Népszabadság, 2012. október (70. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-15 / 242. szám
2012. október 15., hétfő | Népszabadság 13 Gripen-ügy Polt Péter szerint ami „esetlegesen” törvénysértő, még nem biztos, hogy bűncselekmény Házkutatás és Matolcsy szava Szalay Tamás Lajos Továbbra sem tisztázott megnyugtató módon, hogy mennyi valóságalapja lehet annak a brit korrupcióellenes hivatal előtt tett tanúvallomásnak, amelyben a nemzetközi Gripen-botrányban érintett egyik főszereplő pénzügyi tanácsadója, bizonyos Mark Cliff azt állította: Ausztria és Csehország mellett Magyarországgal is tárgyaltak kenőpénz fizetéséről, öt magyart meg is vesztegettek a beszerzés kapcsán, összesen 180 millió schilling értékben. A Legfőbb Ügyészség ma is azt az álláspontot képviseli - legalábbis ez derül ki Polt Péter legfőbb ügyész legutóbbi, ellenzéki képviselők kérdésére adott válaszából -, hogy a Gripen-vadászgépek magyarországi beszerzésével kapcsolatban azért nem indult nyomozás, mert ezzel összefüggésben „magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekmények gyanúját keltő adatok nem merültek fel”. Polt Péter újra leszögezte: a Svéd Királyságban ez ügyben indított nyomozást 2009 júniusában lezárták, vesztegetésre utaló bizonyítékot nem találtak sem ott, sem más államban. A magyar vádhatóság ugyanakkor jelezte a svédeknek: mindenben segítik az eljárásukat, és készséggel fogadnak minden információt. „Mindezek ellenére a svéd hatóságok részéről nem tapasztaltunk együttműködési szándékot, a nyomozásuk során feltárt információkat nem osztották meg a magyar ügyészséggel.” Ehhez képest a Népszabadság korábban azt a választ kapta a svéd ügyészség antikorrupciós főosztályának igazgatójától, Gunnar Steffertől, hogy a magyar kormány és Dorosz Dávid LMP-s képviselő kért tőlük Gripen-információkat, de ezt meg kellett tagadniuk, mert „nyomozati együttműködés csak hatóságok között lehetséges. Egy adott nyomozásban csak az egyik hatóság oszthat meg információkat a másikkal”. Steiler hangsúlyozta, hogy ha a magyar ügyészség a jogsegélyszolgálat keretében kér adatokat, azokat megkapja. Magyarul: a svédek nyitottak az együttműködésre. Csakhogy ebből meg a magyar ügyészség nem kér - álláspontja szerint ugyanis nincs olyan információ a magyar oldalon, amely megalapozná a gyanút, így aztán nincs is mire rákérdezni. Valóban? A Fides-szel A brit nyomozó hatóság 2008-ban jogsegélykérelemmel fordult Magyarországhoz. E kérelmet a magyar ügyészség teljesítette, de annak tartalmáról azonban semmi pontosat nem lehetett eddig tudni. Most, a főügyészi válaszból kiderült: a brit antikorrupciós hivatal a vesztegetési botrányban főszereplő Alfons Mensdorff-Pouilly gróf érdekeltségi körébe tartozó M. P. A. Kft. budapesti székhelyén és ingatlanaiban kért házkutatást. Korábban a HVG azt írta a cégről, hogy az Mensdorff-Pouilly bécsi cége, az M. P. A. Handelsgesellschaft m.b.H tulajdonában van, a tanácsadó cégnek pedig - legalábbis Pouilly állítása szerint - nem volt katonai jellegű megbízása. Azt azonban nem lehetett tudni, hogy mivel foglalkozik e vállalkozás, amely 2005-ben 537 millió forint nyereséget produkált. A cégben egyébként 1999 és 2004 között kézbesítési megbízott, valamit ügyvezető volt Gyuricza Ágnes, Ő a Fidesz katonapolitikai szakértőjének, az első Orbán-kormány védelmi-politikai államtitkárának, Gyuicza Bélának a lánya. A magyar ügyészség leszögezte: a házkutatási kérelemnek eleget tettek, de az ennek során tudomásukra jutott információk „nem utaltak magyar állampolgár érintettségére, illetve nem tartalmaztak olyan adatokat, amelyek alapján magyar joghatóság alá tartozó bűncselekmények miatt büntetőeljárás megindításának lenne helye”. A Legfőbb Ügyészség álláspontját érzékelteti az is, hogy Polt Péter azt írja: az ügyészség megvizsgálta a beszerzés körülményeit feltárni szándékozó úgynevezett Vadai-jelentést, de az említett iratok bűncselekmény gyanújára utaló adatokat nem tartalmaztak, ügyészi intézkedés megtételének szükségessége nem merült fel. „Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a közbeszerzési eljárás esetleges törvénysértő mellőzése önmagában nem alkalmas bűncselekmény megállapítására”. Völgyis: mintha a legfőbb ügyész sem tartaná kizártnak, hogy a Gripen-beszerzés kapcsán a közbeszerzési eljárás hiánya „esetlegesen” törvénysértő lehetett. Valószínű, hogy a korábban az osztrák Profil című lapban és a Népszabadságban hivatkozott tanúvallomás adhatna némi támpontot a magyar vádhatóságnak további vizsgálatok kezdeményezésére - már ha bekérnék a brit hivataltól Mark Cliff tanúvallomását. Ilyen igényről azonban nincs információnk. Hozzá kell tenni, hogy a brit és amerikai nyomozások esetében két éve vádalku született, amelynek értelmében az eljárást hirtelen lezárták, a Gripenek értékesítését végző BAE Systems pedig Nagy- Britanniában 30 millió, Amerikában 255 millió font pénzbírságot fizetett. Az ügy egyedül Ausztriában zajlik még, Mensdorff-Pouilly gróf decemberben áll bíróság elé pénzmosás és hamis tanúzás vádjában. Kérdéseink Orbánhoz Az ügyben kérdéseket tettünk föl a Gripen-beszerzésről 2001 szeptemberében döntő Orbán Viktornak. Szerettük volna megtudni tőle azt, hogy ha 1998-ban a kecskeméti repülőnapon még azt mondta, Magyarországnak nincs szüksége saját légvédelemre és repülőgépekre, akkor három év múlva miért kötelezte el magát a Gripen-lízing mellett? Újra kérdeztük: az Orbán-kabinet miért döntött hirtelen a svéd Gripenek javára, miközben korábban az amerikai F-16-osok mellett érvelt? Miként arra sincs még válasz, hogy Orbán Viktor, Matolcsy György, Varga Mihály, illetve Pintér Sándor a döntést meghozó nemzetbiztonsági kabinet ülésén a korabeli hírek szerint miért vonultak félre, és miről beszéltek. Máig nem tudni, hogy Orbán találkozott-e valaha Mensdorff-Pouillyval, és érzékelte-e bármilyen módon az osztrák gróf lobbitevékenységét a környezetében, vagy sem. Feltettük a miniszterelnöknek azt a kérdést is, hogy járt-e valaha Mensdorff-Pouilly határ menti birtokán, és járt-e a 2001- es döntést megelőző héten Ausztriában? Választ szerettünk volna kapni arra is: mi indokolta annak idején, hogy a Gripen-lízingszerződés megkötését követően szinte azonnal tízmilliárd forint előleg átutalásáról döntött a kabinet a brit/svéd fél számára az ügylettel kapcsolatban, továbbá arra is választ vártunk volna a kormányfőtől, mit kíván tenni annak érdekében, hogy a Gripen-ügy körüli gyanú végleg megszűnjön. Kérdéseinkre Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan helyettes államtitkár viszont mindössze annyit válaszolt: „A 2001-es magyar légvédelmi fejlesztés kérdését a korabeli sajtó alaposan kivesézte. Javaslom, kérdéseire ott keresse a választ”. Kerestük. A beszerzés visszásságainak kétségtelenül vaskos sajtóanyaga azonban nem ad érdemi válaszokat, viszont újabb kérdéseket nyit meg. A miniszter közbeszól A gépvásárlásba annak idején a svéd Gripenek mellett a francia Mirage-ok, az amerikai F-16-osok és az F-18-asok (mögöttük a Lockheed Martin és a McDonnell Douglas cégek), illetve az orosz MiG-29- eseket felújítani szándékozó izraeliek is beszálltak, az utolsó percekben török és belga ajánlatok is érkeztek. Orbán Viktor sokáig jegelte a beszerzést. A miniszterelnök azt is egyértelművé tette, hogy Magyarország nem vesz új gépeket a MiG-29- esek rendszerben tartásának végéig, azaz 2010-ig. Ehhez képest döntöttek végül a többmilliárdos projektről. Orbán a 2001-es döntés évében az EU soros elnökségét ellátó Svédországban járt az EU-tagságra vágyó Magyarország kormányfőjeként, ahol a hivatalos beszámolók szerint „nem gyakoroltak nyomást Orbánra, de szóba került a Gripenajánlat”. A „korabeli sajtó” szerint a döntést előkészítő honvédelmi minisztériumi anyagban az a javaslat szerepelt, hogy a kabinet az amerikai ajánlatot fogadja el. A nemzetbiztonsági kabinet így is tett: februárban még az F-16-osok beszerzése mellett döntött. A 2001. szeptemberi kabinetülésen ennek megfelelően eleinte a többség szintén az F-16-osok mellett érvelt, így a honvédelmi tárca és a MeH akkori képviselője is. A fordulópontot a beszámolók szerint valójában Matolcsy György gazdasági miniszter hozzászólása jelentette: ő az ellentételezés mértékéről beszélt - ebben pedig kétségtelenül a svéd ajánlat volt a legerősebb. A Matolcsy-féle érvek mellé Orbán Viktor miniszterelnök is azonnal felsorakozott, majd pedig - az azóta is sejtelmes „elvonulás” után - bejelentették a döntést: győztek a Gripenek. Kis magyar Gripen-kronológia 1995. SZEPTEMBER 13. Horn Gyula (MSZP) miniszterelnök Budapesten elvi együttműködési programot ír alá a svéd Investor ipari-pénzügyi csoport elnökével és a Gripen repülőgépet gyártó Saab AB elnök-vezérigazgatójával. A magyar kormány vállalja, hogy a haderőreform követelményeitől, s az ország gazdasági lehetőségeitől függően 1996-ig dönt a svéd vadászrepülőgépek megvásárlásáról. 1996. SZEPTEMBER 19. Az F-16-os vadászgépeket gyártó Lockheed-Martin amerikai cég küldöttsége Budapesten tárgyal. 1997. NOVEMBER 12. A svéd Saab-csoport bejelenti, hogy eddig 105 millió amerikai dollárt ruházott be, illetve növelte a magyar kivitelt abban a reményben, hogy a magyar hadsereg mindenképpen Gripeneket vásárol majd. 1998. AUGUSZTUS 22. Orbán Viktor miniszterelnök bejelenti: a gazdaság teljesítőképessége nem teszi lehetővé új nyugati gépek vásárlását. 2000. AUGUSZTUS 21 A Saab- British Aerospace svéd-brit konzorcium újra beszáll a versenybe: készek akár 30 új, esetleg használt harci repülőt eladni Magyarországnak. 2000. SZEPTEMBER 28. Szabó János (FKGP) honvédelmi miniszter levelet küld a NATO-nagyköveteknek és a repülőgépgyártóknak, amelyben 14, illetve 24 vadászgép beszerzésének lehetőségéről kér ajánlattételi információkat. 2000. DECEMBER 1. A Saab és a brit BAE Systems 24 Gripen eladására tesz ajánlatot, pénzügyi és ipari együttműködési javaslattal. 2001. JANUÁR 9. A nemzetbiztonsági kabinet egyértelmű döntése: amerikai F-16-osokra cserélik le a MiG-29-eseket. 2001. FEBRUÁR 13. A HM 24 Gripen kölcsönadásáról szóló ajánlatot kap. 2001. FEBRUÁR 20. Szabó János miniszter megerősíti: F-16-osokat szereznek be. 2001. FEBRUÁR 30. Fodor Lajos vezérkari főnök (most a HM államtitkára) az F-16-osok mellett érvel. 2001. ÁPRILIS 11. A kormány levélben kér pontosított ajánlatot a Gripenek gyártóitól. 2001. ÁPRILIS 25. A kormány levélben kért tájékoztatást és árajánlatot 24 darab F-16-os repülőgép ötéves bérletére és szervizelésére. 2001. SZEPTEMBER 4. A HM az F-16-osok beszerzését javasolja. 2001. SZEPTEMBER 10. A nemzetbiztonsági kabinet úgy dönt, hogy a Gripenek beszerzésének igényét fogalmazza meg.