Népszabadság, 2012. január (70. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-07 / 6. szám

8 Népszabadság | 2012. január 7­, szombat Hétvége A Fidesz átmenetele - 2001 RÉVÉSZ SÁNDOR „A lelkek emelkedése, a közös bizalom, a jövőbe vetett remény és az ebből fakadó erő. Ez történik velünk... Ezért épül az or­szág, születik egyre több gyerek...” - mond­ta Orbán Viktor augusztus 20-án. Ebben az évben kevesebb gyerek született, mint az előzőben, és kevesebb, mint Orbán ha­talomra kerülése előtt bármikor. A gyerek­szám csökkenése csak 2004-ben állt meg, az újabb, minden eddiginél mélyebb mély­pontot pedig most érjük el, Orbán Viktor második kormányzása idején. A kormány tevékenysége nyomán 1998 óta jelentősen csökkent a szegény gyerme­kek száma - állította Orbán februári or­szágértékelő beszédében. Jelentősen nőtt a szegény gyerekek száma, állapította meg a Fidesz-közeli Tárkijelentése. Orbán Viktor augusztus 28-án felavat­ta az ELTE új épületét. „Emlékeznek, hogy itt lett volna a Budapesti Világkiállítás?” - tette fel a költői kérdést a miniszterelnök, aki nem emlékezett rá, hogy a világkiállí­tást egykoron ő ellenezte a leghevesebben. A miniszterelnök azt is mondta: „Célunk az, hogy minden második fiatal felsőfokú tanulmányokat végezzen.” (Orbán Viktor: A történelem főutcáján, 108. o.) AZ ELSŐ ORBÁN-KORMÁNY a ciklu­sa első felében szigorú megszorító politi­kát folytatott, s ezzel megőrizte a fenntart­ható növekedésnek a Bokros-csomag által biztosított feltételeit. 2000-ben például a GDP 5,5 százalékkal nőtt, a reálkeresetek viszont csupán 1,5 százalékkal, a kormány által ellenőrzött közszférában pedig a reál­keresetek egyenesen csökkentek. A 2001- 2002-es kétéves költségvetés elfogadásá­val az irányvonal megváltozott, megtört az adósságállomány csökkenésének a trend­je, lelassult a növekedés, véget ért az a kor­szak, amelyet még Matolcsy György is a magya Járaii ZSfiráld a Pénzügyminisz­tium éléről a jegybank élére került. Az ő kedvéért a kormánytöbbség jelentősen megemelte a jegybankelnök fizetését, reál­értékben nagyjából a második Orbán-kor­­mány által meghatározott pofátlansági plafon négyszeresére. Járai miniszterként sokszor nehezményezte, hogy a jegybank elnöke nem egyeztet, nem működik együtt eléggé a kormánnyal. Most is leszögez­te: „A jegybankelnöknek az a kötelessége, hogy együttműködjön a kormánnyal... elő­nyére válik az országnak, hogy közös gaz­daságpolitikát folytat a kormány és a jegy­bank.” (Népszabadság, 2001. február 9­) Az Orbán-kormány bukása után Járai vé­leménye megfordult. Ekkor már úgy gon­dolta, hogy a jegybanknak az árstabilitás biztosításán kívül semmi egyébre nem sza­bad tekintettel lennie, a kormány politiká­jára a legkevésbé, „senkivel nem kell koor­dinálnia, nem kell kompromisszumokat kötnie. A koordináció és a kompromisszu­mok a magyar és nemzetközi tapasztalatok alapján egyaránt károsak”. (Világgazdaság, 2005. augusztus 16.) Az Állami Számvevőszék a 2000-es költségvetés zárszámadása kapcsán meg­állapította, hogy a kormány államháztar­tási adatai nem hitelesek, a hiány mérté­kéről hamis adatokat közöltek, törvény­telenül rendelkeztek többletbevételekről, törvénytelenül pénzelték az Országimázs Központot és szabálytalanul bespájzoltak vagy 100 milliárd forintot. (HVG, 2001. szeptember 8.) Ebben az évben teremtették meg a le­hetőséget arra, hogy a Magyar Fejleszté­si Bankon keresztül közpénzek százmil­­liárdjait költhessék el (például autópálya­építésre) a költségvetésen kívül, ellenőriz­hetetlenül, átláthatatlanul, a közbeszerzé­si szabályok megkerülésével, a költségvetés valóságos állapotának eltakarásával. A Happy End újabb 4 milliárd forintot kapott az országimázs hazai (!) formálásá­ra. A nyertes pályázat pár mondatos blőd fejezetekből állt, melyek egyike „Báááábo­­ci” címmel arra biztatott, hogy emlékez­zünk óvodás korunkra, a másik pedig Mi­cimackó és Nyuszika párbeszédére épült. (Magyar Hírlap, 2001. április 9.) Az Országimázs Központ konkrét pél­dákkal népszerűsítette a Széchenyi-tervet. A plakátokon és tévéreklámokban szerep­lő vállalkozónak azonban nem is volt tudo­mása róla, hogy reklámfilmben szerepelte­Járai Zsigmond pozíciót és véle­ményt cserél (alul) FOTÓ: SOPRONYI GYULA tilt, és a film szerint a Széchenyi-terv segít­ségével megvalósított álmához egyetlen fil­lér támogatást sem kapott, nem is kért. Leváltották Horváth Istvánt, a Dunaferr Rt. első emberét, aki az első Orbán-kor­mány megalakulása után pár hónappal el­fogadta a miniszterelnök apjának dolomit­szállításra vonatkozó ajánlatát. Horváth - nyilatkozata szerint - ezt azért tette, mert célszerűnek látta „a politika megnyugtatá­sát”, és a szerződésről nyomban tájékoz­tatta is Stumpf Istvánon keresztül a kor­mányfőt. Horváth távozása után az új veze­tés bejelentette, hogy ezentúl kizárólag Or­bán Győző cégétől vásárolják a dolomitot, és letagadta, hogy a cégnek volna szerződé­se Orbán Győző versenytársával a kizáróla­gos dolomitszállításra. Miután a szerződés előkerült, a versenytárs megtarthatott egy­harmados részesedést az üzletből, de rövid hatósági engedélyt megtagadtak csődbe kergették. A fideszes Halász János vezette parla­menti albizottság ingatlanokat osztoga­tott. Halász egyesületének 18, a Torgyán Józsefné vezette Független Női Szövetség­nek több mint harminc jutott. Például két lőtér. A Századvég Alapítvány és a Magyar Demokratát kiadó Magyar Ház Alapítvány kivételesen értékes ingatlanokat kapott. Várhegyi Attila, az Orbán-kormány po­litikai államtitkára még szolnoki polgár­­mesterként felhatalmazás nélkül, gyakor­latilag ingyen juttatott értékes telkeket a pártjához közel álló vállalkozóknak, a Fi­desz szolnoki kampányát pedig a Mahir Szolnokon keresztül finanszírozta, fiktív számlák kibocsátására utasítva a cég élére állított bizalmasát. Miután a bíróság első fokon elmarasztalta Várhegyit, lemondott az államtitkárságról. Orbán Viktor a tévé nyilvánossága előtt beleszólt a perbe, kife­jezte meggyőződését, hogy Várhegyi ártat­lansága bebizonyosodik majd, és visszatér­het hivatalába. Mire Várhegyi másodfokon felfüggesztett börtönbüntetést kapott, az Orbán-kormány megbukott. Várhegyi az ítélet után is a Fidesz finanszírozásáért fe­lelős pártigazgatóként tevékenykedett. Orbán Viktor a kormány megalakulá­sa után­ kijelentette, hogy legalább öt évig, nem vesznek új harci repülőgépeket, in­kább felújítják a MiG-eket. Az USA nagy­követe tévényilatkozatban dorongolta le a kormányt, amiért elavult technikára költi a pénzét. A kormány meghunyászkodott, és tárgyalásokat kezdett amerikai F-16-osok beszerzéséről. Az Orbán által felkért szak­­bizottság is az amerikai gépek mellett állt ki. Orbán mindenkit meglepve a Gripe­­nek mellett döntött. A több mint százmil­liárdos beszerzés több mint 200 milliárdos lett, miután Medgyessy Péter kormányzása idején a gépekhez kiegészítőket is rendel­tek. Svéd ügyészségi és brit titkosszolgála­ti jelentések szerint egy Mensdorff-Pouil­­ly nevű osztrák gróf az üzlet érdekében jó nagy összegeket közvetített magyarországi politikusokhoz és pártokhoz. Európa legtekintélyesebb lapjai, köz­tük a konzervatív jobboldalhoz közel állók hatalmas terjedelemben aggódtak amiatt, hogy ismét Olaszország miniszterelnö­ke lehet (újfasiszta koalíciós partnerrel) a megszámlálhatatlan sötét, korrupciós ügy­ben szereplő, kiterjedt maffiakapcsolatok­kal rendelkező, fejlett erkölcsű olasz sok­­milliárdos, Berlusconi. „A jó oldalra kell állnunk, vagyis szolidárisnak kell lennünk most Berlusconival és az olasz polgári pár­tokkal, amikor példátlan európai nyomás alatt állnak” - mondta Orbán Viktor má­jus 5-én a Fidesz kongresszusán. A KABINET MEGTEREMTETTE a kórhá­zak és rendelőintézetek privatizációjának törvényi feltételeit. A szakminiszter, Miko­la István szerint a privatizáció nem cél, csu­pán „eszköz annak érdekében, hogy a szol­gáltatások a jelenleginél racionálisabbá vál­janak, s a betegeknek jobb gyógyulási esélyt nyújtsanak”. (Népszabadság, 2001. júni­us 11.) A kormány nonprofit privatizációról beszélt, de a törvénytervezete a profitorien­tált „vadprivatizációra” is lehetőséget mu­tatott. „A privatizációtól nem kell félni, mert jó, ha az egészségügynek piaci lehe­tőségei vannak, csak korlátozni kell őket” - nyilatkozta Mikola a Demokratában (2001. szeptember 27.). Az egészségügyi szakszer­vezeti vezetőt, Cser Ágnest, aki ekkor (is) a privatizáció elleni harc egyik frontembere volt, széltében-hosszában gyalázták a kor­mánypárti sajtóban. A Demokratában pél­dául Faltörő Ágnesnek aposztrofálták, aki a legrosszabb bolsevista módszerekkel él. (Demokrata, 2001. szeptember 13.) Az ágazat alulfinanszírozottságára vo­natkozó panaszokat Mikola István azzal utasította vissza, hogy az alulfinanszíro­zottság fogalma az egészségügyben nem értelmezhető, mert „az orvosi lehetősége­ket mindig az adott gazdasági keretek kö­zött kell optimalizálni”. (HVG, 2001. októ­ber 13.) Szeptemberben Mikola István ve­zérletével privatizálták a Hungarophar­­mát. A nyertes konzorciumhoz tartozott Mikola Bálintnak, a miniszter öccsének a cége is. Az öcs korábban a privatizációt előkészítő bizottságban is benne volt, és bennfentes információkhoz juthatott. Mi­­kolát kollégái a gyógyszerészek érdekeinek elárulásával vádolták, és visszahívták a ka­mara alelnöki tisztségéből. Ezt az öccsét tüntette ki a miniszter emlékéremmel és életműdíjjal azon a kongresszuson, mely­nek az öcs fia volt a sajtófőnöke. „AHOGY TELIK AZ IDŐ, a besúgók szemé­lye egyre kevésbé lesz érdekes” - érvelt az Országgyűlésben Mátrai Mária, a Fidesz képviselője. A kormánypártok a MIÉP-pel egyetértésben 150 évre titkosítani kíván­tak lényegében minden dokumentumot, mely a diktatúra titkosszolgálatára, an­nak hálózataira vonatkozott, és lehetősé­get adtak volna a nemzetbiztonsági szol­gálatoknak, hogy bármilyen iratot elzárja­­nak a kutatók elől. Az összes ellenzéki párt tiltakozott, az SZDSZ pedig azt követelte, hogy az egész III. főcsoportfőnökség teljes iratanyagát tegyék kutathatóvá. A KÖZSZOLGÁLATI RÁDIÓBÓL ÉS TE­LEVÍZIÓBÓL ebben az évben nagyon sok ismert, népszerű kolléga távozott méltat­lan körülmények között. A televízióban 40 százalékos létszámcsökkentést hajtot­tak végre. A kormánypárti sajtó szerint, akik távoztak, azokért nem is kár. Köz­tük volt Kudlik Júlia, akit harmincnyolc év után úgy rúgtak ki, hogy amikor reggel mit sem sejtve besétált volna a munkahe­­v­yre, már be sem engedték. Két év múlva ő lett a Fidesz nagygymeséinek háziasszo­nya és Orbán Viktor „Nemzeti Konzultá­ciós Testületének” szóvivője. A KORRUPCIÓS ÜGYEK lenullázták Tor­gyán József kisgazdapártját. Miután a párt szavazótábora minimálisra zsugo­rodott, a Fidesz elfelejtette a hosszú távú együttműködésre és választási szövetség­re vonatkozó előző évi ígéreteit, és az elő­ző évben már leírt MDF-fel kötött válasz­tási megállapodást. Hangsúlyosan megje­lenítették a kisgazda kormánytagok körü­li sötét ügyeket, amelyeket addig gondo­san takargattak. Torgyán Józsefet kibil­lentették a kormányból, kedvenc államtit­kárát, Szabados Bélát látványosan letar­tóztatták. A kisgazda szavazótábor is be­olvadt a Fideszébe, így a Fidesz 2001 vé­gére ismét a legnépszerűbb párt lett. A Fi­desz potenciális partnerei közül ebben az évben a közvélemény-kutatások szerint a Berlusconi újfasiszta partneréhez hason­latos MIÉP mutatkozott a legerősebbnek. Csurka István már áprilisban kijelentette, hogy a 2002-es választások után a MIÉP és a Fidesz koalíciója biztosíthatja a jobb­oldali kormányzás­ folyamatosságát. Sem Orbán Viktorból, sem Kövér Lászlóból nem tudtak a riporterek olyan nyilatko­zatot kipréselni, mely ezt a lehetőséget ki­zárta volna. A MIÉP frakciója ekkor már csak a Fidesz alkotmányellenes kegyel­méből létezett, mivel az Alkotmánybíró­ság ítélete szerint Szabó Lukács kiválása után az induló létszám alá csökkent frak­ciónak meg kellett volna szűnnie. A 2001. szeptember 11-i terrortáma­dásra Orbán Viktor az USA legszorosabb szövetségeseihez hasonlóan reagált („Ma­gyarország az Egyesült Államok katonai szövetségese is, ezért mint katonai szövet­séges, az Egyesült Államok elleni táma­dást úgy kell tekintenünk, mint ami a tel­jes szabad világ ellen irányult”). Az Orbán­­kormány az afganisztáni háborút is teljes mellszélességgel támogatta, ámde a MIÉP brutális Amerika-ellenes nyilatkozatokkal előálló elnökétől Orbán Viktor annak el­lenére sem volt hajlandó személyesen el­határolódni, hogy ezzel hosszú időre lefa­gyasztotta a magyar-amerikai viszonyt. Csurka István ekkor így látta a jövőt: „A Fidesz és a MIÉP számára már csak egy paraszthajszál szükséges a kétharmados támogatás eléréséhez, s akkor lesz nemu­lass!” (Magyar Hírlap, 2001. november 6.) Orbán Viktor az ELTE új épüle­tének átadásán - „Célunk az, hogy minden második fiatal felsőfokú tanulmányokat végezzen.” FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Kun a Fidesz leghálá­­sabb áldozata FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék