Népszabadság, 2013. augusztus (71. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-01 / 178. szám

4 Népszabadság | 2013. augusztus 1., csütörtök Az ügy: Augusztustól minden más lesz Pénzügy Díjemelést hoz a magasabb tranzakciós illeték, ehóval dézsmálja a megtakarításokat az állam Drága kártyával olcsóbb venni Horniák Balázs Jelentősen emelkedett augusztus el­sejétől a különféle pénzügyi műve­letek, így például az átutalás, kész­pénzfelvétel, pénzváltás, sárga csekk befizetése után kivetett tranzakciós illeték. Az illeték kulcsa az átutalá­sok esetében az eddigi kettőről há­romra, míg a készpénzes tranzak­ciók esetében háromról hat ezrelék­re nőtt. Utóbbi esetben ráadásul el­törölték a hatezer forintos plafont is, vagyis ha valaki egymillió forint­nál többet vesz fel a bankban, vagy vált át külföldi devizára egy valu­taváltónál, akkor hatezer forintot meghaladó extra díjra számíthat. A nem készpénzes műveletek esetében maradt a hatezer forintos sapka, bár állítólag a kormány ebben az eset­ben is fontolóra vette annak eltör­lését, de végül visszakozott, mivel a nagyobb vállalatok könnyen külföl­dön működő bankhoz telepíthették volna számlaforgalmuk kezelését, amely az adóbevételek elmaradásán túl a hazai pénzügyi rendszernek is nagy érvágást jelentett volna. A tranzakciós illetéket ugyan a bankok fizetik ügyfeleik műveletei után, de a pénzintézetek az elmúlt hetekben sorra tették közzé az eme­lés továbbterheléséről árulkodó hir­detményeiket. Mivel a pénzintéze­teknek a hatálybalépés előtt hat­van nappal kell megjelentetniük új kondícióikat, a tranzakciós illeték áthárítása elcsúszva jelenik meg az ügyfeleknél. A többség az új díjak­kal szeptembertől szembesül majd, de előbb-utóbb a legtöbb pénzügyi szolgáltatás a nagy többség számára jóval többe kerül majd, mint most. Lesznek azonban, akik ennél hamarabb találkoznak a tranzak­ciós illeték emelésének hatásaival. Amennyiben egy pénzintézet va­lamilyen díjat eddig kedvezmény­ként nem fizettetett meg ügyfelei­vel, de egyébként feltüntette azt a kondíciós listában, akkor az enged­ményt bármikor visszavonhatja. így járt el például az OTP, amikor a jú­lius 4-én közzétett, augusztus else­jétől hatályos hirdetményében több számlacsomag esetében is módosí­totta a kedvezményes pénzfelvétel­hez kapcsolódó díjakat. A pénzinté­zet legáltalánosabb számlacsomag­ja, a Tempó esetében adott hónap­ban az első két készpénzfelvétel dí­ja saját bankautomata (ATM) ese­tében korábban három ezrelék volt, mostantól viszont már kétszer en­­­nyit kér el a bank. Mivel a legnagyobb mértékben a készpénzfelvétel drágul, ellenben a kártyás fizetés a legtöbb banknál, a számlacsomagok döntő részénél to­vábbra is ingyenes, ezért, ha csak tehetjük, érdemes kártyával fizet­ni. Az egyéb pénzügyeket pedig át­utalással, lehetőleg elektroniku­san bonyolítsuk, mivel a személyes, banki ügyintézés eddig sem volt ol­csó, most azonban jellemzően to­vább drágul. Ám mivel a legtöbb üz­letben nem lehet kártyával vásárol­ni (a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly év végén mindössze 84 ezer, a kártyás fizetést lehetővé tevő, úgynevezett POS-terminál műkö­dött az egész országban), így a kész­pénzhasználatot sem lehet teljesen megúszni. A legtöbb banknál adott hónapban az első egy-két, általá­ban saját automatás pénzfelvételnél alacsonyabb díjakat számítanak fel, ezért érdemes az adott hónapban várható készpénzigényt egyszerre, egy ATM-használattal biztosítani. Ugyan a kártyás vásárlás a leg­több számlacsomagnál továbbra is ingyenes, ez azonban nem jelenti azt, hogy a bankok ne terhelnék to­vább ügyfeleikre más módon azt a mától háromezrelékes illetéket, me­lyet nekik az ilyen esetekben fizet­niük kell. Az OTP például szeptem­berben két részletben több bankkár­tyája éves díját is növeli. A Maest­ro számlakártya most még évi 2156 forintba kerül, ez szeptember 4-én 2810 forintra, majd két héttel ké­sőbb 3570 forintra drágul. A szintén általános, széles körben használt Vi­sa Classic és a MasterCard Standard plasztikokért jelenleg 5004 forintot kell fizetni, ez előbb 5590 forintra, majd 6630 forintra emelkedik. Augusztustól azonban nemcsak akkor kell többet fizetnünk, ha költ­jük a pénzt, az állam a megtakarítá­sok után is nagyobb sápot szed be. A 16 százalékos kamat-, illetve árfo­­lyamnyereség-adón felül mostantól hatszázalékos egészségügyi hozzá­járulást (eho) is kell fizetni például a bankbetétek kamata, a befektetési jegyek hozama vagy a részvények ár­folyam-emelkedése után. (Egy száz­ezer forintos, egy évre négy száza­lék kamatot fizető betét esetében tehát az eddigi 640 forinttal szem­ben 880 forint az államot gazdagít­ja.) Az ehót egyedül csak az állam­papírok, illetve az olyan befektetési alapok hozama után nem kell megfi­zetni, melyek vagyonuk legalább 80 százalékát állampapírban tartják. Emellett, a kamatadóhoz hasonlóan nem kell megfizetni az ehót, ha va­laki tartós befektetési számlát nyit, megtakarítását ezen keresztül ke­zeli, és legalább öt évig nem vesz ki pénzt a számláról. A készpénz lesz a legdrágább fizető­eszköz FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Mi változik augusztus 1-jétől • tranzakciós illeték (csekkadó) • egészségügyi hozzájárulást is vonnak a kamatból • nagyobb telefonadó a cégeknek • bevezetik a kocsmaadót • jön a digitális tévé • régi-új lesz a szabadságszámítás • kezdődik a határon túliak regisztrációja • új egyházügyi törvény • szigorúbb autóvizsga • regisztrált mozgáskorlátozott­parkolás • új hegyközségi adó • Lázár János irányítja az NFÜ-t Céges telefonok: dupla teher Mától több adót kell fizetni a céges telefon-előfizetések, pontosabban az azokon bonyolított forgalom után: az egypercnyi telefonbeszélgetés, illetve egy SMS után fizetendő telefon­adó mértéke 2 forintról 3 forintra emelkedik, az így beszedhető adó maximuma pedig előfizetésenként a jelenlegi 2500-ról 5000 forintra nőtt. A változás semmilyen szinten nem érinti a szolgáltatók lakossági ügyfél­­állományát, a megemelkedett terheket a vállalkozások által igényelt előfizeté­sek után kell csak fizetni, de ilyennek számít az az előfizetés is, ami egy bt. vagy kft. nevén van, vagy cég a szám­lafizetője. Ettől az intézkedéstől auto­matikusan nem emelkednek a telefon­­használat díjai, mivel tavaly az elekt­ronikus hírközlési törvényben megtil­tották a szolgáltatóknak az adó áthá­rítását. Mindazon cégek tehát, ame­lyek határozott idejű szerződést kötöt­tek, vagy éppen a díjcsomagra vállal­tak hűséget, a szerződés lejártáig bizonyosan ugyanannyit fizetnek majd, mint eddig. A telefonadó tavalyi bevezetését a kormányzati szándék ellenére végül a lakosság és az üzleti szféra fizette meg, 2012-ben minden szolgáltató emelt, a Magyar Telekom nem az adóra hivatkozva, a Telenor és a Vo­dafone viszont az adóval indokolta a lépést, azaz az államra hárították a felelősséget. Erre most egyik szol­gáltatónak sem lesz lehetősége, ettől még az üzleti szférának nyújtott aján­latok biztosan emelkednek, elvégre az adó a duplájára nőtt. A nem publi­­kus díjszabású céges előfizetések többségén ugyanis eléri a felső limi­tet az adó összege. A szolgáltatók mozgástere a hírközlési törvény vál­tozásával szűkült, de nem záródott be minden lehetőség. Minthogy nem publikus árakról van szó - az esetek döntő többségében egyszerűen kivezethetnek egy ajánlatot és behoz­nak helyette egy drágábbat. Sok vál­lalkozásnak ezzel együtt is megéri majd cégként szerződni a mobilszol­gáltatókkal, vagy éppen flottaszerző­déseket kötni: a vállalatok számára egyedileg kialakított tarifák a lakos­sági díjcsomagokhoz képest ugyanis jelentősen olcsóbbak. A nagyobb üzleti ügyfeleknek sokszor jár a má­sodpercalapú számlázás vagy az in­gyenes beszélgetés. Romkocsmaadó Szeptembertől tisztul az utca Munkatársunktól Mától a belvárosi vendéglők, boltok és mindazon helyek, ahol éjfél után alkoholt árulnak, naponta és vendé­genként húsz forintot fizetnek az ön­­kormányzatnak. Mindettől azonban az ígéretek szerint nem lesz drágább a fröccs és a sör. A romkocsmaadó­­ként elhíresült felügyeleti díjat csak meghatározott célra lehet elkölteni. Augusztus 1-jétől kezd felépülni az a rendszer, amelynek keretében a belvárosi vendéglátósok egy külön dí­­jat fizetnek, amit a kerületek a köz­rend és köztisztaság fenntartására költenek majd el. Mindettől senki ne várja, hogy már augusztus másodi­­kán eltűnnek az utcákról azok, akik nem tudnak viselkedni, s minden pa­tyolattiszta lesz, de végre elindul az a rendszer, amely a helyi politika, a la­kosság és a vállalkozások összefogá­saként értelmezhető - mondja Zsi­day Zoltán Roy, a Gozsdu-udvar-bé­­li Spíler (és családjával együtt szá­mos más étterem) tulajdonosa. Hoz­záteszi: a rendszer azon alapul, hogy a helyi politika, a vendéglátósok és a lakók is megértik a másik szempont­jait, de mindenki enged is a saját iga­zából. S ehhez hozzátartozik: ha már kialakult valami jó és Európa-szerte híres a pesti éjszakában, akkor a he­lyi politikusok vállalták, hogy nem ál­dozzák fel a vállalkozók hosszú éves munkáját egyetlen választási kam­pány oltárán. Naponként és vendégenként 20 forint felügyeleti díjat kérhetnek az önkormányzatok a romkocsmáktól bároktól, éttermektől, de még a bol­toktól is, ha éjfél után nyitva van­nak és szeszt árulnak. - Azért fontos, hogy mindenki, még a kisboltok is fi­zetnek, mert így igazságos - mondja Zsiday Zoltán Roy. Elvégre, a közér­tekben kapható ital csomagolása épp­úgy hozzájárul azokhoz az állapotok­hoz, amik hajnalra kialakulnak. A vendéglátósok többsége nem fogja beépíteni ezt a díjat az áraiba, mert javarészt eddig is költött bizton­sági személyzetre, takarításra, annak érdekében, hogy a környékbeliekkel békében létezhessenek. Legalábbis, ez az egyezség. Amelynek másik fe­le, hogy a beszedett díjat dedikáltan rendfenttartásra, takarításra, adott esetben a hatósági pluszfeladatok költségére fordítja a kerület.­­ A he­tedik kerület készen áll, tudomásom szerint a legtöbb helyhatóság már megteremtette a feltételeket ahhoz, ami a rendszer felépítéséhez szüksé­ges. Szerintem kora ősszel már látha­tó, érezhető eredménye lesz ennek az összefogásnak - mondja Zsiday Zol­tán Roy. A belvárosi bulinegyed rendben tartása az önkormányzat feladata lesz fotó: Móricz simon A rendőrség ad engedélyt Az éjszaka (24 óra és 6 óra között) nyitva tartó „világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátóüzle­tektől” kérhetnek az önkormányzatok a befogadóképességüknek megfele­lően (vagy ahol ez nem megállapítha­tó, az üzlet négyzetméterére jutó 3 fővel számolva) napi 20 forint fel­ügyeleti díjat. A beszedett összeget az önkormányzat az éjszakai nyitva tartással összefüggő közbiztonsági vagy köztisztasági feladatok ellátá­sára fordíthatja. Az éjszakai nyitva tartáshoz egyébként a rendőrség ad évente engedélyt, külön kell vizsgál­nia a nyitva tartás közbiztonságra gyakorolt hatását, a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos szakkérdéseket, és „az üzlet működé­sével összefüggésben elkövetett jogellenes cselekmények megismétlő­désének veszélyét”.

Next