Népszabadság, 2012. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-25 / 225. szám
4 Népszabadság 2012. szeptember 25., kedd Az ügy: Osztrák Gripen-leleplezés Gripen-ügy Bizonyítékokat közölt egy osztrák hetilap a magyarok megvesztegetésére Mensdorffot bíróság elé állítják Harta Berta BBCS Bizonyítva látja az osztrák Profil című hetilap, hogy magyar személyek megvesztegetése árán döntött 2001-ben a budapesti kormány a Gripen harci repülőgépek lízingjéről. A brit BAE konszern pénzével lobbizó osztrák grófot decemberben bíróság elé állítják Bécsben pénzmosás, hamis tanúzás és bizonyítékhamisítás vádjával. 180 millió schilling volt az összeg, amelyet öt magyar személy kapott megvesztegetés gyanánt a Gripen-lízingüzlet előmozdítására. A mai árakon 13 millió eurónak megfelelő pénzről a Profil hétfői és egy héttel korábbi száma ír, cikksorozata középpontjába a magyar felmenőkkel is rendelkező lobbistát, Alfons Mensdorff-Pouillyt állítva. A Dél-Burgenlandban élő grófot már Bécsben és Londonban is előzetes vizsgálati fogságban tartották, azt gyanítva, hogy a brit BAE Systems konszern megbízásából, katonai gépek megvásárlása érdekében magyar, cseh és osztrák döntéshozókat vesztegetett meg a 2000-es években. A világszerte 83 ezer alkalmazottat foglalkoztató, a 2011-es évet 1,5 milliárd euró adózás utáni nyereséggel záró brit cég 2010-ben már 326 millió euró büntetéspénzt fizetett, hogy lezárhassa a vesztegetési vádak sorozatát. A bánatpénz arra is elég volt, hogy a Londonban rács mögött ülő Mensdorffot is kiengedjék, és vele szemben a vesztegetési vádakat ejtsék. Az osztrák hatóságok azonban nem tértek napirendre a kenőpénzes történet fölött, és folytatták a nyomozást, nem utolsósorban a korrupcióellenes brit hatóság, az SFO dokumentumai alapján. A bécsi ügyészség augusztusban el is készült a vesztegetési, dokumentumhamisítási és hamis tanúzási vádakat támasztó irattal, amelyről decemberben Mensdorffnak bíróság előtt kell számot adnia. A közelgő per késztette arra a Profilt, hogy a 2007- ben a svéd televízióval elindított nyomozásának eredményeit közzétegye. Az eddig nyilvánosságra hozott adatokból az derül ki, hogy a BAE már a kilencvenes években bonyolult láncolatot hozott létre postafiókcégekből, alapítványokból, offshore vállalatokból, és ezeken keresztül fizette meg úgynevezett tanácsadóit. Ők vagy maguk voltak a vesztegetés célpontjai, mint például a szaúdi légierő beszerzési illetékese, vagy pedig tovább osztották a pénzt, mint ahogyan a vádak szerint Alfons Mensdorff-Pouilly tette. A gróf 1999-ben szervezte meg pénzfolyósító rendszerét, együtt a BAE-ügyekben kulcsszerepet játszó Timothy Londonnal, a brit titkosszolgálat emberével, akinek Mensdorff unokatestvére, Katalina-Maria Therese Antoinette Esterházy de Galantha volt a felesége (Landon 2007-ben elhunyt). A „rokonok” a brit Virgin-szigeteken feszítették ki három cégből álló hálózatukat, ahová a BAE által alapított, Red Diamond nevű cégen keresztül érkezett a nekik és a kedvezményezettjeiknek szánt pénz. A Profil birtokába jutott egy 2001. október 3-i keltezésű jegyzőkönyv Farnborough-ból, a brit cég központjából, ahol fél tucat BAE-alkalmazott tárgyalt egész nap a gróffal. A bécsi újság az informátorok között említi Mark Cliffet, Landon pénzügyi tanácsadóját, aki írásban erősítette meg, hogy számos ilyen tanácskozáson vett részt. Az említett októberi megbeszélésen a magyar 180 millió schillinges tétel mellett egy 1,05 milliárdos cseh és egy 250 millió schillinges osztrák tétel is szerepelt, húsz, illetve négy személy megkenésére. A magyar „fejezetben” említés történt a szocialistákról, kiegészítő províziókról és egy Disznó álnéven emlegetett, vélhetően magyar személyről, akivel a gróf állítólag három éven át tárgyalt. Ugyanebben a 2001-es évben a BAE széles nyilvánosság előtt új irányelveket hirdetett meg az etikus üzletpolitikáról, tanácsadóival pedig szerződést íratott alá a korrupció elkerüléséről. Ezek a „fehér mellényes” szerződések egy genfi páncélszekrényben landoltak. A milliókat felvevő Mensdorff-Pouilly éveken át írásos jelentéseket is küldött a kelet-európai politikai-gazdasági-katonai helyzetről a briteknek, hangsúlyozandó szorgosságát. A jelentéseket az osztrák cégénél, az MPA Handels GmbH Wiennél alkalmazott nyugalmazott légierő- parancsnok, Josef Bernecker írta havi % 300 euróért. Mensdorffnak magyar cége is van, az MPA Handels GmbH , Budapest. Magyar szál Még mindig sok a gyanú és a titok Szalay Tamás Lajos „A Gripen-ügyet érintő minden dokumentumot, adatot, tényt nyilvánosságra kell hozni. Ez egy régi gennyes seb, ideje megtisztítani.” Ezt Dorosz Dávid, a Lehet Más a Politika (LMP) országgyűlési szakpolitikusa írta a svéd vadászrepülőgépek beszerzése körüli, tizenegy év után még mindig gyanús, de bizonyítatlan visszásságok kapcsán. A svéd gépek beszerzéséről még az első Orbán-kormány döntött annak ellenére, hogy állítólag a harcászati szakma szerint az amerikai F-16-osok vásárlása lett volna indokolt. Az Orbánkabinet akkor elsősorban azzal indokolta a Gripenek bérletét, hogy a svéd fél a megrendelés összegének 110 százalékát kitevő ellentételezést vállalt magyarországi befektetések formájában. A beszerzésről elterjedt, hogy a döntést meghozó nemzetbiztonsági kabinet ülésén Orbán Viktor akkori miniszterelnök a szünetben félrehívta Pintér Sándor belügy-, Matolcsy György gazdasági és Varga Mihály pénzügyminisztert. Azt, hogy mit mondott, azóta sem tudni, jegyzőkönyv nem készült, az összefoglaló feljegyzés pedig - amely egészen idén januárig államtitok volt - érdemben nem világítja meg a döntés mögötti valós érveket. Az irat szerint az ülésen néhány szakértő és (a már hivatkozott Orbán, Pintér, Matolcsy és Varga mellett) Stumpf István kancelláriaminiszter, Szabó János honvédelmi, Fodor Lajos vezérkari főnök (jelenlegi HM-államtitkár), illetve Bába Iván külügyi államtitkár, Simicskó István és Szemerkényi Réka politikai államtitkárok, valamint az azóta honvédelmi miniszterré kinevezett Hende Csaba volt jelen, ekkor még a Dávid Ibolya vezette igazságügyi tárca államtitkáraként. A feljegyzést Kontrát Károly, a nemzetbiztonsági kabinet titkára készítette, aki jelenleg a BM államtitkári posztját tölti be. A Gripen-szerződést végül a 2002 után hivatalba lépő Medgyessy-kormány módosította: ennek értelmében a gépek nemcsak a hazai légtérben láthatnak el feladatokat, hanem szövetségi hadműveletekben is részt vehetnek, illetve vehetnének. Ugyanakkor a jelenlegi kormányerők szerint éppen ez drágította meg túlzottan - ráadásul feleslegesen - a Gripen-lízinget, így a fideszes döntéshozók szerint ha történt is mutyi, az csakis a Medgyessykorszakban lehetett. A politikai, kampányjellegű vizsgálódások mellett az ügy akkor került ismét középpontba, amikor három svéd újságíró dokumentumfilmet készített a svéd-brit BAE-csoport Gripen-gépeinek korrupciógyanús beszerzéseivel kapcsolatban. Filmjükben Alfons Mensdorff-Pouillyt gyanúsították meg azzal, hogy jelentős kenőpénzekkel népszerűsítette többek között Magyarországon a BAE harci gépeit. A férfit ezután tartóztatták le egy időre Nagy- Britanniában, majd engedték el a BAE vádalkuja után (jelentős pénzt fizetett az óriáscég). A svéd riportfilmből annyi bizonyosan kiderült, hogy Mensdorff-Pouilly a magyar Gripen-szerződés aláírása előtt járt Magyarországon, de a filmben arra is utalnak, hogy a szerződéskötés után 5,9 millió euróval lett gazdagabb. A magyar politikai élet szereplői határozottan elutasították a korrupciós gyanúsításokat. Ugyanakkor Lányi Zsolt, aki a 2001-es Orbán-kormány által hozott döntés idején a kormánykoalícióban részt vevő kisgazdák képviseletében a honvédelmi bizottságot vezette, az Origo.hu weboldalnak korábban Pouilly gróffal kapcsolatban azt mondta: „Lehet, hogy sokan letagadják, de mindenki találkozott vele (...), egy szimpatikus, kedves valaki, kicsit törte a magyart, de hogy kent-e, fent-e, nem tudom” - fogalmazott a hírportálnak. A történethez tartozik még, hogy a New York Times átfogó cikkben korábban arról számolt be, hogy bizonyos CIA-jelentésekben az szerepel: a cseh és a magyar Gripen-beszerzés gyanús körülmények között zajlott, a két magyar „nagypárt” (ebben az időben a Fidesz és az MSZP) tíz-tízmillió dollár kenőpénzt kaptak. Ezt mindkét párt szóvivője cáfolta. A Gyurcsány-kormány vizsgálatot kezdeményezett a Gripen-ügyben, a bizottságot Vadai Ágnes akkori honvédelmi államtitkár vezette. A 2007 végére elkészült Gripen-jelentés számos szabálytalanságot állapított meg, egyebek mellett azt, hogy a vásárlást közbeszerzés nélkül bonyolították, és rossz volt a pénzügyi előkészítés is - „elfelejtettek” például áfát fizetni. Korábban a Népszabadság tárta fel, hogy a Gripen-beszerzések korrupciós szálait vizsgáló svéd akták tartalmát akár a magyar nyilvánosság is megismerhetné, ha a dokumentumokat a legfőbb ügyészség - jogsegély keretében - kikérné a skandinávoktól. Legalábbis Gunnar Stetler, a svéd ügyészség antikorrupciós főosztályának igazgatója lapunknak korábban azt mondta: ha a magyar ügyészség a jogsegélyszolgálat keretében kér adatokat, azokat meg fogja kapni. A céltalan „adathalászat” viszont nem lehetséges - tette hozzá a svéd ügyészségi vezető. Ám a Legfőbb Ügyészség korábban többször is világossá tette: a magyar hatóságok a Gripen-beszerzésre vonatkozóan büntetőeljárást nem indítottak és nem indítanak, mert bűncselekmény gyanúját megalapozó információk nem merültek fel. Tart a cseh-svéd kötélhúzás Továbbra sincs egyezség arról, hogy Prága milyen feltételekkel hosszabbítaná meg tizennégy Gripen vadászgép csehországi bérleti szerződését, amely 2014 végén jár le. Addig a cseh védelmi tárca évente kétmilliárd koronás (hozzávetőleg huszonegymilliárd forint) díjat fizet értük, 2015-től azonban csökkenteni szeretnék az összeget. Azt is szorgalmazzák, hogy a svédek ellentételezésként béreljenek vagy vásároljanak cseh gyártmányú, L-159-es típusú könnyű harci és kiképző repülőgépeket. Ők viszont az eddigi egyezkedések során nem voltak hajlandók engedni a bérleti díjból. Prágában tárgyalt a napokban Alexandr Vondra cseh és Karin Enström svéd védelmi miniszter, de megegyezésre nem jutottak. A svédek - cseh lapértesülések szerint - készek lennének huszonöt százalékos engedményt adni, ha Csehország további tíz évre lízingeli a vadászgépeket. A cseh kormány állítólag azt is mérlegeli, hogy ideiglenesen a NATO valamelyik tagállamát kérnék fel az ország légterének védelmére. A prágai svéd nagykövetség a napokban közleményben hangsúlyozta, hogy a stockholmi kormány továbbra is az újabb egyezséget szorgalmazza. (Sz. J. P.)