Népszabadság, 2013. október (71. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-01 / 229. szám

Létezik kormánypárti rap? A költő, dalszövegíró, slammer Závada Péterrel beszélgettünk a hisztériumjátékról, és kiderül, hogy lehet-e csajozni verssel. Noltv.hu NAGY-BRITANNIA Közmunkára fognák az állástalanokat Közmunkára vagy átképzésre köte­lezik a régóta munkát kereső brite­ket, akik csak így tarthatják meg ál­láskeresési támogatásukat - közöl­te George Osborne. A brit pénzügy­­miniszter a kormányzó Konzervatív Párt Manchesterben zajló kongres­­­szusán kijelentette: az állam senkit sem hagy segítség nélkül, de „senki sem kaphat ellátást, ha semmit sem nyújt érte cserébe”. Azoknak a szociá­lis ellátásban részesülő állástalanok­nak, akiknek már legalább két éve nincs munkájuk, közmunkára, pél­dául hulladékgyűjtésre kell jelent­kezniük. Ha erre nem hajlandók, ak­kor mindennap álláslehetőség iránt kell érdeklődniük a munkaközvetítő központban, vagy képességfejlesztő képzésen kell részt venniük, növelve elhelyezkedési esélyeiket. (MTI) EGYESÜLT ÁLLAMOK Senki sem enged a pénzügyi vitában Az amerikai elnök nem nyugszik bele abba, hogy a republikánus többségű képviselőház egy időre megfoszthat­ja a finanszírozástól a szövetségi kor­mányt, miután tegnap éjfélkor - lap­zártánk után - lejárt az a határozat, amely átfogó költségvetési megálla­podás nélkül is biztosította a pénzt a működéshez. Barack Obama az iz­raeli miniszterelnökkel, Benjamin Netanjahuval tartott megbeszélése után azt mondta, hogy a héten foly­tatja az egyeztetést a kongresszu­si vezetőkkel. A törvényhozásban es­tig nem oldódott meg a patthelyzet: a demokrata irányítású szenátus vis­­­szadobta azt a képviselőházi javasla­tot, hogy a finanszírozás fejében ha­lasszák el egy évvel Obama egészség­­ügyi reformját, amit a republikánu­sok igyekeznek megtorpedózni. (Hír­összefoglalónk) TÖRÖKORSZÁG Fejkendővel demokratizálnak Engedélyezik közintézményekben a fejkendő viseletét - egyebek közt ezt tartalmazzák azok a demokratizálá­si tervek, amelyeket sajtóértekezle­ten jelentett be Recep Tayyip Erdo­­gan török kormányfő. A fejkendő ed­dig, mint vallási jelkép, tiltva volt a világi állam intézményeiben. A had­seregben és a bíróságokon továbbra sem lesz hordható. Erdogan megre­formálná a pártrendszert, és lejjebb szállítaná a parlamentbe jutás ma tízszázalékos küszöbét is. Több intéz­kedéssel a vallási és etnikai kisebbsé­geknek kedveznek. Engedik a kurd nyelv és ábécé használatát, gesztuso­kat tesznek az ortodox keresztények­nek, és roma kulturális intézménye­ket is létrehoznak. Enyhítik a gyüle­kezési és egyesülési jogra vonatko­zó jogszabályokat, büntetni fogják a diszkriminációt. Mindez része annak az átalakítási tervnek, amely alkot­mányreformhoz vezet. Erdogan en­nek keretében elnöki típusú államot hozna létre, s feltehetően magát he­lyezné az államfői posztra. (M. G.) Török asszonyok hagyományos vise­letben FOTÓ: REUTERS - UMIT BEKTAŞ EGYIPTOM Borotválkoznak a muzulmán testvérek Egy egyiptomi bíróság betiltotta a Muzulmán Testvériség (MT) szerve­zetét és a hozzá kapcsolódó intézmé­nyeket. A HuffPost internetes lap sze­rint a szervezet tagjai és vezetői közül sokan sietve borotválják le jellegzetes szakállukat, hogy így tűnjenek el a tö­megben. Korábban messziről megis­merhetők voltak a „testvérek”, akik - miután a biztonsági erők hajtóvadá­szatot indítottak ellenük - inkább el­tűnnének. Az ítélet megfosztja a szer­vezetet iskoláitól, egészségügyi és jó­tékonysági intézményeitől is, pedig ezek adták a tömegbázisát. A bíró­ság ugyanis úgy találta, hogy az MT csak „takarózott” az iszlámmal, mi­közben csorbította az állampolgári jogokat. A múlt héten rendőrségi ak­ciók célpontja volt tíz iskola és nyolc kórház, és legalább kétezer aktivistát tartóztattak le. A Muzulmán Testvé­riségnek legalább ötven iskolája van Egyiptomban. (Munkatársunktól) 2013. október 1., kedd | Népszabadság 3 NOL-PRESSZÓ 24 óra SCHENGENI CSATA Bukarest szerint hazudnak a franciák Laurent Fabius francia külügyminisz­ter különválasztaná a schengeni csat­lakozást a romakérdéstől, de orszá­ga ezzel együtt is ellenzi Románia és Bulgária belépését a határellenőrzés­től mentes övezetbe. A Mediafax ro­mán hírügynökség által idézett Fabi­us a France Inter rádióadónak kije­lentette: Párizsnak kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a két kelet­európai állam képes lesz megvédeni az unió határait. A francia külügyminisz­ter szerint Románia és Bulgária csat­lakozása az év végén kerül napirendre, de a döntés előtt meg kell bizonyosod­ni arról, hogy a határellenőrzés meg­szüntetése nem nyitja-e meg az utat az Európai Unión kívülről származó bevándorlók előtt. Fabius szerint je­len pillanatban erre nincs biztosíték, ezért ha a körülmények az év végéig nem változnak, Párizs nemet mond a bővítésre. Hozzátette, hogy az uniós tagországok elsöprő része osztja a vé­leményét. Kitért a romák kérdésére is, bírálva Romániát, amiért nem hasz­nálja fel a romaintegrációra elkülöní­tett európai uniós forrásokat.­­ Egyes politikusok hazudnak a saját állampolgáraiknak, amikor azt mondják, hogy ha Románia és Bulgá­ria nem lép be Schengenbe, nem lesz többé baj a romákkal. Baj lesz, mert a romák már ott vannak, és ott is lesz­nek mindaddig, amíg Romániának és az Európai Uniónak nem lesz ele­gendő erőforrása, hogy alkalmazza a romaintegrációs stratégiát - mond­ta Victor Ponta román kormányfő. Traian Basescu államfő is elítélte a „francia hazugságot”. Szerinte ép­penséggel Párizsnak kellene lehívnia európai uniós pénzeket a romák hely­zetének javítása érdekében. Közölte, hogy októberben tárgyalni akar fran­cia kollégájával a kérdésről. Titus Corlatean román külügymi­niszter pénteken ezt már meg is tet­te. A bukaresti külügyminisztérium közlése szerint megállapodtak abban, hogy mihamarabb sort kerítenek a francia és a román belügyminiszter találkozójára. A román külügymi­niszter ugyanakkor hangsúlyozta: a román állampolgárok szabadon köz­lekedhetnek, ahogy az Európai Unió bármely más polgára, ahol pedig elő­fordul törvénysértés, „az adott ország hatóságainak kell alkalmazniuk az adott ország jogszabályait”, de bün­tetni mindig a törvénysértőket kell, nem pedig közösségeket. (Bukaresti tudósítónktól) Csaknem három hónapos szünet után ismét sikeresen rajtolt a bajkonuri orosz űrközpontból egy Proton-M típusú hor­dozórakéta. Ezúttal egy európai távközlési műholdat szállított az orosz űrprogram „igáslova”, amelynek egyik példá­nya július elején, nem sokkal a start után felrobbant. fotó: mti/epa/roszkozmosz XXIII. JÁNOS ÉS II. JÁNOS PÁL Áprilisban avatják szentté a pápákat Ferenc pápa a bíborosokkal tartott va­tikáni konzisztóriumon közölte, hogy április 27-én avatják szentté két előd­jét, XXIII. Jánost és II. János Pált (képünkön). A pápa már korábban úgy nyilatkozott, hogy a két néhai katolikus egyházfő, Angelo Giuseppe Roncalli (1958-1963) és Karol Wojty­­la (1978-2005) „közös szentté avatá­sa üzenet lesz az egyháznak”. Mint az MTI írta, április 27-e az Isteni Irgal­masság ünnepnapja, amelyet II. Já­nos Pál vezetett be Faustina Kowals­ka lengyel szent tiszteletére. A La Re­­pubblica cikke szerint azért is esett a választás ilyen tavaszi dátumra, mert akkor több lengyel zarándok érkezhet a szertartásra. (Hírösszefoglalónk) FOTÓ: REUTERS - ALESSANDRO BIANCHI NÉMETORSZÁG Gauck is beszállt a kormányalakításba Berendelte a köztársasági elnöki hi­vatalba az összes parlamenti párt ve­zetőjét Joachim Gauck. A német ál­lamfő négyszemközti beszélgetése­ket folytat a politikusokkal, hogy a választások utáni erőviszonyokat ér­tékeljék, és kiutat találjanak a patt­helyzetből - írta a Süddeutsche Zei­tung. Bár ez nem példa nélküli a né­met politikában, de az, hogy Gauck már a választások utáni második hé­ten leül a pártvezetőkkel, jelzi: van némi ok az aggodalomra. A győztes kereszténydemokraták (CDU) és a második helyezett szociáldemokra­ták (SPD) vezetői tegnap bejelen­tették, hogy pénteken megkezdik a tapogatózó tárgyalásokat az esetle­ges koalícióról. Mindkét pártot egy hatfős csapat képviseli majd, a CDU részéről többek között Angela Mer­kel pártelnök-kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, az SPD- től Sigmar Gabriel pártelnök és Peer Steinbruck korábbi kancellárjelölt is ott lesz a „puhatolózáson”. A szociál­demokraták részéről azonban to­vábbra is nagy az ellenállás, Andrea Nahles, az SPD főtitkára szerint a kormányalakítás akár januárig is el­húzódhat. (Munkatársunktól) BIZTONSÁGI DILEMMÁK NIGÉRIÁBAN Budapest nyit, a Boko Haram támad - Nigéria a világ egyik legfontosabb országa, és a jövőben még fontosabbá válik: az abujai újranyitás részünkről ugyanakkor egy tágabb politika része. Szimbolikus politikai üzenet nem­csak Nigéria, hanem az egész afrikai kontinens számára is. Új Afrika-poli­­tikánk van - mondta a minap az MTI különtudósítójának Martonyi János, miután New Yorkban, az ENSZ-köz­­gyűlés margóján találkozott nigériai kollégájával, Henry Odein Ajumogo­­biával. A magyar diplomácia vezető­je ezzel arra a júniusi kormánydön­tésre utalt, amelynek értelmében ha­zánk újranyitja nagykövetségét Nyu­gat-Afrika legalább 170 milliós kulcs­országában, ahol népesség pár évtize­den belül lekörözi a 315 milliós Egye­sült Államokét. Noha a magyar külügy nem az „utazásra nem ajánlott”, hanem csak „fokozott biztonsági kockázatot rejtő” államként tartja nyilván a nyelveit, népeit és vallásait tekintve igen meg­osztott Nigériát, a nem mindennapi biztonsági kihívásokra a hétvégén is újult erővel világítottak rá a Boko Ha­ram szélsőséges iszlamista szervezet brutális támadásai. Legalább 85 em­bert gyilkoltak meg öt nap alatt a mu­zulmán többségű északi részen. A leg­több áldozatot követelő akciót vasár­nap hajtották végre Yobe északi szö­vetségi állam mezőgazdasági főisko­lájának kollégiumában. Sortüzet zú­dítottak a diákokra, akik közül sokan még aludtak. Hasonló vérfürdő szín­helye volt szinte pontosan egy évvel ezelőtt az északkeleti Adamawa ál­lam Muhi városa. Ott ugyancsak fő­iskolásokkal végeztek, a lőfegyvertűz mellett késekkel is. A Boko Haram tá­madásai nyomán­­ a szervezet elneve­zése hausza nyelven azt jelenti: tilos a nyugati oktatás) Goodluck Jonathan nigériai elnök májusban szükségálla­potot hirdetett Adamawában, Bornó­­ban és Yobéban is. Ráadásul úgy tűnik, él a szerve­zet „emírje”, Abubakar Shekau, aki­nek korábban felröppent a halálhíre. Szerdán egy videoüzenetben azzal fe­nyegetőzött, hogy még több támadást fog indítani, amíg be nem vezetik az iszlám törvénykezést Afrika legnépe­sebb államában. (Hírösszefoglalónk) A főiskolások elleni, kegyetlen táma­dás egyik sebesültje a mentőben FOTÓ:REUTERS

Next