Népszabadság, 2012. április (70. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-25 / 97. szám

14 Népszabadság | 2012. április 25., szerda Kultúra Bárkay Tamás Újabb páratlan honi ipartörténe­ti gyűjtemény sorsa vált bizonytalan­ná: ezúttal a Soroksári úti Malomipari Múzeummal nem tudni, hogy mi lesz. A kollekciónak helyet adó épület, je­lesül a helyi védettség alatt álló, 1866-ban felépült Concordia gőzmalom egy közelmúltbeli döntés értelmében pin­cétől a padlásig a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivatalé (MVH) lesz, a megerősített hírek szerint a hivatal ter­jeszkedni akar a házban. Hogy a terv mire fut ki, arról egyelőre nem tudni biztosat, annyi viszont tény, hogy az épületből 750 négyzetmétert elfogla­ló mú zeum vezetőjének a jelenlegi ál­lami fenntartó cég, a Concordia Köz­raktár Zrt. nemrég felmondott, az in­tézmény dokumentumtárát pedig be­zsákoltatták. A hivatalos válaszokból nemigen fürkészhető ki a jövő. Az MVH az épü­let gazdájához, a Magyar Nemzeti Va­gyonkezelőhöz (MNV) irányított ben­nünket eligazításra, amelytől a lehető leghivatalosabb nyelvjárásban fogal­mazott választ kaptunk. Ebből az hü­velyezhető ki, hogy a Concordia malom a magyar állam egyharmad és a Con­cordia Zrt. kétharmad arányú tulajdo­nában áll, az állami rész vagyonkezelő­je a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Ezen hivatal megfelelő műkö­dése a Concordia Zrt. tulajdonában lé­vő épületrész megvásárlásával, átalakí­tásával és felújításával biztosítható. Az adásvételi szerződés már megköttetett, de „a tulajdonjog magyar államra tör­ténő átszállására csak a vételár teljes kiegyenlítését (halasztott fi­zetés 2015-ig) követően fog sor kerülni”. A beru­házás tervei még nem készültek el, „bő­vebb felvilágosítást a tervezett munká­latokról a Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal adhat”. Megtudtuk még: „Az adásvéte­li szerződésben foglalt feltételek sze­rint a Concordia Zrt. által működte­tett Malomipari Múzeum területének birtokba adására kikötött határidő 2012. május 31. napja. A Malomipa­ri Mú zeum kiállítási tárgyainak meg­felelő elhelyezése érdekében tudomá­sunk szerint a Concordia Zrt., vala­mint a Vidékfejlesztési Minisztérium között jelenleg is egyeztetések folynak, bővebb információért javasoljuk, hogy közvetlenül hozzájuk forduljanak.” Természetesen fordultunk, de sok­kal okosabbak ettől sem lettünk: „az MVH jelenleg a tervező kiválasztására vonatkozó tervpályázat előkészítését végzi, mely várhatóan a feltett kérdé­sekre is választ ad majd” – tudatták. Mint az elbocsátás alatt álló mú­zeumvezetőtől megtudtuk, két hiva­talos szakvélemény szerint is az vol­na az egyedül üdvözítő megoldás, ha a gyűjtemény a helyén, azaz az egyko­ri történelmi jelentőségű malomépü­letben maradna, és a Magyar Mező­gazdasági Múzeum fi­liáléjaként mű­ködne tovább. Sebők Tibor maga is úgy látja, hogy az érvek emellett szól­nak. Az értékes műtárgyak – zömmel gépek – többségét szét kellene szedni ahhoz, hogy elszállíthassák, utána pe­dig persze össze is kellene rakni őket, ezt csak nagyon kevesen és nagyon drágán tudnák megcsinálni, ráadásul az is kérdés, hogy hol. A múzeumve­zető szerint a hely szelleme is a mara­dást indokolja; egy korábbi elképzelés szerint a komáromi monostori erőd is felmerült lehetséges helyszínként, de a szakemberek azonnal közölték: az ötlet már csak azért sem jó, mert egy ilyen kollekciót nem lehet horizontá­lisan bemutatni, hiszen a malmi tech­nológia vertikális elrendezésű (ma öt szinten láthatók a műtárgyak). Ter­mészetesen a törvény értelmében ar­ra is mód nyílna, hogy a több száz tár­gyat ládákba zárják és bedugják va­lami raktár mélyére, de ez, ahogy Se­bők fogalmazott, a gyűjtemény meg­semmisülését eredményezné. Hoz­zátette: az egykori malomépület fő­városi szintű védettsége kötelezett­séggel jár: az építésügyi hatósági el­járásba mindennemű tervezett külső és belső átalakítás esetén be kell von­ni a Főpolgármesteri Hivatal főjegy­zőjét mint szakértőt. Szerencsére megadatott, hogy (ta­lán utoljára?) körülnézzünk az amúgy november óta zárva tartó múzeum­ban, amelynek – mint Sebők Tibor el­mesélte – már Amerikából, sőt Japán­ból is a csodájára jártak. Sok más ér­dekesség mellett láthattunk egy négy­ezer éves dörzskövet, amely a Sorok­sári-Duna-ágból került elő, egy sor ró­mai kori relikviát, egy párját ritkító, XIX. század eleji, bárdolással készült vízimalmi kőpadot, egy régi gabona­szállító bőgőshajó-makettet, amely Az arany ember c. fi­lmben is felbukkant mint kulissza, egy 1900 táján készült ún. tűzőrellenőrző órát (Deckert és Homolka, Budapest), amelynek segít­ségével pontosan nyomon lehetett kö­vetni a malmok tűzbiztonságáért fele­lős beosztottak mozgását. Megtekint­hettük a farinográf nevű lisztminősí­tő műszer egyik őspéldányát, amelyet Hankóczy Jenő professzor világra­szóló találmányaként tisztelünk, egy gazdagon rezelt hektolitermérleget, amellyel a gabona minőségét mérték, és amelyet a pesti tőzsdén használtak egykor, egy őssíkszitát, amelyet Hag­genmacher Károlynak köszönhetett a világ, nem mellesleg pedig egy tucat­nyi, állami megrendelésre készült ko­rai Zórád-Ernő-képet, amelyek a XX. század eleji paraszti gabonagazdálko­dást voltak hivatottak bemutatni. A gyűjtemény különösen nagy értékű ré­sze a Ganz-gyári malomipari henger­székek sora. HIRDETÉS Hay Festival Az elme Woodstockja Papp Sándor Zsigmond Kötetlen, magas színvonalú, laza, nem­zetközi – így jellemezte Csorba Csilla, a Petőfi­ Irodalmi Múzeum főigazgatója a Hay Festivalt. A 25 éve alapított ren­dezvény egy kis walesi faluból indult, ahogy mondani szokás, világhódító útjára, hiszen ma az egyik legjegyzet­tebb eseménynek számít a nemzetkö­zi fesztiválnaptárban. Ezt a számok is mutatják: a világ 15 helyszínén rende­zik meg, és tavaly 11 nap alatt kétszáz­ezernél is több látogatót vonzott. Most először a keleti blokk felé terjeszkedik. Ahogy a brit The Telegraph írta: „Bu­dapestet a rendkívül gazdag irodalmi hagyományai ideális helyszínné teszik az első kelet-közép-európai Hay Festi­val megrendezéséhez”. Maga a rendezvény a már bejáratott ötleten alapul: hozz össze minél több érdekes embert minél több művésze­ti ágból, és hagyd, hogy kötetlenül be­szélgessenek. Ráadásul a brit rendez­vény egyik jellemzője, hogy itt sok­kal aktívabban vonják be a közönsé­get a megkezdett párbeszédbe. Az öt­letek és kényes témák megbeszélése miatt az ideák fesztiváljának is hívják az eseményt, melyet Bill Clinton az el­me Woodstockjának nevezett. A május 4-én és 5-én megtartan­dó esemény meghívottjainak java ré­szét brit és magyar írók adják, kiegé­szülve Habsburg Györggyel és Shigeru Ban japán építésszel, akit a Time ma­gazin a XXI. század egyik legnagyobb újítójának nevezett. A nyitónapon Bob Geldof ad koncertet a Petőfi­ Csarnok­ban. A hazai olvasóknak a kínálatból leginkább a magyar származású Tibor Fischer lehet ismerős, hiszen majd­nem mindegyik fontos műve elju­tott már hozzánk. Tavaly adták ki újra Jung Chang Vadhattyúk című nagyre­gényét, de ismerős lehet még a forga­tókönyvíróként is dolgozó, pakisztáni származású, Booker-díjas Hanif Ku­reishi (Intimitás) is. A nigériai szár­mazású, szintén Booker-díjas Ben Ok­ri nevével viszont könnyen lehet, hogy a fesztiválon találkozhat majd először a hazai átlagolvasó. A hazai szerzőket Dragomán György, Tóth Krisztina, Földényi F. László, Kiss Noémi és Bán Zsófi­a képviseli. Adódik a kérdés, hogy mennyire szerencsés ötlet a nemrég véget ért könyvfesztivál árnyékában és a kö­zelgő könyvhét előtt még egy, jobbá­ra irodalmi súlyú fesztivál megrende­zése. „Akár előny is lehet, hogy a két fontos hazai esemény közé illeszke­dik, hiszen fenntartja az érdeklődést, és meglovagolja az irodalmi hullá­mot”, felelte Dóka Tibor, a társszerve­ző Hungarofest ügyvezető igazgató­ja. Ugyanakkor a továbbiakban színe­síteni is szeretnék a programot, hogy ne csupán az irodalomról szóljon, tet­te hozzá Lyndy Cooke, a Hay Festival ügyvezető igazgatója. A jelenlegi fel­vonás amolyan „kísérleti év”: „nagy­szerű szerzőket akarunk ünnepelni fi­esztahangulatban”. A 30 milliós költségvetésű rendez­vény (fele-fele arányban fi­nanszírozza a hazai és az angol fél) folytatásának egyelőre az anyagi gondok állhatnak csak útjába. Az angol fél azonban Ko­lumbia és Spanyolország, illetve Ke­nya mintájára, ahol immár nyolc, illet­ve négy éve szervezik a helyi kiadást, szeretné Magyarországon is meggyö­kereztetni a fesztivált. A költségeket csökkenti a Geldof-koncert bevétele, illetve a beszélgetések jegyárai. A ren­dezvény két helyszíne a Közép-európai Egyetem és a PIM, utóbbiban délelőtt tíztől este tízig tart a program. A szer­vezők ígérik, kényes témákat is érin­tenek majd: a kínai származású írónő kapcsán például a Google szerepe ke­rül terítékre, Habsburg György és Re­vel Guest, a Hay Festival elnöke pedig az EU jövőjéről beszélget. Műtárgyvédelem Mi lesz a Malomipari Múzeummal? Soroksári úti egység és kétség A kiállítóhely november óta zárva tart FOTÓ: MÓRICZ SIMON Köszönetet mondunk fõtámogatónknak: Bõvebb információ: www.mediahungary.com APÉNZ BESZÓL 2012.május 8-9. HotelAzúrSiófok Több konferencia egy helyszínen! Köszönetet mondunk támogatóinknak: Idén a Media Hungary vendége:Finnország! Alessandro Petrilli(Olaszország – Facebook) Andreas Rudas(Ausztria – RTLGroup) Bruce Bale(Írország – Facebook) Carlo Campos(Spanyolország – mobilszakértõ) Frédéric Saigne(Svédország – affiliate-szakértõ) Geir E. Engen(Norvégia – digitálismédia-szakértõ) Gerd Leonhard(Svájc – médiafuturológus) Martha L. Stone(Anglia – digitálismédia-szakértõ) Patrick J. Walker(Anglia – YouTube) Philip Maes(Belgium – rádiósreklám-szakértõ) Robert Pefanis(Görögország – digitálismédia-kutató) Sebastian Szmigielski(Írország – Facebook) Külföldi elõadóink

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék