt. Csurka István ekkor így látta a jövőt: „A Fidesz és a MIÉP számára már csak egy paraszthajszál szükséges a kétharmados támogatás eléréséhez, s akkor lesz nemulass!” (Magyar Hírlap, 2001. november 6.) Orbán Viktor az ELTE új épületének átadásán - „Célunk az, hogy minden második fiatal felsőfokú tanulmányokat végezzen.” FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Kár a Fidesz leghálásabb áldozata FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR Járai Zsigmond pozíciót és véleményt cserél (alul)