Népszabadság, 2013. május (71. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-21 / 116. szám
2013. május 21., kedd | Népszabadság 17 Tudomány - Interjú Interjú Dr. Peták István szerint Angelina Jolié lépése nem volt megalapozatlan Két év, és teszt minden rákgénre Palugyai István Amikor megjelent, hogy Angelina Jolié eltávolíttatta a kebleit, a Nolon néhányan rosszindulatú kommentekkel reagáltak. Sokan nem értik a célzott génvizsgálatok hatását a daganatokra és későbbi kezelésükre. Az ilyen teszteket hazánkban is gyakorlatban végző KPS Diagnosztika Zrt. tudományos igazgatója dr. Peták István árnyaltabban látja a történtek visszhangját. - Sajnos maga a drámai emlőműtét elhomályosította az információ lényegét, vagyis hogy a filmsztár egy génvizsgálatból még időben megtudhatta, hogy 87 százalékos eséllyel hetvenéves koráig emlőrákja lesz és ezáltal esélyt kapott az időbeni védekezésre, az másik kérdés, hogy a védekezésnek melyik formáját választotta. Nem könnyű szembenézni azzal, hogy globálisan rosszul állunk a rák elleni harcban. A daganatos halálozás egyre nő: ma minden negyedik ember rákban hal meg. Ebben a csatában első lépés a megelőzés, és ennek része a szűrés. A molekuláris diagnosztika ez utóbbit a genetikai vizsgálatok révén személyre szabottá teheti. A hírben az volt a szenzáció, hogy Angelina Jolie azt tudta meg: nem másra, hanem épp emlőrákra van nagyobb esélye és úgy döntött, hogy védekezik. A leletei alapján egy olyan kockázati alcsoportba tartozik, ami alapján sokak által vitatott lépése nem volt felesleges. Vezető magyar onkológusok is voltak, akik nem értettek egyet ezzel a döntéssel. Egyrészt azért, mert szűrési módszerek is rendelkezésre állnak és az időben felfedezett emlőrák jól kezelhető, másrészt azért, mert attól is tartottak, hogy sok nő, akinek nincs ilyen génmutációja, a hír hatására félelemből feleslegesen végeztetne majd ilyen műtétet. A magyar nők meglehetősen kis százaléka van abban a helyzetben, hogy ilyen, ma még százezrekbe kerülő génvizsgálatot végeztethessen magán. Szerencsére ennél jobb a helyzet. Első lépésben genetikai tanácsadóhoz kell menni, ami csak néhány tízezer forint, de ezt bizonyos esetekben az egészségbiztosító is finanszírozza. Itt a családfaelemzés alapján felmérik, mekkora a gyanú az illetőnél egy génhibára. Ezután jöhet a személyre szabott genetikai teszt, ami a leggyakoribb 5 gén esetében 95 ezer, az összes ma ismert génhiba vizsgálatánál pedig körülbelül 200 ezer forint. Bizonyos esetekben ezt a költséget is átvállalja az OEP. Amerikában ez több mint háromszor annyiba kerül, de ha valakinek biztosítása van, annak terhére megy a dolog, mert ez még mindig jóval olcsóbb, mint az emlőrákos betegek gyógyszeres kezelése, különösen a roppant drága, célzott gyógyszerek esetében. Ezekről azt mondják, nagyon hatékonyak. Nem jobb ezekben bízni a mellműtét helyett? A célzott gyógyszerek első generációja nem irtja ki az összes daganatsejtet. Viszont rendszeres szűrést is választhat valaki, aki tud saját rákkockázatáról. Időben észlelve, egy centiméter alatti méretnél kis beavatkozással eltávolítva a rákos gócot, 90 százalék fölötti a gyógyulás. Nekünk is van olyan idős betegünk, akinek ugyanolyan mutációja van, mint a színésznőnek. Eddig háromszor alakult ki nála rák, kétszer időben észlelték, a legutóbbi alkalommal azonban már áttétes stádiumban. Szerencsére Magyarországon is van klinikai vizsgálat, amelyben az ilyen mutáns gén alapján kialakult daganat ellen ható anyagot tesztelnek és egyik áttétes betegünk, aki részt vesz ebben, nagyon jól reagál a szerre. Lehet azt mondani, jobban állunk a genetikai tesztek pontosságában, mint a célzott gyógyszerek hatékonyságában? Ma 460 olyan gént ismerünk, amelyek kapcsolatba hozhatók a daganatok kialakulásával, és jelenlegi tudásunk szerint nem valószínű, hogy ezek száma 500 fölé nő. Azt is tudjuk viszont, hogy ezekben ötszázezerféle mutáció okozhat bajt. Mi jelenleg 58 olyan gént tudunk vizsgálni, amelyeket molekuláris farmakológiai információk segítségével össze tudunk kapcsolni kétszáz hatóanyag valószínű hatásosságával. Ebből harminc már forgalomban van, a többivel még csak klinikai vizsgálatokat végeznek. Sajnos azonban általában még a célzott gyógyszerek is képtelenek arra, hogy a rák magvának nevezhető daganatos őssejteket is elpusztítsák. Ezért törekszenek az orvosok a daganat forrásának műtéti eltávolítására, vagy arra, hogy a gyógyszeres kezelést követően ez lehetővé váljon. A jól kiválasztott célzott gyógyszerek azonban segíthetnek abban, hogy olyan daganatok is műthetővé váljanak, amelyeket korábban nem lehetett eléggé összezsugorítani. A héten az Amerikai Onkológusok Társasága egy újabb génről sürgősséggel, a május végi embargót is feloldva jelentette be, hogy mutációja befolyásolja a vastagbélrák célzott kezelési lehetőségét. Konkrétan ez az NRAS nevű gén a vastagbéldaganatok tíz százalékában fordul elő, vagyis az évi 5000 áttétes magyar vastagbélrákos páciensből 500- ban. Ami igazán jó hír, hogy ennek a felfedezésnek a segítségével tovább pontosítható a személyre szabott terápia egy most, május elsejétől már a hazai közfinanszírozásban is elérhető gyógyszer használatával. Ennek a rendkívül fontos kutatási eredménynek van magyar vonatkozása, mert résztvevője volt Bodoky György professzor is, a Szent László Kórház Onkológiai Centrumának vezetője. Az új génvizsgálat segítségével pontosabban kiválasztható a megfelelő célzott kezelés és több felesleges, hatástalan és drága kezelést kerülhetünk el. De hogy juthat hozzá ehhez a terápiához egy átlagember, akinél vastagbélrákot diagnosztizáltak, ha az önöknél ugyan már elvégezhető, NRAS-mutációra szűrő tesztet az OEP még nem finanszírozza ? A tudományos eredmények gyakorlatba való beépüléséhez kell egy bizonyos idő. Az első ilyen veszélyes mutációjú gén, a KRAS jelentőségéről 2007- ben kezdtünk beszélni és ennek vizsgálatát ma már rutinból végzik a vastagbélrákosoknál. Előbb-utóbb így lesz ez az új gén esetében is. Az NRAS története újabb bizonyíték arra, hogy nem elég egy-egy gént vizsgálnunk a daganatok személyre szabott kezeléséhez. Kitaláltunk ezért egy, a világon ma még egyedülálló módszert, amit elneveztünk Oncompass Calculatornak. Ez egy molekuláris diagnosztikai döntéstámogató rendszer, ami információt ad az orvosnak, hogy a talált génhibákhoz a beteg klinikai és molekuláris genetikai adatainak ismeretében milyen gyógyszerek lennének a legalkalmasabbak. Mindezek alapján képesek vagyunk megmondani, hogy a páciensnek például melyik éppen zajló klinikai vizsgálati fázisban lévő gyógyszerjelölt hatóanyagot lenne érdemes kipróbálnia. Egy időben több százezer klinikai vizsgálat zajlik a világban és mindegyikben van vagy húsz paraméter, amelyek alapján beválaszthatnak egy beteget. Ennek ellenére képesek vagyunk megmondani, hogy a páciensünknek, mondjuk, Heidelbergbe kell utaznia, ahol egy bizonyos hatóanyagot kell kapnia. Ez az európai szervátültetési szervezet logisztikájához hasonló szervezést igényel. Meg is lepődnek a külföldi onkológusok, amikor felhívjuk őket, hogy lenne nálunk egy beteg, akinek éppen olyan génmutációja van, amit keresnek. Az Oncompass Calculatort visszafelé is lehet működtetni, tehát előre megnézzük, hogy milyen célzott kezelésekre lenne reálisan esély az adott beteg klinikai adatai alapján és ennek ismeretében előre megmondjuk, hány gén vizsgálatának lenne terápiás értelme az adott pillanatban. Ez a gondolkozásmód sokkal közelebb áll az onkológusokhoz, akiknek a terápiás döntéseket végülis meg kell hozniuk. Vannak-e olyan szerveink, amelyeknek daganatfajtáira kevésbé találtak még génmutációkat és célzott gyógyszereket? Zajlik a világban egy hatalmas program, a Rákatlasz genom projekt, aminek első eredményei ősszel láttak napvilágot. Ebben elsőként a három leggyakoribb daganatfajta, a tüdőrák, a vastagbélrák és az emlőrák esetében térképezték fel, mely gének milyen gyakran válnak mutánssá. Kiderült, hogy a vastagbélrákok 90 százalékában 33 gén hibája fordul elő, az emlőrákoknál pedig 40 géné. Ez a negyvenféle hiba persze hetvenféleképp kombinálódhat, de a lehetőségek száma mégis meglepően kevés. A ritkább daganatok esetében még sok a fehér folt, de az amerikaiak éppen most döntöttek a program folytatásáról, aminek keretében még tízezerféle daganatot fognak genetikailag feltérképezni. Addig az ilyen daganatfajtákban szenvedőknél is elvégezhetjük az 58 géntesztet, de nem tudjuk, hány százalékos eséllyel találunk náluk mutációt. Ha ismert lesz az összes emberi daganatgén és minden betegnél fel tudjuk ismerni ezeknek a hibáit, akkor nem lesz érdekes, hogy egy rák gyakori vagy ritka, mert mindegyiknek feltárul az oka. Két év alatt 11-ről 58-ra sikerült a saját fejlesztésű géntesztek számát növelniük. Látja-e, mikorra jöhet el az előbb említett helyzet? Két év múlva az összes ismert rákgént vizsgálni tudjuk majd. Jelenleg 30 célzott hatóanyag van forgalomban, akkorra szerintem még egyszer ennyi lesz elérhető. Ezt azért merem kijelenteni, mert a célzottan kiválasztott betegekkel zajló klinikai vizsgálatok nagyon sikeresek, minden negyedik, kísérletben részt vevő hatóanyagról kiderül, hogy jó. Jelentheti ez azt is, hogy javulni kezdenek a rákstatisztikák, kevesebben válnak a daganatok áldozatává? Amerikában tíz százalékkal már most is kevesebben halnak meg rákban, igaz, ez még inkább a dohányzás visszaszorulásának és a jobb megelőzésnek köszönhető, de a célzott gyógyszerek alkalmazása a túlélési időt is megnyújtotta. Míg Magyarországon a daganattal diagnosztizált betegek 65 százalékos eséllyel vesztik életüket a betegség következtében, az USA-ban ennek a valószínűsége csak 36 százalék. Angelina Jolie már az emlőrák kialakulásának a lehetőségét is csökkentette, méghozzá 87-ről mintegy 5 százalékra. És a rák elleni harcban ez a legfontosabb, mert a kutatók csak eszközöket és információt adnak, hogy ezzel hogyan élnek, az egyes embereken múlik. Ezek az információk és eszközök Magyarországon is rendelkezésre állnak, csak használnunk kell őket. Peták Istvánék forgatós játékot készítettek a rákgénekre egy nemzetközi orvoskongresszuson. Aki helyesen válaszolta meg, milyen célzott gyógyszerek hatnak a mutató jelölte génre, magyar bort kapott fotó: Kurucz Árpád Névjegy DR. PETÁK ISTVÁN (42) A Semmelweis Egyetemen 1995-ben általános orvosi diplomát, 2000-ben PhD-fokozatot szerzett kutató német és amerikai ösztöndíjas évei alatt mélyül el a molekuláris farmakológiában. 2002-ben Magyary Zoltán Ösztöndíjjal tért haza, és társalapítója lett a KPS Orvosi Biotechnológiai Kft.-nek. 2004- től a Semmelweis Egyetem I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének, majd 2010-től az MTA patobiokémiai munkacsoportjának tudományos főmunkatársa. Tavaly Gábor Dénes-díjjal ismerték el a molekulárisan célzott daganatellenes gyógyszerek kutatásában elért eredményeit. HOWOmsZAGHorvát Idegenforgalmi Közösség HIRDETÉS Horvátország, Adria. Ahogy mi mindig is szerettük. www.horvatorszag.hr