Népszabadság, 2012. december (70. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-01 / 281. szám

BKV Tarlós szerint már nem érdemes munkabeszüntetéssel fenyegetőzni Menetrend, sztrájk, csőd Szalai Anna Sztrájk és/vagy csőd. Ezek között laví­­rozik újfent a BKV vezérkara, miköz­ben a kormánykereket is más forgatja. A főváros közlekedési cége lapunk in­formációi szerint 9,4 milliárd forin­tot vár a Budapesti Közlekedési Köz­ponttól (BKK) a decemberi üzemelte­tés költségeire. Ha valami csoda foly­tán a teljes összeget megkapná a vál­lalat, akkor már csak 400 millió forin­tos hiányt kellene legyűrnie valami­képpen. De valójában a BKV sem bí­zik abban, hogy a főváros a megren­delt szolgáltatás költségének teljes fe­dezetét átutalja. Igaz, attól sem tarta­nak, hogy a BKK egyáltalán nem fizet. Ez ugyanis még az év vége előtt fize­tésképtelenséget idézne elő, amit alig­ha kockáztat meg a BKK, illetve a fő­városi önkormányzat. A tulajdonos főváros a szokásos menetrend szerint éppen annyit fi­zet majd, amennyivel az azonnali csőd kivédhető, egy fillérrel se többet. Ez belső becslések szerint 3-4 milliárd forint, ennyiből már folytatódhatna a BKV végtelenített túlélőtúrája. A szakszervezetek által követelt cafeteria, illetve jubileumi pótlékok kifizetése ennek kevesebb mint tíz százalékát tenné ki. Szintén belső in­formációk szerint a BKV számláján ennél jóval több pénz van, így a kifize­tést nem ez akadályozza. Bolla Tibor megbízott BKV-vezérigazgató azon­ban­­ elkerülendő elődje „politikailag rossz időzítésű döntését”­­ nem akart Tarlós István főpolgármester bele­egyezése nélkül fizetni. A városveze­tő tegnap részben megadta a kért fel­hatalmazást: még karácsony előtt kifi­zetik a BKV dolgozóinak az elmaradt béren kívüli juttatások egy részét. Bár Tarlós hozzátette, hogy a szakszerve­zeteknek már nem érdemes sztrájk­kal fenyegetniük a budapestieket, mi­vel a minimális szolgáltatás szintjét törvény szabályozza. Ha ezt megha­ladó munkabeszüntetést generálnak a szakszervezetek, többet kockáztat­nak, mint gondolnák - jelentette ki némi fenyegető éllel más témájú saj­tótájékoztatóján a főpolgármester, noha mindenkit megnyugtatott: nem tartja a BKV-t kollektív bűnszervezet­nek. Éppen ezért a béren kívüli jutta­tások egy részét a bérmegtakarítás ter­hére kifizetik, de csak akkor lesz meg­oldás, ha a szakszervezetek nem akar­nak túl messzire menni.­­ A kollektív szerződés egyoldalú felmondásával már eddig is ötmilliárd forintot vettek ki a BKV-dolgozók zse­béből, akiknek így a hatszázalékos inf­láció mellett nominál értéken is csök­kent a fizetésük. Az elmúlt évben más­fél milliárd forint bérmegtakarítás ke­letkezett a cégnél, amiből könnyedén ki lehetne fizetni a munkavállalónként néhány tízezer forintot kitevő járandó­ságot - állítja Nemes Gábor, az Egysé­ges Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke. Arra is emlékeztet mindenkit, hogy a kollektív szerződésből nem tö­rölték a cafeteriát, csak az üzleti terv teljesülésétől tették függővé. Ez telje­sült, így a munkavállalók jogosan ké­rik a járandóságukat. Nem többet, csak amennyi a nyáron aláírt új kollek­tív szerződés záradéka szerint jár. A szakszervezetek továbbra is sztrájkkészültségben vannak, mivel Tarlós István csak részleges kifizetést ígért. A szakszervezetek a jövő heti egyeztetés után döntenek a dolgozók mozgósításáról vagy a sztrájk lefújásá­ról. - Nem kívánunk törvényt sérteni, a főpolgármester azonban téved. Ha a BKV munkavállalói csak a jogszabály­ban előírt szolgáltatási minimumot teljesítik, azt Budapest népe nagyon is meg fogja érezni - állítja Nemes. De nem csak a pénzről van szó. A buszszolgáltatás kiszervezése 500- 600 buszvezető állását veszélyezteti. Vitézy Dávid BKK-vezérigazgató ko­rábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a BKV igazgatósága által is tár­gyalt tervezet szerint a szolgáltatás­vásárlás nem jár majd csoportos lét­számleépítéssel a nyugdíjazás és a ter­mészetes fluktuáció miatt. A szakszer­vezetek ezt erősen kétlik. Mindez azonban csak elméleti vita mindaddig, amíg a BKK nem fizeti ki a megrendelt szolgáltatás decemberi fedezetét. Csakhogy a közlekedés­szervező holding csupán akkor tud utalni, ha a főváros kifizeti a BKK-nak járó 4,5 milliárdot. A városvezetés vi­szont a kormánytól vár ugyanennyit, amelynek kifizetésére ígéretet is ka­pott. Ám a pénz még sehol. Marad a készültség fotó: kuruczárpád A genetika feltehetné a kér­dést: az egyes népcsoportok intelligenciájában van-e kü­lönbség, de csak nagyon ritkán teszi - mondja Boldogkői Zsolt egyetemi tanár. Hétvége :10 Rogán: Komoly dilemma, hogy kezet fogjak-e Gyöngyösivel Édesanyám úgy nevelt, hogy mindenkit megillet a tisztelet - mondja a lapunknak adott in­terjúban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, aki ott lesz a vasárnapi tüntetésen. -­5 MORCOS BALKÁNI KISTIGRIS A gazdasági válság súlyos reformokat és szigorú költség­­vetést követel a ke­­let-közép-európai „bezzegországtól”, Szlovéniától is, amely az elnökválasztás második, vasárnapi fordulójára készül. Munkatársaink a helyszínről küldtek hangulatjelentést. ^8 FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS ÖTÖDIK HASÁB Csap Ha ezt MVM-vezérként Kocsis István megérhette volna! De Or­bán Viktor miniszterelnökként megérte. Jó sokat várt rá, ám nem egy lemondó típus. A „gáz­üzletágat” már az első kormánya is meg akarta venni. Csak akkor még a Moltól. Majdnem meg is vette. Aztán a szocialisták alatt helyette az E.ON vette meg. De miért akarja ennyire, sőt még talán az egy évtizeddel ez­előttinél is jobban Orbán ezt a gázüzletágat? Ha lenne rá elég pénz a kincstárban, akkor legszí­vesebben persze az egész energia­­szektort visszavásárolná, de ha a Mol mellett még egyet választ­hat, az feltétlenül az E.ON itteni gázrészlege, amelyért felvállalta a német konfliktust is, amit pedig azért még ő sem szívesen. Orbánt a legjobban az zavarta, hogy a magyar gázárakat meghatározó szállítási szerződésre a magyar kormánynak nincs­­ hivatalos­­ rálátása és befolyása. Egy orosz és egy német cég eldönti, hogy mennyiért jöjjön a gáz Magyar­­országra. A gázárat Orbán kő­kemény politikai adunak tartja, ezért a saját kezében akarja tud­ni. Ha még lett volna egy kis ideje, a Moltól is kiszekálta volna annak idején. De nem volt, így csak azt érte el, hogy a cégnek elmenjen a kedve a gázkereske­delemtől, mivel belátta: ez Ma­gyarországon annyira politikai piac, hogy nem lehet kiszámít­ható üzletet építeni rá. A vásárlásnak nyolc év után újra nekigyürkőző miniszterel­nök az E.ON-t is elég sokáig dögönyözte, hogy lehetőleg neki is menjen el a kedve az egésztől. El is ment, így Orbán egy évti­zednyi várakozás után ráteheti végre a kezét a gázcsapra. És már fel is sejlik előtte a nagy állami energiaholding képe árammal, atommal, gázzal. A kétharmadot nem csak az alaptörvényben kell vasbetonba önteni. (A szerk.) Útmutató nácikhoz Közös gyalázatunk, hogy a jobbikosok 2014-ig ott lehetnek, ahol vannak - vallja Tóth Ákos. ^11 A lista: sláger Még Orbán Viktor is szeret nyilvántartani - emlékeztet Csider István Zoltán. ű>11

Next