Népszabadság, 2012. december (70. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-01 / 281. szám
FOTÓ: REUTERS - MICHAEL KOOREN KOSZOVÓ Lehallgatták a kormánytagokat Európai uniós nyomozók lehallgatták a koszovói miniszterelnök és más vezetők telefonját, a hangfelvételek egy része kiszivárgott, s emiatt botrány tört ki a balkáni országban. A pristinai kormány pénteken tiltakozott az eljárás ellen. A lehallgatást az Európai Unió jogi és igazságügyi missziója (EULEX) rendelte el egy folyamatban lévő korrupciós nyomozás miatt. A hangfelvételen Hashim Thaci miniszterelnök, Vlora Citaku EU-integrációs miniszter és a kormánypárt tagjai nem éppen hízelgő hangnemben beszélnek Jakup Krasniqi házelnökről, az egyik megszólaló „kutyának” minősíti. A hét végén háborús bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vett Fatmir Limaj korábbi közlekedési minisztert pedig maga Thaci nevezi „banditának”. A hangfelvételek egy részét feltették a YouTube videomegosztó portálra. A kiszivárogtatást az EULEX a bizalommal való súlyos visszaélésnek, a koszovói kormány botrányosnak minősítette. Pristina szerint a cél az volt, hogy zsarolhatóvá tegyék a politikusokat. (Hirado.hu) Holland rendőrök tiltakozókat vonszolnak el egy amszterdami menekülttábor elől. A létesítményt korábban olyan személyek torlaszolták el, akiknek politikaimenedék-kérelmét a hatóságok elutasították. Egy bíróság a blokád beszüntetését rendelte el. NÖVEKVŐ MUNKANÉLKÜLISÉG Draghi csak 2013 végében bízik Rekordmagasságba emelkedett a munkanélküliség az eurózónában: az októberi adat szerint elérte a 11,7 százalékot, vagyis a közös fizetőeszközt használó 17 EU-tagállamban 18,7 millió az állástalanok száma. Elemzők számára még ennél is aggasztóbb, hogy a szemünk előtt bontakozik ki egy „kétsebességes eurózóna”. Miközben a dél-európai államokban egyre súlyosbodik a munkanélküliség (Spanyolországban már meghaladta a 26 százalékot), Németországban csupán 5,4, Ausztriában pedig 4,3 százalékot mértek, ami ráadásul mindkét helyen csökkenő érték. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke sem tűnt optimistának: az eurózóna szerinte legkorábban 2013 második felében kecmereghet ki a válságból. (BBC) interjú 24 óra Belülről kell megdönteni a rendszert Bokros Lajossal egy konzervatív-liberális párt létjogosultságáról, Európa „tehetetlenségéről”, a társadalom bénultságáról Az interjút keresse vasárnap a Nol.hu oldalán vagy hétfőn lapunkban. DSK-BOTRÁNY Milliókat kap a szobalány? Drágán zárulhat le Dominique Strauss-Kahn ügye, amelynek nyomán a francia bankár-politikusnak nemcsak a Nemzetközi Valutaalap vezetői posztjáról kellett távoznia, de tavaly búcsút mondhatott annak az esélynek is, hogy hazája államfője legyen. Hiába volt a legesélyesebb szocialista jelölt Nicolas Sarkozyvel szemben, az indulásról le kellett tennie a guineai Nafissatou Diallo (képünkön) vádja miatt, aki szerint a 63 éves politikus még tavaly májusban meg akarta őt erőszakolni a New York-i Sofitel szállodai szobájában. A polgári per kapcsán született egyezség részletei hivatalosan nem ismertek - a pénteki The New York Times szerint egyelőre a megállapodást még nem írták alá. A Le Monde viszont, forrásaira hivatkozva, úgy tudja: Strauss-Kahn hatmillió dollárt fizet a történtekért. A francia lap arról írt: „DSK” bevallotta barátainak, hogy nem rendelkezik ennyi pénzzel. Hárommillió dollár összegű bankhitelt vesz fel, a további hárommilliót pedig - meglehetősen kínos fordulatként - a nyár óta tőle külön élő feleségétől, a vagyonos Anne Sinclairtől kapja kölcsön. Neje már korábban is Strauss- Kahn segítségére sietett, amikor óvadékot kellett letétbe helyezni, és házat kellett bérelni a bajba jutott bankár-politikusnak Manhattanben, illetve ügyvédi költségeibe is jócskán, beszállt az újságíró feleség. Kérdés, mi igaz mindebből. DSK ügyvédei szerint ugyanis a Le Monde cikkében foglaltak merő kitalációk és téves információk. (Munkatársunktól) ATOMSOROMPÓ Teherán kilépéssel fenyegetőzik Irán kiléphet az atomsorompóegyezményből (NPT), ha támadás éri az országot - közölte Ali Asgar Szoltaníje, a Nemzetközi Atomenergiaügynökséghez (NAÜ) delegált iráni képviselő pénteken Bécsben, az ügynökség kormányzótanácsában. Az NPT-szerződést aláíró 189 ország vállalta, hogy nem fejleszt ki nukleáris fegyvereket. Izrael és nyugati országok gyanúja szerint Teherán titokban atomfegyver előállításán dolgozik. Irán cáfolja ezt, s következetesen azt hangoztatja, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál. (Hirado.hu) KATARI ÍTÉLET Életfogytiglani az emír bírálatáért Életfogytiglani börtönre ítéltek egy költőt Katarban az emír bírálata és lázítás miatt. Muhammad Ibn Adíb al-Adzsámi verseiben a diktátorokat elűző arab tavasz forradalmait dicsőítette, kritizálta a katari uralkodót és más arab vezetőket. A hatóság haragját kiváltó egyik költeményének címe Jázmin, ezzel a sikeres tunéziai felkelésre utalt. Az egy éve őrizetben lévő Adzsámi kijelentette: az emírt jó embernek tartja, aki szabadlábra helyeztetné, ha egyáltalán ismerné a helyzetét. A dohai ítélet uralkodói kegyelemmel visszafordítható. Katar a nemzetközi színtéren egyébként a szabad véleménynyilvánítás védelmezőjének igyekszik feltüntetni magát. (Hirado.hu) 2012. december 1., szombat | Népszabadság 3 Nagy többséggel támogatta a német parlament alsóháza, a Bundestag az euróövezet pénzügyminiszterei által hétfő éjjel jóváhagyott újabb görög mentőcsomagot. Ám Angela Merkel (középen) kancellár koalíciójának nem sikerült megszereznie a többséget, ahhoz az ellenzéki szavazatokra szorult. A kormánypárti képviselők közül huszonketten lázadtak fel, és szavaztak nemmel a további görög segítségnyújtásra. A Bundestagban a szavazás előtt éles vita dúlt arról, hogy Berlin eddig jól kezelte-e a válságot. A szociáldemokraták frakcióvezetője, Frank-Walter Steinmeier azzal vádolta a kormányt, hogy nem mondja el a teljes igazságot a választóknak. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter viszont óvott attól, hogy bárki a görög államadósság részleges leírásáról beszéljen - pedig ez a legtöbb elemző szerint elkerülhetetlen, még akkor is, ha többek közt a német adófizetők pénze bánja majd. (Munkatársunktól) FOTÓ: REUTERS - THOMAS PETER EGYIPTOM Népszavazás jöhet az alkotmányról Ma kaphatja kézhez Mohamed Murszi egyiptomi elnök az új alkotmány tervezetét, amelyet péntekre fogadott el az annak megszövegezésére hivatott testület. Az iszlamisták uralta fórum több mint tizenhat órán keresztül voksolt a mintegy 230 paragrafusról. Mint Murszi közölte, „hamarosan” népszavazást ír ki az alaptörvényről; erre harminc nap áll rendelkezésre. Ha a szöveget jóváhagyják, úgy a felsőház visszakaphatja törvényhozási jogköreit, megnyitja az utat a nyáron feloszlatott alsóház újbóli megválasztása előtt, s általában csökkenhetnek Murszi egy hete jelentősen kibővített jogkörei. Mint eddig, pénteken is ellenzéki tüntetések kísérték a fejleményeket, mára viszont nagy Murszipárti demonstrációt hívtak össze. Az egyiptomiakat nemcsak az elmúlt hónap fejleményei osztják meg alaposan, hanem immár a sebtében „átpréselt” alkotmány is. Miközben Esszam el-Erian a Muzulmán Testvériség képviseletében úgy vélte, az elfogadott szöveg leképezi az ország sokszínűségét, az AP tudósításában rámutat: a szavazásban részt vett 85 alkotmányozó között egyetlen keresztény sem volt, s a négy nő is mind iszlamista. (Hírösszefoglalónk) SZÍRIAI FORRONGÁS A hadsereg kezén a damaszkuszi reptér Pénteken ismét működött a damaszkuszi nemzetközi repülőtér, miután előző nap a környéken vívott súlyos harcok miatt 12 órán át nem fogadott és nem indított gépeket. A főváros központjától 27 kilométerre fekvő reptérre vezető úton találatot kapott egy ENSZ-tisztviselőket szállító kisbusz is, az utasok közül négyen megsebesültek. Szír biztonsági források szerint egyelőre csak az adott útszakasz nyugati oldalán fekvő területeket sikerült megtisztítani a „terroristáktól” Ellenzéki részről azt közölték, hogy egy időre harcosaiknak sikerült elfoglalniuk a repülőtér egy részét, és támadást hajtottak végre a légikikötőt biztosító katonai bázis ellen is. Pénteken már második napja szünetelt az internetszolgáltatás Szíriában. Ezt a hatóságok karbantartási munkákkal magyarázták. A felkelők azonban emlékeztetnek rá, hogy korábban a kormányzat nagy katonai műveletek idején szüneteltette a szolgáltatást, azért attól tartanak: ezúttal is offenzíva előkészítéséről van szó. Közben hírt adott magáról az iszlám csoportok által Szíriában október elején elrabolt ukrán újságírónő, Anvar Kocsnyeva. Az elrablói által orosz kémként gyanúsított nő egy videoüzenetben elismerte, hogy az „orosz titkosszolgálatoknak dolgozott”, és kérte, teljesítsék fogvatartói követeléseit. (Munkatársunktól) FOTÓ: REUTERS - ARTHUR EDWARDS Volt dél-angliai iskoláját felkeresve Katalin hercegnő gyakorolta a gyeplabdát is, amit az intézmény tanulójaként anno aktívan űzött.