Népszabadság, 2012. április (70. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-25 / 97. szám
16 Népszabadság 2012. április 25., szerda Tudomány - Technika Genetika Az ember és a csimpánz után a legnagyobb emberszabású teljes genetikai kódja is ismertté vált Gorillagének is mesélnek a múltról Oravecz Elvira A cambridge-i Sanger Institute kutatócsoportja különböző technikákat alkalmazva állította össze egy nyugati síkvidéki nőstény gorilla, Kamilah teljes örökítőanyagát, vagyis genomját. A gorilla genomja az emberéhez hasonlóan 3 milliárdnál is több DNS- bázispárból (a DNS betűkkel jelölt építőelemeiből) épül fel, és körülbelül 21 ezer gént tartalmaz. A kutatók ezt követően összevetették a gorilla-, a csimpánz- és a humángenomot. A Nature című lap hasábjain a közelmúltban megjelent cikkükben a kutatók beszámoltak arról, hogy az elemzések szerint a gorillák törzsfejlődési ága a többi emberszabású majomtól mintegy 10 millió évvel ezelőtt vált el, körülbelül 3 millió évvel a csimpánz és az ember őseinek szétválása előtt. Éppen ezért nem is meglepő, hogy a csimpánzokban és az emberekben több a közös: az emberszabásúak genetikai anyagának 70 százalékában talált sorrendismétlődések szorosabb rokonságot mutatnak a csimpánzok és az emberek, mint a gorillák és bármelyik két előbbi faj között. A korábbi szétválás ellenére azonban a genom maradék 30 százaléka alapján szorosabb rokonság található a gorilla és az ember vagy a gorilla és a csimpánz, mint a csimpánz és az ember között. Ez azt sugallja, hogy a gének vándorlása a főemlősvonalak között a szétválás után is folytatódott. Aylwyn Scally, a Nature-cikk egyik szerzője szerint a gorillaősök valószínűleg párosodtak az emberek és a csimpánzok őseivel, ahogy a korai modern emberek is kereszteződtek a Neander-völgyiekkel. A kutatók elemzésnek vetették alá egy keleti síkvidéki gorilla genomját is, hogy azt Kamilah genomjával hasonlítsák össze. A két alfaj körülbelül 1,75 millió évvel ezelőtt vált szét, egyedeik ma mintegy 1000 kilométer távolságra élnek egymástól. A geA TÖRZSFEJLŐDÉS során, ahogy a gorillák elszakadtak a többi főemlőstől, 500 génjük a többinél gyorsabban fejlődött. Ugyanezek a gének az embernél is sebesebben változtak, miután fajunk elvált a csimpánzok őseitől. nemok ez esetben is kereszteződésre utalnak, mely Scally szerint meglehetősen gyakori jelenség volt. 15 millió évvel ezelőtt (jóval a főemlősök szétválását megelőzően) az éghajlat és a növényzet kedvezett a főemlősök elterjedésének és a különböző változatok kialakulásának. Az éghajlatváltozás hatására azonban az egyes csoportok szétváltak és elkülönülve fejlődtek tovább, a levált csoportok pedig vagy kihaltak, vagy más csoportok tagjaival párosodva éltek tovább. Az új főemlősvilágban a gorillák gyorsan alakultak elkülönült fajjá. Kamilah genomja azt jelzi, hogy miután a gorillák elszakadtak a többi főemlőstől, közel 500 génjük a többinél gyorsabban kezdett fejlődni. E gének jó része a hallással és az agy fejlődésével kapcsolatos, és ugyanazok a gének, melyek a csimpánzok őseitől való szétválás után az emberekben is gyors fejlődésnek indultak. Egyes kutatók szerint e gének emberekben való gyors fejlődése magyarázza, miért alakult ki nálunk a nyelvhasználat, míg a csimpánzoknál nem. Kamilah genomjának vizsgálata azonban ezt az elképzelést megcáfolja, hiszen az említett gének gorilla- és humánváltozatai szinte azonosak. 500 Kamilah, a San Diegó-i állatkert 35 éves nőstény gorillája mégis közelebbi rokon, mint a csimpánz? fotó: san dieco zoo safary park Robottechnika A gépriporter hányattatásai Boxie-ba belerúgtak és kukába dobták Vezessen velünk! Kocza Zoltán A Massachusetts Institute of Technology Media Labor kutatóinak fura ötlete támadt. Azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy egy tudat nélküli géppel, vagyis robottal készíttessenek interjúkat az utca emberével. HIRDETÉS A Boxie névre hallgató robot egy kartonpapírból kivágott alak, akit megalkotói kitettek az utcasarokra, hogy szólongassa az arra járókat. Boxie audio-video eszközökkel bőségesen el van látva. Szorgalmasan noszogatja az embereket, hogy meséljenek neki egy-egy érdekes sztorit. Az együttműködő járókelők történeteit kamera és mikrofon segítségével rögzíti. A közönség jóindulatának megnyerése érdekében Boxie egy közismert rajzfilmfigura alakjában, behízelgő hangon végzi a „munkáját”. Alexander Reben, az ötletgazda maga is meglepődött az akció sikerén. A robotriporternek számos érdekes történetet sikerült begyűjtenie, de nem kis viszontagságok árán. A készülékre szerelt szenzor rögzítette, hogy sokszor belerúgtak, megrázták vagy földhöz csapták a beszélő kartondobozt. Egy gondos járókelő még el is takarította az utcasarokról, és a kutatók egy kukában találták meg. Az újra és újra helyreállított szerkezetre még egy kisgyerek is szemet vetett, és el akarta lopni. Annyiban igaza is volt, hogy senki másnak nem lett volna ilyen játéka. Mindezek azért történtek meg vele, mert Boxie magára hagyatva végezte a munkáját, naponta 6 órán keresztül. Egy hőérzékelő segítségével észlelte az embereket (meg egy nagy testű kutyát) és rákezdett a mondókájára. Akik hajlandók voltak egy sztorit mesélni neki, azoknak meg kellett nyomni egy gombot a roboton, és kezdődhetett a felvétel. A kísérlet sikerére jellemző, hogy néhány nap alatt 50 riportot sikerült rögzíteni, amiből egy ötperces szerkesztett dokumentumfilm készült. A MIT kutatói arra a kérdésre kerestek választ, hogyan viszonyulnak az emberek a robotokhoz, amelyek a programjuk által meghatározott feladatokat végzik az emberek között. A kísérletsorozat tanúsága szerint a robotok gyakran célpontjai romboló indulatoknak, tehát alapvető fontosságú a robotok dizájnja. Egy kartonpapírból készült szerkezet megnyerőbb, mint egy fehér műanyag, és a behízelgő szöveg nagyobb bizalmat kelt, mint egy gépi hang. Boxie, a kartonpapírból készült robotriporter fotó: mit/media láb A Jász-Plasztik Autócentrum nyerte el az első Magyarországon gyártott Mercedes-Benz B-osztályt K iemelt figyelem és rekordnagyságú licit mellett talált gazdára az első Magyarországon gyártott Mercedes-Benz B-osztály személyautó. A fokozott érdeklődés valóban nem volt véletlen: a Jupiter-vörös Mercedes-Benz gépjármű nem csak különleges felszereltsége és műszaki paraméterei miatt volt vonzó, de a nyertes Jász-Plasztik Autócentrum Kft. azt is elmondhatja magáról, hogy övé lett az első, értékesítésre szánt magyar Mercedes- Benz. A három hét alatt több tízezer érdeklődőt vonzó jótékonysági aukció teljes, 20 110 000 forintos bevételét a Mercedes-Benz a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnak ajánlotta fel. „A Jász-Plasztik Autócentrum Kft. már több mint 15 éve elkötelezett a Mercedes-Benz márka iránt. Nagy örömünkre szolgál, hogy az első magyarországi Mercedes gyártásakor nemcsak ennek a történelmi pillanatnak lehetünk a részesei, hanem a vételár jótékonysági felajánlásával egy nemes célt is támogatni tudunk.” - nyilatkozta Kovács Róbert, a cég ügyvezetője. Az április 21-én befejeződött árverés nyertese, a Jász-Plasztik Autócentrum Kft. hamarosan átveheti a kecskeméti gyártósorról elsőként le-