Népszabadság, 2012. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-07 / 210. szám
2012. szeptember 7, péntek | Népszabadság 13 Felsőoktatás Tandíj Mivel nem általános, nehezebb ellene fellépni Torz piacosodás Ónody-Molnár Dóra A napokban kiderül, hogy a költségtérítéses helyre felvett hallgatók közül hányan tántorodnak vissza a beiratkozástól, hányan halasztanak inkább évet, amikor szembesülnek a tandíj befizetésével. Kérdés az is, az állami ösztöndíjas hallgatókat mennyire rettenti majd el a hallgatói szerződés aláírása attól, hogy ténylegesen megkezdjék tanulmányaikat. A felsőoktatási intézményeket ezek az egyéni döntések valóban húsbavágóan érintik majd, ebben a tanévben ugyanis már szembesülniük kell a Széll Kálmán Terv megszorításaival, azaz a 23-27 milliárd forintos elvonással. A költségvetés 2013-as tervezete szerint ugyanis ennyivel kevesebb jut jövőre a felsőoktatásra. (A teljes felsőoktatási költségvetés háromnegyede a tíz legnagyobb egyetemhez kerül, így az elvonás esetükben egyenként 1-3 milliárdos lehet.) Nem tudják, de teszik - idézi Setényi János Lukács György filozófust, utalva arra, a kormány teljes erővel liberalizálja a felsőoktatást. Az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. igazgatója és vezető tanácsadója hozzáteszi: nonszensz, hogy miközben az intézmények költségvetésének egyre nagyobb részét jelentik a tandíjas hallgatók befizetései, a kormány egyre inkább nyomja ki az egyetemeket a piacra, közben államosítják a kollégiumokat. - Ha a piacról élnek meg, akkor miért is nevezzük őket állami intézményeknek? - kérdezi. A Népszabadságnak adott elemzése szerint a drasztikus forráskivonás nagyon különböző mértékben érinti majd a nagy egyetemeket. - A Műszaki Egyetem komoly kutatás-fejlesztési képessége ki fogja védeni a kedvezőtlen hatások nagy részét. A hagyományos tudományegyetemek kínálatszűkítéssel, szakok megszüntetésével védekezhetnek majd. Most majd elválik, hogy a felsőoktatásba ölt európai kutatás-fejlesztési milliárdok megteremtették-e azt az immunrendszert, ami a jövő évi talpon maradáshoz szükséges - fogalmaz Setényi János. A szakember rámutat arra: a rektorok és az államtitkárság közötti eszmecserén elsősorban nem az elvonások mérséklését kérték az intézményvezetők, hanem az intézményi mozgástér, különösen pedig a gazdálkodási szabadság tágítását. - Ez logikus: ha megszorítok az egyik oldalon, engedek egy másikon. Meglátjuk, hogy a minisztérium képes-e ezt a logikát elsajátítani, a felsőoktatási törvény ma még hiányzó végrehajtási rendeletei sokat segíthetnek e téren - teszi hozzá. A szakember szerint nehéz megjósolni, hány önköltséges hallgató iratkozik be az intézményekbe és fizeti majd be a tandíjat. Szerinte a tandíjak konkrét pénzügyi hatását nagyjából 2013 tavaszán lehet majd érzékelni. Setényi azt valószínűsíti, hogy a hallgatói szerződés, és az abban foglalt röghöz kötés nem fogja eltántorítani a hallgatókat a beiratkozástól. A röghöz kötés annyira abszurd, hogy a hallgatókat valószínűleg épp ezért nem is korlátozza. Egyszerűen aláírják és egy következő kormányzatra bízzák a rendelkezés eltörlését. Nagyjából két parlamenti választásnyi idejük van a szerződés érvénytelenítésére, és ez a taktika akár be is jöhet nekik - fogalmaz. A keretszámátcsoportosítás és -visszaosztás, illetve a jelentkezési adatok kapcsán azt mondja, az új finanszírozási rendnek nincsenek igazi vesztesei. - A felsőoktatási piacon mára kialakult az intézményeknek egy olyan csoportja, amely marginalizálódott, képtelen a megújulásra és ki kellene lépnie a versenytérből. Az ő kulturált kivezetésük elakadt, a kormánypárti frakció - egyébként hagyományos és előrejelezhető - ellenállásán. Ahol megszűnik a főiskola vagy egyetem, ott a polgármester is bukik. A felsőoktatás ugyanis valódi közügy, és ezt minden döntéshozó tudja - állítja Setényi János. Megkérdeztük a Policy Solutions politikai elemző intézetet, lehet-e egyszerre központosítani és állami forrást kivonva liberalizálni, ahogy az a kormányzati szándékot vizsgálva a felsőoktatásban tapasztalható. - Nem lehet, a tandíjjal ugyanis nem kapnak automatikusan több jogot a hallgatók. Ehhez ugyanis a diákok jogainak növelése is szükséges lenne - válaszol a Népszabadság kérdésére Varga Áron elemző, aki szerint a fő probléma az, hogy a felsőoktatási intézmények finanszírozása kérdéses, a diákok pedig a Fidesz ígéretei és az általa kezdeményezett népszavazás ellenére a többség számára megfizethetetlen tandíjakkal találták szembe magukat. Az elemző érthetetlennek tartja, miért a felsőoktatásból vonnak ki állami pénzeket. - A magyar kormány oktatás- és munkaerő-politikája, amely mintha kizárólag az alacsonyan kvalifikált munkavégzést támogatná, szembemegy az európai trendekkel - fogalmaz. A kormány idén drasztikusan csökkentette az államilag finanszírozott jogász és közgazdász, illetve bizonyos társadalomtudományi és bölcsész szakok számát. Ezt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár januárban, közvetlenül a jelentkezések előtt jelentette be. A jelentkezési adatok alapján viszont látható, ezt sem a nagy egyetemek zöme, sem a Corvinus nem sínylette meg, mert költségtérítéses hallgatókkal tudják feltölteni helyeiket. Varga Áron ennek kapcsán kiemeli: a társadalmi igazságosság egyáltalán nem szempont ebben a rendszerben, sőt: mintha a kormánynak az lenne a célja, hogy csak a felső öt-tíz százalék gyerekei mehessenek jogász- vagy közgazdászképzésre. Mindez nemcsak azért irracionális, mert ezekkel a szakmákkal ma is nagyobb eséllyel lehet álláshoz jutni, hanem azért is, mert csökkenti köztük a versenyt, kizárva a szegényebbeket, sőt a középosztály egy jelentős részét is ebből - mondja. Hozzáteszi: érdemes a Fidesz által kialakított felsőoktatási reformot annak tükrében is szemlélni, hogy éppen a társadalmi igazságossággal érvelt Orbán Viktor és pártja 2008-ban, a népszavazást megelőzően. Emlékezetes, hogy Orbán akkor azt nyilatkozata: „Ha tandíj lett volna, akkor én most nem állhatnék itt önök előtt”. Most éppen ő és kormánya vezetik be azt a rendszert, amely bizonyos szakterületekről teljesen kizár igen széles társadalmi csoportokat. Az ennek leküzdésére kitalált részösztöndíjas rendszer pedig egyértelmű bukás volt: csupán a meghirdetett részösztöndíjas helyek 35 százalékát tudták feltölteni a 2012-es tanévkezdéskor - így az elemző. A diákok tiltakozásának elmaradását Varga Áron azzal magyarázza, hogy a Fidesz ügyes alkut kötött a hivatalos hallgatói érdekképviseletekkel - amelyek ennek köszönhetően megszűntek érdekképviselet lenni. Érdemes lenne elgondolkozniuk a hallgatóknak, hogy a höok csak az Alkotmánybíróságig jutott a hallgatói röghöz kötés miatt, de lényegét tekintve mégiscsak néma marad ilyen felsőoktatási „reform” láttán. Van-e még értelme, létjogosultsága egyáltalán ennek a szervezetnek, ha olyan alternatív érdek-képviseleti csoportok, mint a Hallgatói Hálózat, sokkal többet tesznek a hallgatókért - fogalmaz, hozzátéve, az is megoszthatja a hallgatókat, hogy nem általános a tandíj, így nehezebb ellene egységesen fellépni. - Holott annak, akinek fizetnie kell, ez sokkal jobban fáj, mint a korábban népszavazással eltörölt tandíj fájt volna - fűzi hozzá. Hoffmann Rózsa fotó: m.schmidt János Mezey Barna: Nem igaz, hogy a diplomásokra munkanélküliség vár Nemzetközi viszonylatban is magas színvonalúnak nevezte a magyar felsőoktatást a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke csütörtökön Pécsen. Mezey Barna az újkori alapításának idén századik évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem (PTE) tanévnyitó szenátusi ülésén azt mondta: a magyar felsőoktatás a hallgatóknak használható tudást ad és jó esélyt nyújt az elhelyezkedéshez. Az MRK elnöke szerint a felsőoktatással kapcsolatban számos közhely, téves információ terjed a közbeszédben, a sajtóban, a politikában, amelyeket kételkedés nélkül fogadnak el és továbbítanak. Ezek között említette, hogy túl sok a felsőoktatási intézmény, túl sok forrást költünk azokra, és a diplomásokra munkanélküliség vár. Mezey Barna szerint az igazság ezzel szemben az, hogy összesen 28 állami egyetem és főiskola működik, ezekbe jár a beiskolázott hallgatók 90 százaléka. A többi 38 intézmény magánvállalkozás, vagy hitéleti képzést folytat. Ez megfelel arányát tekintve az európai átlagnak. „A Magyar Rektori Konferenciának mély meggyőződése, hogy ehhez a rendszerhez hozzányúlni, abban elemeket kiiktatni csak nagy felelősséggel szabad” - fogalmazott. Úgy vélte: egy pillanatnyi haszon érdekében hozott döntés nagy lokális és országos károkkal járhat, egy egyetem esetleges újraépítéséhez ugyanis nem elég egy határozat, ahhoz generációkra van szükség. Mezey Barna szólt arról, hogy Magyarország azon tizenegy európai állam közé tartozik, amelyek 2008 óta folyamatosan csökkentik a felsőoktatásra fordított összeget. Összehasonlításként azt mondta, hogy amíg a finanszírozás nagysága tekintetében a világ 93. helyén álló Bonni Egyetem 170 milliárd forintból gazdálkodik, a magyar felsőoktatásban folyó képzésre összesen 135 milliárd jut. Az MRK elnöke szerint nem igaz az sem, hogy a diplomásokra munkanélküliség vár. A statisztikák alapján 2011 -ben Magyarországon egyedül a főiskolai és egyetemi végzettségűek körében emelkedett az elhelyezkedési ráta. Vagyis a felsőoktatásban megszerezhető tudás az, amely sokkal inkább megadja az elhelyezkedés esélyét, mint más. (Eduline) MSC IN FINANCIAL MANAGEMENT (PÉNZÜGYI MENEDZSMENT) Blinkova Alena Valentinovna Földesi Zsófia Huber Felix Christopher Nguyen Thi Van Anh Preszter Sándor Rodriguez Alcázar Victor Antonio Sartori Marco Sponner Nóra Sun Zhizu Takoukam Fotsing Carine MSC IN HUMAN RESOURCE MANAGEMENT (EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT) Bastien Anne Bebeshi Tetyana Futó Zsófia Képes Judit Éva Kopanieva Maryna Makovényi Júlia Plavsic Jasmine Annikki Rábai Virág Wong Alan MSC IN INTERNATIONAL BUSINESS (NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS) Aghazadeh Mehdi Baylarov Orkhan Bennett Jonathan Dunenbetova Aigerim El Mokdad Klara Georges Axel Lee Hyunjung Milicevic Masa Navarro Repiso Miguel Angel Nguyen Van Ha Phuong Thomson lain Robert MSC IN MARKETING MANAGEMENT (MARKETING MENEDZSMENT) Abiri Tamaramiebi Akpan Ezekiel Aszman Noémi Boros Eszter Katalin Bódis Renáta Deák Anna Dömötör Gábor Dunai Gergely El-Henry Ayah Jigitekova Algerim Kovacevic Vak László Lilla Ljubicic Tijana Lu Boyin Molnár Orsolya Molnár Tímea Nyeste Anna Sátrán Dórin Tran MiNh Tuan Wysokowsky Alina Záhony Endre BAIN BUSINESS STUDIES (GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT) Adorján-Tóth Péter Bakacs Kata Bao Zhi Yong Besenczi János Boross Patricia Bozsó Júlia Bukarev Dmitrij Búza Ádám Czank István Csúri Zita Dávid Márton Áron Drossier Márk Farkas Henriett Fodor Eszter Dalma Gyurcsó Diána Hanzély Zsolt Herkely Dominica Zsuzsanna Illyassov Sabirzhan Jakubovics Dániel Jantek Lilla Juhász Krisztina Kacsák Kitti Kamilan Mohamed Fadzly Karlstrom Törd Simonsen Kassai Péter Kepes Gábor Kerekes Ádám Kondratenko Ekaterina Kovács Anita Kulcsár László Dávid Kun Bernadett Laczó Zoltán Mancellari Lediana Matchevici Anastasia Mayer Miklós Molnár Bálint Paál Viktória Popovits Bálint Prekop Lili Gabriella Puchard Márton Rácz Zsanett Rátz Tamás Ring Kata Safieh Szandra Scher András Konrád Seres Tamás Somos Attila Spányi Laura Szabó Emese Szanyi Viktor Szíjártó Attila Tepszics Kitti Tóth Krisztina Újhelyi Csilla Varga Bettina Vasas Gréta Judit Vereshchagina Ekaterina Veyshtagin Roman Viniczay Dóra Vörös Áron Péter Vuls Janis Xu Xue Feng Zámbó Ádám Nemzetközi Üzleti Főiskola diplomaosztó GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT (MAGYAR NYELVEN) Békássy Krisztina Benedek Áron Benyák Diána Berzi Laura Krisztina Bognár Bence Farkas Csaba Zoltán Fejes Attila Glonczi Krisztián Gulyás Ildikó György Gábor Gyurján Bea Krausz Tamás Mányai János Medveczki Csaba Mikes Bence Molnár Adrienn Molnár Róbert Purzsa Péter Tibor Tarczali Máté Tóth Katinka Anna Vetési Dániel Wagensommer Dorottya BA IN FINANCE AND ACCOUNTING (PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL) Aleinova Natalia Ambroci Catalin Bae Eun Sun Balázsik Péter Bánfi Barna Bányász Áron Zénó Bessenyei Brigitta Cholnoky Zsuzsa Dóra Domonkos Virginia Erdélyi Katalin Fabian László Fehérvári Viktória Herendi Tamás László Hermán Kinga Hubert Szabina Kenges Gulzhanat Kerék Zoltán Kovács Gabriella Kurnoskin Vladimir Leahu Sergiu Mshvenieradze Vladimir Mukatova Aigerim Omirbek Samgat Papp Ákos Pepple Annabel Erewarifagh Poparcea Jurie Rácz-Nagy István Olivér Ratcov Irena Sanat Olzhas Szanyi Mária Szász Csaba István Szász Nándor Színi Péter Uresch Viola Viola Róbert Wang Zhu Bin Yelesheva Ardak Zsemlye Viktor BAIN INTERNATONAL BUSINESS RELATIONS (NEMZETKÖZI ÜZLETI KAPCSOLATOK) Békés Dorina Csizmazia Péter Erdélyi Tímea Erdenebaatar Bujinlham Fonai Fanni Gősy Katalin Horváth András Áron Jakovetic Bojana Kakhadze Lela Kosztyu Bence András Kovalcik Drazen Marolia Jaymin Pankajbhai Nedeczky Lilla Pavic Vesna Pető Dorottya Petruska Péter Pomozi Ádám Radics Kristóf Romhányi Tamás Tibor Siklósi Liliana Tokay Máté Újvári Kinga Witzing Rita Zsoldos Tamás BAIN ARTS MANAGEMENT (MŰVÉSZETMENEDZSMENT) Biró Katalin Dr. Fellegi Réka Gyaraki Dávid József Nyitrai Anna Judit Puskely Zsófia Tolnay Réka Torba Gergely www.ibsb.hu BAIN TRAVEL AND TOURISM MANAGEMENT (TURIZMUSMENEDZSMENT) Bálányi Gábor Bajrovic Hana Barkóczi Eszter Cecei Horváth Tibor Deák Veronika Dorottya Fábián-Seremetyev Ádám Faluhelyi András Fejéregyházi Ákos Friedmann Orsi Hevesi Dóra Kazárján Deniel Kis Anett Mihailov Dmitri Mohácsi Dominika Nagy Bianka Pelcz Szabina Beatrix Solovey Nadiya Sólyom Szilvia Széplaki Lilla Sziky Erna Vámos András Virágh Bettina Volikova Alina Alexandrovna Wang Jiao